Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

* Ha agyszar majd eltűnik Török „basa" hasa. ...akkor talán újra nagy lesz a szegedi foci. Hogy mi­ből gondolom ezt? Nos, láttam ezt a Török fiút fut­ballozni. Még tavaly tavasszal, Tiszakécskén. Ahol csuda dolgokat mutatott be a kiesés ellen (hiába) hadakozó Szeged FC ellen. Ha jól emlékszem, gon­dosan kidolgozott sörpocakján kívül a bal lába is vonzotta az ember szemét. Azért, mert mindent tudott vele. Nem akarok dicsekedni, de ő is megjegyzett ma­gának. Szegeden tanuló barátnője ugyanis elvitte ne­ki azt a Délmagyarországot és azt a Csongrád Me­gyei Hírlapot, amelyikben a kécskei meccs tudósítá­sa megjelent. Es amelyikben „basa külsejű" zseni­ként jellemeztem... Pár napja mesélte a szerkesztő­ségben, hogy jót mulatott a cikken. Mostanában vi­szont már nincs ideje a mosolygásra, ugyanis a Sze­ged FC edzője mindent megtesz azért, hogy az új szerzeményt gyakori izzadásra bírja. Török Laci egvébként szombaton négy gólt vágott a Bajának. Szóval, tényleg nincs szüksége a sztá­rolásra. Már csak azért sem, mert fogyásban van. R. J. A. Szönyegbombózás Barcikán Kazincbarcika-Medikémia Szeged 0:3 Kétnapos „északkeleti túrájáról" 100 százalékos ered­ménnyel tért haza szombaton éjjel a Medikémia Szeged férfi röplabdacsapata. Pénteken, késő este amolyan villámlátogatáson vett részt a csapat Nyíregyházán, ahol az NB Il-es Sportula vendégeként Magyar Kupa-mér­kőzésen szerepeltek a Tisza-partiak, míg másnap Ka­zincbarcikára látogattak el Hulmannék. Az MK-ban a legjobb 16 közé jutás volt a tét, s a talál­kozó nagy esélyese természe­tesen az Extraliga listavezetője volt. A szegediek ezúttal pi­hentették legjobbjaikat, és a Kása, Takács, Úrfi, Csíkos, So­modi, Rácz összetételű gárdá­val vették fel a küzdelmet a vendéglátókkal. Az első két játszmában érvényesült a papírforma: 13, majd 7 perc le­forgása alatt abszolválta a játszmákat a Medikémia együt­tese (15:1, 15:0!). A harmadik játékrészben már lazítottak a vendégek, s a rendkívül lelkes szabolcsiak 8:8-ig jól tartották magukat. Végül a tapasztalat, s Csíkos néhány kemény ütése döntött a mindössze 39 percig tartó találkozón. (A harmadik szettet egyébként 15:9-re nyer­ték a vendégek.) Szombat délután, Kazinc­barcikán jóval keményebb dió várt a bajnokaspiránsnak szá­mító szegedi legényekre. A ha­zaiakon látszott a feszültség a bemelegítésnél, hiszen életha­lálharcot folytatnak a legjobb 6 közé kerülésért. Az ezúttal a legjobb hato­sukkal pályára lépő mediké­miások nagyszerűen kezdtek, s Hulmann valamint Melnicsuk szokásos szőnyegbombázásá­val „termelték" is a pontokat. A hazaiak idegesen, kapkodva játszottak, s így 1 1:4-re elhú­zott a vendégcsapat. Ekkor azonban a máskor nyitásfo­gadásban oly biztos Belik és Polgár egymás után hat nyitás­fogadást hibázott, s ezzel na­Röplabda Extraliga gyon felhozta a sorsába beletö­rődni látszó Barcikát. 11:11­nél rendezte sorait a Szeged, Rácz és Takács lépett pályára a bizonytalankodók helyett, s főleg a fiatal Takács cseréje bizonyult jó húzásnak. Sajnos, a két hazai vonal­bíró igyekezett tovább növelni a vendéglátók esélyeit, ítéle­teikkel elbizonytalanították az addig jól vezető Hurákot, s ala­posan felborzolták a szegediek idegeit. Nyári edző sárga lapot kapott, amikor másodszor rek­lamált az eredményelzón „ket­tesével lapozó"jegyzőkönyv­vezető ténykedése miatt. Sze­rencsére a másodbíró igazolta a reklamálás jogosságát, s a „felzrikált" Szeged újra felpör­gött: Petheö és Hulmann nagy­szerű mezőnyjátékával. Takács és Melnicsuk kiváló hálójáté­kával a hazaiak nem tudtak mit kezdeni. A folytatásban, igencsak feszült légkörben, nagy adok­kapok alakult ki, de a nehéz pillanatokban Rácz akroba­tikus mezőnyjátéka s a jól záró vendégsánc ellen a barcikai­aknak nem volt orvosságuk ­sót még vonalbíróknak sem! A harmadik játékrészben a lehig­gadt szegediek már „pengéz­tek", s a végig kiválóan irá­nyító Schildkraut vezényle­tével színvonalas, küzdelmes mérkőzésen megszerezték újabb, játszmaveszteség nélkü­li győzelmüket. A Medikémia tehát tartja ki­váló formáját, és ami örvende­tes, cseresorában is mindig van hadrafogható, bizonyítani vágyó röplabdás. Ez a tény pedig nyugalmat és erőt adhat a nehéz tavaszi sorozat előtt. Kazincbarcikai Vegyész­Medikémia Szeged 0:3 (-13, -11, -10). 200 néző. Vezette: Hurák, Herpai. Szeged: Hulmann. SCHILD­KRAUT. Belik, Polgár. Petheő, Melnicsuk. Csere: Rácz, TA­KÁCS. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. Fél órával a mérkőzés előtt már egy gombostűt sem le­hetett volna leejteni a komlói sportcsarnok nézőterén. A hazai szurkolók óriási hangor­kánnal fogadták a bemele­gítésre érkező csapatokat, zú­gott a Hajrá Komló! és a Ska­liczky Lászlót éltető kórus. Ez a fogadtatás azt sejtette: a pub­likum a Pick Szeged elleni is győzelmet vár a hetek óta jó formában lévő hazaiaktól. I. félidő: Egy perc sem telt el a találkozóból, amikor egy elhibázott Kalocsay-helyzet után Grőber vezetést szerzett a vendégeknek, akik Sándor révén növelték is az előnyüket (0-2). A magas szegedi védő­fal ellen nem boldogultak a ha­zaiak, akik „lányos zavaruk­ban" ziccereket is kihagytak. A Tisza-partiak is sokat hibáztak a komlói kapu előtt, így a 10. percben a bányászok utolérték őket. (3-3). Hamarosan már a Komlónál volt az előny, de Fekete bra­vúrjai megakadályozták a kü­lönbség növelését. A 20. percben még mindig csak 6-6 volt az állás, ami a védők és a kapusok teljesítményét dicséri - mindkét oldalon. Több eladott komlói labda révén ismét a rutinosabb ven­dégek jutottak két gólos előny­höz, de Czakó büntetőjével és Bognár szép akciógóljával ledolgozta hátrányát a Komló. A szünet előtti egy percnyi ki­hagyás azonban elég volt ah­hoz, hogy két gólos szegedi előnnyel vonuljanak pihenőre a csapatok (8-10). II. félidő: Czakó kezdte a gólgyártást, majd Horváth ta­lálatával újra egyenlő volt az állás, aztán Papp Gábor a vezetést is megszerezte a há­zigazdáknak (11-10). Ezután ismét a kapusok parádéztak, így lassan araszoltak előre a csapatok, és mert Bognár • Grőber Mátyás tűzereje is kevés volt Hamar elmúlt a bányászok „lányos zovoro" Komló—Pick Szeged 18-17 x Kézilabda NB I. Mezei Ricsi góljai Komlón nagyon hiányoztak.. (Fotó: Gyenes Kálmán) _ atoptoa 1869 p* ÍME -Szeged— NISSAIM kiállításait követően kétszer is emberhátrányba került a Komló, az 51. percben egyen­lítettek a vendégek (15-15). A KBSK újra erősített, pillanatok alatt két gólos előnyt szerzett, és ebből a találkozó végéig már csak egyet tudtak lefaragni a szegediek. Jó iramú, küzdelmes, de a nagy akarás miatt hibáktól sem mentes találkozón tartotta otthon a két bajnoki pontot a Komló. A hazaiak nagyon ké­szültek arra. hogy a Szeged el­leni eddig igencsak negatív mérlegükön javítsanak. Főként a második félidőben mutatott eredményes játékkal - a lelkes közönség harsány buzdítása mellett - a tévéközvetítés jó­voltából az egész ország nyil­vánossága elótt sikerült a nem mindennapi bravúr. Skaliczky László: - Úgy érzem, küzdőképességből és akarásból jelesre vizsgáztunk. Gratulálok a Fiúknak és velük együtt ajánlom ezt a felejthe­tetlen mérkőzést csodálatos kö­zönségünknek. Kővári Árpád: - A Komló lelkesen, időnként jól játszott, és mivel ezeket az időszakokat nem tudtuk átvészelni, veszí­tettünk. Gratulálok a Komló­nak. Komlói Bányász-Pick Szeged 18-17(8-10) Komló, l(XX) néző. Vezette: Ladiszlai, Tavarnay. Komló: SEVCOV - Kalo­csay 1, Soós, BOGNÁR 4, Tolsztih 2, Papp G. 1, Czakó 3. Csere: Papp L„ HORVÁTH 6, Takács, Keszthelyi 1. Edző: Skaliczky László. Pick Szeged: FEKETE ­Oszlánczi 3. Sándor 2, Mezei I, Csavar, GRŐBER 6. Dobos L. Csere: Dobos J. (kapus), BAJUSZ 3, Avar 2, Molnár. Edző: Kővári Árpád. Kiállítások: 6, ill. 0 perc. Hétméteresek: 2/2, ill. 5/4. OSZVALD PÉTER Sajnos, ma már szinte mindennapos dolog, hogy egy csapatnak kiürül a kasszája, s így a működése teljesen bizonytalanná válik. A jelenlegi gazdasági hely­zetben vagy megtalálják, esetleg megteremtik a léte­zés feltételét, vagy egysze­rűen hagyják, hogy a csapat szétessen, megszűnjön. A Szegedi ESK-hoz hasonló eredményekkel rendelkező magyar nó'i kézilabdacsapa­tok közül többet is megle­gyintett már a pénztelenség szele. Győrben, Debrecen­ben, Békéscsabán, hogy csak a legismertebbeket említsük, a város vezetése megtalálta az együttes talp­ra állításának a módját. Áz Egységes SK-nál azonban eddig nem sikerült meg­nyugtatóan rendezni a szponzorálás ügyét. Az el­múlt pénteki fórum iránti érdektelenség után pedig úgy tűnik, egyhamar nem lesz nyugodt álma Barát Já­nos edzőnek és Barna József szakosztályvezetőnek. Az NB l-es női kézilabda­csapat két „életben tartója" már mindent megpróbált, hogy az elmúlt négy eszten­dőben a magyar élvonalhoz • NB l-es női kézilabda: halálra ítélve? Nem mozdultak o vállalkozók tartozó, s a kupában kétszer is nemzetközi porondra lépő együttes anyagi helyzetét stabilizálja. Á sok felesleges kilincselés után elhatároz­ták, hogy február 3-án egy, a szegedi kézilabda meg­mentésének módját megvi­tató összejövetelre meghív­nak negyven vállalkozót, vállalatvezetőt, hátha - kö­zös gondolkodással és főleg segítő szándékkal - sikerül ismét a szegedi női kézilab­da szekerének rúdját egye­nesbe hozni. Az ötlet kivite­lezésében partnertnek bizo­nyult Szeged város vezetése is. Igaz, dr. Szalay István polgármester hirtelen köz­bejött fővárosi elfoglaltsága miatt nem tudott az össze­jövetelen részt venni, de az önkormányzatot két „spor­tos" városatya, dr. Szilvásy László és Gyémánt Imre is képviselte, akik az ESK ve­zetését segítségükről bizto­sították. Szűcs Mihály, a Dél-magyarországi Kézilab­da Szövetség nevében szintén megnyugtatta a klub vezetését, hogy elnökségi határozatuk van az NB l-es csapat megkülönböztetett támogatásáról. Ez a régió érdeke is, hiszen ha elsőosz­tályú csapata nincs a város­nak, akkor megszűnik a te­hetségek megfelelő áramol­tatása is. Azt azonban min­den résztvevő tudta, hogy keltő anyagiak nélkül csak konzerválják a gondokat.,. Ahogy közeledett a svéd­asztalos fórum kezdési idő­pontja, úgy vált egyre fehé­rebbé Barna József arca. Nem is állta meg szó nélkül azt, hogy mindössze két ide­gen arcot fedezett fel a résztvevők népes táborában. „Nem hiszem, hogy csak ne­kem kell Szegeden a női ké­zilabda. Húsz év munkáját nem szabadna ilyen érdek­telenül megsemmisíteni." Barát János pedig azon há­borgott, hogy nem azok töltötték meg szép számban a termet, akiket hívtak és vártak... A két vállalkozó, Stumpf Zoltán és Kuczora János, akik vették a fáradságot és bátorságot, hogy a lapunk­ban megjelent cikk alapján részt vegyenek az összejöve­telen, rögtön az érdeklődés középpontjába kerültek. Szabadkoztak, hogy cégük­nek még nincs neve, de ez nem lehet akadálya, hogy most egy szerényebb összeg­gel hozzájáruljanak az ESK költségvetéséhez. A két fia­tal nem zárta ki a további támogatás lehetőségét sem. Még egy említésre méltó be­jelentés történt: dr. Erdélyi Endre („Macaként" aligha­nem többen ismerik) a jövő­ben egy NB l-es játékos havi költségéhez kíván hozzájá­rulni. A két órás összejövetelen ötletből nem volt hiány, de ettől az NB l-es csapat anya­gi helyzete egy jottányit sem változott, sőt még inkább bizonytalanná vált az egy esztendővel ezelőtt még a City Kupában vitézkedő együttes jövője. A tavaszi szezonra ugyanis mindössze 260 ezer forintja van a Sze­gedi ESK-nak. Ennyivel pe­dig nem lehet kihúzni az önkormányzati támogatás megszavazásáig... SÜLI JÓZSEF Petheő: Látod, Polgár Ham, így kell ezt csinálni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom