Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁRC. 2. A VÁROS 5 Uborkatám VWan nyáron egy úgynevezett uborkaszezon az újságok­W nál, amikor többnyire nem történik semmi, a történé­sek is elmennek nyaralni, dögunalom és hőség, alig bírja ki az ember. Viszont akad olyan is, amikor és ahol mindig uborkaszezon van, mindig dögunalom van: ez a tévé egy Uborka című műsora. Úgy konferálják fel, hogy politikai saláta, humor meg miegymás. Igazából nem tudom, hogy a műsor készítői hol sejtik a néző ingerküszöbét, amikor legalább egy hajszál­nyi arcizom megmozdulhatna. Mert amit ott humorosnak neveznek, az körülbelül azzal ér fel, hogy nézd, mutatom a kisujjamat, oszt röhögjél rajta, ha tudsz. A nyolcvanas években, amikor a politikai humor mi­benlétét próbálta megfejteni néhány hivatásos, többek kö­zött azt állították, hogy a politikai humornak az a szerepe, hogy a néző <hallgató) saját baját, saját nevetségességét, saját nyomorát és kiszolgáltatottságát kacagja ki, ezáltal elnyelődik benne mindaz a düh, amely helyzeténél fogva lilára pácolja az agytekervényeket. Rendszer ide vagy oda, a politikai humornak ma sem nagyon változott a szerepe; talán még annyi hozzáteendő, hogy amikor nagyjaink rö­högésünk alapját szolgáltatják, akkor ebben a röhögésben nemi megbocsátás is helyet kap, mert hát kinek akaródzik egy tréfás figurát felelősségre vonni. Az Uborka ezek egyikének szintjét sem éri el, olyan szakmai hibákat követnek el, ami már nevetséges. Folyton ugyanaz az álgyanútlan kérdésfeltevés, ugyanaz a szellem­telen válasz, amiben görcsösen benne van az akarás is, hogy könyörgöm, nevessetek már. A bábok, főként ha közelről mutatják őket, leginkább tMŰmi horrorfilm rémaiakjaira emlékeztetnek, amik hát így álmomba se jöjjönek elő. Néha az az érzésem, hogy a szponzoroknak fogalmuk sincs, hogy mit támogatnak az Uborkában. Mert ezt az Uborkát mindenképpen támogatni kell, ma­gatói sehogyan sem áll meg. Podmaniczky Szilárd - Azért maradtunk meg mellette, mert vele lehetett vitatkozni. Hatalmas viták kerekedtek alkalmanként, mindvégig védte a maga iga­zát, de soha nem volt csökö­nyös. Az a nagyszerű ember volt, akit meg lehetett győzni. Előfordult, maga jött közénk utána, és elismerte, nekünk volt igazunk. Jóleső érzés volt ez nekünk. Nagy tudású volt, de hirdette is, cselekedte is: minden tudás akkor ér legtöb­bet, ha megosztjuk. Ismertünk főnököket, akik úgy rostálták munkatársaikat, hogy az se maradjon közöttük, aki őket megközelíti. Zoltánban főnöki féltékenységnek a nyomát se találtuk. Annak örült legjob­ban, ha minél több jól képzett munkatársa lehetett. Hülyékkel nem lehet dolgozni, ezt vallotta hétköznapi egyszerűséggel. Mit nyert vele? Nyugodtan ment el például Amerikába alkotószabadságra, biztos volt benne, mindnyájan a tőlünk telhető maximumot nyújtjuk távolléte esetén is. Iskolát te­remtett a búzanemesítésben, és örülünk, hogy ennek az isko­lának tanulói lehettünk. Ta­pasztaljuk másoknál, legtöbb­ször egyetlen embert jelölnek meg egy-egy búzafajta neme­sítésénél, saját magukat. Az ő nemesítési listáján szerepeltek • Iskolát teremtett Barabás Zoltán Emlékülés a búzanemesítőnek Két éve halt meg Magyarország egyik legeredmé­nyesebb búzane­mesítője, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet munkatársa, dr. Barabás Zoltán. Kétévenként ren­dezik a nevével fémjelzett tudomá­nyos emlékülést, ma. csütörtökön te­hát a másodikat. Lapunknak is kö­zeli kapcsolata volt vele, megkértük te­hát egyik mun­katársát, későbbi hivatali utódát, dr. Matuz Jánost, idézze föl emlékét. Barabás Zoltán kalászt vizsgál legtöbben, még a technikus is, de maga soha, ha közvetlen munkája nem kapcsolódott hozzá. Nevét, munkásságát három cirokfajta, egy szudáni fű, és huszonegy új búza őrzi. Hiva­talos minősítésekben a mosta­nában elfogadottaknál is szerepel még neve. A szegedi, a martonvásári, a sósszigeti (Szlovákia) és a szombathelyi búzakutatók jöttek el most Szegedre, hogy emlékezzenek rá. Semmivel nem tehetnék ezt jobban, mint azzal, hogy ma­gáról a búzáról, a búzaneme­sítésről beszélnek. A kétnapos tudományos emlékülésen huszonkét előadás hangzik el. Ihletett sorainak fölidé­zésével emlékezünk rá. Mintha hallotta volna, mit mond neki a búza: „Gondoltál-e rá, hogy már Krisztust, meg a 12 tanítványát is én etettem? De már Mózes sem élvezte volna igazán az ürühúst, énnélkülem. Sőt, már az ő 77. öregapját is én tar­tottam jól, mert tízezer éve vagyok az emberek kedvence; mert ha én vagyok, már nincs éhezés. Én olyan kedves va­gyok, akit nem lehet megunni. De több ennél: szimbólum, festői szépség, az élet, az ember szerény, örök barátja. Soha senkit be nam csapok ­és most benned is bízom: nyúlsz hozzám, és viszed tovább utódaimat a halhatat­lanságba. Tépj le rólam egy kalászt, és te is halhatatlanná válsz általam: mert bennem van a jövő! Az én utódaimnak a végtelen sora kíséri a vég­telen úton a te unokáid uno­káinak unokáit, mikor már a csontjaid is elporladnak. Sze­retni fognak engem, bennem áldani téged, örökkön örökké, ámen." Áldassák a búzanemesítő. Horváth Dezső • Hegyközségek a síkon Szőlősgazdák toborzója • A szomszédos Vajdaságban már­cius 10-11-én ren­dezik meg azt a női autós ügyességi versenyt, amire tíz Csongrád megyei hölgy nevezhet be. A jelentkezők szá­mára a megyei au­tóklub tegnap tar­Válogatóverseny autós hölgyeknek tott selejtezőt Sze­geden, a Vadkerti téri autós tanpá­lyán. Képünkön: küz­delem a szlalom­pályával és az idő­vel. - (Fotó: Schmidt Andrea) •••••••••••••••• • Béltáv Rt. Szeged é$ Szentes Nulla órától itt ketyeg A Matáv Rt. szerdán 0 órá­tól további négy primer körzet­ben adta át a helyi távbeszélő­szolgáltatást a koncessziós jogot elnyert telefontársa­ságoknak. A Déltáv Rt. Szeged és Szentes primer körzetben, a Jász-Tel Rt. Jászberény, a Kelet-Nógrád-Com Rt. pedig Salgótarján körzetben vette át a szolgáltatást, valamint az eszközöket, a vagyontárgyakat és a foglalkoztatottakat. A Ma­táv Sajtóosztálya azt is össze­sítette. hogy így tizenháromra emelkedett a Matáv által átadott primer körzetek száma a helyi telefonszolgáltatásban. A négy koncessziós jogot nyert telefontársaság képviselői elmondták, hogy a körzetekben az év végéig összesen 47 ezer­rel növekszik a telefonvonalak száma, s eléri 132 ezret. • Az ezzel kapcsolatos te­endőkről tartottak tegnap tájékoztatót falugazdászoknak és önkormányzati jegyzőknek Szegeden a Megyeházán. Tas­nádi Gábor, a Földműve­lésügyi Hivatal megbízott ve­zetője és Géczi Lajosné, mun­katárs az alapvető információk között említették, hogy ezeken a településeken lehet és kell megalakítani az önigazgatáson alapuló szerveződéseket. A helybéli árutermelőknek és a tőlük nagy tételben vásárlók­nak kötelező lesz a tagság, amennyiben a településen 50 hektárnál több szőlő van legalább tíz ember tulajdoná­ban vagy használatában. A házikerti szőlőbirtokosok ön­ként csatlakozhatnak. Egy bor­vidéken, bortermő helyen belül több település is alkothat egy hegyközséget. A tagok jelentkezését május l-ig várják a jegyzők, akik a névsort közszemlére teszik, hogy ezzel elősegítsék az előkészítő bizottság június 30­ig esedékes magalakítását. Jövőre ezekben a helységekben árutermelés csak hegyközségi tagként folytatható, enélkül szőlő és bort nem szabad érté­kesíteni. Akkor már a telepí­tések és kivágások engedélye­zése is a hegybíró tiszte lesz, s Csongrád, Puszta­mérges, Hódmezővásár­hely, Mórahalom, Kis­telek, Üllés, Forráskút, Bordány, Ásotthalom, Domaszék, Balástya, Csengele, Pusztaszer, Rúzsa, Öttömös és Zá­kányszék. Ránézésre al­földi települések, de mostantól akár hegyköz­ség is lehet belőlük egy tegnap hatályba lépett törvény értelmében. Nem a domborzati vi­szonyaikat kell gyö­keresen megváltoztat­niuk, hanem az ott élő szőlőtermelők önszerve­ződésével teremthetnek maguknak szőlőhegy­községet. a kereskedelemben minden bizonnyal megkövetelt, az eredet- és minőségvédelmet szolgáló származási bizonyít­ványt is itt állítják ki. Kovács László, az Alföldi Szőlészeti és Borászati Egye­sület titkára elmondta, hogy az 1949-ig nálunk is élő hegyköz­ségi szabályozás törvényi felé­lesztésével nekünk is csat­lakoznunk kell az Európában általános rendszerhez. A nem­régiben megkötött borászati egyezménynek ez alapfeltétele. Másrészről a fellazult, szaba­dossá vált borászati szakma és kereskedelem legális csator­nákba terelése is nehezen kép­zelhető el enélkül. A hozzászólók közül többen nehezményezték, hogy megint egy olyan törvény lépett ha­tályba, amelynek feltételeit rögzítő rendeletek és iránymu­tatások késnek. A belépőknek tagdíjat kell fizetni, ezért mielőbb célszerű tudatosítani, hogy milyen hátrányt szenved, aki kimarad. Izgalmas kérdés például, hogy milyen sorsot szánnak a fel nem sorolt tele­pülések borászatának. A szőlő és bor forgalmazás anomáliái­nak egyrészét még a bor­törvényben és egyéb alapvető rendelkezésben jó lenne mie­lőbb tisztázni. Az önkéntes és tömeges belépés enélkül leg­alábbis többesélyes. T. Sz. I. Madonna meglepheti Magyarországot Nagy valószínűséggel Ma­gyarországon forgatják az Andrew Lloyd Webber vi­lághírű rockoperája, az Evita filmváltozatát. Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy Eva Perónt - az egykori ar­gentin diktátor feleségét - a 37 éves olasz származású pop­sztár, Madonna alakítja majd. Nem kevésbé nagynevű a film rendezője és producere: előbbi Alan Parker, míg utóbbi, a ma­gyar származású Andy Wayna. A stáb számos tagjával együtt már terepszemlét is tartottak, © HOLNAP DR. GÉCZI JÓZSEF or­szággyűlési képviselő lakos­sági fórumot tart: 15 órakor Rúzsán, a művelődési ott­honban; 17 órakor Öttömösön a művelődési otthonban, majd hogy eldöntsék, milyen hely­színek felelnének meg a törté­net külső felvételeihez. S bár végleges megállapodás még nem született, a filmesek ked­vező benyomással távoztak. S ha minden jól megy, június elején megkezdődnek a felvé­telek. A popsztárnak egyébként nem újdonság a filmszerep, bár eddigi alakításaiban nem nyújtott igazán maradandót. Persze, az is lehet, hogy ennek csupán az volt az oka, hogy másodvonalbéli szerepeket osztottak rá, amelyekben nem tudta megvillantani színészi tehetségét. Annyi azonban bizonyos, hogy Álan Parker eddigi produkciói rendszerint sikeresek voltak (például Pink Floyd: A fal vagy a Lángoló Mississippi stb.) és ez köszön­hető a szereplők jó kiválasz­tásának is. Albert Melinda 19 órakor a rúzsai művelődési otthonban találkozik Rúzsa és Öttömös önkormányzati képvi­selőivel és az intézmények vezetőivel. AZ MDF székházban (Ró­mai krt. 31.) 17 órától dr. Var­ga László jogi tanácsadást tart. • Pick-busz. Azok a szegedi szurkolók, akik Pick-Szeged kézilabdacsapatának hétfői mérkőzését szeretnék látni, március 6-án délután negyed 3-kor indulhatnak autóbusszal Gvörbe, a Szeged étterem elől. • Mi lesz a Csillag térrel? Mori Sándorné kérdezi a 474-604-es telefonról, hogy az illetékesek mikor változ­tatnak végre a Csillag tér kibírhatatlan csúcsforgalmán. Az öt irányból érkező jármű­vek főként délután öt óra körül szaporodnak úgy össze, hogy a kereszteződésben félórákra leáll a forgalom. • Hetente csak egyszer? Móravárosi olvasónk nem érti és következetlennek tartja a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kft. újabb rendel­CSÖRÖG A K(c<p»)))))) MVlESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Pacsika Emíliával oszthatják meg, aki a 06-6ft-327-784-es telefonszámon várja hívásaikat, munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont cfmű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. kezését. Olvasónk címére ugyanis nemrég egy olyan űrlap érkezett, melyen rész­letesen feltüntethette, hogy a jövőben milyen szolgálta­tásokra tart igényt. Ezek után, mint elmondta, kapott egy olyan értesítést, mely kész tények elé állította őt. Közöl­ték vele, hogy az eddigi heti kétszeri alkalom helyett ez­után csupán egyszer szállítják el tőle a szemetet. Nem érti. miért érdeklődtek igényei felől, ha úgysem teljesítik azokat és kíváncsi lenne, vajon a számláját csökkenti-e majd a „szerényebb" szolgál­tatás? • Köszönet a Volán mun­katársainak. Tóth Mihályné 84 éves olvasónk telefonált és örömmel mesélte, hogy mikor kézitáskáját a 84-es buszon felejtette, a Volán két sofőrje, Bakos László és Kónya József személyesen vitte el azt olvasónk lakására. • Elveszett rendszámtábla. Szögi Attila Renault mikro­buszának rendszámtáblája 27­én délelőtt veszett el Tápé és Baktó között. Az EIW 925-ös számú tábláról a tulajdonos, a 361-920-as telefonon, juta­lom ellenében vár értesítést. TAXI SZEGED SZEMELY-, TEHERAUTOMENTES DM-KLUBKÁRTYA-KEDVEZMÉNY 10 Ft/km KÖZÉLETI NAPLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom