Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

SZERDA, 1995. FEBR. 1. BELÜGYEINK 3 Mintegy ötvenen jöttek el a Tisza Szálló tükörtermébe tegnap este, ahol a Polgárosuló Szegedért Egyesület tartotta közgyűlését. Az egyesület a helyhatósági választásokon öt képviselői mandátumot szerzett - ez egyesek szerint jó, mások véleménye alapján csapnivaló eredmény. A meghirdetett program azonban elmaradt. Az elnökség beszámolója ugyanis nem készült el, mivel csak egy héttel ezelőtt jutottak saját dokumentumaikhoz a vezetők. Az iratokat a PSZE Kálvária sugárúti irodájában őrizték, azonban a helyiségbe nem tudtak bejutni, mert annak bérlete december 11-én lejárt. Ugyanilyen okokból a pénzügyi beszámolóról is le kellett mondania az emiatt is elégedetlen hallgatóságnak. A Polgárosodók a tükörterem tükrében. (Fotó: Révész Róbert) tagok az indokokat fenntartással fogadták el, s feltették a kérdést: voltaképp milyen eredményeket ért el az egyesület megalakulása óta. Csapó Balázs tartott egy rövid ismertetőt a tevékenységükről, ezután pedig a tagság megfogalmazta kifogásait. Aradi Antal, aki szintén bejutott az önkormányzati testületbe, elmondta, hogy Csapó Balázs személyében olyan polgármester-jelöltet választottak, aki nem népszerű a közvélemény előtt. Rossz" döntés volt őt jelölni: Csapó dr. az egyesület rákfenéjévé vált. Aradi feltette a kérdést: cipeljük-e tovább Csapót, vagy pedig szólítsuk fel lemondásra? Az előbbi nézethez többen csatlakoztak például Apró Juhász János, a Világ Utcája Kft. ügyveztője, aki - elmondása szerint - már korábban tanácsolta Csapónak: „Ülj vissza hetedik sorba és hallgass, fülelj!" Csapó Balázs elmondta, hogy szálka volt és most is az a 23 régi-új képviselő szemében, aki nem tudnak vele kommunikálni. S bár a kenyértörés a levegőben lógott, mégis másképp döntött a közgyűlés. Két hetet adtak a vezetőségnek, mely idő alatt el kell készíteniük a beszámolókat. Ugyanakkor megválaszottak egy jelölőbizottságot is, mely az új tisztségviselők személyére tesz javaslatot. Úgy tűnik tehát, hogy egyelőre nem sikerült a Csapóféle elnökség lemondatása. Kérdés, mi lesz két hét múlva? Arató László • XVIII. századi mumifikált halottak Szenzációs lelet Vácott Európai viszonylatban is számottevő kultúrtörténeti érték feltárásán dolgoznak Vácott: a felsővárosi plébánia templom alatt nemrég felfedezett kriptában 152, a XVIII. századból épségben megmaradt koporsó került elő. A feltáráson munkálkodó csoport néprajzkutatója - Zomborka Márta - elmondta: a koporsókban természetesen módon mumifikálódtak a halottak. Ruháikkal, dísztárgyikkal együtt a szerencsésen alakult mikroklímának köszönhetően maradhattak meg. A püspöki levéltárban a halotti anyakönyvi kivonatok alapján pontos dokumentáció készíthető az elhunytakról, ezáltal több szakma tudományos kutatói juthatnak értékes adatokhoz. A laboratóriumi elemzésekben külföldi műhelyek is részt vesznek. A XVIII. századból Európa más vidékein is igen kevés mindennapi tárgyi emlék maradt meg, ezért most a korabeli kézművesség, a vegyészet, az orvostudomány, a textilipar történetéről szerezhetnek új információkat. Az MSZOSZ nem válik Ágazati, területi kampányt kezd az MSZOSZ, ha a kormány a szakszervezetek elutasítása ellenére mégis a Parlament elé terjeszti a Munka törvénykönyve módosítási javaslatait. Ezt Vágó János alelnök jelentette be. Az alelnök nem tartotta valószínűnek, hogy Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke lesz az új • Határőrség: Mái nem integetnek, pecsételnek Megszűnt az úgynevezett „integetős" ellenőrzés a magyar határállomásokon, elsősorban a nemzetközi bűnözés visszaszorítása érdekében. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője kedden elmondta, hogy valamennyi belépő külföldi állampolgár útlevelét elkérik és abba bepecsételik a belépés napját. A kilépő külföldiek útiokmúnyát is ellenőrzik annak érdekében, hogy megállapítsák: jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köztársaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgárokat is érinti, azzal a különbséggel, az ő útlevelükbe nem pecsételnek. Az „integetés" a magyarok esetében is megszűnt, mert útlevelüket a határőrök személyazonosítás miatt minden esetben elkérik. pénzügyminiszter. A sajtóértesülésekre utaló kérdésre válaszolva ezt személyes véleményként mondta el. Szerinte nem biztos, hogy az SZDSZnek megfelelő garanciát jelentene az MSZOSZ elnökének személye, másrészt Nagy Sándor legutóbbi álláspontja szerint ő szakszervezeti tisztségviselő kíván maradni. • Tiszaföldváron, a Döbrei János úti postahivatalban kedden 9 óra után néhány perccel fekete sfmaszkot viselő férfi aki egyik kezében pisztolyt, a másik kezében tórkést tartott arra kényszerftette a hivatalvezetőt, hogy adjon át 100 ezer forintot. Miután követelését teljesítették, elhagyta a postát. A tiszaföldvári rendőrök néhány perccel a történtek után a helyiek segítségével a lakásán elfogták L. Ferenc János 39 éves helyi lakost, aki alaposan A postarabló hazament pihenni gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. A vizsgálat során kiderült, hogy a rabló egy olyan Parabellum Reprika pisztolyt fogott a postásra, amely nem valódi; dísztárgynak készttették. Repülés az életért (Folytatás az 1. oldalról.) A gép bázisa Pécsen van tudtuk meg a helikopter tulajdonosától, Harkányi Lászlótól -, azonban sűrűn jönnek a szegedi repülőtérre, a súlyos baleseti sérültek mellett gyakran szállítanak városunkba vesetranszplantációra váró embert, vagy éppen beültetésre váró szervet, a helikopter ugyanis jóval gyorsabb bármilyen földi járműnél. Ha például egy súlyos szívbeteget mentőautóval szállttanának mondjuk Kaposvárra, jó esetben is legalább 5 órán keresztül ráznák a magyar utakon, míg a levegőben mindössze 2 órácskára van szükség e távolság megtételéhez. Emellett nagy előnye még a helikopternek, hogy repülőtérre sincs szüksége, hiszen gyakran óriási esőzések vagy havazás miatt megközelíthetetlen falvakból, külvilágtól elvágott tanyákból mentenek ki azonnali ellátásra szoruló betegeket. Ahhoz az esethez pedig talán nem is kell bővebb magyarázat, amikor néhány hete egy 1-2 napos csecsemőt szállítottak Szegedre - mert szívműtétre volt szükség. „Ha már nem tudunk pénzt adni a kultúra művelői számára, legalább hagyjuk őket szabadon alkotni." így fogalmazott a miniszterelnök az Országgyűlésben, midőn kormányát értékelve elsősorban a belügyi és a kultusztárcát kritizálta. Nyilván nem véletlenül - de ezt most ne firtassuk. A miniszterelnök mondata - szép példány. Azok fajtájából való, amelyek hallatán az ember nem tudja, sírjon, vagy nevessen. Ha komolyan veszem - és miért ne venném komolyan -, akkor inkább nevetek, s elismerőn nyugtázom: a népámítás tudományában most már igazán a profizmust verdesik ott a legfelső szinten. (Mást ne idézzünk, csak ugyanonnan: pókerarccal bemondani, hogy a Békesi-program folytatódik, bár Békési megy, s föltenni, hogy a blöff, mint olyan, eszünkbe se jut - nemcsak imponáló önbizalomra, hanem mélyenszántó népismeretre is vall.) Mint tetszenek látni, az ember hajlamos mindenféle képességet, tehetséget, kemény tréningek árán begyakorolt készséget értékelni. A (művészet)történelemből az ember azt is tudja, hogy némely nagy-nagy szegénységben leiedzett egyedek maradandó értékek létrehozására voltak képesek, nyilván mert szabadok voltak, legalábbis a tőke az aztán nem volt úr rajtuk! És mi sült ki abból, amikor pénz, mint a pelyva, bezzeg a szabadság - hát az aztán csak annyi volt, amennyit e mostaniaknál kevéssé profi politikusok éppen engedtek! Sz—ista realista. Ilyenek sültek ki akkoriban. Ha mégis alkottak némelyek, nyilván csak a véleletlenek különös összejátszása folytán történhetett. Például úgy, hogy egy bizonyos korlátozott szabadságú filmrendezőnek éppen eszébe jutott egy jó filmtéma, éppen lett hozzá pénz, mintegy véletlenül jól megcsinálta belőle a filmjét, és mit ád az Ég, az egész filmes ügyködésből egyszeresük kikerekedett valami európai, filmtörténeti jelentőségű - dolog. Vagy ott volt például a könyvkiadás! Már-már az abszurd határát súrolta, hogy e kis nép az ő elszigetelt nyelvén szinte egyidőben olvashatta az amerikai „új hullámosokat" a houstoni egyetemistákkal. Nemcsak pénz volt, de szabadság se - mondhatnánk afféle brit humorral, de száz szónak is egy a vége, mostani profi demagógok jobban tudják ezt, hogy hogyan volt akkor. Éppen ezért, no és a profizmus iránti tiszteletből is, adódik a kérdés, mégis mit jelent ebben a királyi többesben, hogy: „nem tudunk adni"? Kiéből nem tudunk? A miénkből nekünk? S a szabadság, amit viszont adunk? Hát az kié? És miként lesz abból aztán nekünk film, meg színdarab, könyv, meg iskola - ahol megtanuljuk, hogyan kell az ilyen mondatokat érteni? vagy szabadon megalkotni? A miénkből pénzünk és szabadságunk van az alkotáshoz, úgy bizony. A választásunk is szabad immár. Csak nem profi. SOFA, Bajai, Velux, Schindler nyílásJ^^HyrK^ zárók, csempék, padlóburkolók, ragasztók, nUfimil DA|| fu8ázók, élvédök nagy választékban! MUUULDAU MODUL BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Szentes, József A. u. 24. Tel.: 63/314-011 • Miközben egy rövidesen a parlament elé kerülő törvény tervezete szerint Magyarország természetvédelmi területei is privatizálhatok - s csupán a miniszter eseti vétója akadályozhatja ezt meg - , akkor pedig akármi is megtörténhet mondjuk a Kiskunsági Nemzeti Parkban, az Európa Tanács ajánlására kontinensünk idei éve a természet védelmének jegyében telik majd el. Az ellentmondásos hazai helyzet ellenére fölvállalta a nemzeti előkészítő bizottság, s az általa megbízott Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a kampányév eseménysorozatának megszervezését. Az egyesület 37-es sorszámmal jelölt, egyik szegedi szervezetének függetlentett titkárát, Krnács Györgyöt faggattuk az esztendő rendezvényprogramjáról. • Egy ilyen európai méretű akció milyen hasznot hozhat a magyarországi természeti értékek védelmében? - Az első ilyen ET-kampány épp 25 éve a környezet megóvásának szükségességére irányította a figyelmet. Ma már többre kell vállalkoznunk: a védett területek határain kívüli értékek megóvására törekszünk, négy hangsúlyos körben. Az erdók, ligetek, parkok mellett a vízkörnyéki és a pusztai élőhelyek, valamint a geológiai értékek tudatos mentése áll figyelmünk középpontjában. Ha ugyanis csak a hivatalosan védetté nyilvánított területekről volna szó, vagyis Magyarország területének 7,6 százalékáról, annyit tennénk, mint az iskolai osztály, mely a tanterem sarkát rendben tartja, s még büszke is rá... A Szegeden körülbelül négyszáz tagú természetvédő közösségnek tehát az a célja, hogy vitafórumokon, feltáró táborozásokon, kiállításokon és az érintett szakmák képviselőinek eszmecseréin még inkább elmélyítse az akció eszméjét: a jövőre gondol, aki a természeti környezetet óvja. • Az egyesület tagjai KÉRDÉS • A természetvédő egyesület titkárához Korhatár nélkül civil szerveződésről lévén szó - aligha nélkülözhetik az önkormányzatok, s más „hivatásosok" segítségét. Megkapják? - A helyi és regionális értékek védetté nyilvánításában nagyon nehéz áttörést elérnünk. Hogy csak Szegedet említsem: az újszegedi Liget ügyében a kiskunsági parkigazgatóság szakmai pártolása ellenére sem sikerült három év alatt közgyűlés elé juttatnunk a védettségi kezdeményezésünket. Tartok tőle, hogy ha a tulajdonosi érdekeket kell szem előtt tartani, a védetté nyilvánítás is értelmét vesztheti. Lelkesítő kivétel, hogy Ásotthalom önkormányzata legutóbb partnerünk volt két erdőrész értékének fölbecsülésében. • A kampányév helyi programjainak szervezői mely korosztályok és szakmai csoportok részvételére számítanak? - A kopáncsi, székkutasi, Csongrád-bokrosi pusztakon tartandó természetvédelmi táborozások, a rajz- és esszépályázatok nyilvánvalóan elsősorban a fiatalok lehetőségeit növelik, hogy bekapcsolódjanak a természetvédők munkájába. De miért lenne korhatárhoz kötött annak megvitatása, mit tehetnek a Krnács György falugazdászok, vagy az önkormányzatok a természetvédelemért? A Föld Napja, vagy a Madarak és Fák Napja rendezvényeire, meg a madarászklub kirándulásaira sem csak a diákkorúakat várjuk! Mint ahogy első rendezvényükre, a február 27.-ei fórumra sem, ahol azt vitathatják meg a város lakói a szakemberek, s az önkormányzat munkatársai véleményét kérve, védett legyen-e az újszegedi Liget. P. K.