Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. JAN. 30. • Légi káosz m Hamis a repülőbenzin is? Szeged Repülőtér biztonságos - még,,. „Az ország kis repülőtereit minden állami támogatás né­lkül óvják meg az enyészettől az ott működő klubok, hason­latosan ahhoz, mintha az úthá­lózatot az autótulajdonosok kétkezi munkával tartanák fenn, pedig ez állami feladat" ­írja kiáltványában az MRSZ, valamint mellékeli novemberi közgyűlésének határozatát ­melyet a hatóságok mindmáig figyelemre sem méltattak. Pe­dig érdekes megállapítások szerepelnek benne: „A hatóság - legalább a közelmúlt szörnyű repülőkataszrófái okán - vizs­gálja felül az elmúlt rendszer által örökül hagyott kényelmi és presztízsokokból még ma is fenntartott üzemeietetési struk­túrát. Vizsgálja felül és szün­tessse meg a mára több mint 160 üzembentartóra épülő kol­lektív felelőtlenség rendszerét. Egységes szerkezetben dolgoz­za ki a repülések végrehajtásá­nak és a légijárművek műszaki üzembentartásának rendjét, és ezt mint országosan érvényes egyetlen szabályzatot tegye közzé, fölszámolva a jelenlegi 160 üzembentartó által 160-fé­leképpen kidolgozott szabály­zatok káoszát..." Ha hamis a repbenzin A kiáltványból kiderül, hogy nem felel meg a valóság­nak az, hogy az MRSZ a rend­őrséget felkérve nyomoztat a hamisított repülőbenzin ügyé­ben. Egy vizsgálat azonban el­indult, melynek részleteiről dr. Hegedűs Dezsői, a Magyar Re­pülő Szövetség főtitkára be­szélt: - A gyanú akkor merült felt az MRSZ számára, amikor né­hány repülőgép üzemanyag szintjelzőjének műanyaghab­úszója deformálódott. Erre nézve véltünk mintákat, végez­tettünk vizsgálatot, de ez még nem teljesen zárult le, s addig nem nyilatkozhatunk az ered­ményekről. A Magyar Repülő Szövetség „Helyreigazítás és hivatalos bejelentés" címmel kiadott kiáltványában fordult a hatóságokhoz és a médiához január kö­zepén. A sajtó igen gyakran foglalkozott a kisgépes repülés botrányaival, a valódi háttérről azonban sok esetben megfeledkeztek a híradások, ezekről a tényekről számol he az MRSZ kiadványa. A szö­vetség fájlalja, hogy már többször felhívta a repü­lés területén tapasztalható anomáliákra és problé­mákra az illetékes minisztériumok és szakhatósá­gok figyelmét, ám ezügyben még tárgyalási szinten sem történt előrehaladás. • Az egyik lapban megje­lent, hogy talállak hamisí­tott repülőbenzint... - Ezt meg tudom erősíteni, nem minden benzin felelt meg minden szempontból a követel­ményeknek, részletekről azon­ban a vizsgálat után. • A végeredmény mikorra várhaló? - Időpontot azért nem tudok mondani, mert ha újabb szem­pontok merülnek fel, akkor további napokra lesz szükség. • Milyen gondok adódhat­nak rossz minőség esetén? - Ha nem megfelelő a szén­hidrogének aránya, akkor az említett úszódeformálódások­nál az üzemanyag oldja vagy megtámadja a repülőgép nem­fém alkatrészeit, például az üzemanyagcsöveket. Nem megfelelő oktánszám esetén pedig melegedhet, esetleg be­sülhet a motor. • A repülőszövetség mit te­het a vizsgálat után? - Az üzemeltetési körünk­ben működő egyesületeknek javasolhatjuk, hogy a kritikus helyekről ne vegyenek benzint, kerozint. • De szankciókra nincs le­hetőségük? - Nincs. Az országos vizsgálatról többet még nem tudhatunk, azonban további információ­kért fordultunk Podolcsák Andráshoz, a szegedi repülőtér vezetőjéhez, aki egyébként résztvett a MRSZ közgyűlési határozatának megfogalmázá­ban is. Csóíón, de biztonságosan - Kicsit érthetetlen szá­momra, hogy miért nem érti meg a hatóság a törekvésein­ket, hiszen ha igazat adnának nekünk, azzal a hatóság a saját pozícióit erősíthetné meg. Azt szeretnénk ugyanis, hogy az ál­lam ne vonuljon ki a légiközle­kedésből. Három nagyon fon­tos terület létezik ez ügyben: a repüléssel kapcsolatos egysé­ges szabályok kidolgozása, a második ennek az ellenőrzési rendszere, a harmadik pedig, hogy a repülőterek üzemelteté­sét a kezében kell tartania. • Jelen pillanatban milyen a repülőtéri üzemanyag­helyzet Szegeden? - A repülőklub egyik tagja működtet Szegeden egy meg­bízható üzemanyag nagykeres­kedelmi vállalkozást, és Cseh­országból szállítja repülőterek részére az üzemanyagot. Való­jában ez nem nagy üzlet, igen kis tételről van szó, ó is inkább presztízs- és érzelmi okokból foglalkozik ezzel egyéb jöve­déki termékek forgalmazása mellett. Tudomásom szerint a Hajnalig táncoltak az iparosok A nagy iparosbálak hagyo­mánya idén is folytatódott. Húszegynéhány évvel ezelőtt - ki emlékszik már rá, hogy mikor is pontosan még a ré­gi Hungiban indult az azóta tö­retlen sorozat. Idén a Forrás Szállót próbálta meg az iparo­sok nagy családja. 320 vendég. Akik jópár bálát végigtán­coltak, állították, sosem sike­rült még ilyen jól. A szervezők kiteltek magukért. Pálvölgyi Zoltán, a Szegedi Ipartestület elnöke betegsége miatt nem nyithatta meg a bálát, helyette a két alelnök. Ribi/.sár Péter és Márki István vitte a szót és állt Kihizsár Péter alelnök, a táneparkett ördöge. (Fotó: Révész Róbert) helyt hajnalig. Az alaphangu­latot a M.O.M. Trió zenéje ad­ta meg. Külön csemegeként a Molnár Dixieland műsorát szolgálták fel a vendégsereg­nek. A vacsora a Forrás sze­nti üzemanyagunk minőségé­vel nem volt probléma, Szeged Repülőtéren pedig csak nálunk lehet tankolni. • Miért éri meg a repülő­benzint hamisítani? - A mi szakmánk sem tudott kívülmaradni az elmúlt évek során országosan polgárjogot nyert üzemanyaghamisftási „pilótajátékból". A történet roppant egyszerű: a repülésben háromféle üzemanyagot hasz­nálunk, kétféle benzint, a 90­est a keleti gépek számára, a 100-ast a nyugatiaknak, a gáz­turbinás hajtóműves repülőgé­pek pedig kerozint tankolnak. Három-négy évvel ezelőtt a repüzemanyag adótartalma jóval kevesebb volt, megérte tehát az ügyeskedőknek meg­venni a repülő-üzemanyagot, majd piacra dobni a közúti benzinkutaknál. Őszintén be­vallom, nehéz volt ellenállni a kísértésnek, hiszen az efféle űzlek jókora bevétellel jártak. Az idő azonban a mi tisztessé­günket és „élhetetlenségünket" igazolta. Időközben a repben­zinnek megnőtt az adótartalma, drágább lett mint a közúti üzemanyag, megfordult az áramlási irány. így persze leg­többször nem a megfelelő ben­zin érkezik a közút irányából a repterekre, hanem mindenféle kotyvalékok. • Ma minden repülőtér on­nan szerzi be a benzint, ahonnan akarja? - így van, s éppen ezért, a szabályozottság és biztonság miatt is ragaszkodunk az álla­mi jelenléthez ebben a szektor­ban. A helyzet azonban úgy néz ki, hogy az állam csak ki­szívja innen a pénzt, vissza nem pumpál semmit, a köz­lekedési infrastruktúrának ez a területe ugyanis - ma még ­teljesen súlytalan tényező. Mi szerencsésnek mondhatjuk ma­gunkat. hiszen az önkormány­zat támogatásának köszönhető­en Szeged Repülőtér még léte­zik, a pénzügyi kiszolgáltatott­ság miatt folyamatosan „kés­élen táncol", de ami a legfon­tosabb: biztonságos. Nem is merek belegondolni, hogy mi lenne e támogatás nélkül. Takács Viktor mélyzetét dicsérte: előételként jércesalátát, főételként az „A" menüben pulykamellet pári­zsiasan és sertésbordát creol­mártásban, a „B"-ben borjú­szeletet rántva és pirított gom­bás sertébordát tálaltak fel. A hölgyek toalettje különben visszafogott volt, nagyesté­lyiben csak kevesen jelentek meg. Mellesleg a hosszú ruhák komoly forgalmi dugót képez­hettek volna, amikor az egész vendégsereglet a Hegyek kö­zött, völgyek között zakatol a vonat című nóta alatt egymás­ba kapaszkodva körbeugrálta a termet. De nem ez történt. A hangulat így nyugodtan a tető­pontjára hághatott. F. K. Nagy az érdeklődés. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Legprimitívebb a Nyizsnyij Novgorod-i Kártyabörze Algyőit (Folytatás az 1. ol­dalról.) Amikor az egyik legszebb kollekció tulajdonosát, egy 24 éves budapesti fiatal­embert faggatni kezdtem, csak azután állt kötélnek, amikor becsületszavamat ad­tam, hogy sem nevét, sem foglalkozását nem írom meg. Mint kiderült, kollégái, is­merősei nem tartják normálisnak, amióta beleszeretett a tele­fonkártyákba... - A tavaly áprilisi szegedi kártyabörze után döntöttem el, hogy komoly gyűjtő leszek. Korábban azt hittem, hogy csak né­hány fajta kártya lé­tezik, de rádöbbentem, hogy milliónyi változata van. Először érdeklődni kezdtem, melyiknek mennyi az ára, hol lehet hozzá­jutni. • Azóta mennyi kártyái si­került összegyűjtenie? - Meglehetősen komoly kol­lekciót, szinte az összes magyar kártyám megvan. A külföldiek­kel együtt jelenleg körülbelül tízezer darabos a gyűjteményem. • Melyik a legértékesebb kö­zülük? - Egy olyan német örökkár­tya, amit 1986-ban egy német te­lefoncég a munkatársainak adott ki. Színarany a chipje, és örökké lehet vele telefonálni. Igazi rit­kaság, mindössze 500 darab ké­szült belőle. Teljesen véletlenül cserével jutottam hozzá, akitől kaptam, biztosan nem tudta, hogy mit cserél el. Magam is csak később jöttem rá, amikor a német kártyakatalógust lapoz­gattam. Szerencsém volt, mert mindössze 5 ezer forintomba ke­rült. • A németeknél komoly szenvedély lehet a telefonká­rtya-gyűjtés, ha ilyen mu­latós katalógusokat készíte­nek... , - Ebben a speciális kataló­gusban benne van az összes né­met telefonkártya, amit 1986 óta kiadtak. A katalógus árait persze nem kell elfogadni, ezek Ma­gyarországon irreálisak lenné­nek, hiszen 5 márkától 20 ezer márkáig szabja meg az árakat. • Mire lehel jó ez az algyői börze? - Remek alkalom a cserére, hiszen errefelé egészen más kár­tyák bukkantak fel. A MATÁV­központ osztja el a kártyákat, minden országrészbe más-más Japán kártyák típus jut, amelyekhez Budapes­ten nehezebb hozzájutni. • Melyek a legdrágább ma­gyarkártyák? - Azok a kártyák, amiket ak­kor adtak ki, amikor a telefonké­szülékeket tesztelték. Állítólag olyan is van, amelyikből mind­össze 15 darab készült, de azzal még nem találkoztam. Az is bor­zasztó értékes, ami kétezer pél­dányban jelent meg, a gyűjtők 40-50 ezer forintot is megadnak érte. A parlamentet ábrázoló rit­kaságnak is 8-10 ezer forint az ára. • Milyen különleges külföldi kártyái vannak? - Rengeteg japán, ausztrál, szingapúri kártyám van, tehát a világ legtávolabbi országaiból is. Tudok mutatni egy Nyizsnyij Novgorodból származó fan­tasztikus különlegességet. Ez a világ legcsúnyább kártyája. A működési elve is meglehetősen primitív: ha bedugják a készü­lékbe. akkor az kitépi belőle a beszélgetésnek megfelelő egysé­get. Szerintem jellemző az oro­szokra, hogy ilyet csinálnak... A világ legszebb kártyái a japán kártyák. Eddig körülbelül 7-800 ezer félét adtak ki, és naponta 80-100 féle új kártya jelenik meg. Japán kimeríthetetlen gyűj­tési terület. Gyönyörűek a ja­maicai, a szingapúri és egyes né­met kártyák is. A magyarok mi­att sem kell szégyenkeznünk, hiszén a világ legszebbjei között tartják számon, és nagyon kere­settek a külföldi gyűjtők köré­hen. Itthon csak 100-700 ezer példányban nyomtatják, így más országok több milliós példány­számú kártyáihoz képest ritka­ságnak számítanak. H. Zs. • Apadás, áradás Jégtorlaszok a Tiszán Vasárnap még tartott a harmadfokú árvízkészült­ség a Túr»n»annak ellené­re, hogy a folyó szombat délben tetőzött. A Túr víz­állása a szombati állapot­hoz képest fél méterrel volt alacsonyabb, 455 cen­timéter. A Tisza másik mellékfolyóján, a Kra.sz­nán szintén lassú apadás tapasztalható, első fokó az árvfzkészültség. A Tiszán jégtorlasz-képződés indult meg, ezért jégfigyelő szol­gálatot tartanak, és három jégtörőt állítottak készen­létbe. A Duna is árad, hét­főn tetőzik, de ez nem okoz veszélyt, mert a folyó vízállása alaesony, mind­össze 465 centiméter. 21 ezer lakás épült 1994-ben • Ugyanannyi, 21 ezer új la­kást építettek az országban az elmúlt évben, mint a megelőző esztendőben - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A je­lentés továbbiakban megálla­pítja, hogy 1990 óta évente egyötödével csökkent a lakás­építés. Ehhez képest jelentős változásként értékelik, hogy az elmúlt évben nem épült keve­sebb lakás, mint egy esztendő­vel korábban. A lakosság ugyan önerőből nem épített több lakást, mint a korábbi esztendőkben, ám az önkormányzatok, állami szer­vek által épített lakások száma csekély mértékben nőtt. A me­gyék felénél növekedést mutat­nak a számok, s ez a növeke­dés meghaladja a 10 százalé­kot. Általában a dunántúli me­gyékben készült több lakás, mint korábban, az Alföldön ki­zárólag Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyében hasonló a helyzet. A használatba vett lakások száma Budapesten 18 száza­lékkal csökkent a megelőző esztendőhöz képest. Pest me­gyében viszont 14 százalékkal növekedett. A legnagyobb ará­nyú csökkentés - 21 százalé­kos - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt tapasztalható. A különféle okokból meg­szüntetett lakások száma az el­múlt évben 5067 volt, 12,5 százalékkal több, mint 1993­ban. Budapesten 791, a váro­sokban 2.323, a községekben 1953.lakás szűnt meg-." ^^ A statisztikai adatok tanúsá­ga szerint tavaly összesen 1543 üdülőt, nyaralót építettek az or­szágban, ez 6,7 százalékkal ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban. Budapesten mindössze hat, a vidéki városokban 512, a községekben pedig 1025 üdülő épült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom