Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁRC. 16. BELÜGYEINK 3 A szőregi csata emlékoszlopát is megkoszorúzták A Klauzál téren a polgármester beszélt. (Fotók: Nagy l-ásdói Béküljetek magyarok önmagatokkal! Dr. Szalay István polgármester mondott beszédet a szegedi ünnepi nagygyűlésen A központi ünnepség 10.45kor a Városi MÁV Fúvószenekarának fellépésével kezdődött, majd pontban 11 órakor dr. Szalay István polgármester lépett a mikrofonhoz ée mondta el beszédét. „Szeged város magisztrátusa nevében nagyon sok szerettei köszöntöm a polgárságot képviselő ünneplő közönséget, és mindazokat, akik ünnepi érzéssel a szívükben, de valamilyen okból kifolyólag ünnepségünkön nem tudtak megjelenni! Az időjárás egyébként nemzeti színekkel próbált nekünk kedveskedni: a friss levegő pirosra csípi az arcunkat, földjeinket fehér hó borítja, de alatta sarjad a zöld vetés...Március 15-e olyan ünNem kedvezett az időjárás az ünneplőknek. Azt is mondhatnánk: ünneprontó fehér lepelbe burkolta a tájat, a várost és ezzel egyidejűleg természetesen az ünnepség színhelyét, a Klauzál teret is. Ennek ellenére sokan, mintegy 1500-an jöttek el a nemzeti ünnepen a Kossuth-szoborhoz. (A fagyos szélben, hószállingózás közepette is kitartóan álltak az emberek a téren. Mellettem német vendégünk elismerően jegyezte meg: dicséretes, hogy ilyen időben ennyien eljöttek, és itt is maradtak az ünnepség végéig!-*' Azt hiszem, igaza volt a kokárdát viselő hamburgi hölgynek.) néppé vált, amely most már kellő történelmi távlatból, másfél évszázadnyira visszatekintve, valóban méltó arra. hogy az a nemzeti ünnepünk legyen, amelyben már senki sem kutatja azt, hogy ő, vagy a családja milyen szerepet játszott az egykori eseményekben. hanem elmondhatjuk azt. hogy: História est magistia vitae, vagyis, hogy A történelem az élet tanikSmestre " Ezt követően a polgármester történelmi visszapillantást adott a '48-as időkről, majd ecsetelte Szeged szerepét a szabadságharcban, s az azt követő időszakban. Beszélt a város 1848 utáni fejlődéséről, jeles személyiségeknek e fejlődéshez való hozzájárulásáról, majd így fejezte he ünnepi beszédét: „ Mit üzen a történelem nekünk? Békét a Földön! Azt üzeni nekünk, hogy béküljetek magyarok önmagatokkal! Béküljetek a világgal. És helyetek lesz e Földön. E Földön, ahol nyílnak a kerti virágok, és zöldéi a nyárfa az ablak előtt." A polgármester beszédét követően a Szegedi Nemzeti Színház művészei szavalatokat. a szegedi városi kórusegyesület egyesített kórusai '48-as dalokat adtak elő. majd a megye. Szeged város, a honvédség. a pártok, egyesületek képviselői koszorúztak Kossuth Lajos szobránál. Az ünnepi összejövetel végén a másfélezer résztvevő együtt énekelte el a Szózaton. • A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Kereszténydemokrata Néppárt szeged. szervezete szerdán délután a MÁV Művelődési Házba hívta tagságát és szimpatizánsait. A díszünnepségen megjelenteket, köztük dr. Szalay Istvánt, Szeged polgármesterét és dr. Ványai Éva alpolgármestert Kalmár Ferenc, a KDNP szegedi elnöke köszöntötte. Az ünnepi szónok, Gyulay Endre, Szeged-Csanád egyházmegye püspöke verssorokkal idézte föl a magyar forradalom és szabadságharc dicsőséges időszakát. Már annyian és annyiféleképpen fölhasználták 1848 mondanivalóját - gondolta a A kereszténydemokraták is ünnepeltek A szónok: Gyulay Endre Gyulay püspök az ünnepségen. (Fotó: Nagy László) szónok -, ezért Arany. Petőfi a bukást, mert náluk hitcleés Vörösmarty szemével lát- sebben senki nem szólhat a tatta a történteket, a diadalt és korról és a tettekről, melyekből ina is töltekezhetünk. A püspöki szavalattal fölidézett hangulat tán eligazít a mában is mit jelent összefogni a szabadságért és a közjóért, áldozatot hozni a magyarságért, el nem keseredni, bármily nehéz sors méretett ránk. Istentől újra és újra kérni jobb és szebb jövőt minden magyar számára. Az ünnepségen a Karolina Elemi Iskola és Gimnázium növendékei mutatták be március 15-ét köszöntő műsorukat. É.L HÉ iMMM Md(MM f~V liadeaki számúra nyilvánvaló kell, hogy legyen: az -l/.l ország a katasztrófa határán van. Sok éve messze többet köbünk, mint amennyire a gazdaság teljesítménye fedezetet adna. Az atóbbi négy-öt évben ismét elképesztően fölgyorsalt az eladósodás, immár meghaladva a Kádárkorszak legelképesztőbb teljesítményeit is. Tavaly például közel 400 milliárd forintos költségvetési hiányhoz még sikeröh összgymjtemank több mint 3 milliárd dolláros fizetési mérleghiányt, ami összesen ágy 700-750 milliárd forintra rág. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mindenki, a csecsemők tál az aggastyánig egy év alatt 70-80 ezer forinttal adósodott eL Ráadásai az évtizedek alatt összegyűjtött adósság fejemként kitesz még vagy 270 ezer forintot. Azaz minden magyar állampolgárra úgy 340-350 ezer forint hitel jut, nagyon is hozzávetőleges számítások szerint. Ha pedig csak az aktív keresőket számoljuk, mint adósokat, akkor bizony fejemként már 750-800 ezer forint hitel jön össze. És ebben még nincs benne a költségvetés fölhalmozódott sokszáz milliárdos belföldi adósságállománya. Elképesztő? Bizony az. És a helyzet föltehetően roszszabb is az általam számítottnál. Akárhogyan is nézzük, az ország elérkezett a huszonötödik órába. Ha továbbra is ágy folytatódott volna minden, mint eddig, fél-egy éven belől be kellett volna jelenteni a fizetésképtelenséget. Ami pedig kiszámíthatatlan következményekkel járt volna a foglalkoztatásban, az életszínvonalban és az ellátásban. (Mert ha a benzint jegyre adják, még tán elviseljük, de ha havi energiakvóták keretében huszonötös égőkkel kell világítanunk, fél lakást fütenünk tizenöt fokra, mert fogyasztástállépés esetén kikapcsolják a gázt, az áramol... Az már nehéz eset, pedig volt már rá példa a környezetünkben.) Mindenki tudjaz ez voll az utolsó pillanat arra, hogy valamit tegyen a kormányzat. Mindenki tudja, hogy már a hetvenes-nyolcvanas években is lépni kellett volna. A rendszerváltás után pedig mindenképpen. Csakhogy a privatizációs bevételekből akkor sem az adásságokai törlesztettük, hanem a költségvetés osztogató kedvét finanszíroztuk az elképesztően fölgyorsuló belföldi eladósodást kiegészítve. Pedig hát Magyarországon az egy főre jutó nemzeti termék csak töredéke az ausztriainak. Ez ad nekünk keretet. Meglehetősen nyomorúságos keretet 1értékeken, részleteken lehet és kell is vitatkozni. Az ugyanis máris látszik, hogy a kormánydöntés a végrehajtásban alapos átgondolásra és rengeteg finomításra szorul. De sajnos nem valószínű, hogy az általunk lenyelendő béka kisebbíthető. Föltehetően nincs több dobásunk. Ez a mostani valószínűleg az utolsó kísérlet a kitörésre. Ha nem sikerük ha nem indul be ennek eredményeként sem a gazdaság fejlődése, akkor már végképp nem Ausztria vagy Csehország, hanem Románia, Bulgária vagy éppen Kis-Jugoszlávia lesz-lehet összehasonlítási alapunk. A vágyott Európa helyett az olyannyira fék és sokaktól lenézett Balkán. A sikerhez viszont elengedhetetlen, hogy a félvilági újgazdagság 600-as Mercedeséből ne röhöghessen az elszegényedő, a terheket igazából viselő, fillérekért is immár elképesztően sokat dolgozó, minden áldozatra rákényszerülő, létbizonytalansággal küszködő polgár szemébe. Mert az a kiröhögött, lenézett polgár - a nemzet. (fVt^ HT, • A hétvégi kormánydöntést követően a belügyi tárca vezetése hozzálátott. hogy áttekintse a minisztérium létszámgazdálkodását. és számba vegye. Leépít a belügy? hogy a tervezeti 15 százalékos leépítést miként lehet végrehajtani. A létszámcsökkentés azonban nem vonatkozik a rendészeti szakszolgálatokra - ezt Kuncze Gábor miniszter tudatta a sajtóval. • A szegedi kereszténydemokraták díszvendéget, dr. Giczy Györgyöt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét üdvözölhették a március 15. előestéjén szokásos ünnepi vacsorájukon. A pártpolitikus előzőleg találkozott a szegedi polgármesterrel, beszélgetett Gyulay Endre Szeged-Csanád egyházmegyei püspökkel. A KDNP nemrégiben megválasztott elnöke a Délmagyarország kérdéseire is válaszolt. • Az utóbbi időszakban beszédtéma: az MSZP azzal tartja sakkban a „szadeszeseket", hogy távozásuk estén a KDNP-re mini új koalíciós partnerre számíthat. Mi e feltételezés alapja, illetve realitása? - Ilyenfajta föltételezés mögött komoly elképzelés nfem állhat. A KDNP csak akkor köt egy párttal koalíciót, ha annak hasonló a programja, az eszmeisége, az értékrendje. A szocialistáké nem ilyen. A KDNP jó koalíciós partner hírében áll. Már a rendszerváltozás elején, s a mostani választáskor is szinte minden párt kijelentette: győzelme esetén a KDNP-vel koalícióra lépne, tán azért, mert bármelyik párt kalapján jól nézne ki a „kereszténydemokrata bokréta" . Tény: a kereszténydemokrácia Nyugat-Európában, s mindenütt, ahol jelen van a világban, komoly politikai alternatívát jelent, gazdasági válságkezelő programmal rendelkezik. • A szegedi önkormányzatban fajsúlyosnak számit a KDNP-MDF-Fidesz Kisgazda frakció. A KDNP új vezetői hogyan vélekednek az ellenzéki pártok együttmüködéséröL milyen szerepet szánnak maguknak? - Az MDF-Fidesz-KDNP alkotta „polgári szövetség" KÉRDÉS • A KDNP p/fffffrfftfi „Nem pártpasziánsszal foglalkozunk" lekerült a napirendről. A KDNP küldetésének tekinti a minél szélesebb ellenzéki együttműködés elősegítéséi A KDNP március 14-én látta vendégül az MDF küldöttségét. A csúcstalálkozón a parlamenti frakciók, illetve az önkormányzatok együttműködési lehetőségétől volt szó. A KDNP még a tavasz folyamán kezdeményezi az ellenzéki pártok vezetőségeinek találkozóját. A KDNP koordi náló szerepet vállal abban, hogy hosszútávon, lehetőleg valamennyi ellenzéki párt részvételével megszülessen egy közös elemeket tartalmazó gazdaságpolitikai, művelődési és szociálpolitikai prttgm A KDNP arculatának megváltoztatását határozottam követeld „belső ellenzékiként" választatták Önt a párt elnökévé. Milyen lépéseket kell ah Dr. Giczy György hoz megtenni, hogy a KDNP „hasonlítson " európai testvéreire? — Fontos, hogy ne csak értelmiségi párt-pasziánsszal foglalkozzunk, vagyis hogy egyik párt a másikkal milyen kapcsolatba hozható, hanem hogy megtaláljuk az utal a magyar társadalomhoz Feltételezésem szerint a választópolgárok jelentős része például azért nem ment el szavazni, mert hiányzott a magyar politikai palettáról a kereszténydemokrácia. A korábbi KDNP nem volt eléggé markáns, nem mutatott fel olyan értékekeket, melyek alapján a polgár valódi politikai alternatívának tekinthette volna. Nyitnunk kell a társadalmi szervezetek irányába! Egy párt bizonyos érdekek politikai képviseletére vállalkozik. De a kereszténydemokrácia ennél több, értékrend is, ami számunkra átjárhatóságot teremt a politika világából a kultúra, a művészet irányába, megszólíthatunk eddig elhanyagolt társadalmi csoportokat. Hiszen nem csak politikai irányzatok, hanem különböző szellemiségű kultúrák is léteznek Magyarországon. A média terén is sok a tennivalónk: például kevéssé tudtuk átvinni a köztudatba. hogy a kereszténydemokrácia nem csak a keresztény embereknek, hanem az egész ország számára ad komoly perspektívát.