Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

HÉTFŐ, 1995. FEBR. 27. BELÜGYEINK 3 • A kistermelők, Agrárkamara, exporttámogatás ­Miniszter járt Szentesen A földművelésügyi minisz­ter Csongrád megyei látogatása során még az elmúlt hét szom­batján Szentesen is megfordult. A helybeli Árpád Szövetkezet­tel ismerkedett, s ennek szék­házában került sor sajtótájé­koztatóra. Lakos László mi­nisztert, valamint az újságíró­kat a szövetkezet vezetője, Csi­kai Miklós köszöntötte, aki az Agrárkamara országos elnöke is. Az írott és az elektronikus sajtó képviselőinek kérdéseire mindketten válaszoltak. A miniszter szentesi benyo­másait úgy összegezte, hogy legfontosabb tapasztalat és ta­nulság a több mint háromezer kistermelő integrációjához kapcsolódik! Nekik is meg kell adni az országban az esélyt a boldogulásra, s erre jó példát nyújt Szentes. A privatizáció fennmaradt részét így kívánják megoldani a mezőgazdaság­Lakos László (balról) és Csikai Miklós a sajtótájékoztatón. (Fotó: Enyedi Zoltán) ban, hiszen a tulajdonváltásból eddig azok szerezték a legtöbb előnyt, akiknek volt tőkéjük, vagy információk alapján kiiga­zodtak a bankélet útvesztőiben. Lakos László kitért arra, hogy az idegenforgalmon kívül a mezőgazdaság a másik ága­zat, amely növelte exportját és az ország devizabevételeit. Ezt valószínűleg figyelembe veszi az új pénzügyi vezetés, és a modernizáció talán folyamatos tőketámogatásban részesül. A mezőgazdaság tehát jó befekte­tés az országnak, azzal együtt, hogy lehet még hatékonyabban dolgozni a különféle ágazatok­ban. A jövedelmezőségi arányt az is javítja, ha felülvizsgáljuk a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem részesedését. Lapunk munkatársa által feltett kérdésre azt válaszolta a miniszter, hogy a törvényi elő­írásoktól függetlenül is partneri a kapcsolat a tárca és az Agrár­kamara között. A rendszeres együttműködés keretében fog eldőlni, milyen funkciókat, il­letve konkrét szakmai feladat­köröket tölt be a közeljövőben az Agrárkamara. Mindez rész­letes véleménycserét követel más mezőgazdasági szerveze­tekkel is. Csikai Miklós hozzá­fűzte, hogy valóban korrekt és tisztességes az együttműködés. Az aktuális tennivalók között említette az exporttámogatási rendszer újragondolását még a tavaszi nagy termékszállítások előtt. A miniszter beszélt még a termékfeldolgozottsághoz kap­csolódó preferenciák változta­tásának szükségességéről, és arról, hogy a viszonylagos bur­gonyahiánynak főleg az idő­járás az oka. A szentesi sajtótájékoztató után Lakos László és kísérete Csongrádra utazott az ottani boriinnepségekre. Az MSZP önkormányzatok Veszélyek és esélyek A győzteseknek min­dig különösen nehéz a dolguk, mert nekik min­dig nagyon sok körül­ményt kell figyelembe venniük. Ez az oka an­nak is, hogy az MSZP csak most tudta meg­szervezni a Budapesten tartott országos önkor­mányzati tanácskozást ­hangsúlyozta Csintalan Sándor, az MSZP ügy­vezető alelnöke. Az egésznapos konferencián az MSZP települési és megyei önkormányzati tisztségviselői vettek részt. Baja Ferenc környezet­védelmi és területfejlesztési miniszter a területfejlesztési és rendezési törvény mielőbbi megalkotását sürgette. Szerinte csak a törvény elfogadása teszi lehetővé, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magyar régiók is részesülje­nek az EU pénzalapjából. Az igénybe vehető összeg a 30-60 milliárd forintot is elérheti. Lamperth Mónika hangsúlyoz­ta: nagyon fontosnak tartja, hogy szoros együttműködés jöjjön létre a képviselőcsoport és az önkormányzatokban dol­gozó szocialista képviselők kö­zött. A sürgős megoldást kívá­nó feladatok közé sorolta az önkormányzatok forráshiányát, a csődveszélyt, amelynek ke­zelésére, mint mondta, jelenleg nincs jogszabályi előírás. Draskovits Tibor, a Pénzügy­minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára kijelentette: ha a kormány 1995-ben nem hozza meg az államháztartást érintő alapvető döntéseket, akkor „később már nem lesz döntési szabadsága". Jánosi György, az MSZP alelnöke kijelentette: az önkormányzatok döntő többsége megoldhatatlan hely­zetbe került, mert az oktatás normatív támogatása nem vál­tozott, s ez reálértékben tragi­kus csökkenést idézett elő. • Április 29-30-án Budapesten tartja VI. kongresszusát a Fidesz - jelentette be Várhegyi Attila, a párt országos vá­lasztmányának el­nöke a választmány ülését követő szom­bati sajtótájékoz­tatón. Az esemé­nyen a tervek sze­rint módosítják a Fidesz alapszabá­lyát és tisztújítást is tartanak. Várhegyi Attila megfogalma­zása szerint a kong­resszus kiemelkedő témája a „Magyar­ország polgári át­alakulása" című do­kumentum megtár­gyalása lesz. Az országos vá­lasztmány állásfog­lalást fogadott el a szomszédos orszá­/ vj urányi Györgynek sikerült lehútenie a forint körüli (3/ vihart. Nyilatkozata szerint sem a jegybank, sem a kormány nem tervez jelentős forintleértékelést Most már talán sohasem tudjuk meg, gondoltak-e egyszeri drasz­tikus devalválásra, vagy folytatni akarták a korábban meghirdetett kis lépések politikáját a forintleértékelések­nél. Úgy tűnik, egyelőre maradt az utóbbi Mindenesetre forró volt a múlt hét közepe a kereske­delmi bankok valutapénztárainál. Volt, aki csak azért váltotta ki a lakossági turistakeretet, mert az utcában már majdnem mindenki megtette, s akadt, aki hosszú számolgatás után jutott erre a döntésre. Hírek és rémhí­rek szállingóztak, torzultak az ilyenkor szokásos módon. Asszony vágta élhetetlen ura fejéhez, hogy tönkre fog menni az a kis megtakarított pénz; családi béke romlott meg átmeneti időre. Sokan a valutát is kivették a számlá­ról, nem törődve a lekötési idővel, a kamatveszteséggel. Néhány napig a párna alatt lapulnak ezek a bankjegykö­tegek, azután, hogy mégsem zárolták a lakossági valuta­számlákat - békeidőben Európában ez azért mégsem di­vat -, szép lassan visszavándorolnak eredeti helyükre. Egy állam nem engedheti meg magának, hogy ne saját nemzeti valutájában gondolkozzon, mindent elkövet tehát annak védelmére. Ha kell, akár devizatartalékai terhére is beavatkozik, esetünkben forintot vásárol, hogy védje az árfolyamot. És nem értékel le, vagy nem akkora mérték­ben, mint az a külkereskedelmi hiányból következne, még akkor sem, ha közgazdaságilag talán indokolt lenne. Egyensúlyoz, nem nagyon tehet mást. j l iersze a polgár is megtanult számolni. Négy-öt szá­Lrza lékos márkakamat, harmincszázalékos forintka­mat, tehát a különbségnél nagyobb éves forintleértékelés­nél a márka, kisebbnél a forint a nyerő megtakarítási forma. Majd meglátjuk az év végén. Közben drukkolunk vagy ellendrukkolunk, attól függően, melyikre voksol­tunk. Persze a „Vásárolj magyar árut!" felhívás kiter­jeszthető: „Tartsd a pénzed forintban!", ez azonban nem tűnik végleges megoldásnak. gokkal kötendő alapszerződésekkel kapcsolatban. Rockenbauer Zol­tán hangsúlyozta: A Fidesz elhibázott politikának tartja az alapszerződések ügyét, és vélemé­nyük szerint már­cius 20-ig kizárt dolog jó alapszer­ződést kötni. A közoktatás ter­vezett átalakításáról is tárgyalt a testü­let. Ebben a kérdés­ben is állásfoglalást adott ki a választ­mány. Eszerint a Fidesz attól tart, hogy az új szerke­zetű iskolarend­szerben a tanulók egy része csak a 10 osztályt tudja elvé­gezni. Aggályosnak véli a párt, hogy az átalakításhoz a köz­oktatási tárca nem igényelt költségve­tési támogatást. Nem foglalt ál­lást az OV Bokros Lajos leendő pénz­ügyminiszter prog­ramtéziseiről. Kriti­zálták viszont a családi pótlék terén tervezett változtatá­sokat és az iparűzé­si adó ügyét. Tömegverekedés Ózdon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés bűntette miatt nyo­mozást rendelt el K. Zsolt 22 éves alkalmi munkás, ózdi la­kos ellen. K. Zsolt B. Attilával együtt motoron egy házibuliból tartott hazafelé. Az úgyneve­zett Kls-tőnál észlelték, hogy a közeli domboldalról autógu­mik gurulnak feléjük. Egy nagyméretű traktorgumi oldal­ról telibe találta a motorosokat, akik felborultak. Ezt követően rájuk támadt F. József, szintén ózdi lakos és további 8-9 tagú társasága. K. Zsoltot megver­ték, de sikerült elmenekülnie a helyszínről. A kompánia a ba­rátja lakására menekülő K. Zsoltot követte. Lécekkel fel­fegyverkezve rátámadtak a családra és tömegverekedés alakult ki. K. Zsolt időközben kést vett magához és azzal a verekedés során mellbe szúrta F. Tamás 22 éves, foglalkozás nélküli ózdi lakost, aki a hely­színen meghalt. K. Tamás megszúrta F. Józsefet is, aki nyolc napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. A késelő fiatal­ember később önként jelenke­zett az Ózdi Rendőrkapitánysá­gon, ahol őrizetbe vették. A vizsgálat szakértők bevonásá­val folytatódik. • Utoljára ülésezett régi összetételben szombaton az MDF Országos Választmánya, mert a pártban zajló tisztújítás után az új testület március 18­án tartja alakuló ülését. Ezt kö­zölte Herényi Károly MDF­szóvivő az Órszágos Választ­mány szombati egynapos ülé­séről tartott sajtótájékoztatón. A szombati ülésen a testület meghallgatta Palkovics Im­rének, a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége elnökének tájékoztatóját a szakszerve­zetek helyzetéről, valamint a munkástanácsok és a keresz­tény-szakszervezetek szövet­sége közös felkészüléséről a májusban tartandó választások­ra. A választmány támogatja e két szakszervezeti tömörülés együttműködését, s felszólítja az MDF tagjait és szimpatizán­sait, hogy vegyenek részt a két szakszervezet munkájában, va­lamint a választásokon. A két készülő alapszerző­désről szóló állásfoglalás le­• MDF-választmány Tisztújítás előtt szögezi: a választmány aggo­dalommal figyeli a dokumen­tumok ügyében folytatott tár­gyalásokat, s nem támogatja a külügyi vezetés azon gyakorla­tát, amely a jószomszédi kap­csolatokat vagy integrációs tö­rekvéseket érintő vélt, illetve valós érdekek oltárán feláldoz­nák a határon túli magyarság védelmének alkotmányos köte­lezettségét. A választmány ra­gaszkodik ahhoz, hogy bármi­lyen, a határon túli magyarsá­got érintő nemzetközi szerző­dés megkötéséhez a kormány­zat szerezze meg az összes par­lamenti párt, valamint minden egyes határon túli magyar nép­csoport legitim szervezetének támogatását. • A Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) Csongrád megyei szervezete nemrégen tartotta választmányi ülését. Ezen új elnököt választottak, mégpedig dr. Lénárt Bélát, az Express Utazási Iroda szegedi kirendeltségének vezetőjét. • Mivel a foglalkozik a Matur? - kérdeztük elő­ször az új elnöktől. - Ez a szerveződés az ide­genforgalomban tenni akaró, a megye és a települések von­zóbbá tételéért dolgozó em­bereknek az egyesülete. Egyének, s nem szervezetek a tagjaink. Van közöttünk or­szággyűlési képviselő, pol­gármester, közgyűlések tag­jai, szállodák, fogadók utazá­si irodák vezetői, s más is­mert szakemberek. Egyetlen vállalkozásnak sem biztosí­tunk prioritást, ugyanakkor szoros kapcsolatot alakítot­tunk ki Szeged városával, a megyei közgyűléssel, s sze­retnénk Hódmezővásárhelyei is bevonni vonzáskörzetünk­be. Lényeges, hogy a Matur minden figyelmét és ener­giáját a jövőre összpontosítja. Persze magától értetődik, KÉRDÉS A Matur új elnökéhez Arccal a jövő felé hogy a turizmus érdekei miatt a jelent is állandóan tár­gyaljuk és értékeljük. • Önt két évre választot­ták elnöknek. Milyen el­képzelésekkel lát ehhez a munkához? - Nem akarok koncepció­váltást. Nekünk is az a felada­tunk, hogy a marketing terü­letén lépjünk előre, s megal­kossuk a megye image-át. Mindenképpen közvetlen kapcsolatot kell tartani az összes érintett megyei civil szervezettel. Ugyanígy szeret­nénk jó viszonyt kialakítani Csongrád megye országgyű­lési képviselőivel, s évente legalább kétszer találkozni velük. A parlamenti lobbizás kiaknázandó lehetőség, külö­nösen Ópusztaszerre és a kö­zelgő millecentenáriumra te­kintettel. Idegenforgalmi szakemberek részére klubot is szeretnénk tartani, ahol ha­vonta fontos témát érintő elő­adásokat hallgatnánk, s vi­tatnánk meg. Gondolkodunk azon, hogy még ebben az év­ben beindítjuk a megyei jogú városok és a megyeszékhe­lyek részére egy vetélkedőt, mely Csongrád megyéről és Ópusztaszerról szól. Távlati elképzelésünk, hogy egy Ópusztaszer - Székesfehérvár - Pannonhalma útvonalú csil­lag-tűrát szervezünk. • Mennyire érinti a dél­szláv háború térségünk idegenforgalmát? - Mint említettem, ben­nünket elsősorban a jövő ér­dekel, s bízunk abban, hogy a háborúnak előbb-utóbb vége lesz. Szegedet nagyon komo­Dr. I énárt Béla lyan érintette ez a válság, s ez érződik azon, hogy sokkal több lett itt az idegen érde­keltség, s ezzel együtt nőtt a feketekereskedelem. Szeret­nénk, ha az 1995-ben megin­dulna a beutazás, de ez nem­csak az utazási irodáktól, ha­nem az önkormányzatoktól, a folklórtól, s a tudományos in­tézetektől, rendezvényektől is függ. S akkor beszélhetünk a megyében, illetve Szegeden, idegenforgalomról, ha a tu­ristát öt-hat napon keresztül programmal tudjuk ellátni. (•RAM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom