Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

íMM 1995. JANUÁR 28., SZOMBAT Sokféle mesterséges égitest kering napjainkban a Föld körül, s különféle feladatok ellátására képesek ezek a szerkentyűk. Van köztük katonai, távközlési és meteorlógiai műhold, a mai alkalommal azonban a kozmoszt figyelő űrtávcsövekről ímnk. • Obszervatórium Űrtávcsövek a Föld körül Az elnyelésen kfvül a levegő más „kellemetlenségeket" is okoz csillagászati szempontból. Egyrészt a helyről helyre változó hőmérséklet miatt a fény összevissza törik, mire a Föld felszínére jut, ezért a csillagok nem pontszerűek a felvételeken, hanem kis korongok. Másrészt az égitestekről érkező fény szóródik is a légkör részecskéin, mégpedig a kék jobban, mint a piros (ezért kék az ég). Ezáltal a csillagok a valódi színüknél annál vörösebbnek látszanak, minél vastagabb levegőrétegen hatol át a fényük (a Nap is vörös a látóhatár közelében). Űrtávcsőlexiko n A leghíresebb űrtávcső a NASA (Ameriki Űrhivatal) által 1990 áprilisában pályára állított amerikai HST (Hubble Space Telescope). Bár „csak" 2,4 méter átmérőjű a főtükre (a Föld felszínén van 5 és 6 méteres is), teljesítőképessége ma a legjobb, különösen azóta, hogy 1993 decemberében az Endevour űrrepülőgép egyik útja során az űrhajósok kicserélték néhány érzékelőjét és alkatrészét. Ez a távcső az infravörös (hó), a szemünkkel is érzékelhető (vizuális) és az ultraibolya tartományban képes megfigyelni az égitesteket. Szenzációsan részletgazdag képeket készttett például a Jupiterbe csapódó üstökösről, a Plútóról és holdjáról, robbanó csillagokról, millió fényév távolságban lévő csillagrendszerekről. Következő felújítását 1997-re tervezik. Az IRAS (1983) hollandamerikai űrtávcső tükre 60 centiméter átmérőjű, az A Föld körül keringő mesterséges holdak közül néhány nem más. mint egyegy távcső, az energiaszükségletet fedező napelem szárnyakkal. Azért kell Ilyeneket felbocsátani, mert a földi légkör az égitestekről érkező sugárzás legtöbb fajtáját (pl. gamma, röntgen, ultraibolya, infravörös) elnyeli Ha ezekben a t art omá ny okban akarunk méréseket végezni, akkor a légkörön túlról tehetjük csak meg. infravörös sugárzást érzékelte. Működésének 300 napja alatt (eddig bírta a hűtőrendszere) az egész égboltot letapogatta, 250 ezer égitestről mért adatokat. Számos új égitestet fedezett fel, köztük üstökösöket, születőfélben lévő csillagokat és robbanó csillagrendszereket. A sikeren felbuzdulva, az ESA (Európai Űrszervezet) idén szeptemberben tervezi a hasonló, de még érzékenyebb ISO műhold fellövését. „Lüktető" csillagok Sok olyan csillag van, amely periodikusan lüktet, és ezért időben változtatja a fényességét (Szegeden is foglalkozunk ilyenek vizsgálatával). A téma kutatóinak nagy örömére az európai 80 centiméteres STARS űrtávcső fő feladata a pulzáló csillagok megfigyelése lesz. Olyan kismértékű fényváltozás is kimutatható lesz, amilyet a Földről nem lehet érzékelni a légkör miatt. Az ultraibolya csillagászat eddigi legsikeresebb programja az IUE (1978) 45 centiméter tükörátmérőjú amerikai-európai műholdhoz kapcsolódik. Azóta is folyamatosan végzett mérései különösen a Naprendszer bolygóiról és üstököseiről, valamint a forró csillagokról szolgáltattak új információkat. Az orosz űrcsillagászat számos műhold felbocsátása mellett a Mir űrállomás KVANT (1987) moduljának távcsöveire épül. A COBE (1989) mesterséges hold feladata a világűrben mindenütt jelenlévő mikrohullámú rádiósugárzás eloszlásának megfigyelése volt. Ebből a Világegyetem ősi, forró korszakának állapotára kaptunk értékes adatokat. Az EXOSAT (1983) és a ROSAT (1990) űrtávcsövekkel a csillagok röntgen tartományban történő sugárzását vizsgálják. A Napot is figyelik A japán YOHKOH (napsugár) mesterséges hold, melyet a Nap nagy energiájú röntgensugárzásának megfigyelésére bocsátottak fel, 1991 szeptemberében kezdett működni. Fedélzetén két, képek készítésére alkalmas távcső és színképelemző került elhelyezésre. Mivel műszerei minden eddiginél érzékenyebbek, szinte az összes napfelvétele felfedezésnek számit. Különösen a Nap külső légköréről, a koronáról szolgáltatott új információkat. A COMPTON műhold a legnagyobb energiájú gammasugárzását vizsgálja az égitesteknek. Egyik legfontosabb eredménye, hogy átlagosan napi egy, igen erős felvillanást mutatott ki, mely valószínűleg nagyon távoli csillagrendszerekből érkezik hozzánk. Dr. S/atrnáry Károly csillagász Évadnyitó! 1995. január 9. és március 15. között mindössze 15-20-25 ezer forintért repülhet a világ 29 városába. Most itt az alkalom, hogy valóra váltsa álmait. Fedezze fel Európa csodás városait, és ismerkedjen meg a repülés mindent felülmúló élményével! Az Ön teendője mindössze annyi, hogy az indulás előtt 7 nappal vásárolja meg a jegyét. Az akció további részleteiről pontos információval a MALÉV jegyirodák vagy az Ön utazási irodája szolgál. Kérjük, hívja a 267-4333-as telefonszámot vagy a 266-6044-es hangpostafiókot! A boldog öregség Az öregkort az or- * -g . . ^ • vosok csak általában lílDlCtt^l határozzák meg. Úgy * értelmezik, hogy az # jQj találmány az emberi állapot, amikor a szervezet • Megvan a fiatalító szer? hanyatlása megindul, _ A , ^ a társadalmi szerepek * A ******* nem segít betöltése nehezedik. Életkorhoz pontosan nem köthető, a bajok jelentkezéséhez annál inkább. Ellenük azonban nincs biztosan ható szer. Hozzá kell tenni, úgy hírlik, most már ilyen is van. A Le Point című lap a legutóbbi számában részletesen ismerteti, kiemelve, hogy hatását eredmények igazolják. A kimondhatatlan nevű DeHydroEpiAndrosteronból alkották meg a nevét és így is jegyezték he: DHF.A. A leggyakoribb öregkori betegségek - reuma, emlékezetzavar, csontritkulás, érrendszeri panaszok, s egyes, az idős korban fellépő daganatok - ellen eredményesen alkalmazható. Mindez túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, mondhatnák az elsősorban érintettek. A hitelére sokat adó francia lap azonban részletesen leírja, hogy a DHF.A nemcsak Franciaországban, hanem az Egyesült Államokban is sikerrel mutatkozott be. És ami talán meggyőzőbb érv. a kifejlesztője nem egyik pillanatról a másikra feltűnő „csodadoktor", aki az idős emberek pénzén kíván meggazdagodni. F.mile-Étienne Baulieu nemzetközileg ismert gyógyszerkutató, aki már korábban megkapta az amerikai Nobel-díjnak tekintett Lasker-díjat. A professzort mintegy 30 éve foglalkoztatja ez a kutatási téma, amelynek lényege, hogy a mellékvese által termelt anyag 7 éves kortól kezdődően, a vérrendszer révén, növekvő arányban jut el a szervezetbe. Ezután azonban csökkenő tendencia mutatható ki, a 70 éves ember szervezetében mindössze 10 százaléka található a fiatalkori mennyiségnek. Ebből következik, hogy a szervezet fokozatos leépülése az említett csökkenő tendenciával párhuzamosan történik. A késleltetést, vagy a folyamat akadályozását a DHEA bejuttatása elősegítheti. Minthogy a párizsi eredményt amerikai kísérletek is igazolták, nagy várakozás előzi meg a gyógyszer szélesebb körií alkalmazását, amelyről a francia professzor mérsékelt optimizmussal nyilatkozott: - Amikor az öregkor életminőségének a változásáról beszélek, az nem jelenti, hogy a DHEA minden betegség ellen hatásos. Nem gyógyítja például az Alzheimer betegséget, a Parkinson kórt és nem alkalmazható minden reuma ellen. Az volt a cél, hogy az egészségesebb öregséghez adjunk segítséget és jó okunk van rá, hogy kimondjuk, ez sikerült is. Sajnos, a szexuális késztetést a DHEA nem erősíti. Akárhogy is alakul a máris és alaptalanul - fiatalító szernek nevezett medicina sorsa, amiről tudni vélik, hogy a gyógyszergyárak nem nézik jó szemmel sikerét, mert számos készítményük biztos konkurensét látják benne, nos, a társadalombiztosítás már elkészítette az első számlát. Ehhől az derül ki, hogy nem lehet olyan drága a még ár nélküli szer, hogy a biztosítónak. ne érné meg. Minthogy minden 70 éven felüli francia polgár gyógyszerére évente 16 800 frankot fizetnek - s ez közel a kétszerese az átlagos gyógyszerár-kiegészítésnek -, a betegbiztosítóknak az az érdeke, hogy ha nem is az örök ifjúság, de a boldogabb, mert egészségesebb öregség elixirjét minél előbb árusítsák a patikák. A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola 1995. február 4-én délelőtt „Nyílt napot" szervez az 1995-ben intézményükbe jelentkező érdeklődők részére. Időpont: 1995. február 4. (szombat), 9-12 óra Helye: Körösi Csorna Sándor Főiskola Békéscsaba, Bajza u. 33. Várjuk mindazokat, akik a főiskola alábbi képzései iránt érdeklődnek, illetve már eldöntötték, hogy az alábbi szakok valamelyikén kívánnak továbbtanulni és felvételi vizsgák rendjéről szeretnének tájékozódni: - tanító szak: nappali tagozat, levelező tagozat, újabb diplomás képzés. Megszerezhető végzettség: tanító, - nemzetiségi tanító szak: nappali tagozat Megszerezhető végzettség: szlovák, ill. román nemzetiségi tanitó, - pénzügyi szak: nappali és levelező tagozat. Megszerezhető végzettség: közgazda pénzügyi szakon (vállalkozási szakirány). /\AA\J£VHungárián Airlines^