Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

• Remekeltek a „szigetországi" bolgárok Nyári Sándor a veszteseket is dicsérte Csepel-Kordax-Medikémia Szeged 3:1 Aki szerdán (tehát tizenkét extraligás diadal után) látta ját­szani a szegedi röplabdás fiú­kat a belga Noliko Maaseik el­len, azt hiszem, egyetért ve­lem: fantasztikus, mi több baj­nokesélyes csapat formálódik a Nyári-Nusser-féle röplabda­műhelyben. S hogy miért nem szeretik Ráczék a tizenhármas számot? Nos, vélhetően azért, mert az alapszakasz tizenhar­madik fordulójában szenvedték el első - és remélhetőleg utolsó - vereségüket Csepelen. Rá­adásul az az ember, aki nagy­ban hozzájárult a szegediek vereségéhez, az ellenfél tizen­hármas számú mezében játszó bolgár idegenlégiós, a kétméte­res Radoslav Arsov volt... I. játszma: l:0-ás szegedi vezetést követően Arsov meg­mutatta félelmetes ütőerejét, hiszen a Tomanóczy által feladott labdákat könyörtelenül bombázta a Szeged térfelére. l():4-nél ritmust váltott a Me­dikémia, s ez pontokban is mérhető újftás volt. Melniesuk repülő szervái után az ellenfél erőtlen támadásait a Polgár­Belik-blokk rendre mattolta. 14:14-nél Schildkraut keze sem remegett, s máris a papír­forma szerint alakult az eredmény (0:1). II. játszma: Aki a megszo­kottnál tovább maradt kint a büfében, már csak azt láthatta c ü L. 1 ^ Röplabda Extraliga 11 k az eredményjelzőn, hogy a vasgyáriak 10:0-ra vezetnek. A hazai csapat a két bolgár ide­genlégiós, Arsov és Konstanti­nov remeklésének köszönhető­en negyed óra alatt egyenlí­tett... (1:1) III. játszma: Melniesuk lábsérülése kiújult, ezért Nyári edzőnek át kellett alakítania csapatát. Bár Rácz és Hubnann remekül tette a dolgát (14:10­es állásnál öt játszmalabdája volt a Tisza-partiaknak!), ismét a csepelieké lett a szett (2:1). IV. játszma: Világossá vált: az nyeri a meccset, aki ebben a játékrészben kevesebbet hibá­zik. A hazai csapat mindent egy lapra feltéve támadott, és a bolgárok nem tudtak rontani, ha ütő pozícióba kerültek. 14:13-nál volt még egyenlítési lehetősége a Medikémiának, de egy rossz nyitásfogadás után a csepeli csapat örülhetett a bravúrnak. (3:2). Összegezve a látottakat: gi­gászi küzdelemben vesztette el veretlenségét a Szeged, de azt is meg kell jegyezni, hogy a Csepel hallatlan lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe, s rászolgált a győzelemre. Nem játszottak rosszul a Nyári-ta­nítványok sem. de a döntő pil­lanatokban a kezek és a lábak nem engedelmeskedtek... Oláh János: - Úgy érzem, kicsivel több szerencsénk volt, mint a Szegednek. A frissen igazolt két bolgár játékos iga­zán még nem illeszkedett be a csapatmunkába, de azt el kell ismernem, hogy remek egyéni teljesítményük nélkül elmaradt volna a nem várt siker. Nyári Sándor: - Minden elismerésem rendkívül fárad­tan játszó és nehézkesen mozgó játékosaimé, akik a szerdai, belgák elleni ütközet után min­dent megtettek azért, hogy a hónapok óta tartó bajnoki ve­retlenségi sorozatunk ne sza­kadjon meg. Nagyszerű lehető­ségeink voltak e cél elérésére a harmadik és negyedik játszmá­ban, de sajnos Hulmannék nem éltek vele. Egyébként gratu­lálok a Csepelnek. Csepel-Kordax-Medikémia Szeged 3:1 (-14, 6,14,13) Csepel, 400 néző. Vezette: Hurák, Fodor. Csepel: LISZI, Tomanóczy, Torma, Forgó, ARSOV, Kons­tantinov. Edző: Oláh János. Medikémia: SCHILD­KRAUT, Belik, Melniesuk, HULMANN, Petheő, Polgár. Csere: RÁCZ, Takács, Somo­di, Úrfi. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. BOKOR BÉLA Az Extraliga állása 1. Medikémia Szeged 12 1 37:9 25 2. Tungsram SC 7 6 28:23 20 3. Csepel-Kordax t 7 23:26 19 4. Kazincbarcika 6 7 21:25 19 5. ZTE 6 6 23:21 18 6. Nyíregyházi VSC 1 II 7:35 13 Versenyezni pedig kell! A megszerzett tudást összemérni, a már elsajátított technikák alkalmazását „ismeretleneken" ki­próbálni ugyanis nagyon hasznos dolog. Még akkor is, ha a versenyzés alapvetően ellenkezik az aikidó szellemiségével. (Az aikidóban épp az ellenfél támadó energiáját használják fel an­nak legyőzésére! - a szerk.) Ebből az alapigazságból kiindulva rendezték meg Makón, immáron harmadszor, a vidéki klubok csapat- és egyéni bajnokságát. • Makónak és Csongrádnak is jutott érem fiz aikidósok gamikést használtak A Makó Budo Klub, a városi önkormányzat, a József Attila Művelődési Központ és a Csong­rád Megyei Harcművészetek Össz-szövetsége támogatásával lebonyolított kétnapos rendezvény - bár szimpla vidékbajnokságnak nevezték - egyfajta döntőnek is tekinthető, hiszen a selejtezők után most a legeredményesebb hat csapat mérte össze felkészültségét. A hét fős, koedukált csapatoktól először az alaptechnikákat, a bázisgyakorlatokat láthattuk. A bírók itt a bemutatott technikák kivitelezését, a csapatok összehan­golt munkáját pontozták. A verseny második és harmadik részében a kötelező és szabadon választott páros gyakorlatokat kata- azaz formagyakorlat-szerűen mutatták be a versenyzők, majd a puszta kezes szabad küzdelem kö­vetkezett. Ebben az életszerű tá­madásokat kellett az aikidósoknak elhárítaniuk. A repertoár végén a késes támadó elleni szabad küz­delem szerepelt. (A gyengébb idegzetúek kedvéért említem, hogy a versenyzők gumikést hasz­náltak.) A csapatbajnokság döntőjében az előbb felsoroltakon kfvül egy látványos bemutató döntötte el az első hely sorsát, amelyben egy hajszállal (és csakis egy hajszállal) a fővárosiak jobbak voltak a makóiaknál. - Sokat kísérleteztünk, mire a versenyeztetés jelenlegi formája kialakult. Apró finomítások azért még hátravannak - összegezte a tapasztalatokat a három dános makói aikidó mester, Márton Imre, a verseny egyik főbírója. - Most kicsit kívülről látom, melyek azok a pontok, ahol még javítanunk kell. Hétfőtől az edzéseken ezekre fogunk „rámen­ni" - vallotta be önkritikusan Mol­nár János három dános aikidó mester, a kétnapos rendezvény másik főbírója, a győztes csapat edzője. Eredmények. Csapat: 1. Harmónia Budo SE (Budapest), 2. Makó Budo Klub, 3. Szegedi RTE. Egyéni. Nők: 1. Kacziba Anita (Csongrád), 2. Ka­kuja Izabella (Makó Budo Klub), 3. Juhász Tünde (Makó Budo Klub). Férfiak: 1. Zoboki Lajos (Harmónia Budapest), 2. Papp Sándor (Makó Budó Klub), 3. Tóth András (Harmónia Buda­pest), Szabó Róbert (Makó Budo Klub). Kép és szöveg: HÁRS LÁSZLÓ A makói Gazdag Anett csapatának egyik legeredményesebb versenyzője volt Srácok, a többit majd megbeszéljük edzésen... (Fotó: Gyenes Kálmán) Weah Q Milanban? A francia bajnokság élvona­lában szereplő Paris St. Ger­main libériai játékosa, George Weah a következő idénytől várhatóan az olasz AC Milan­ban folytatja futballpályafut­ását - jelent meg a Corriere delit) Sport ctmű olasz sportna­pilapban. Az újság, amely egyébként nem jelölte meg a hfr forrását, azt is tudni véli, hogy az ola­szok 45 millió francia frankot fizetnének a párizsi klubnak. Weah-t egyébként 1996 júniu­sáig köti megállapodás a PSG­hez. Az alapszerződésben ben­ne foglaltatik, hogy amikor a szerződés lejár, a klub köteles két vagy három éves hosszab­bítást felajánlani. Alaji Sidi­bay, Weah játékosügynöke az AFP francia hírügynökségnek elmondta: tudomása szerint a játékos inkább Párizsban sze­retne maradni. Totóered menyek A totó 2. játékhetén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Cremonese-Brescia ÍM) X 2. Kiorentina-Parma l-l X 3. Gcnoa-Padova 2-1 1 4. Internazionale-Sampdoria 2-0 1 5. Juventus-Roma 3-0 „ 1 6. I.a/.io-Loggia 7-1 1 7. Napoli-Uagliari l-l X H. Keggiana-Torino 1-0 1 9. Acireale-Perugia (M) X 10. A ncona-Cesena 2-1 1 11. Lucchcse-Salernitana l-l X 12. Verona-Piaeenza 3-3 X 13. Viccnza-Chievo 0-0 X Pluszmérkőzés: 14. Pcscara-Lecce 2-1 1 - Gabi Vácra megy három­hetes felkészülésre, illetve próbajátékra, vagy tudom is én, hogy minek nevezzem az útját - indokolta meg az apró termetű focista „szóbeli ölel­getését" Lóczi mester. - Bár­csak sikerülne neki!... • Szóval, kirepülnek a tanítványok - célzok Gréczi esetleges távozására. ­Pedig itt, Szegeden is szük­ség lenne az ügyes labdarú­gókra. - Lehet, hogy Gabiből Vá­cott lesz igazán jó focista. Az utóbbi időben ö sem azt nyúj­totta a Szeged FC-ben, amit egykor ígért. • Akárcsak a Várszegi testvérek Tápén - próbálok közelíteni jövetelem céljá­hoz. - Majd talán az SZVSE-ben - veszi a lapot Lóczi István, s máris a „témánál" vagyunk. • Tehát már biztos, hogy Norbert és Richárd a vasutasoknál folytatja? - Mindketten aláírtak, s Zámborival egyetemben új egyesületüknél kezdik meg a felkészülést. • Rajtuk kívül még két volt játékost is „kiszemelt" előző csapatából, a Tápé­ból... - így van, ha Kunra és Sán­dorra gondol. De egyelőre hagyjuk őket, mert Molnár Já­nostól (a tápéi szakosztály­elnöktől - a szerk.) ismét meg­kapom a magamét... • Megorroltak egymás­ra? - Én senkitől sem váltam el haraggal. Neki nem tetszett az, amit a Délmagyarban nyilat­koztam... Egyébként, ha nem lett volna az az ominózus pont­• Zámbori és a két Várszegi is az SZVSE-ben Lóczi mester nem jár a fellegekben Mi lesz, ha újra megkapom a magamét?... (Fotó: Gyenes Kálmán) Amikor munkahelyén, a Makkosházi Általános Isko­lában felkerestem Lóczi István testnevelőtanárt, éppen kollégájától, Gréczi Gábortól, a Szeged FC labdarúgó­csapatának kapitányától búcsúzkodott. levonás, a Tápén eltöltött időre csakis a legjobb szívvel tudnék visszagondolni. Remek gárda gyúlt ott össze. Kár volt azért az „ügyért", mert most talán a Tápé pihenhetne az első helyen... • És Ön sem az SZVSE­nél kezdené a tavaszi sze­zont? - Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Nézze, egy edzőnek mindig kihívást jelent, ha ma­gasabb osztályban mutathatja meg, hogy mit is tud valójá­ban. Amikor a vasutasok meg­kerestek, sokáig tépelődtem, míg igent mondtam. • Úgy tudom, hogy az SZVSE-nél is egy kifeje­zetten tehetséges együttest irányíthat majd. - Ha sikerül mind az öt tápéit leigazolni, akkor talán fgy lesz. Mert ne feledje, hogy Kovács Gabi a KTE-hez iga­zolt, s a távozás gondolatával foglalkozott Kiss Péter is. Mindezek ellenére a rendelke­zésemre áll húsz, szinte egy­forma képességű labdarúgó, akikkel már lehet terveket szö­vögetni. • Ha értesüléseim nem csalnak, akárcsak tavaly, az idén is a szlovákiai hegyek­ben alapozik a csapat. - Egy éve állítólag nagysze­rű körülmények között dolgoz­hattak a srácok, és a vezetőség ezért döntött úgy, hogy most is északra megyünk erőt gyűjteni. Én sem bánom, hogy hosszabb időt töltök együtt a játékosok­kal, mivel nem mindegyiküket ismerem közelről... • Gondolom, amikor tárgyalt áj csapata veze­tőivel, az is szóba került, hogy hanyadik helyre várják a bajnokság végén a Szegedi VSE gárdáját. — Konkrét helyezésről nem volt szó, csupán arról, hogy egy jó középcsapat legyen az SZVSE, s aztán majd meglát­juk. Ebbe persze belefér akár a dobogós pozíció is... Minden­esetre én már akkor is elége­dett leszek, ha tavasszal 27 pontot szerzünk. Nem szeretek a fellegekben járni, a jelenlegi erőviszonyok ismeretében csu­pán ennyit várhatok el a társa­ságtól. Az biztos, hogy alapo­san felkészülünk, és 10-12 előkészületi mérkőzést is játszunk a bajnokság kezde­téig. Bfzom abban, hogy a csapat, akárcsak az elmúlt év­ben, most is lényegesen jobban szerepel majd tavasszal, mint az őszi idényben. P. S. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom