Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

PÉNTEK, 1995. JAN. 13. BELÜGYEINK 3 • Bartha úr „balra el' A kormány a sarkára állt? Eszerint a kormány megál­lapította, hogy a szóban forgó ügyben mulasztások és szak­mai hiányosságok történtek. Vagyonértékelést kellett volna készíttetni a szállodalánc pá­lyázati kiírásához. A mulasztás kedvezőtlenül befolyásolta az állami tulajdonú szállodalánc értékesítésének feltételeit. A vizsgálat megállapította, hogy az úgynevezett tender-ár meg­határozásakor többek között fi­gyelmen kívül hagytak több milliárd forintnyi értékű saját tőkenövekményt. A pályázati feltételek kiírása során olyan A kormány csütörtöki ülésén - a múlt év december 23-i döntésének megfelelően - áttekintette és lezárta a HungarHotels szállodalánc privatizációjáva] kapcsolatos vizsgálatot. Ezzel kapcsolatban a kabinet közleményt ho­zott nyilvánosságra. konstrukciót alkalmaztak, amely jelentősen csökkentette a költségvetésnek a szálloda­lánc értékesítéséből származó lehetséges bevételeit. Megálla­pítható továbbá, hogy az állami tulajdonosi jogok gyakorlói nem mérlegelték megfelelően a nemzetgazdasági érdekeket, és nem kellő körültekintéssel, szakmai megalapozottsággal jártak el. A kormány kezdeményezi az ÁVÜ Igazgatótanácsánál, hogy a HungarHotels szálloda­lánc értékesítésére vonatkozó szerződés megkötésére irányu­ló tárgyalást nyilvánítsa ered­ménytelenné, zárja le a tár­gyalást, és erről értesítse az amerikai céget. Utasította az il­letékeseket, hogy 1995. már­cius 31-ig tegyenek javaslatot a HungarHotels szállodalánc nemzetgazdasági érdekek fi­gyelembevételével történő hasznosításának koncepciójára. A kormányülésen a koalí­ciós partnert képviselő Kuncze Gábor helyett Fodor Gábor vett részt a határozathozatal­ban, aki az SZDSZ nevében el­lenezte a döntést. A miniszterelnök és Bartha Ferenc privatizációs kormány­biztos megállapodtak abban, hogy Bartha Ferenc közös megegyezéssel megválik tiszt­ségétől - jelentette be csütör­tökön a kormányülésről tartott sajtótájékoztatón a kormány­szóvivő. Raskóia nem kíváncsiak Tegnap a késő délutáni órákban befejeződött Buda­pesten a MOSZ kétnapos kongresszusa. Mint várható volt, az ország különböző tá­jairól érkezett küldöttek szen­vedélyesen mutatták be tér­ségük akut gondjait, azt a mély válságot, amelyből mindenki kiutat remél. Különösen fon­tosnak érezték a felszólalók ki­emelni, hogy a jövedelem hiá­nya az, amely megbélyegzi, szinte másodlagos állampol­gárrá degradálja a vidéken élő embereket, termelőket. Az a vagyonvesztés, amely az el­múlt évek alatt bekövetkezett, nem biztos, hogy néhány év alatt pótolható, bár jó néhány kormányzati intézkedés és po­litikai nyilatkozat jelzi: a ma­gyar agrárium előbb-utóbb a szimpátia mellett jelentősebb támogatásban is részesül. így többek között rövidesen elké­szül a nemzeti agrárprogram is, amelyik nem politikai hatalom­hoz, ilyen-olyan koalícióhoz köti az ágazat életképességét, hanem a követendő nyugat-eu­rópai példákhoz, s megtalálja egy olyan modell kialakításá­nak lehetőségeit, amellyel is­mét a mezőgazdaság élvonalá­ba zárkózhatunk fel. A kétnapos kongresszuson úgy tűnt, a mélyenszántó értel­mezések, helyzetfeltárások mellett semmi izgalom nem lesz, hiszen megszokhattuk már, hogy a legnagyobb érdek­képviseleti szervezet rendezvé­nyeit (még a Parlament előtti tüntetéseket is) profi módon készttik elő. A tegnap késő délután megtartott tisztségvise­lői választás is a papírformát hozta. Újabb ciklusra a MOSZ elnökévé Nagy Tamást válasz­tották, alelnököknek Fodor Sándort, dr. Juhász Istvánt és Szaniszló Sándort. Az ellenőr­ző bizottság elnöke ismét He­tyei János lett, míg főtitkárrá Horváth Gábort választották. S mint jeleztük, az izgalom sem maradt el, ugyanis Raskó György országgyűlési képvise­lő, a korábbi évek földműve­lésügyi minisztériumának ál­lamtitkára szót kért. Ám a szö­vetkezeti küldöttek nem voltak kíváncsiak véleményére, s döntő többséggel szavaztak ar­ról, hogy ezen a plénumon ne kapjon szót. Sz. Lakács Imre Hittel és hitellel gazdálkodók A Csongrád Megyei KM. Hivatal vezetőjét, Fülöp Mihályt január 15-től mentették fel tisztségéből, de a tegnapi sajtótájékoztatót már a meghízott hivatalvezető, Tasnádi Gábor vezette. Hamarosan pályázatot írnak ki e posztra, mely­nek végleges betöltése körülbelül 2 hónap múl­va várható. Jogszabály­változást igazából közlö­nyökben érdemes téte­lesen átnézni, de ehhez nem árt némi figyelem­felkeltés. Az agrártámogatások egyes kérdéseiről december végén hozott rendeletek kapcsán leg­inkább a változások lényegére tértek'ki a hivatal szakemberei. Korábbi elvi állásfoglalá­sokból sejteni lehetett, hogy a pénzosztó támogatások helyett a kamatpreferenciák veszik át a főszerepet. Mivel a Mező­gazdasági Fejlesztési Alap szü­netelése alatt sem állhat meg az élet, a legsürgetőbb kérdé­sek közül a gépvásárlások tá­mogatásáról is szól e rendelet­halmaz. Traktorok és mező­gazdasági munkagépek - bele­értve példáula fejőgépet, de ki­véve a kisteherautókat - vásár­lására felvett pénzintézeti hite­lek kamatának 70 százaléka igényelhető vissza utólag az adóhatóságtól. Itt nem pályázni kell. a banki hitelképesség vizsgálat a nem túl enyhének mondható mérce. A gép bérlet és lízingelés könnyítését szol­gálja, hogy a részletezett felté­teleknek megfelelők az éves díj 12 százalékát visszakaphat­ják. Az éves termelés finanszíro­zására szolgáló, úgynevezett zöldhitelek szintén élnek. A hi­tel kamata tíz százaléknyival rövidíthető, s nemcsak a ban­koktól kapott összegekre, ha­nem a szövetkezetekben az éven belüli tagi kölcsönökre is jár e kedvezmény. A gabona­félék termelését továbbra is hektáronként 2 ezer forinttal honorálják. Az átalakulás elhúzódása miatt a mezőgazdasági nagy­üzemek termelőeszközeinek kivásárlására és újrahasznosí­tására szolgáló reorganizációs hitelek is megmaradtak még ebben az évben. A mezőgaz­dasági termelésben felhasznált gázolaj forgalmiadó visszatérí­tése rhegszűnt, a visszaigény­lés új rendszerét még ezután konkretizálják. A meliorációs és öntözés­fejlesztési beruházások támo­gatására továbbra is az FM Hi­vatalban lehet pályázni. Január végéig érdemes legalább előze­tes igénybejelentést tenni, mert a megyei keretösszeget ennek alapján határozzák meg. Egye­di öntözőgépre 40 százalék ka­mattámogatás jár, de komplett beruházásokra 60 is adható. T. Sz. I. Nagyfán - kiutasítás előtt Az igazságügy-miniszter rendeletet alkotott az idegen­rendészeti őrizet büntetés-vég­rehajtási intézetben történő végrehajtásának szabályairól. A rendelet alapján a férfi idegenrendészeti őrizeteseket a Nagyfai Börtön és Fogházban, a nőket a Pálhal mai Börtön és Fogházban kell elhelyezni. A Csongrád megyei Nagy­fán működő Börtön és Fogház­ban felkészülnek arra, hogy fo­gadják a kiutasítás előtt álló, idegenrendészeti őrizetes kül­földi állampolgárságú férfia­kat. Kovács Gábor, a nagyfai intézet parancsnoka elmondta, hogy egy körletet ürítettek és alakítottak át e célra. Eddig mintegy 40 millió forintot köl­töttek a munkálatokra, s to­vábbi milliókba kerül a még szükséges helyiségek kialakítá­sa, berendezése. A 16 hálóte­remben 126 őrizetest tudnak elhelyezni. Az első őrizetesek várhatóan a jövő hét elején ér­keznek a nagyfai intézetbe. Kevesebb gyilkosság, durvább módszerek /3 ©Étííi p® S égi a mondás, még a szocializmus idejéből való, hogy ahol egy ember dolgozik, ott bizonyosan né­gyen vagy öten nézik, vezetik, tanácsokkal látják eL Most egy salzburgi székhelyű nemzetközi termelékenységi ta­nácsadó cég, a Czipin and Partner azt állítja egy magyar­országi vizsgálat után, hogy nálunk a munkaidő minden második percét elfecséreljük, vagyis a nyolc órának 49 százalékát haszontalanul töltjük el a munkahelyen. Közel hétezer órát vizsgáltak meg 17 magyar ipari és kereskedelmi vállalatnál, ahol az okokat keresve kiderí­tették, csak legutolsóként szerepel a rossz munkamorál a nem hatékony hazai termelésben. Dobogós viszont, 30 százalékkal, a tervezetlenség, a rossz irányítás, ezt követi a nem megfelelő kommunikáció és a nem kielégítő kép­zettségi szint. Évente majdnem egy teljes hónapnyi mun­kaidő azért vész kárba, mert a vállalatoknál a belső in­formációáramlás nem megfelelő - állítják. Az elfecserélt percek azután órákká, napokká, hóna­pokká állnak össze - s végül kiderül: 110 munkanap úgy telik el hazánkban, hogy „új értéket" nem állítunk elő. Persze nyugat-európai szemüveggel minden egészen másként néz ki. Próbálnának ők áttelefonálni két sarok­nyira nálunk - ami náluk két perc, az nálunk olykor órá­kat vesz igénybe, mert nemcsak a belső kommunikációs vonalak nem működnek, hanem a külsők sem. Fejlődik a világ! - mondhatnánk cinikusan. A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozásból mi már eljutottunk a négy óra munkához - s lám, nem is élünk belőle olyan nagyon rosszul. j f iőzben azon morfondírozik az ember, mi lenne, ha LLj „kiesnének" ezek az elfecsérelt második percek ­több mint négyszázezer munkanélküli helyett ugyan há­nyan kényszerülnének otthoni pihenőre. S vajon miből tartaná el őket a szegényedő költségvetés? Most már csak arra lennék kíváncsi, vajon vizsgálta-e már valaki a salzburgi cég munkaidő-kihasználását. És vajon milyen eredményre jutott? (^c^ir^otA Tavaly 289 emberölés, illet­ve emberölési kísérlet ügyében indult nyomozás, ami mintegy 10 százalékos csökkenést je­lent 1993-hoz képest. Mindez a rendőrségi ügyek összegzésé­ből derül ki, mert a hivatalos statisztika csak később készül el. Kovács Lajos alezredes, az Országos Rendőr-főkapitány­ság életvédelmi osztályvezető­je elmondta, hogy a 289 ügy közül 65 esetben - 55 felnőtt, 10 újszülött ügyében - indult ismeretlen tettes ellen nyomo­zás. A meggyilkolt felnőttek közül még 17 elkövetőt keres a rendőrség. A csecsemőgyilko­sok közül azonban csak egyet sikerült megtalálni. Mint Ko­vács Lajos rámutatott, az új­szülött-gyilkosságok felderí­tése a legnehezebb, hiszen a te­temet senki nem ismeri fel. A szakember felhívta a figyel­met: egyre gyakoribb, hogy az elkövető, vagy az áldozat, jó néhány esetben pedig mindket­tő külföldi. Az 1994-ben felfe­dezett áldozatok több mint 10 százaléka volt külföldi, első­sorban orosz, ukrán, illetve kí­nai állampolgár. ^^^^^^ Szentesi Poroton 36 falazóblokk I. o. 97 Ft/db jHRJ&^R o. 90 Ft/db a^A^^r • Poroton 30 falazóblokk I. o. 50 Ft/db ^ 11 0.46 Ft/db Csempék, padlóburkolók nagy választékban MODUL BAH KFT. Szeged. Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474.481, 62/4914)22 Tel.: 63/314-011 MODULBAI OTP-kamatok Január 26-ától, illetve feb­ruár l-jétől az OTP emeli be­tétei és hitelei kamatait. A la­kossági betétek kamatai 1,5-3 százalékkal emelkednek. Az önkormányzati és a vállalkozói betétek kamata 2,5-3 százalék­kal lesz magasabb. A lakossági fogyasztási hitelek kamata 2-3 százalékkal nő, az önkormány­zatok és a vállalkozások szá­mára 2 százalékkal drágulnak a hitelek. A lakáshitelek kamatai várhatóan csak április l-jétől változnak, az emelés mértéké­ről egyelőre még nincs döntés. • Gellérfy Lászlót, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztőjét decemberben önkormányzati képviselővé választották Zsombón. Fele­ségével, három fiával csak néhány éve él a faluban, de szavaibői kitűnik, hogy máris igazi lokálpatriótává vált. • Miért vállaltál szerepet Zsombó közéletében? - Zsombónak körülbelül 2300 lakosa van, ebből öt­hatszáz az. „igazi" zsombói, a többieket, a betelepülteket jöttmenteknek nevezik. Az új és a régi falu között mintha érdekellentétek feszülnének, sokan úgy érzik, más az érde­kük a Szegedről menekültek­nek és más az „őslakosok­nak". Az ellentétet talán azzal lehetne elsimítani, ha mi, a betelepültek is be tudnánk bi­zonyítani, hogy ugyanazok a céljaink, ázt szeretnénk, hogy legyenek járdáink, legyen szennyvízhálózatunk, jobb út­hálózatunk, befejeződjön a te­lefonhálózat kiépítése, legyen állandó orvosi ügyelet. Úgy gondolom, ha ezekkel a kö­zös célokkal meg lehet szün­tetni az ellentétel akkor érde­mes a helyi politikában, a he­lyi hatalmi struktúrában sze­repet vállalni. • Milyen kapcsolatod van a zsombóiakkal? - Reggel fél nyolckor el­jövök, és csak délután négy­öt óra körül érek haza. Ami KÉRDÉS Zsombó képviselőjéhez Ugyanazok a céljaink w w napközben történik a faluban, arról a családom számol be esténként. Az önkormányzati választásokon 18 képviselője­lölt indult, s a 9 tagú testü­letbe ötödikként futottam be. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az új osztástól, hanem a régi falutól is sok szavazatot kap­tam. Azoktól a néniktől, bá­csiktól is, akikkel nap mint nap találkozom az utcán, a zöldségesnél, akik így nem­csak a tévéből ismernek. Zsombornak tartom magam, mint ahogyan az a hétszáz szegedi család is, aki az el­múlt öt évben menekült ki a faluba. Mi egy tarjáni kilen­cedik emeleti panelben lak­tunk, Gergő fiam talán 3 éves lehetett, amikor azon gondol­kodtam, hogy bizonyos fogal­makat már meg kellene neki magyarázni, például azt, hogy mi az az udvar, mi az a ho­mokozó, mi az a diófa... Én kertes házban nőttem fel, úgy éreztem, tennem kell valamit azért, hogy a gyerekeimnek ne a parkolóban, ne abban a tenyérnyi homokozóban kell­jen majd játszaniuk, ahová a lakótelep összes kutyája pisz­kított. Ákkoriban csináltam Zsombóról egy filmet, és annyira megtetszett a falu, hogy úgy döntöttünk a felesé­gemmel, veszünk az ottani ol­csó telkekből, és építkezni kezdünk. Mivel nem volt elég pénzünk, sok mindent ma­gunknak kellett megcsinálni. • Önkormányzati képvise­lőként mit tudsz tenni a te­lepülésért? - Azt szokták mondani, hogy Zsombó egy közép-eu­rópai mintafalu, ahol az em­berek közösségi szelleme rendkívül erős. Ez néhány év­vel ezelőtt, a nagy kampá­nyok idején, amikor az egész falu összefogott a tornaterem, az orvosi rendelő, az egész­ségház felépítéséért, a gáz be­vezetéséért, akkor ez igaz is volt. Ma már ilyen kampá­nyokra nincs szükség, ezért másfajta közösségek működ­nek. Például az értelmiségiek Pátria Köre, amely lapot is Gellérfy László kiad. Ezek a szűkebb baráti társaságok más síkon ugyan, de továbbra is képviselik azt a szellemiséget, amitől Zsom­bó mintafalu lett. A képvise­lőtestület lehetőségei gazda­ságilag szűkre szabottak, hi­szen a 60 milliós költségvetés nagy részét elviszi az egész­ségügy, az oktatás, az intéz­ményhálózat, így az aktuális célokra nem sok marad. Na­gyon fontos azonban, hogy mi, a képviselők ismeretsé­günket, kapcsolatrendszerün­ket a falu érdekében is hasz­nosítsuk. Nem biztos, hogy értünk az önkormányzati­sághoz, de az meggyőződé­sem, hogy valamennyien - az elévülhetetlen érdemeket szerzett polgármesterrel együtt - tisztességesen és jó szándékkal amit lehet, meg­teszünk Zsombóért. H. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom