Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

SZERDA, 1995. JAN. 18. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. f m z eredeti 1994-es /l költségvetési törvényben tervezett 1,2 milliárd forint helyett 2,3 milliárd forintos bevétellel zárta az elmúlt évet a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, amelynek kezelésében jelenleg mintegy 85 milliárd forint értékű állami vagyon van - közölte Németh László, a KVSZ igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által kezelt vagyonból mintegy 25,5 milliárd forintnyi a nem értékesíthető ingatlan, és eddig mintegy 20 milliárd forintnyi vagyont adtak át ingyenesen különféle szervezeteknek. Többségében minisztériumoknak, illetve kisebb részben önkormányzatoknak. Az elmúlt évben befolyt 2,3 milliárd forintos bevétel azért is figyelemre méltó, mert 1990 és 1994 között, négy év alatt összesen mintegy 3,9 milliárd forint folyt be a KVSZ-hez. A bevételekből a legnagyobb részt a volt szovjet ingatlanok képviselik mintegy 844 millió forinttal. Németh László külön szólt a volt szovjet használatú lakások értékesítésének nehézségeiről, habár az eredetileg a KVSZ-re bízott mintegy 14.700 lakásból 1995-re már csupán 2.099 értékesítése maradt hátra teljes egészében. A KVSZ szinte ingyen, lakásonként 10 ezer forintért kínálja e lakásokat az önkormányzatoknak, de felújításukra lakásonként 4-600 ezer forint is szükséges lehet. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vezetője beszámolt arról, hogy a privatizációs törvény általa ismert változata szerint a KVSZ kezelésében lévő értékesíthető vagyontárgyak a jövőben az egységes vagyonkezelő szerIngyenvagyon? vezet, az ÁPV Rt. kezelésébe mennének át. Ugyanakkor Németh László szerint mihamarabb szükség lenne a kincstári törvény megalkotására, ami elképzelhetetlen anélkül, hogy meghatároznák a tartósan állami tulajdonban maradó vagyontárgyak körét. A KVSZ vezetője, aki 1993. április l-jétől tölti be ezt posztot bizonytalanságának adott hangot személyes jövőjét illetően is. Mindenesetre a KVSZ a törvény megszületéséig úgy fogja folytatni tevékenységét, mintha semmilyen változásra nem számítanánk - mondta Németh László. J - A mezőgazdasági szövetségben a támogatási alap kezelése volt a dolgom, amikor éreztem, olyan szelek fújdogálnak, hogy ebből még bank lehet. Kemény idők voltak. Mindent egyszerre kellett megtanulnom. Mire egyenesbe jöttem volna következett a többiek betanítása. Ez jó jel volt, mivel a bővülést jelezte. Ma már negyvenet közelítő a létszámunk, s Makón és Szentesen is van kirendeltségünk. 0 A név és az alakulás körülményei egy speciális mezőgazdasági bankot sejtetnek. - Való igaz, kezdetben ügyfeleink 90 százaléka az élelmiszergazdaságból való volt. Evek alatt ez az arány harmadára kopott. Ma az ezer ügyfelünk többsége kereskedő. Mi ugyanolyan kereskedelmi bank vagyunk mint a többi, nem mi tehetünk róla hogy az élelmiszerágazat gyengélgedik. Mivel kevés a hosszabb kifutású betétállományunk, az 1,3 milliárdos kihelyezett hitelünk zömmel állami vagy világbanki. Több fejlesztési programban veszünk részt, ezzel magyarázható, hogy hiteleink 30 százaléka éven túli. • A véletlen müve, hogy a pénzvilágban kötött ki? - Agrárszakos közgazdászként egy szövetkezetben kezdtem a pályát. Majd a közép- és felsőoktatásban folytattam, a mezőgazdasági szövetségbe adjunktusként jöttem át. Két gyereket szültem, míg otthon • A vállalkozó nem vész el, csak cserélődik Pénzdíjas mezei futás Ördöghné dr. Kotogány Ilona: A prioritás a biztonságé, a nyereség csak utána következik. (Fotó: Schmidt Andrea) Akinek pénze van, annak Szegeden nem sokat kell sétálnia, hogy bankot érjen vele. Számuk főként az utóbbi években ugrott meg. A Mezőbank immár hét éve működik, néhány költözésen átesett, mielőtt a szegedi Igazgatóság a Tisza Lajos körúton kötött ki. A sok változás közepette talán az igazgató jelentette az állandóságot. Ugyanis Ördöghné dr. Kotogány Ilona a nyitás óta áll a bank élén. voltam velük, mindig akkor döntöttem az irányváltásokról. Kitérővel, de ismét visszatértem a gyakorlatba, kerestem a kihívást. Az alakuló bankrendszer mondhatni kapóra jött. • Mi a véleménye a magyarországi vállalkozásokról? - Jellemzően így foglalnám össze: kevés tőke, hatalmas ambíció. Sok jó koncepcióval találkoztam, de a kivitelezés veszélyeit kevesen mérik föl kellő komolysággal. Sokszor támadják a bankokat a magas biztosíték miatt, de ez sajnos velejárója a vállalkozások és környezetük között kialakult kölcsönös bizalmatlanságnak. Rengeteg vállalkozás szűnik meg, de újak lépnek a helyükbe. Ebben a hatalmas mozgásban nagyon vigyázni kell, hogy visszajöjjön a pénzünk. A prioritás a biztonságé, a nyereség csak utána következik. • A személyes ismeretségnek mekkora a szerepe? - Lényeges szempont. Sokszor az egyik ügyfél hozza a másikat. Az áttelepülőknél tapasztaltam ezt leginkább. Nekünk bankosoknak is fontos, hogy a közéletben minél többet forgolódjunk, informálódjunk. Talán, ha egymással is többet találkoznánk, kevésbé fordulna elő, hogy valakit párhuzamban túlhitelezünk. • Emlékszem, Ön a női menedzserklubban is feltűnt. - Néhány hónapig hatalmas volt a lelkesedés, aztán az elfoglaltság, vagy más okok miatt elszürkült ez a kezdeményezés. • Odahaza is Ön kezeli a pénzt? - Leginkább én, de otthon is együtt kell élnem a versenyhelyzettel. A féljem sincs híján a vállalkozószellemnek. Tóth Szeles István • Az ASZ a költségvetési hiány finanszírozásáról Kincstáljegyek - pénzpiaci zavar? Az elmúlt néhány évben a pénzpiaci viszonyok nem tették lehetővé, hogy betartsák a költségvetési törvényekben előirányzott finanszírozási struktúrát. Az éves hiányok jelentős részét az év végén, rövid lejáratú forrásokkal kellett fedezni. A rövid lejáratú állampapírok, azaz a kincstárjegyek állományának nagymértékű bővülése nemcsak a pénzpiac működését zavarhatja meg, hanem az az évi költségvetés pénzellátását is bizonytalanná teheti. A rövid lejáratú állampapírok állandó megú|rtási kényszere és az új finanszírozási Igények miatt a kamatok magas szinten való stabilizálódására lehet számítani. Ez derül ki abból a tájékoztatóból, melyet az Állami Számvevőszék készített a központi költségvetés hiányának finanszírozásáról. A tájékoztató szerint 1990-ben az év végére kialakult hiány 1,4 milliárd forintot tett ki. Ez 8,5 milliárd forinttal volt kevesebb az arra az évre szóló költségvetési törvényben megállapított összegnél. A hiányt a kincstárjegyek állománynövekedése finanszírozta. így nem volt szükség arra, hogy a költségvetési törvényben megállapított hitelt felvegyék, illetve államkötvényeket sem kellett kibocsátani. Az 1991. évi költségvetési törvényben megállapított 78,8 milliárd forint hiány az év végére elérte a 114,2 milliárd forintot. A 35,4 milliárd forintos növekmény forrásait az akkori pénzügyi kormányzat tör vénysértő módon biztosította. Úgy bocsátott ki ugyanis a finanszírozáshoz szükséges többlet kincstárjegyet, hogy törvényi felhatalmazást nem kért a Parlamenttől. Emellett a kormány a hiány jelentős növekedése ellenére nem nyújtotta be az államháztartási törvény által előírt pótköltségvetést. Végül is a Parlament az 1991. évi zárszámadási törvény elfogadásával a törvényességet helyreállította. E törvény értelmében a korábban törvényes felhatalmazás nélkül kibocsátott kincstárjegyekből 35 milliárd forint értékűt államkötvénnyé kellett átalakítani. Erre 1992 negyedik negyedévében kerülhetett sor. 1992-ben a költségvetési hiány az akkori költségvetési törvényben megállapított 69,8 milliárd forintról igen nagy mértékben, 197,1 milliárd forintra nőtt. A kormány által beterjesztett pótköltségvetés - az államháztartási törvény előírásaitól eltérően - a hiány összegét nem tartalmazta, csak a megnövekedett hiány államkötvényekkel történő finanszírozásához kért felhatalmazást. E kötvények kibocsátására a pótköltségvetés viszonylag késői elfogadása, illetve a pénzpiaci viszonyok alakulása miatt csak részben, 30 milliárd forint összegben kerülhetett sor. Így az év végi hiány jelentős részét a bankok által megvásárolt rövid lejáratú likviditási kincstárjegyek fedezték. Ezek jelentős része a következő, azaz 1993-as esztendő februárjában járt le. A 100 milliárd forint éven túli lejáratú államkötvény kibocsátása is áthúzódott a következő évre. 1993-ban az arra az évre vonatkozó költségvetési törvényben 185,4 milliárd forint hiányt jelöltek ki, azt az év során a benyújtott pótköltségvetéssel 213,3 milliárd forintra növelték. A zárszámadás a tényleges hiányt 199,7 milliárd forintban állapította meg, ami kevesebb a pótköltségvetésben korrigált deficitnél. A hiány finaszírozására 190 milliárd forint értékű kötvénykibocsátást és 23,3 milliárd forint összegű kicstárjegyállománynövekedést irányoztak elő. A tőkepiaci viszonyok miatt azonban az év során az államkötvény-kibocsátások ütemezése egyenlőtlenül alakult. Az év végére a kialakult hiány döntő hányadát, közel 70 százalékát, ismét kincstárjegyekkel kellett finanszírozni, a költségvetési törvényben biztosított kötvénykibocsátási keret jelentős része áthúzódott 1994re. Az MNB adatai szerint 1993. végén a kincstárjegyállomány összesen közel 235,7 milliárd forintot tett ki. Ez az azóta ismertté vált adatok alapján 1994-ben 94,4 milliárd forinttal emelkedett. Szakemberek a megmondhatói, hogy mennyi pénzt jelenthet egy-egy, gazdálkodásukat érintő jogszabály mielőbbi „felfedezése". Amelyik vállalkozás időben „kapcsol", súlyos tíz- és százezreket takaríthat meg, a lépéselőny ugyanis anyagi haszonnal mérhető. A gyorsaság és a jólértesültség különösen akkor fontos, ha első ránézésre pusztán jelentéktelen változás történt például egy vámrendelkezésben, ám annak gyakorlati bevezetése már néhány nap után hátrányos helyzetbe hozza a késlekedőket. A külkereskedelem, a vámszabályozás sajnos épp ilyen terület, ahol a .játékszabályok" naprakész ismerete elengedhetetlen. Ilyenkor, év elején derül ki, hogy milyen új termék behozatala esetén kell • Külkereskedelmi konferencia Szegeden Banán és vámszabály előzetes vámengedély, s hogy néhány napja milyen lehetőség van a devizaügyletek finanszírozására, banki segítséggel. Látszólag keveseket érintő kérdés, hogy a külföldi eredetű fogyasztási cikkekre kontingens, mennyiségi korlátozás várható, de a banánt és narancsot árusítóknak is érdemes erre figyelni. Az úgynevezett globálkvóta a déligyümölcsök mellett a szeszes italokat importálókat is kellemetlen helyzetbe hozhatja. Jó tudni: megszűntek bizonyos jogi konstrukciók a személygépkocsik behozatalánál, és a vámszabályok módosításával a vámáru-nyilatkozat szintén megváltozott. Mindezekről persze lehet tájékozódni újságokból, vagy a szokásos év eleji méregdrága fővárosi tanfolyamokon. De most egy jó hír a Csongrád megyeieknek: nem kell Pestre utazniuk, közlönyöket böngészniük, mert a jövő héten Szegeden a szakma sztárelőadói lesznek a Triplax Bt. külkereskedelmi konferenciájának vendégei, akik első kézből tájékoztatják az érdeklődőket a vám-, a devizagazdálkodás és a külkereskedelmi jogszabályok legújabb változásairól. V. I. P. Tejdiszkont, tízmillióéit A szegedi konzervgyár Vásárhelyi Pál utcai frontján egymás után nyílnak a diszkont áruházak, közöttük a legutolsó egy tejdiszkont. A Szegedtej Rt. alakította ki, a Mercator Kereskedelmi Kft. üzemelteti. Az előbbi üzemigazgatója Szporny Miklós, az utóbbi ügyvezetője Mágori Imre, tőFotó: Gyenes Kálmán lük kaptunk részletesebb információkat az újszerű vállalkozásról. Az 1500 négyzetméternyi területet hosszabb távon bérlik, ebből 800 a hűtött, a többi raktár, szociális helyiség, eladótér. Nem csak a Szegedtej Rt. termékeit kínálják nagykeráron, hanem a konkurenciáét is, az ország minden szegletéből. Tejes szakmában a 280 „cikkelem" már nagyon komoly választéknak számít. Az új vásárlási lehetőséget a lakosság találta meg előbb, s nem a kereskedők, bár ez nem újság, a tejüzemi diszkontba a város szélére is kibuszoztak a nyugdíjasok, időtöltésképpen és némi megtakarítás reményében. A december 22-én nyílt üzlet négymillió forint körüli indulókészlete egyébként néhány nap alatt, gyakorlatilag karácsonyra elfogyott, nem győzték utántölteni. A tejdiszkont nem egyedül foglalja el az egyik konzervgyári „hajót", hanem - szövetkezve a Tisza Kenyér Rt.-vel, egy igen tágas eladótérben, 600 négyzetnéteren - kenyeret is árulnak. A megállapodás is így szólt, amit azóta tisztességesen betartanak a partnerek. A több mint tízmillió forintos, beruházásból jelentős értéket képvisel a számítógépes vezérlésű biztonsági hűtőrendszer, a tejtermékek ugyanis a 6-8 fokot szeretik a legjobban. K. A.