Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

4 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁG SZERDA, 1995. JAN. 4. Amennyiben a Heves me­gyei APEH január 13-ig nem rendezi a Matávval szemben fennálló, több, mint egymillió forintos tartozását, a táv­közlési vállalat leszereli az adóhivatal egri központjának 19 telefonját - közölte ked­den Nagyvári Péter, az egri Távközlési Centrum vezetője azt követően, hogy a cég le­szigetelte, azaz működés­képtelenné tette az APEH eg­ri irodájának vonalait. Mint elmondta, az ügy több, mint fél éve húzódik. Az adóhi­vatal gyakorlatilag augusztus óta nem rendezi számláját. Már egy hónappal ezelőtt intézkedni kívántak, de a me­gyei adóhivatal vezetője meg­1 HÍR -1 KOMMENTÁR APEH-csőd Hevesben ígérte, hogy december köze­péig kifizetik a tartozást. Ez nem történt meg, így decem­ber végén kikapcsolták a te­lefonokat. Ez azt jelenti, hogy a hivatalból nem lehet telefonálni, ám kintről két vonalon fogadhatják a hívá­sokat. Mindenekelőtt örülök a de­mokráciának, hogy íme, egyen­lő lettem még a félve tisztelt APEH-hel is. Az ügyre vonat­kozóan több ötletem van. A Matávnak - amellyel szintén levelező viszonyban állok - azt javaslom, hogy esetleges tarto­zásukat árukapcsolás formá­jában írják az adóhatóság hát­ralékának rovására. így aztán szép lassan felszámoljuk a pénzforgalmat, és kikötünk az árucserénél. Az APEH egyéb­ként elgondolkodhatna, hogy talán nemcsak az elküldött le­velekre, de a beérkezett szám­lákra is figyelmet fordíthatná­nak. Továbbá szép erkölcsi elégtétel ez az eset az APÜSZ <APEH Üldözöttjeinek Szövet­sége) számára. Aztán az is le­het, hogy az APEH csak elő­relátó. Inkább kikapcsoltatják a telefont, semmint ezt az emelt összegű díjat fizessék. Vagyis azt se. Ugyanakkor komolyan aggódom: jóllehet én ámulok azon az egymillió forinton (a Kékszakállú Wágnert idézve: annyi pénz nincs nincs is), de egy állami garanciával műkö­dő cég esetéhen ez nem lehetne probléma. Vagy a kedves heve­si adósok ennyire túlzásba vit­ték a tartozást? A. L. MIRŐL IRT A DM? • Pert vesztett a tatabányai kórház m Precedens A Tatabányai Városi Bíró­ságon kedden ítéletet hirdettek egy nagy visszhangot keltő ügyben, a két ember halálát okozó gerincfestés miatt indí­tott perben; dr. Vörös László tanácsa kártérítésre kötelezte a Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórházat. A végzetes orvosi beavatkozás, még 1992 márciusában történt, amikoris a tatabányai székhe­lyű megyei kórház idegosz­tályán 5 személyen végezték el a gerinefestéses eljárást. A vizsgálatot követően rövidesen mindegyikük rosszul lett, vala­mennyiüknél görcsös rohamok jelentkeztek, a 35 éves Buzál Ernő pedig még aznap, a 45 éves Horváthy Gézáné 15 nap múlva meghalt. A többiek maradandó egészségügyi káro­sodást szenvedtek. A per során a bíróság a győ­ri igazságügyi orvosszakértők és az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács szakértőinek véle­ményére alapozva egyértelmű­en megállapította, hogy a mű­téti beavatkozásnak minősülő gerincfestésnél, az előírásokat figyelmen kívül hagyva, dupla adag kontrasztanyagot fecs­kendeztek be a betegek gerinc­csatornáiba a tatabányai kórház orvosai abból a megfontolás­ból, hogy ezáltal jobban ki­értékelhető röntgenfelvételek­hez juthatnak. Az Omnipaque nevű többletkontrasztanyag al­kalmazása viszont - hangsú­lyozza a bírói ítélet - fokozza a káros mellékhatások kialakulá­sát, s ez okozhatta a két beteg halálát. A szokásosnál több kontrasztanyag és a bekövetke­zett halál közötti okozati összefüggés ugyan egyértel­műen nem bizonyítható, de nem is zárható ki - mondta ki a bíróság. ítéletében kitért arra is, hogy a magyar egészség­ügyi törvények szerint az orvo­si beavatkozáshoz a beteg írás­beli hozzájárulását kell kérni. A gerincfestésnél ezt elmulasz­tották a tatabányai kórházban, s ezzel teljesen elzárták a vá­lasztás lehetőségétől a be­tegeket, akik a megfelelő felvi­lágosítás esetén nem biztos, hogy vállalták volna a kétsze­res kontrasztanyag alkalmazá­sával járó kockázatos vizsgála­tot. Ezért az orvosok magatar­tását jogellenesnek minősítette és kötelezte, hogy munkaadó­juk, a kórház fizessen kártérí­tést az elhunytak hozzátarto­zóinak. Az ítélet nem jogerős. A kártérítés összegét egy újabb tárgyaláson határozza meg a bíróság. Buzál Ernő öz­vegye a maga és két gyermeke részére 3 millió 750 ezer fo­rintot, Horváthy Gézáné özve­gyen maradt férje félmillió fo­rintot követel a kórháztól. • ügyes diák - letartóztatásban Lefülelte a Pentagont Letartóztatásban várja to­vábbi sorsát az a 16 esztendős brit diák, aki a rendőrség gya­núja szerint még a nyáron za­vartalanul motoszkált az ame­rikai kormányzat legszigorúb­ban titkosnak minősített számí­tógéprendszereinek adattárá­ban, s egyebek mellett érdeklő­déssel figyelte az amerikai tit­kosszolgálatok elektronikus üzenetváltásait az észak-koreai atomválság napjaiban. Az ifjú komputerzseni a vizsgálat eddigi megállapításai szerint ballisztikus rakétakísér­letek, illetve katonai repülő­géptervek adataihoz, valamint bizalmas személyi informá­ciókhoz jutott hozzá. Tettét sú­lyosbítja, hogy mindezt betáp­lálta az úgynevezett Internet nemzetközi, nyilvános számí­tógép-hálózatba, amelyhez 35 millió felhasználó férhet hoz­zá. Londonban idézett, nem hi­vatalos amerikai vélemények szerint évek óta nem esett ilyen súlyosságú sérelem az Egye­sült Államok stratégiai szá­mítógéprendszereinek bizton­ságán. Szakértők szerint valószínű­leg szabadalom-értékű az a „szimatprogram", amelyet a tottenhami fiúnak minden bi­zonnyal fel kellett találnia. -r )M 1 í )M PROGRAMAJÁNLAT AZ IFJÚSÁGI HAZBAN ma: 16.30 órakor in­gyenes jogi tanácsadást tart dr. Szokol Márta; ma és holnap: Minna Lappalainen finn grafi­kusművész és Erdélyi Ti­bor faragó népi iparmű­vész kiállítása MA PSZICHOLÓGIAI TA­NÁCSADÁST tartanak 15-17 óráig az Ifjúsági Irodában (Arany János u. 7.). AZ AURA TERMÉSZET­GYÓGYÁSZ KLUB foglalko­zásán, 18.30 órakor, a Teleki utca 3. szám alatt Út a fénybe címmel Boros Imre tart elő­adást. HOLNAP A NYUGDÍJAS MOZI­BAN (Kossuth L. sgt. 53.) 15 órától a Fűre lépni szabad című vígjátékot vetítik. A KOZMO ARKANUM KLUBBAN, a Juhász Gyula Művelődési Központban, 18 órától A sors törvénye: A sor­sot kapjuk, de az esélyt érde­meljük címmel Benárik Ádám asztrológus előadását hallgat­hatják meg. A GARDEN ÉTTEREM­BEN 19 órától a vajdasági Nosztalgia együttes játszik. A JATE KLUBBAN 21-03 óráig Nosztalgiabuli, újdonsá­gokkal. Házigazda: Poór Zsolt. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3., nyit­va: 9-17 óráig): ma 15-18 óráig fazekas szakkör (felnőtteknek) és hímzés; holnap 15- 18-ig fazekas szakkör (felnőtteknek), fafaragás; 16-20 óráig kosárfonás; 16.30-tól 18.30-ig csipkeverés (gye­rekeknek). • Németországban vádat emeltek egy román kém ellen, aki 14 éven át a Mercedes cég mű­szaki és üzleti tit­kairól küldött jelen­téseket Bukarestbe. A német szövet­ségi államügyész­ség keddi bejelen­tése szerint a 46 éves fejlesztő mér­nököt és feleségét a román felderítés alapos felkészítés után 1977-ben küld­Román kém a Mercedesnél te az NSZK-ba, ahol - mint német nemzetiségű ­1980-ban megkapta a német állampol­gárságot. Hamaro­san sikerült elhe­lyezkednie a Mer­cedes cégnél, ahon­nan elsősorban a személygépkocsik motorjainak fej­lesztésével kapcso­latos új műszaki eredményekről kül­dött jelentéseket. Az illető a meg­szerzett titkos in­formációkért Bu­karestből jelentős javadalmazásban részesült - közölte a karlsruhei ügyész­ség. A román ipari kémet 1994 júliusá­ban tartóztatták le. DÉLMAGYARORSZÁG 80 én A pipa és Vilmos csészét táviratváltása A Wolf-ügynökség jelenti a német főhadiszállásról: Vilmos császár és Benedek pápa között tegnap a következő táviratváltás történt: II. Vilmos német császár Őfelségének. A keresztényi felebaráti sze­retet érzelmében bízva, amely Felségedet, hogy fejedelmi nagylelkűség cselekedetével zárja le az elmúlt esztendőt és kezdje el az ujat: fogadja el azt a javaslatunkat, hogy a jövőben a hadviselő államok között a hadiszolgálatra alkalmatlannak tekinthető hadifoglyok kicse­réltessenek. XV. Benedek pápa. A pápa Őszentségének, Ró­ma. Köszönöm Szeptségcd táv­iratát és biztosítom Szentsége­det, hogy javaslata, amely a to­vábbi hadifoglyok sorsának enyhítését célozza, teljes rokonszenvemmel találkozik. Ama keresztény felebaráti sze­retet, amely ezt a javaslatot su­gallja. teljesen megfelel az én meggyőződésemnek és óhajomnak Vilmos (1915. jan. 4., DÉLMAGYARORSZAG 40 éve Aradon megnyílt az 1848-as forradalom múzeuma Az aradi kultúrpalotában nemrégiben felavatták az 1848­as forradalom múzeumát. A kiállított okiratok ismertetik az 1848-as forradalom előkészí­tését, lefolyását és végső fejle­ményeit Ausztriában, Magyar­országon, Erdélyben, Moldvá­ban és Havasalföldön. Ez az anyag történelmi hűségével összezúzza a román és magyar burzsoá történelemírás sok ko­holmányát. Szerepel a kiállítási tárgyak között a „Felhívás a horvátok­hoz", amelyben az 1848-as ma­gyar demokraták a Habsburg­birodalom elnyomott népeihez fordultak. Több kézirat tanúsko­dik arról, hogy sok erdélyi for­radalmár válaszolt erre a fel­hívásra. Okmányok ismertetik a Bem tábornok seregében küzdő olasz és lengyel légiók, osztrák diá­kok és munkások, szlovák bá­nyászok és szerb parasztok har­cait. Több okmány és kép mutatja be Nicolae Balcescu szerepét a román és magyar forradalmán)!; egyesítésében. Ezek között szerepel a Balcescu és Kossuüi között „pacifikációs tervezet" néven létrejött szegedi megálla­podás, amely lefekteti a román nemzeti jogokat. Láthatók a múzeumban Avram Iancu és Kossuth levelei, amelyek a re­akció provokációi folytán kitört testvérgyilkos harcok megállí­tását rendelik el. Más kiállított okiratok azoknak a román emigránsoknak a harcairól ta­núskodnak, akik a forradalom után Türr tábornok forradalmi hadseregébe jelentkeztek és ké­sőbb csatlakoztak a felszaba­dulási harc fáklyáját kezébe ra­gadó Garibaldi olasz hadaihoz A múzeum homlokzatán Kossuthnak egy évszázaddal később valóravált jóslatszerű szavai hirdetik: „Egység, meg­értés, testvériség magyarok, ro­mánok és szlávok között". (1955. jan. 4.) DÉLMAGYARORSZÁG 4 ÉN Újjászerveződik a Dugonics Társaság Alig múltak el az 1990. no­vember 24-25-ei rendezvények, melyeket a város rendezett Sze­ged nagy fia, Dugonics András születésének 250. évfordulója alkalmából, máris komoly ered­mények születtek az 1892-ben, Szegeden alapított, s 1950-ben, a Rákosi-rezsim minden vidéki összefogást megszüntetni akaró belügyminisztere által, egy toll­vonással feloszlatott. Szeged ér­telmiségét összefogó, pártokon felül álló Dugonics Társaság újjászervezésének ügyében. A spontán megalakult, ideiglenes szervezőbizottság mintegy húsz tagja fogott össze, hogy tárgyi és személyi feltételeit megte­remtve, Szeged patinás, közel százéves, irodalmat és tudo­mányt terjesztő társaságát újjá­szervezze. (1991. jan. 4.) (Folytatás az 1. oldalról.) A törvényhozás 1991-es döntése óta vannak, akik bí­rálják ezt a lépést, számosan pedig az elvetését óhajtanák. • Mi ennek a magyará­zata? - kérdeztük Krémemé Gerencsér Ildikótól, a Nép­jóléti Minisztérium Társada­lombiztosítási Koordinációs Főosztályának helyettes ve­zetőjétől. - A bizonytalanságot és az ebből fakadó kritikát leginkább a tények, az összefüggések is­meretének hiánya okozza. A végrehajtás egyik alapelve, hogy a január elsejétől életbe lépő jogszabályok a nyugdíjba menő, 55 éves nőket ne érint­sék hátrányosan, ők tehát az eddigi feltételekkel léphessék át az új életszakaszuk határát. A módosítások gyakorlatilag — 1995-től - a munkáltatókat érintik, mivel ekkor már 56 év a női nyugdíjkorhatár, s azok­ban a munkakörökben, ahol e korhatár elérése felmondási in­dok - mint például a köz­alkalmazottaknál - már csak az emelt korhatárt elértek helyez­hetők e címen nyugállomány­ba. Viszont még ez évben is az 55 éves kor lesz a kiindulópont a korkedvezményes nyugdíjra jogosultságnál, vagy azoknál, akik előnyugdíjasként lépik túl az aktív időszakot. A korhatár­emeléssel együtt a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételrend­• Emelkedik a nők nyugdíjkorhatára Még öl év munkában (ha lesz) Európában - nchány országot kivéve - nálunk a leg­alacsonyabb a nyugdíjkorhatár. Például a finneknél 66, a svédeknél 67, a hollandoknál 65 év mindkét nemnél, Por­tugáliában és Svájcban a férfiak 65 évtől, a nők 62 évtől, a szomszédos Ausztriában pedig 65, illetve 60 évtől me­hetnek nyugdíjba. így érhető el nálunk is az aktív és ín­aktív lakosság közti reális arány, amely a megtermelt és elosztható javak mértéke és ennek keretén belül a nyug­díjak szempontjából kulcsfontosságú. Nálunk 1000 aktív keresőre 496 nyugdíjas jut! Ez már a kritikus határ, át­lépése súlyos következményekkel járhat, a társadalomra és a nyugdíjasokra egyaránt. szerének kidolgozása folya­matban van. Várható, hogy még az első félévben a tör­vényhozás elé £erül vala­mennyi, ezzel kapcsolatos ja­vaslat. • Mit jelentenek ezek a fel­tételek és évente hány nőt érintenek ezek a jogszabá­lyok? - Mivel még ezekben a kér­désekben döntés nincs, nem volna helyes nyilatkozni róluk. De az már látható és kimond­ható, hogy a leghosszabb szol­gálati idővel rendelkezők jár­nak majd a legjobban a ru­galmas nyugdíjba vonulás ré­vén. A számítások szerint az átmenet során 40 ezer lesz évente azoknak a száma, akik az érvényben lévő feltételek mellett, a részükre legkedve­zőbb megoldást választják a nyugdíjba vonulásoknál. Na­gyon fontos jellemzője lesz e rendszernek a tervek szerint, hogy a korábbinál jobban iga­zodik az egyéni elképzelések­hez, többféle választási lehető­séget nyújt az érintetteknek. Amint a Parlament jóváhagyja a korhatáremeléssel kapcsola­tos előterjesztéseket, nyomban „offenzívát" kell indítani ezek ismertetése, a meglévő kétsé­gek eloszlatása érdekében. Le­hetővé kell tenni, hogy minden érdekelt ismerje a nyugdíjba vonulás új feltételeit, mérlegel­hessen, és ideje legyen a dön­tésre, a nyugdíjas korának elő­készítésére. • Fontolgatják-e a férfiúd ­nál is a nyugdíjkorhatár felemelését és ha igen, mi­korra várható ez? - Ez a téma még nincs napi­renden, de foglalkozunk vele. Nem sokáig tartható ugyanis, hogy nálunk a férfiak átlago­san 58 és fél éves korukban mennek nyugdíjba. Az évezred végén, vagy a második évezred elején minden bizonnyal a fér­fiaknál is felemelik a nyugdíj­korhatárt. Ezáltal elérjük azt a 62 éves átlagot, ami demográ­fiai arányok szempontjából szükségesnek tekinthető. Mint köztudott, a fejlett piacgazda­sággal rendelkező országokban már régen felismerték az aktfv és inaktfv korcsoportok egy­máshoz való arányának fontos­ságát, és ehhez igazították a nyugdíjkorhatárt. Ezáltal meg­teremtették az egyik alapfelté­telét az értékálló nyugdíjaknak. Maris János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom