Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. JAN. 3. Fotó: Révész Róbert • Új tankönyv nyelvtanból „A gyerek még késő este is verset fabrikált" A tankönyvpiac kifejezéshez rendszerint ambivalens érzések kapcsolódnak. Egyrészt az öröm, hiszen végre van választék, nemcsak egyféle kötetből lehet tanítani, másrészt pedig a kétkedés, hogy valójában jó-e ez a drága tankönyv. Napvilágot látott „Nyelv-szöveg-játék 13 éveseknek" címmel egy nyelvtankönyv szeptemberben, mely a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hatosztályos középiskolai kísérlete keretében készült - s amelyhez remélhetőleg csak öröm kötődik majd. Több egyetemista és főiskolás Az állami költségvetés aktuális vitája a felsőoktatás fejlesztési folyamatára is ráirányította a figyelmet. A Szegeden néhány éve elindított program keretében zajló erőteljes létszámnövelés - úgy tűnik mára komoly költségvetési korlátokba ütközött. Az eddigi változás ugyanakkor töretlen volt. A hét felsőoktatási intézményben (hat szegedi, illetve egy hódmezővásárhelyi) nappali tagozaton tanulók száma 1990-től 1993-ig egyharmadával, 10,6 ezer főre nőtt. A felsőoktatás létszámadatai : Nappali tagoz. Oktatók létszáma halig, száma 1993. 199(1. 1993 19911. %-ában %-ában A Nemzeti Tankönyvkiadó szerény kivitelű - s (gy nem mellékesen szerény árú - tankönyve nem jelenthet zsákbamacskát a pedagógusoknak, hiszen már évek óta használják a kísérletben résztvevő általános iskolákban - mintegy 10 magyar tanintézményben. Az eddigi tapasztalatokról és a magyar nyelvhez új oldalról közelftő tankönyvről beszélgettünk a szerzőkkel, Nagy L. János főiskolai tanárral, valamint Palotásné Nagy Éva és Kertész Józsefné szakvezető tanárokkal. • Miben különbözik alapvetően ez a tankönyv a régebben és újabban megjelent társaitól? Az eddig használatos tankönyvek inkább elméleti, mintsem gyakorlati közelítést alkalmaztak.. Az új tankönyvet lapozgatva azonban éppen a gyakorlatcentrikusság tűnt fel nekem... Nagy L. János: - Sokféle nyelvtankönyvből lehet tanulni manapság, azonban ezek nagy része sajnos/a szó legszorosabb értelmében vett „tan-könyv", ahol kevéssé szerencsés módon az anyanyelvet valamiféle kötelezően elsajátítandó diszciplínának fogják fel a tanárok, s emiatt ezt hajtatják végre a • A gazdaságukat fejlesztő országok a lakosság iskolázottsági szintjének emelését, illetve az oktatás finanszírozását fő stratégiai célnak tekintik. Ennek hatására hosszabbodik a tanulmányi idő, nő a lakosság iskolázottsága. A GDP oktatási célú felhasználása folyamatosan növekvő hányadú. A magyarországi oktatás finanszírozása - sajnos ettől eltérően - az elmúlt évtizedekben az állami költségvetés központosított elosztási rendszerén belül a „maradék" elv alapján történt. Jelentősebb fejlesztést, intézményhálózatbővítést és korszerűsítést 1990 előtt - szinte csak a nagy létszámú korosztályok iskoláztatása kényszerttett ki. Az intézmények avult állapota, korszerűtlen felszerelése és nem utolsósorban a pedagógusbérek szintje az eddigieknél nagyobb ráfordításokat tenne szükségessé. Sajnos az 1995. évi költségvetési helyzet megfontolás tárgyává tette az oktatási intézményrendszer kiadásainak csökkentését. Nem számíthatnak a normatív támogatások növelésére sem a tárca közvetlen irányítású, sem az önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézményei. E kedvezőtlen körülmény akkor is sajnálatos, ha a létszám az óvodás korú gyermekeknél és az alapfokú oktatásban résztvevőknél országosan 378 ezer, a megyében 15 ezer gyerekkel kevelanulókkal. Nem véletlenül használom ezt a szót: végrehajtatják, hiszen az anyanyelv szeretete, nyelvünk értékei legtöbbször a magyar' iskolákban hiányoznak az anyanyelvi órákról. Az volt a célunk, hogy valamilyen átmenetet próbáljunk megvalósítani az ismeretközlés és a feladatsorolás között. Igyekszünk már az adott szemléltető szövegekkel felkelteni az érdeklődést, s ezekkel a gyerekek számára is vonzó szövegekkel addigaddig gyakorlatozni, amíg a tanulók - persze tanári segft-1 séggel - önmaguk fedezhetik fel a szabályszerűségeket. • Egy nagyobb tankönyvsorozat első része jelent meg most, mely az alcím szerint a 13 éveseknek szól. Ez látszólag pontos definíció, azonban mégis milyen iskolarendszerben és hásebb az 1980-as évek maximumánál. Tanulók számának alakulása Magyarországon a népesedéspolitikai intézkedések hatására az elmúlt húsz évben 1974-75-ben volt a legnagyobb a születésszám. Ez a demográfiai hullám 1978-tól éreztette hatását az oktatás intézményrendszerében. A zsúfoltság 1977-től az óvodákban, 1980-tól az általános, majd 1988-tól a középiskolákban jelentkezett. A felsőfokú tanintézetekbe e demográfiai hullám 1991 után az előzőeknél kisebb mértékben - már gyengülve - érkezett, bár más, a gazdasági folyamatokkal szorosan összefüggő tényezők (pl. munkanélküliség) már növelték a felsőfokú intézmények iránti érdeklődést, a felvételi igényt. A demográfiai hullámmal együttjáró oktatási igény 1994-re az említett intézményrendszerek nagy részében felsőfokú kivételével - levonult. (Id. 1. lábázat) Pedagógusok A pedagógusok számát a nagy létszámú korosztályok belépésekor minden oktatási fokozaton - sok esetben képesítés nélküliek alkalmazásával is - emelték. A tanulólétszám csökkenését követően a pedagógusok száma nem nyadik osztályosok használhatják? N. L. J.: - Ez a tankönyv alapvetően azoknak készült, akik hatosztályos középiskolában kezdenek tanulni. Természetesen nemcsak ők használhatják, eredményesen forgathatják azok a 13-14 éves fiatalok is, akik az általános iskola nyolcadik osztályába járnak, hiszen tematikusan hasonló ismeretanyagot próbáltunk feldolgozni. Figyelünk azonban a hetedik osztályosok tananyagára is, mert a tankönyvsor következő állomása a 14 éveseknek szóló kötet, melyben a mondattan témaköre szerepel. • Milyen sikereket könyvelhetett el az eddigi próbák során az új tankönyv? Palotásné Nagy Éva: A JGYTF II. Számú Gyakorló Általános Iskolájában már mérséklődött, melynek eredményeképp a pedagógus ellátottság általában folyamatosan javult, a pedagógusok terhelése, az oktatás körülményei nem romlottak. (Id. 2. táblázat) A viszonylagos pedagógusfelesleg jelenleg az általános iskolákban lehet kérdés, a középfokú iskolákra ebben a tanévben még nem jellemző. Ii intézményrendszer Az. oktatási intézményhálózat döntő hányada önkormányzati felügyelet alatt áll. Finanszírozásuk részben a központi költségvetés normatív támogatásából, részben az önkormányzatok saját bevételeiből történik. Az élő tőke az előzőek szerint meglévő pedagógusállomány - finanszírozhatóságának csökkentése veszélyezteti az oktatási színvonal szintentartását, de nem mellékes körülmény a tárgyi adottságok állagmegóvása sem. E téren nincsenek a megye települései nagyszerűnek mondható helyzetben, hiszen a döntően önkormányzati tulajharmadik éve folyik a kísérlet. Teljesen más szempontú a tanítás, a tankönyvben nagyon kevés a megtanulandó szabály, elmélet, ugyanis a gyerekeknek elsősorban használniuk kell tudni az. anyanyelvüket. Nem az a lényeg, hogy el tudja mondani a tanuló a mondat definícióját, hanem inkább egy jól megalkotott szövegmondatot tudjon létrehozni. Nagyon sok kedvező tapasztalatom van, a gyerekek igen jól fogadták az új tankönyvet, örültek a kreatív feladatoknak, hiszen már életkorukból eredően is szeretnek játszani. Kertész Józsefné: Én a hagyományos tankönyv kiegészítőjeként használtam a „Nyelvszöveg-játék"-ot. Ha fel akartam kelteni a gyerekek érdeklődését egy-egy nyelvtani probléma iránt, akkor az új feladatok közül válogattam. A játékról pedig véletlenül se gondolja senki, hogy holmi játszadozás, hiszen komoly szellemi erőfeszítésről van szó, csak ez éppen örömmel jár. Nagyon jólesik hallani a szülői értekezleteken is, hogy a gyerekek tényleg szeretik ezt a tankönyvet. Sokan meglepődtek, hogy a gyerek még késő este is verset fabrikált, pedig ez mindössze szorgqjmi feladat volt. N. L. J.: Mivel a tankönyv a többi tantárgyból készült társával együtt a tanárképző főiskola 6+6-os iskolakísérlete nyomán született, ezért számos osztályban használták már a megjelenés előtt. Így Szegeden a Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolában, az országban Tiszakécskén, Kiskőrösön, Kiskunhalason, Zircen, Várpalotán, Bácsalmáson, középfokon pedig az Újszegedi Gimnázium hagyományos első osztályában használják. Nagyon fontos számunkra, hogy a gyerek ne azért legyen az anyanyelvi órán, hogy egy szabályt elmondjon tizennyolcszor, aztán következőre már pontosan tudja elismételni, egyetlen „a" betűt sem kihagyva, nehogy elégtelent kapjon. Az anyanyelvi óra lényege, hogy a gyerek megpróbáljon a nyelvi tényekről gondolkodni, azoknak a lehetőségeit megvizsgálni - játékos formában -, s ennek alapján gondolkodása nyitottá váljon. Célunk szerint nem beszűkült, bemagolós, leckevisszamondós magatartásra nevel a mi anyagunk. Takács Viktor mmmammmmmmmmmíi^^nmmmm donban lévő oktatási intézmények állagmegóvása vagy esetleges javítása újabb terheket róhat a települések költségvetésére. A megyében 644 önkormányzati tulajdonban lévő épületben folytatnak oktatási tevékenységet. Az épületek döntő többsége 1960 előtti építésű, átlagéletkoruk több mint 52 év. A nem éppen új tulajdontömeg magában hordozza az épületek felújítási, karbantartási költségigényének állandóan - infláción túl is fokozódó nagyságát. Az oktatási intézmények valamivel több mint fele nem igényel különösebb felújítási tevékenységet. Részleges felújítással lenne megfelelővé tehető az épületek közel négytizede, míg teljesen felújítandó az állomány 4 százaléka. Van viszont 9 olyan épület, amely már gazdaságosan nem újítható fel. Az épületek állaga legroszszabb a vidéki városokban. (Id. 3. táblázat) Az épületek hasznos alapterülete közel 630 ezer négyzetméter, melynek legnagyobb része az általános iskolai és gimnáziumi épületekben található. Az oktatásnak helytadó JATE 4 604 SZOTE 2 452 JGYTF 2 432 Kert. Egyet. Főisk. Kar. 548 Hittudom. Főisk. 150 Liszt F. Zeneműv. Főisk. 142 DATE Állatteny. Főisk.Kar. 241 jjsszesen: 10 569 Főfoglalkozásúak. Az intézmények szinte mindegyike dinamikus növekedést élt át. Számát tekintve legerőteljesebben a JATE és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatóinak száma gyarapodott, ami az előbbiben közel másfélszeres, míg az utóbbiban mintegy 30 százalékkal nagyobb diákszámot jelentett az 1993-94-es tanévben. E változást ugyanakkor nem új, a korábbiaknál alapvetően bővebb skálájú képzés hozta magával, növekedés döntően a hagyományos, tanári szakokon történt. Újítás főként abban nyilvánult meg, hogy bevezették az úgynevezett egyszakos, illetve a nem tanári képzést. Az új igényeknek annyiban kívántak megfelelni, hogy előbb posztgraduális, majd nappali formában újraindították a közgazdász oktatást, az egyetem természettudományi karán a geográfusképzést, a jogi karon pedig munkaügyi kapcsolatok, illetve társadalombiztosítás címmel indultak szakok. Ugyancsak jelentős mértékben, több mint egyharmadával nőtt a hallgatói létszám az Élelmiszeripari Főiskolai Karon, ahol az eredeti profiltól eltérő vállalkozó menedzseroktatás már-már hagyományos képzéssé válik. A Hittudományi Főiskolán 1993-ban másfélszáz teológus tanult, tehát több mint kétszer annyi, mint négy évvel korábban, ugyanakkor e létszámot is meghaladó a levelező jellegű képzésben résztvevők száma. A SZOTE mintegy hetedével növelte hallgatóinak számát. Ezen belül azonban csökkent a létszám a hagyományos intézményhálózat speciális funkciójánál fogva más célra csak anyagi áldozatok árán 148,1 601 110,3 114,8 722 100,1 129,3 242 102.1 137,0 67 103,1 223,9 22 200,0 146,4 45 109,8 106,2 44 97,8 133,5 I 743 104,8 képzési formákban, nőtt a főiskolai szintű oktatásban, illetve az úgynevezett térítéses (idegen nyelvű) képzésben. Új szakként - de már néhány éves múlttal - van jelen a szociális munkások képzése. Az általános hallgatói létszámemelés azonban - azon túl, hogy egy szinte változatlan képzési struktúrában történt — nem járt együtt lényeges intézménybővítéssel, illetve az oktatói kör gyarapodásával sem. Utóbbiak száma 1990-93 között kevesebb mint tíz százalékkal gyarapodott, s ezen belül is a főállásúaké csak mintegy 5 százalékkal. Mindez egyben azt is jelenti, hogy javultak az oktatás hatékonyságinormatív mutatói. Az intézményi korlátok különösen a hallgatók lakásfeltételeiben jelentkeznek egyre súlyosabban. A kollégiumi férőhelyek kis száma különösen a JÁTÉ és a tanárképző számára jelent problémát, ezen intézmények esetében az intézményes formában elhelyezett hallgatók száma az összlétszám alig negyedét teszi ki. Ez egyértelműen jelzi, hogy nem egyszerűen férőhelybővítésre, hanem a jelenlegi kapacitás többszörözésére lenne szükség. A közelmúltban lépések történtek az Universitas létrehozására. Ezek azonban csak szervezeti változást jelentettek, tartalmi, a képzés struktúrájának átalakítását, tényleges integrációt jelentő fejlesztések nem történtek, és ugyancsak várat magára az intézményfejlestések meghatározása. Susányi Tamás (KSH) lehet alkalmas, de gazdaságos kihasználása szemléletváltoztatást is igényel. Ilyen körülmények között a költségmegtakarító, több célú felhasználhatóság lehetőségének megteremtése nem rövid távú feladat. Donkáné Verebes Eva KSH 1. táblázat Tanulók számának alakulása a megye oktatási intézményeiben F.zer fő 1985/ 1990/ 1991/ 1992/ 1993/ 1986 1991 1992 1993 1994 Óvodások 18,0 16,6 17,0 16.8 17,1 Általános iskolások 52,8 45,6 43,3 42,2 41,0 Középiskolások (szakmunk.tan.egyiitt) 195 24,0 24,7 25,0 24,4 Felsőfokú oktatási int nappali tagoz, halig. 6,4 7,9 8,8 9,6 10,6 2 táblázat Az egy pedagógusra jutó tanulók* számának alakulása 1985/ 1990/ 1991/ 1992/ 1993/ 1986 1991 1992 1993 1994 Óvodákban 13 12 12 12 12 Általános iskolákban 14 12 11 11 10 Középiskolákban (szakképzéssel együtt) 13 14 14 14 13 ' Óvodákban az óvodások száma. 3. táblázat Felújítást igénylő oktatási épületek aránya 1994. július 1. Százalék Megnevezés Részleges Teljes Összesen felújflást igénylő A megye 42,9 7,1 50,0 Szeged 29,7 4,3 34,0 A többi város 58,9 5,6 64,5 Községek 26,9 3,0 29,9 Összesen: 38,0 4,3 42,3 • Reflektorfényben az oktatás Tanulók, pedagógusok, tárgyi adottságok