Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-08 / 57. szám

& SZERDA, 1995. MÁRC. 8. o í % i GAZDASÁGI MELLÉKLET III. f. E

lkészült s pénteken megkapták a parlamenti képviselők a közbeszerzésről szóló jogszabálytervezetet. A közbeszerzések szabályozására azért van szükség, hogy áttekinthetőbbé, hatékonyabbá váljon az államháztartás vagyongazdálkodása és a különböző vásárlásoknál - szállítók versenyeztetésével - lényegesen alacsonyabb árakat érhessenek el. Ennek megfelelően a készülő törvény előírja a versenyeztetést, az átlátható eljárást. Alapkérdés a közbeszerzési piac létrehozásánál, hogy a hazai vállalkozókat milyen mértékű kedvezményben részesítsék. A javaslat szerint a versenyeztetésnél ki lehet kötni, hogy csak belföldi székhelyű cégek pályázhatnak, ám ennek fél tétele, hogy megfelelő minőségű hazai áru, illetve szolgáltatás álljon rendelkezésre. A törvényjavaslat szerint az ajánlatok értékelése során preferenciát lehet adni a termék származása, illetve hazai alvállalkozók foglalkoztatása alapján. A preferencia mértéke az ár tekintetében elérheti a 10 százalékot is. Ez azt jelenti, hogy a hazai termék ha csak 10 százaIS lékkai drágább mint a kül földi, még mindig versenyelőnyben van. A törvényjavaslat szerint a legfeljebb 10 százalékos ár preferenciát azok a termékek kaphatják meg, amelyeket legalább 50 százalékban belföldön foglalkoztatottak állítottak elő. • Algériai vtzugyes Műszerész, mérnök, menedzser Közbeszerzés Az államháztartás, illetve az állami szolgáltató ágazatok évente mintegy 273 milliárd forintot fordítanak vásárlásokra. Ezekből 110-120 milliárd forintnyi vásárlás esetében oldható meg a versenyeztetés. A versenyeztetés természetesen pénzbe kerül, növeli a beszerzés költségeit, de ez a többlet az előzetes számítások szerint nem haladja meg a 0.1-0,2 százalékot Ugyanakkor a versenyeztetés eredményeként 5—20 százalékos árcsökkentés érhető el. A becslések szerint évente 600-800 közbeszerzési eljárás indul / Ausztria: ezüstérmes Hogyan alakulhat a legelőnyösebben az osztrák-magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszere az EFT A -tagországok EU-fdvétele és az uruguayi forduló eredményének alkalmazása nyomán erről folytatott csütörtökön Bécsben megbeszéléseket Major István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtitkára. A tét igen nagy - mondotta az MTI tudósítójának -, hiszen az Európai Unióval rövidesen megkezdődő tárgyalások eredményétől függ, milyen mértékben sikerül átmenteni a kétoldalú kereskedelemben kialakítón koncessziókat. Ezek különösen a magyar mezőgazdasági termékek ausztriai forgalmazására vonatkoznak, s nemcsak azért olyan jelentősek, mert igen nehezen sikerült kialkudni őket. hanem mert Ausztria a magyar agrártermékek második legnagyobb exportpiaca. Major István az osztrák gaz dasági. a külügy- és a mezőgazdasági minisztériumban tárgyak. Mindenütt áttekintették a konkrét listát is. Szavai szerint ugyanazt a készséget tapasztalta, amiről vezető osztrák politikusok a magyarokat - legutóbb Vranitzky kancellár Horn Gyulái - biztositolták. Ausztria, anelynek sok esetben magának is érdeke a korábbi feltételek fenntartása, mindent el fog követni a brüsszeli tárgyalásokon ezeknek az. érdé kéknek a/érvényesítésére. — Budapesten sajátítottam el az elektrotnűszerészséget. később két évet elvégeztem a miskolci gépész karon, nappalin. de abbahagytam. Nem ez volt az utolsó kudarcélmény az életemben. A diákévek után következett 18 esztendő a Szegedi Postaigazgatóságon, közben azonban csináltam egyet s mást Levelező tagozaton távközlési mérnöki diplomát szereztem. majd a műszaki mellé elvégeztem Budapesten a közgazdaságtudományi egyetemet is, öt év alatt. A könyvvitelt akkoriban egyáltalán nem szerettem. mégis sokat használtam a későbbiekben. # Mikor beszélte élesbem először a francia nyelvet? — Algériában, az orani egyetemen oktattam a távközlést 1975 és 1978 között, francia nyelven. Kint az első hónapokban szinte csak tanultam, nem volt más választásom. Amikor hazajöttem, elkezdődtek a pofonok. A postaigazgatóság nem nagyon tartotta be igére teíL talán azt hitték, disszidálok. szóval elváltak útjaink. Közgazdászként dolgoztam tovább, hét évig jártam át Vásárhelyre a Csomiéphez. Mindennel foglalkoztam: bérrel, normával, utókalkulációval, csak pénzüggyel nem. Jó iskola volt. egy padlót fogott céget sikerült életben tartani. t Mikor tért vissza Szegedre? — A Szegedi Közlekedési Vállalat gazdasági igazgatója lettem 1986-ban. majd három évvel később a Volán főkönyvelője. Kardos igazgató irányítása alatt kezdtem. 1991-ben én is megpályáztam az iga/ga - A zöld a víz. a páros a csatorna. (Fotó: Schmidt Andrea) Orvosnak készált, mégis elektroműszerész lett, elvégzett néhány egyetemet levelező tagozaton, s végigkísérte életét a nyelvtanulás. Lázár Sándor mérnök, közgazdász, a Városi Vízügyi Beruházási Kft. vezérigazgatója a Radnóti Gimnáziumban végzett, ahol 1956-ig bed 9 órában tanulta az orosz nyelvet, majd ugyanennyiben a franciát. Jelenleg heti háromszor két órában angolul tanuL lóságot, de eredménytelenül. Egyébként hatan indultunk versenybe, öt közülük már nincs a cégnél. Akkoriban kezdtem el aktívan könyveléssel. számítógéppel foglalkozni. • Hogyan lett távközlési mérnökből és a közgazdászból rizügyes. - "A korábbi nagy vízmű négy részre szakadL Az utód a fürdőket kezeli, a második kft. az üzemeltető, a harmadik a kivitelező, a negyedik pedig a beruházó. Ezek vagyunk mi. Amikor a váras már megkötötte a keretszerződést a CGE-vel, pályázatot írtak ki a vezérigazgatói posztra. A műszaki és a közgazdasági végzettség mellé francia nyelvtudást is kértek. Miután egyedül írtam idegen nyelven az elképzeléseimet és az életrajzomat, én nyertem el az állást. Júliustól dolgozom itt a kft.-ben. 70 százalék részesedése van a városnak. 30 százaiét a CGE alapította Servitecnek. A Önök menedzselik a beruházásokai, de milyen forrásból? - Az önkormányzat visszavette vagyonát, s egyúttal bérbe adta. Tavaly egy köbméter vízért 48 forint plussz áfát fizetett a lakosság, ebből 12 forint 4 fillér ment a vízügyi építési alapba, amiből mi gazdálkodunk, beruházunk. Az 1995-ös vízár köbméterenként már nettó 64 forint 20 fillér, ebből 22,50 illeti az alapot. Tavaly 69 millió forint gyűlt így össze hat hónap alatt, idén 300-zal számolunk. • Következő nagy költekezésük? - A gyálaréti 3,4 milliárd forintos szennyvíztisztító, ehhez persze még kell a közgyűlés döntése. Már dolgozunk a tendereztetésen, jelentkeznek a potenciális pályázók. A napokban tárgyalok az amerikaiakkal, még kell tolmács, de heti háromszor két órában már gyűröm az angolt is. Kovács András Külkerhiány A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 408 milliárd forintos hiány keletkezett a külkereskedelemben. Ez mintegy 3,9 milliárd dollárnak felel meg. A deficitből 3 milliárd dollár fizetési kötelezettségeket is vont maga után. így a folyó fizetési mérleget is terhelte. A behozatal folyó áron mérve 1537 milliárd forintot tett ki, míg a kivitel 1128,7 milliárd forintot ért el. Az import 32, az export 38 százalékkal növekedett egy év alatt. Változatlan áron számolva a behozatal és a kivitel közel azonos ütemben. 18 százalékkal bővült. • Magántulajdon a Liget közepén? Eladják a Vigadót Mint tudjuk, a Vigadó az újszegedi Liget kellős közepén található. A jövőben márpedig meglehetősen furcsa helyzet állhat elő azzal, hogy a város tulajdonához tartozó park kellős közepén magántulajdonban lévő ingatlannal rendelkez(nek) majd magánszemélyek), avagy társaság(ok). Ad abszurdum: akár kempinget is működtethet az új tulajdonos? A tények a következők: a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat végelszámolás alatt áll. Üzleteinek értékesítése 1990-ben kezdődött, az előprivatizációs törvény életbe lépését követően - tudtuk meg Éri Ferenc végelszámolótól. Eszerint el kellett adni a 15-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, szerződéses vagy bérlet formájában működő egységeket. A Csongrád Megyei vendéglátó Vállalat 167 üzletéből 152 esett az előprivatizációs törvény hatálya alá, ezek közül az utolsó „mohikán" az újszegedi Vigadó. Fotó: Nagy László A büfének titulált, ám a valóságban ennél jóval „komolyabb" egy ségnek tűnő Vigadó kikiáltási ára 6 millió forint. Alapterülete 1500 négyzetméter (azt követően, hogy a korábban Jelekkönyvileg" egy ingatlant képező büfét és sportpályát a privatizáció előkészítése miatt megosztották). A kikiáltási árból 900 ezer forint a privatizációs költség, amely csak készpénzben fizethető ki. Az árverés időpontja március 28_ de helyszíne még nincs, erről a pályázókat külön értesítik. Kérdésünkre, hogy vajon a Hági értékesítésekor kirobbant botrány miatt titkolózik-e a vállalat, a végelszámoló elmondta: természetesen nem szeretni, ha megismétlődne a „Hági-szindróma". Ezért a helyszínre nem milliókkal a zsebükben érkeznek majd a licitálók. március 20-íg ugyanis a cég pénztárában kell a 300 ezer forint bánatpénzt letenni, s az erről szóló igazolás a versenytárgyalás feltétele. Külön ben nincs jitkolózás™, az eddigi nyilvános árveréseket a Hágíban tartották, viszont az az egység már nem a vállalat tulajdona. í vért is fedi homály a további részleteket. A Vigadó eladásával kapcsolatban megkerestem Básthy Gábort, Szeged gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterét is. Mint mondta, nem öröm. hogy magántulajdonba kerül egy telek a Liget kellős közepén. A városnak azonban nincs 6 millió forint készpénze, hogy ringbe szálljon az árverésen. Kárpótlási jeggyel ugyan jele a padlás", de az alpolgármester legjobb tudomása szerint ezzel az értékpapírral csak eredeti kárpótolt versenyezhet, így már most látszik, hogy a jövőben okozhat még bonyodalmakat a városnak, s az új tulajdonosnak egyaránt az újszegedi Vigadó sorsa. Fekete Klára TEJTERMELÉS ÉS FOGYASZTÓI ÁTLAGÁRÁNAK 46,9 VÁLTOZÁSA (1990-1994) I«J0 13Í77 1990 1991 1992 1993 1994 Egy pohár tej Amennyiben igaz az „Egy pohár tej, tiszta fej" szlogen, akkor egyre zavarosabb a magyar ember agya. Ugyanis az elmúlt öt évben 170-ről 155 literre csökkent az egy főre jutó fogyasztás. Az ember elgondolkodik, vajon mi áll e deviáns magatartás háttercben. E szemléletes grafikon látszólag mindent pontosan megmagyaráz. Tény, hogy csökkent a tejtermelés, miközben folyamatosan nőtt a felvásárlási ár. A logikus következtetés az lenne, hogy azért nőhetett az ár, mert a kevesebbre drágábban is akad vevő. A fordítottja - miszerint azért termeltek kevesebbet, mert drágábban el lehetett adni - önmagában zavaros, ellentmondásos megállapítás. Érdemes itt beiktatni egy mindenütt ható tényezőt, amely e grafikon mögött is megbúvik. Míg a tej fogyasztói ára öt év alatt két és félszeresére nőtt. addig az infláció ezt meghaladó volt. Vagyis ennek az egyébként is alacsony jövedelmezőségű mezőgazdasági terméknek tovább romlott a pozíciója. Ez még inkább igaz a felvásárlási ár tükrében. amely ráadásul a fogyasztóihoz mért arányát kétharmadról felére változtatta. Vagyis a termelő sínylette meg leginkább e változást, amit csak úgy tudott áthárítani a tehenére, ha levágatta. így már nem is annyira érthetetlen, hogy növekvő ár mellett — az import termékek zavaró hatásait is leszámítva - miért csökkent a termelés. Mivel a tej nem hiánycikk, látszólag elég is belőle ennyi. A táplálkozástudományi szakemberek és a mennyiségi vagy minőségi szempontból alultápláltak bizonyára vitatják e megállapítást. Kénytelen az ember arra gyanakodni, hogy az embereknek csak ennyire futja a jövedelmükből. A képet árnyalja még, hogy a fogyasztáscsökkenés tavaly gyakorlatilag megállt. Mivel a hús és a tej valamelyest egymást helyettesítő termékek, a nagyfokú húsáremelések révén a húshoz viszonyítva olcsóbb lett a tej. De nem bogozok tovább, többre megyek, ha felhörpintek egy pohár tejet. Még így sem bírom ki magyarázkodás nélkül: most kaptam fizetést. T. Sz. L