Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

HÉTFŐ, 1995. JAN. 16. • Lassú jel - pénzben és a síneken Vasútra, magyar!? BELÜGYEINK 3 A szakszervezet és a hozzá­juk csatlakozó civil szerveze­tek, önkormányzatok úgy vé­lik, hogy egyrészt veszélyben van a vasúti szállítás egésze, munkahelyek szűnnek meg, másrészt a vasúti szállítás eset­leges csökkenésével gazdasági hátrányba kerülnek az érintett települések, mezőgazdasági, ipari üzemek, és a közútra te­relődő forgalom elviselhetetlen helyzetbe hozza - környezet­védelmi szempontból is - eze­ket a településeket. Lezsák Sándor MDF-es or­szággyűlési képviselő elfogad­hatatlannak tartja a kormány­határozatot. Elmondta, hogy még 1992-ben volt egy határo­zata az előző kormánynak a vasútról, ebben azonban nem volt szó megszüntetésről, lét­számleépítésről viszont igen. A szakszervezet erőteljes tiltako­zására ezt a kormánydöntést azonban nem hajtották végre. A képviselő hozzászólásában arról is beszélt, hogy úgy érzi, a mostani kormánydöntést nem élte, nem értette meg az or­szág, s nem fogadja el azokat a pénzügyi érveket, amelyek a döntést alátámasztják. Vélemé­nye szerint körültekintőbben kell figyelembe venni az egyes területek érdekeit. ISi^*"" * íi,. Káinoki Kiss Sándor: 360 milliárd az adósság. (Fotó: Tésik Attila) Káinoki Kis Sándor, a MÁV elnöke a vasút leépülési folya­matával kezdte tájékoztató hozzászólását. Mint elmondta: tizenöt évvel ezelőtt kezdődött a vasút nehéz helyzetbe kerülé­se, amikor kitalálták a vasút önfinanszírozását. Ettől kezdve folyamatosan csökkent az ál­lami támogatás, 1991 és '92 volt a mélypont. Ez alatt a ti­zenöt év alatt 178 milliárd fo­rinttal kevesebb lett az állami támogatás, a személyszállítás vesztesége pedig 160 milliárd forintot tett ki. Tehát az állami támogatás hiánya hozta létre a veszteséget, amit kezdetben az áruszállítással próbáltak meg kompenzálni, de a mintegy egyharmadára csökken árufu­varozás már nem viselte el a keretgazdálkodást. Egyre ke­vesebb jutott a beruházásokra, ami azt eredményezte, hogy a pályák negyven százalékán las­sú jel van, a járműállomány pedig tönkre ment. Az elnök véleménye szerint a rossz finanszírozási politika oda vezetett, hogy a MÁV-nak mára már 360 milliárd a belső adóssága. A kormányhatározat e folyamat megállítására szüle­tett, egy hosszabb folyamat megkezdéseként. Az elnök úgy véli: a meg nem értés a rossz megfogalmazás eredménye, mégpedig azé. hogy - amit ké­sőbb korrigáltak -, hogy nem általában a megszüntetésről van szó, hanem az önkormány­zatokkal egyeztetett vonala­kon, valamint hogy másfajta üzemelési mód is létezik. A fi­nanszírozásról szólva a MÁV elnöke úgy vélte, hogy a több­szörösen hátrányos helyzetű térségeket kellene egyenként finanszírozni, s nem a MÁV egészét. A továbbiakban arról is beszélt, hogy az így kiala­kult, rentábilisan működő vo­nalakon lehetne társaságokat létrehozni. Végül kívánságai­kat adta elő: a személyszállítás finanszírozását, az árufuvaro­zás a vasúton történjen, ahol pedig ezek után sem válik ren­tábilissá, ott kapjon térségi tá­mogatást. A fórumon kifejtette véle­ményét - elsősorban környe­zetvédelmi szempontok figye­lembe vételével - a Levegő Munkacsoport nevében Bödecs Barnabás, a Zöld Alternatíva Szervezet nevében pedig Szabó Béla István. Mindketten egyet­értettek abban, hogy nem sza­bad vasútvonalakat megszün­tetni, mert a forgalom közútra terelése egyes nagyvárosokban szinte elviselhetetlen hatást váltana ki, másrészt súlyosan jelentkezne a mezőgazdasági termelésben, a növényvilág és i a vadállomány pusztulásában. Ocsovszky László rf/jságirók, történészek, politikusok tanácskoztak a hét JJ végén a fővárosban a sajtó korszerűségéről és ha­gyományhűségéről, kormánypártiságáról és ellenzékisé­géről. Konzervatív és liberális hazaiak és külföldiek se­reglettek össze. Vitájuk címéül ezt választották: Egy csó­nakban. Egy csónakban - küzdünk, hogy a másikat kipende­rítsük belőle? Nem, nem! A tanácskozás persze, hogy a béke jegyé­ben zajlott le, arról akart szólni, hogy egy csónakban eve­zünk - hogy a gyakorlatban utána újra folytatódjék az ökölharc. Sok-sok híresen okos ember jött össze. Olyanok pél­dául, mint John Lukacs történész, Georg Paul Hefty, Kende Péter, Oplatka András, plusz az itthoniak... És mi­lyen meglepő volt hallani, ahogy a sok okos ember együtt milyen lapos kis tanácskozást produkált. Lehet, hogy a mai Magyarországon már nem a liberális-konzervativ küzdelem a legizgalmasabb esemény? Esetleg azért se, mert a nagyvilágban, mintha eldőlt volna - egy időre - a verseny? Budapesten azonban mindenki elmondta a maga sé­relmeit, egy kissé türelmetlenül hallgatva a másikéit, hogy utána újra a maga fájdalmaira hivatkozhasson. (jüenkinek nem tűni föl, a tanácskozók milyen termé­C/ szelesnek tekintik a természetellenes állapotot, hogy mindenki, aki újságot ír, vagy olvas, oda áll az egyik ol­dalhoz, vagy amoda, a másikhoz. És gondolatban egy talpalatnyi helyet sem hagylak azoknak, akik se ide, se oda nem akarnak tartozni. Ezek után csak egyet lehet: megkérdezni a tisztelt ta­nácskozókat - nagy tisztelettel, mert túlerejük fölényes -, hogy lehetnek a konzervatívak ennyire liberálisok, és hogy lehetnek a liberálisok ennyire konzervatívak? Szentesi Poroton 36 falazóblokk I. o. 97 Ft/db II. o. 90 Ft/db yy^^^r i^í Poroton 30 falazóblokk I. o. 50 Ft/db ^ li. o. 46 Ft/db MODUL BAU Lsempék, padlóburkolók nagy választékban MODUL BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 • Az jár jobban, aki korábban ébred? (I.) Indul az adóhitel • Családi, baráti segítséggel Fantomvállalkozások 1995. január l-jén életbe lépett a módosított személyi jövedelemadó­törvény. A módosítások közül a befektetésekkel kapcsolatos változások igen jelentősek. Éppen ezért szerkesztőségünk a Cenzor Bróker Kft. jó­voltából a mai nap soro­zatot indít, hogy segítsen eligazodni a paragrafu­sok tengerében. A változásokat összességé­ben pozitívan lehet értékelni. Ám érdemes az űj megközelí­tésekkel, fogalmakkal tisztában lenni, hogy bárki a saját maga számára, lehetőségeihez mér­ten - amennyiben megenged­heti magának ezt a luxust ­ésszerűen számoljon a befek­tetéseivel. A következő részek­ben leírtakkal ehhez a nemes célhoz kívánunk hozzájárulni. A módosított személyi jö­vededelemadó-törvényt a par­lament még a karácsony előtti héten elfogadta, de sajnos, a Magyar Közlöny 125. száma csak az év utolsó napjaiban je­lent meg - igaz, december 25-i dátumozással -, így a szűkebb szakmán kívül a nagyközönség a változásokról igen keveset tud. A változások közül a befek­tetésekkel, illetve 1994 nagy népi játékával - „Hogyan igé­nyeljük vissza a már levont adókat minél kedvezőbb felté­telekkel?" - , az adó visszatérí­tési lehetőségekkel kívánunk bővebben foglalkozni. A befektetni vágyóknak űj fogalmakkal kell megismer­kedniük, mint például: befekte­tési adóhitel, adóévben fennál­ló befektetési állomány, tőke­számla, igazolt befektetés. Ál­lambácsinak köszönhetően pe­dig egy sajátosan régi-új part­nereink lesznek 1995-ben, aki­ket összességében értékpapír­forgalmazóknak nevez a tör­vény módosítása (brókercégek, illetve pénzintézetek). A kap­csolat annyiban régi, hogy ed­dig is rajtuk keresztül zajlottak a befektetések, de új is, mivel 1995. január 1-je után a tör­vény egyrészt kifizetővé minő­sítette, másrészt tőkeszámla­vezetésre kötelezte az értékpa­pír-forgalmazókat. Ez leegy­szerűsítve azt jelenti, hogy a költségvetés számára követhe­tővé válnak a befektetések, va­lamint szabályozottá az árfo­lyamnyereség-adó kezelése. A szabályozottságért cseré­be az állampolgár adókedvez­ményeket kapott, az értékpa­pír-forgalmazók pedig az ad­minisztrációs terhek növekedé­sének ellensúlyozására a jelen­tős forgalomnövekedés lehető­ségét. Hiszen a módosított tör­vény csak azokat preferálja adókedvezményekkel, akik az értékpapír-forgalmazókon ke­resztül növelik befektetéseiket. Összességében a változá­sokról - a részletes ismertetés előtt - az mondható el, hogy a változásokkal jobban jár az ál­lam, az állampolgár, illetve a közöttük közvetítő szerepre ki­jelölt értékpapír-forgalmazó is. S ha ez így lesz, akkor pa­naszra nem lehet ok, hiszen a régi mondás szerint akkor igazán jó egy üzlet, ha az abban részt­vevők közül mindenki jól jár. (Folytatjuk.) Gedei Zoltán Cenzor Bróker Kft. • A vállalkozások negyede­harmada valójában csak a hi­vatalos kimutatásokban létezik, a valóságban nem - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése. Az 50-nél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozásokra kiterjedő vizsgálat célja az volt, hogy képet alkossanak a hazai kisvállalkozások helyze­téről és a kisvállalkozók társa­dalmi összetételéről. A KSH adatai szerint a vál­lalkozások alapításában a pri­vatizációnak, vagy egyéb, ál­lami, önkormányzati közremű­ködésnek alig van szerepe. A megkérdezettek a kisiparosok­tól a kft.-vezetőkig az induló­tőkét családi, baráti segítségre támaszkodva teremtették elő. A munkában is jórészt házas­társukra, rokonaikra számíthat­nak, piaci kapcsolataikban az ismerősök és barátok segítsé­gére vannak utalva, a gazdasá­gi-hivatali szervezetekkel nem sok dolguk akad. Kezdő tőké­jük a volt munkahelyen szer­zett hasznos kapcsolat, szak­mai tapasztalat. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a kisvállalkozói szféra társadal­mi összetétele a gyakori cse­rélődés ellenére keveset válto­zott az elmúlt öt évben. Ma is a középkorú, iskolázottabb cso­portok a döntő elemei e ré­tegnek. E vállalkozások közül legin­kább a kereskedelem az az ágazat, amelyben sokan pró­bálkoznak. Bevételeik megle­hetősen alacsonyak, és azok közül, akik jövedelmüket is hajlandók voltak közölni, elég kevesen nyereségesek. A fel­mérés azt is tanúsítja, hogy az egyéni kisvállalkozók kevésbé képzettek, s kedvezőtlenebb pozícióból léptek át az önálló szférába, mint a társas vállal­kozások elindítói, megszerve­zői. • Mórahalom újonnan meg­választott képviselőtestületé­nek döntése értelmében al­polgármesteri pozíció szüle­tett. Az önkormányzat saját soraiból a tiszteletdíjas alpol­gármester posztjára Szúcsné dr. Fehér Éva képviselőt, há­ziorvost látta legalkalmasabb­nak. Közéleti indíttatásáról, s a mórahalmi testületben alap­jában új funkcióról kérdeztük. • Másfél esztendeje az egész települést megmoz­gató „orvos-választás", pályázat zajlott. Ennek ak­kor közvetlen érintettje volt. A közösségi felelős­ségvállalásra, képviseletre öszíönözíe-e ez a momen­tum? - Természetesen igennel tudok válaszolni erre a kér­désre. Legalább olyan hord­erejű volt a településen, s az én számomra is az önkor­mányzati választás, mint an­nak idején a háziorvosi állás­ra benyújtott pályázatok el­döntése. Az emberek akkor is tevékenyen részt vettek az eseményekben a maguk mód­ján, s a képviselőválasztást szintúgy aktivitás kisérte. Az itt élő polgárokat érdekli a sa­ját sorsuk, legyen az egész­ségügyi ellátás, önkormány­0 KÉRDÉS Az orvos alpolgármesternőhöz „Sürgős az iskolabővítés" zati munka, vagy az élet más területe. Azt a tábort, a szim­patizánsokat, akik mellettem álltak mintegy leendő házior­vos mellett, s jelenleg képvi­selőtestületi tagként is mellet­tem állnak,így közvetlenebbül szolgálni tudom. Ilyen pozí­cióban az emberek érdekeit több lehetőséggel igyekszem érvényesíteni. • Háziorvos, képviselő, akit alpolgármesterré vá­lasztottak.Többet tud-e tenni e poszton Móraha­lom népjólétéért? - Az újonnan létrehozott alpolgármesteri funkcióhoz itt Mórahalmon az egészségügy, a szociális ellátás, a kultúra, illetve az oktatási tevékeny­ség koordinálása, összefogása tartozik. Mivel én háziorvos vagyok, természetes, hogy ezen belül az egészségügy és a szociális feladatok biztosítá­sa a legfontosabb munkaként jelentkezik. A többi területen képességeimnek, adottsá­gaimnak megfelelően hason­lóképpen felelősséggel szeret­nék részt vállalni. Hogy szű­kebben véve az egészségügyi és szociális ellátásban többet tudok-e tenni alpolgármester­ként, mint „sima háziorvos­ként", erre csak valószínűsít­hető válasszal szolgálhatok. Konkrét munkák még nem teljesen tiszták előttem, ezért tájékozódni igyekszem más településeken a tapasztala­tokról. Úgy gondolom a po­zícióból adódó kapcsolatrend­szer, szakmai információs le­hetőség jobb esélyeket ad az eredményes munkához. • Rangsorban mit tart Mórahalom életében a legsürgetőbbnek ? - Fontos és égető problé­ma az alsó tagozatos iskolás Szűcsné dr. Fehér Éva gyerekek helyzetének javí­tása. Pályázati lehetőségeket és a saját eszközöket kihasz­nálva rövid időn belül föl kel­lene építeni az alsó tagozatos iskola területén egy több funkciójú létesítményt. Rész­ben tanteremként működne, továbbá étkezés céljára és klubszobaként is szolgál­na.Másodikként az egészség­ügy területéről: a mentőszol­gálat kialakítása nagyon nagy előrelépés lenne a sürgősségi ellátásban és a betegszállí­tásban. A feladatok hosszan folytathatók, rangsorolni azonban igen nehéz.Számos dolgot egyidőben kell a meg­oldás útiára vinnünk. B.P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom