Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

SZERDA, 1995. MÁRC. 1. BELÜGYEINK 3 • Országgyűlés: napirendre tűzik Sürgős tárgyalás a bérlakások megvásárlásáról ü Tegnap az Országgyűlés 268 igen, 4 nem és 14 tartóz­kodás mellett sürgősséggel na­pirendre vette Salamon László (MDF) önálló indítványát, amely lehetővé teszi, hogy a bérlók március 3l-e helyett no­vember 30-ig jelenthessék be igényüket bérlakásuk megvá­sárlására. A szavazás előtt Wekler Ferenc (SZDSZ) beje lentette: frakciója annak elle­nére is igennel fog voksolni az indítványra, hogy azzal nem ért egyet A szabaddemokraták szerint Salamon László indít­ványa nem áll összhangban az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, és komoly bizony­talanságot teremtene a bérlaká­sok körül. Rubovszky György (KDNP) úgy vélekedett, hogy szükség van a határidő kitolá­sára, mert sok kispénzű bérlő még nem tudott dönteni a vásárlásról. Tímár György (FKGP) apa hívta fel a figyel met, hogy sok kárpótolt még nem kapta meg kárpótlási je­gyeit ezért nem felelne meg az alkotmányosság sazemponljai­nak, ha ők nem használhatnák ki a kedvezményeket. A Fidesz nevében Baisay István leszö­gezte, hogy az indítvány tar­talmi részével egyetértenek, azt azonban nem tartják sze­rencsésnek. hogy az indítvány értelmében egészen 2000-ig ki­tolódjon a bejelentés határ­ideje. Lamperth Mónika (MSZP) rámutatott: frakciója nem ért egyet az indítvánnyal, de támogatja annak napirendre vételét. Ezt követően Kónya Imre (MDF) az ellenzék nevé­ben megköszönte, hogy a koa­líció pártjai - ellenkező véle ményük ellenére - nem akadá­lyozták meg a javaslat tárgya­lásáé Gépek - minden mennyiségben. (Fotó: Schmidt Andrea) • Dataware-nap a megyeházán Gazdaság és informatika Komplex vállalati informati­kai megoldások a modem gaz­daság követelményeinek tükré­ben - címmel rendezett szakmai napot tegnap Szegeden a Rákó­czi téri megyeházán a Dataware Kft A szervezők célul tűzték ki, hogy megmutassák, Magyaror­szágon is van már olyan szakér­telem, amely versenyképes a nyugati informatikai cégek tu­dásával, és képes átfogó megol­dásokat kínálni. Az előtérben fel­állított számítógépek segítségé­vel erről a gyakorlatban is meg­győződhettek a szakemberek. • A közbiztonság és Balogh László az önkormányzati gondokról Három témát érintő sajtótájékoztatót tartott tegnap Balogh László, az MDF szegedi szerve­zetének elnöke, az ön­kormányzat közbizton­sági tanácsnoka. Először az önkormányzatok (kö­zöttük a szegedi) helyze­téről beszélt a költségve­tés tükrében, majd a közbiztonság állapotáról szólt, végezetül pedig egy rosszalló megjegy­zést közölt a sajtóval. Az első kérdéssel kapcsolat­ban kifejtette, hogy az előző négyéves mandátumban az ön­kormányzatok többségét az ak­kori ellenzék irányította. Azzal támadták az Antall-, majd a Boross-kormányt, hogy nem ad elegendő pénzt az önkor­mányzatok működésére. Vá­lasztási kampányuk alatt azt ígérték: több pénzt kapnak e testületek, ám ebből az lett, hogy sokkal rosszabb anyagi kondíciókkal rendelkeznek ma az önkormányzatok, mint ko­rábban. (Országos szinten csaknem 2,3 milliárd forinttal kevesebb jut erre a célra.) En­nek ellenére Balogh László bí­zik abban, hogy Szegednek vi­szonylag jó költségvetése lesz. s ezt arra alapozza, hogy nincs a városnak tartozása. Közbiztonsági tanácsnoki minőségében arról tett em­lítést, hogy az elmúlt 4 évben nőtt a rendőrség tekintélye, el­fogadottsága, országos szinten csaknem hatezer fővel növeke­dett az állomány, az új kor­mány hivatalba lépése óta vi­szont havonta 150-160 rendőr hagyja ott munkahelyét A kor­mány már a pótköltségvetés­ben két és fél milliárd forintot vont el a rendőrségtől, s így, tette fel a kérdést Balogh, ho­gyan képzeli el Kuncze Gábor belügyminiszter úr az utcák, terek biztonságának megőrzé­sét? A Szeged közbiztonsága, az elmúlt napok történései el­lenére is, ahogyan a tanácsnok fogalmazott: „mederben" van, tehát kezelhető. A városi kapi­tányság vezetői és állománya kiváló szakemberekből áll, s ez garancia arra, hogy a fentebb vázolt nehézségek ellenére Szeged közbiztonsága megfe­lelő lesz a jövőben is. Balogh László pártelnöki minőségében a sajtótájékozta­tón feltette a kérdést: mit jelent az MSZP megyei tisztújító ér­tekezletét követő sajtótájékoz­tatón elhangzott kijelentés, mi­szerint „lázasan dolgoznak azért, hogy Vásárhely jelenle­gi polgármestere minél rövi­debb ideig maradjon a város élén"? Hódmezővásárhely pol­gármesterét demokratikusan választották meg a polgárok négy évre. Azl kérdi az MSZP megyei elnökétől, akitől kü­lönben a kijelentés származik, hogy miként illeszkedik bele e tevékenység a párt megyei szervezetének és vezetőségé­nek stratégiájába? Azért kér­dez, mert - bár nem érintett párt tagjaként - kommentárt nem akar fűzni a fenti megnyi­latkozáshoz... LF. • Sajnos, gyakori­ak manapság a bombariadók. Többször kiderült már, hogy a telefo­nos ijesztgetéssel valamelyik diák szerette volna meg­úszni az esedékes dolgozatírást. Eb­ben a történetben is ilyesféléről van szó, ám az érte járó tíz év börtönnek ­mint ahogy sejteni is lehetett - oka, előzménye van. Annus László villanyszerelő szak­mát szerzett, de nemcsak mestersé­gében jeleskedett. Többször állt bíró­ság előtt. Ember­ölés miatt 1980-ban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A börtön­ben bizonyára jól Tíz év börtön ijesztgetésért viselkedhetett, mert tavaly április 9-én feltételesen szabad­lábra bocsátották. Az orvosszakér­tói vélemény sze­rint a pszichopátiás személyiségű An­nus - aki enyhe fokban korlátozott abban, hogy felis­merje cselekménye súlyát - november 2-án a szegedi rendőrkapitányság ügyeletén bejelen­tette, hogy másnap felrobbantja a Ti­sza-parti óvodát. ezen az inlezmeny­be senki ne tegye be a lábát. Lénye­gében fenyegetése ebben kimerült. A szegedi bíróság közveszéllyel fe­nyegetés vétsége miatt Annus Lász­lót hat hónap bör­tönre ítélte, és a fel­lételes szabadon bocsátását meg­szüntette. Ez utóbbi miatt a vádlottnak még tíz évet kell börtönben töltenie. V.F.S. Olaj jön az Adriáiéi Az Adria-vezetéken ismét (1991. óta először) kőolaj ér­kezik Magyarországra ma 9 órakor. Az olaj a MOL Rt. csurgói szivattyúállomásán ke­resztül a százhalombattai fino­mítóba kerül. Várhatóan 22 ezer tonna olajat kap Százha­lombatta. Ez a mennyiség an­nak az 50 ezer tonna afrikai kőolajnak a része, amely a ju­goszláviai háború miatt még 1991-ben az olajvezetékben re­kedt. Csupán technikai oka van annak, hogy nem a teljes 50 ezer tonna kőolaj, hanem an­nak csak fele érkezik meg. belől vannak vitás kérdések, me­i a mi ügyeink, de már nem tehetjük f sem veszünk róluk. Bár meghívott­' képviselője is megjelent Bordeaux­han, az mmiás tagállamok kaltmrális minisztereinek mntágat az értekedet FedBg biniiiw hozzánk is eljut az európai kuhuruBs dBemmas maindjtm i» a jelenlegi ti­t az uniós elnöki lisztet Németországtól • egyik legmarkánsabb aduját ját­ékot, amikor az alábbi megoldást Nem is oklalanuL A francia előterjesztés ki­mutatta, hogy a jelenleg Európában forgalmazott filmek, tévéfehétHek 80 százaléka az Egyesüh Államokból szár­mazik, s e magas arány jó része mégcsak nem is amerikai témájú. Vagyis a különböző tévécsatornák európai nézői 80 százalékban amerikai készítésű (és eladású) felvéte­lekből értesülhetnek arról, hogy mi történik a kontinen­sen. A mozikra minőségi válogatás nélkül árasztják el az amerikai filmek, a tévécsatornákból amerikai álom csö­pög. Az Európai Unió védett belső piacát két okból vetet­ték fel a francia borvárosban: védeni az európai nemzeti kultúrákat, és nem engedni át a főleg telekommunikáció­bál származó várható hatalmas hasznot az amerikaiak­tervet egyelőre - a francia sajtó kommentárja sze­- hümmögéssel fogadták az európaiak A leg­több országban nincs megkötés a kuhurcikkek kereske­delmére, ellentétben a francia példával, amely limitálja a televízióban és a mozikban játszható amerikai filmek mennyiségét, ugyanakkor pedig előírja a nemzeti film­gyártás segítését. Ha a megegyezés megszületik, arra a magyar kultúrá­val és telekommunikációval foglalkozó törvényeknek is reagálniuk kell, hiszen a jogharmonizáció nemcsak a gazdasági területen szükséges. (Folytatás az I. oldalról) Karácsonykor már írtunk a rendhagyó kezdeményezésről, ekkor volt ugyanis az első „ágyszínházi" előadás a gyer­mekklinikán. Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház ren­dezője játékmesterként látoga­tott a betegek közé, barátai, a színészek pedig az állatokról meséltek a kicsinyeknek. A kezdeményezés nagy sikert aratott szülők és gyerekek kö­rében, így azóta havonta egy­szer van előadás a klinikán. Rendhagyó volt azonban a hétfői alkalom, hiszen most nem színészek kísérték Sándor Jánost, hanem a színház ze­nészei. Gombkötő Éva. Füzesi Márta és Miklós Imre. Nem ér­keztek üres kézzel, magukkal Farsang a gyermekklinikán hozták hangszereiket, megmu­tatták a gyerekeknek, hogy merre rejtőzik a lélek a hege­dűben. milyen mutatványokra képesek a rímushangszerek. s miként tudja a rózsaszín pár­duc zenéjét utánozni a klarinét. Az „ágyszínház" egyébként al­kalmi társulat, szívesen láto­gatnak el bármelyik gyógyin­tézménybe. Gázsijuk természe­tesen nincs, minden fizetségük a betegek mosolya. Aki látta már ezt. az tudja, hogy mek­kora kincs. Kétszeresen rendhagyó voh a hétfő a gyermekklinikán, a színházi előadással nem ért vé­get a műsor, hiszen délután az Ifjú zenebarátok kis kórusának tagjai énekével megkezdődött a farsang. A betegek ugyan nem bújhattak ki kórházi kön­tösükből, azonban álarcaik se­gítségével. no és a támogatók csemegéinek jóvoltából - Pa­pagáj Markét, Mc'Donalds, Quick Schuh. Kálvária Cuk­rászda - valóban elfelejthették egy délutánra az összes szív­műtétet vesebetegséget és leu­kémiáL T. V. • Háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozás színhelye volt a napokban Szeged, amelyen a magyar irodalomtudósokon kívül osztrák, német, francia, ame­rikai és cseh germanisták is résztvettek. A Zeneiség Franz. Werfelnél elnevezésű konfe­rencia szervezői között volt a JATE Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszéke, az Osztrák Művelődési Minisztérium, a MTA szegedi tagozata, a bu­dapesti központú Osztrák Kulturális Intézet, az Osztrák­Magyar Akció Alapítvány és Szeged város önkormányzata. A konferenciai egyik fő szer­vezőjét, Karlheinz F. Auckenthalert, a JATE Oszt­rák Tanszékének tanárát az összejövetel befejeztével kér­deztük. • Auckenthaler úr, mi­lyen eredménnyel zárult e nemzetközi összejövetel? - Rendkívül elégedett va­gyok a Zeneiség Franz Wer­felnél címet viselő tudomá­nyos konferencia menetével és tartalmával, mert úgy vé­lem, minden egyes előadás magas színvonalú volt. Meg­® KÉRDÉS Werfel a legolvasottabb győződésem. hogy a referátu­mok voltaképpen kiegészítet ték egymást, s így a Werfel zeneiségét kutató tudósok számára az elkövetkező évek­re megfelelő impulzusokat, tudományos érvanyagot ad­tak. Reméljük, hogy a szim­póziumon elhangzott fel­szólalások még idén nyom­tatásban is megjelennek az első Franz Werfel Évkönyv­ben. MA napokban itt Szegeden alakult meg a Franz Werfel Nemzetközi Társaság. Mi­ért eppen Szegeden? - Ezt a kérdést a napokban többször is feltették nekem. Ennek több oka is van. Az egyik talán az, hogy éppen a Tisza- parti város az. amely­ben igen komoly, alapos tudo­mányos Werfel kutatásokat végezlek és végeznek. A má­sik talán az. hogy itt Szegetlen van az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék, amely alap­vetően osztrák irodalmi kérdé­sek kutatását vállalja és végzi. • A nemzetközt tanácsko­zásán elhangzott az is, hogy eddig nem tudtak, mennyire ümeit az 50 év­vel ezelőtt elhunyt Franz Werfel a magyar olvasó­táborban. Ilyen jellegű Szegeden? - Igen, az elmúlt években három kolléganőmmel foly­tattunk ilyen irányú kutatáso­kat, elemzésekel az Osztrák Irodalom és Kultúra tanszé­• T^ U Karlheinz F. Auckenthaler ken. Azt vizsgáltuk meg, hogy 1945 óta milyen mér­tékben fordították Magyaror­szágon az osztrák irodalmat. Meglepő eredményre jutot­tunk: a legtöbbet fordított osztrák író - a könyvek pél­dányszámát tekintve is ­Franz Werfel! A második he­lyet. közvetlenül Werfel után Stefan Zweig foglalja el. Azt hiszem, ez is része lehet annak a válasznak, amely arra vonatkozott, hogy miért éppen Szegeden rendeztük meg e tudományos konferenciát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom