Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

KEDD, 1995. JAN. 3. Évnyitó a Virágban BELÜGYEINK 3 Rendhagyó estre invitálta tegnap este az érdeklődőket a Közéleti Kávéház a Virág cukrászdába. Megalakulása óta első ízben jött össze a Pol­gármesterjelöltek Klubja '94 elnevezésű társulat, amelynek tagjai: dr. Szalay István pol­gármester, valamint a decem­ber 11—i önkormányzati válasz­tásokon résztvevő másik három jelölt: dr. Ványai Éva, dr. Kapás Ferenc és dr. Szi­lágyi János. A Polgármesterjelöltek Klubja '94 első nyilvános fellé­pése iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg: a Virág cuk­rászda Zöld szalonjában egy gombostűt sem lehetett leej­teni... Megérte a két és fél órás gyűrődést ez az est, hiszen Tráser László rutinos beszél­getés-vezetése és érdekes kér­dései nyomán, olyan beszél­getés kerekedett, amelyre a A közönség soraiban foglalt helyet dr. Csapó Balázs volt polgármesterjelölt is, aki - indokoltan - távol maradt a klub alakuló üléséről. (Fotó: Gyenes Kálmán) közéleti ügyek iránt fogékony hallgatóság nagyon nagy vevő volt. A Klub tagjai a vitavezető kérdésére először elmondták, hogy miként jött létre a kam­pánycsend napján e kis tár­sulat, majd arról is beszéltek, hogy miként vették hírül a választási eredményeket. A záporozó kérdések közül ki kell emelni azt, amelyik arra vonatkozott, hogy mikor tud majd a szegedi polgár zavar­talanul végigsétálni a járdán (!) a Belvárosban, anélkül, hogy ne akadályoznák ebben a szinte falig parkoló gépkocsik? Azután, hogy a város köz­pontját mikor szabadítják meg a szeméthegyektől, mikor lesz­nek már parkolóházak, vagy nagyobb kialakított veszteg­lőhelyek? Kitiltják-e a Bel­városból a járműforgalmat? Felépül-e az '56-os emlékmű? (A megnyugtató válasz: igen.) Jobb lesz-e a közbiztonság Szegeden? Megannyi kérdés, amelyre az alig három héttel ezelőtt választott polgármester és helyettese már vagy határozott választ adott, illetve ígéretet tett, hogy a jövőben gondot visel az ügyről. Közérdekű­ségük miatt a jövőben mi is foglakozunk majd velük lapunk hasábjain. K. F. (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentős változás az adó­alanyok számára az áfa-vissza­igénylés rendszerének módo­sulása. Eszerint az adót álta­lában csak azok igényelhetik vissza, akiknek bevétele meg­haladja az egymillió forintot, illetve a tárgyi eszközeik be­szerzése miatt az általuk visszaigényelhető áfa összege meghaladja a 100 ezer forintot. Visszaigénylésre a halmozódás figyelembevételével is lehető­ségük van a megszűnő cégek­nek, valamint a külföldi utasok áfa-visszaigénylését végzők­nek. Új lehetőség az áfa­visszaigénylés különleges rendszerében a vöröskereszt­hez hasonló tevékenységet Növekszik az áfa végző szervezeteknek nyújt­ható visszatérítés, illetve az a különleges áfa-visszaigénylési lehetőség, amelyet nemzetközi segélyek felhasználásánál engedélyezhet az APEH. Az áfa-bevallás rendszere is átalakulóban van. Idén havi bevallásra azok kötelezettek, akiknek tavaly az elszámo­landó általános forgalmi adó­juk nettó értéke pozitív előjelű volt, és meghaladta az egy­millió forintot. Ez alatt az adó­zóknak a negyedéves bevallás­lehetősége áll rendelkezésre. Bizonyos esetekben az APEH ezeknél az adózóknál is en­gedélyezheti a gyakoribb áfa­bevallást és elszámolást, ha annak megalapozott indokai vannak. Ilyen indok lehet az például, ha valaki nagy ex­portőr, illetve, ha nulla kulcsos terméket forgalmaz. Kellemetlen előjelű változás lehet többek számára, hogy megszűnik az apportként beho­zott import termékek áfa-men­tessége. Ugyanakkor némileg bővül az alanyi adómentesség választásának lehetősége, hiszen az idei évtől egységesen egymillió forintig vehető igénybe. Új elem az is, hogy a könyvtárak is bekerültek abba a körbe, akik választhatnak az adó-menetesség, illetve az adózás között, hiszen ez utóbbi gyakran kedvezőbb lehet számukra. A lakásépítők áfa-vissza­igénylésének lehetősége megszűnt. Azok azonban, akik 1992 után kezdték meg az áfa­visszaigénylést, még az idén is igényelhetnek vissza áfát az általuk vásárolt építőanyagok, stb. után. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a visszaigénylést még 1995. január 1-je előtt megkezdte az építkező, és ha még nem töltöt­te ki az engedélyezett vissza­igénylési összeg határát. Nem kamatoznak tovább A kárpótlási jegy 1995. január 1-jei záró értéke 174,2 százalék - adta a tájékoztatást az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese hétfőn. Az 1000 forint cím­letértékű kárpótlási jegy értéke így most 1742 forint, az ötezer forintosé 8710 forint, a 10 ezer forintosé pedig 17 ezer 420 forint. A módosított kárpótlási törvény szerint a kárpótlási jegyek 1991. augusztus 10-től kezdve kamatoztak 1994. december 31-ig. Ezt a kamattal növelt névértéket kellett és kell a jövőben is figyelembe venni mindazon esetekben, amikor a kárpótlási jegy ellenében az állam biztosít valamilyen vagyontárgyat. Ennek megfele­lően a jövőben is 174,2 száza­lékos árfolyamon számítják be a jegyeket önkormányzati, illetve állami lakások megvá­sárlásánál, ha a bentlakó vevő saját jogon kapott kárpótlási jegyet. Mától: újabb forintleértékelés A Magyar Nemzeti Bank január 3-i hatállyal saját ha­táskörben 1,4 százalékkal leértékelte a forintot a valu­takosárral szemben - közölte a jegybank illetékese hétfőn. • A „hagyománytól" eltérően az idén januárban a patikákban nem kell többet fizetnünk a medicinákért. Mindez azonban csak átmeneti megnyugvást jelent a gyógyszerfogyasztók­nak - közölte hétfőn Matejka Zsuzsanna az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) főgyógyszerésze. Az új gyógy­szerfinanszírozási rendszer bevezetésével egy időben ugyanis - előreláthatólag még az esztendő első negyedében ­az áremelés hatása a térítési Gyógyszerár: még a régi díjakban is megjelenik majd. Az év eleji gyógyszerdrágulás elmaradása - mint megtudtuk - nem az importálók és a gyár­tók visszafogottságának kö­szönhető. A tb-alapok gazdálkodásáról szóló átmeneti törvény lehe­tővé teszi, hogy - éppen az áremelés hatásának kivédésére - a biztosító havonta összes­ségében egymilliárd forintot fordítson a gyógyszer-gyártók és -nagykereskedők támo­gatására. Erre a megoldásra azonban a jogszabály csak március 15-ig ad lehetőséget. Legkésőbb eddig az időpontig kell tehát hatályba lépnie az új gyógyszerfinanszírozási rend­szernek. Ezzel egy időben pedig a most „elmaradt" áremelés hatása is érezhető lesz. [Kollégám meséli, hogy szilveszter éjjelén negyedórát LÁJ kellett várakoznia behúzott nyakkal a kapualjban, amikor riportkörútra jndult volna, mert úgy hullottak a petárdák a lakótársak jóvoltából, mint őszi viharban a levelek. Másoktól is hasonló élménybeszámolót hallhattam az újévköszöntő frontokról, s hogy mást ne is említsek, anyámék termetes német juhásza úgy megrémült az éjjeli agressziótól, hogy előbb a lakásba kéretőzött be, majd egyenesen a vetett ágyba bújt. Jó sztori, mondhatnánk a pezsgőmámor tompító hatása mellett, ám harmadnapra minden egyértelmű és világos lesz: a polgárbarátok elfelejtették védelmezni a rendőr­barátok nyugalmát. Én például úgy vélem, hogy a köztársaság rendőreinek minden eszköz a rendelkezésükre állt ahhoz, hogy kor­dában tartsák, megtiltsák és bírságolják a minden el­képzelhető határt fölülmúló, ízléstelen és veszélyes pe­tárdázást. Nem arra gondolok elsősorban, hogy büntetni kellett volna - azzal a bizonyos húsz- vagy harmincezres rátával - az éjszaka zajos dzsungelében, hanem arra, hogy a korábbi napokon kellett volna hatékonyan bírsá­golni a város azon tisztásain, ahol boldog-boldogtalan gyúlékony és lobbanékony anyagokat vásárolhatott. A rend őrei folyton a megelőzésre hívják fel a figyelmet, engem is kioktattak - de meg is értettem -, amikor a szem előtt lévő táskám miatt föltörték az autómat, így talán én is, mint adófizető polgár elvárhatom, hogy a bizton­ságomért felelő testület komolyan veszi nem csupán a hivatalát, hanem a saját tanácsait is. Magyarán: ha leterhelt is, ha alulfizetett is, ha százszor megalázott is a rendőr, semmi sem akadályozhatja abban, hogy az év végén (behatárolható időpont), köztereken és trafikokban árusító (behatárolható helyszín), sok esetben visszaeső em­bereket (behatárolható személy) megbüntessenek a pe­tárda árusításáért. Különösen akkor, amikor a televízió­ban több tucatszor bemondták, hogy a durrantgatásnak mennyi a tétele. rr/indezeket azért vetem papírra, mert a szegedi rend­el/-! őröktől tudjuk, hogy senkit sem bírságoltak meg szilveszter éjjelén. Ugyanakkor zengett a város. Azt gondolhattuk, azért nem volt prevenció, hogy nagyot kaszálhassanak az év utolsó napján. De nem. Ha tilosban parkolok és elviszik az autóm, ötezret kell fizetnem. Ha robbantgatok, elnézik nekem. Vajon mikor vagyok közveszélyesebb? (fkK¥ Kft^ Szeged Fonógyári út 24. Tel.: 421-875. Tel/fax: - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. Alumínium kéménybéléscsövek, ilcsábfc idomok, itt a legolcsóbban - Fuvarvállalás önrakodós \ ,QO • és konténerszállító gk.-val VV. 482-563. / -Állványanyag-kölcsönzés ^^————— J • A szegedi kórház orvos­igazgatója, dr. Hampel György a közelmúltban - az orvos-menedzserképző kurzus keretében - Kanadában járt, s tanulmányozta az ottani egészségügy helyzetét. A kiküldetés két hetéből egyet a 800 ágyas montreali kór­házban töltött, egyet pedig azzal, hogy előadásokat hall­gatott a kanadai egészségügy működéséről, a regionális kórházfelügyelő tanácsok feladatairól. • Milyen különbségeket látott a két ország egész­ségügyében, s vannak-e hasonlóságok? A kanadai és a magyar biztosítási rendszer között sok a hasonlóság, s ezért találta a Népjóléti Minisztérium szükségesnek, hogy az orvos­menedzserképzésben részt­vevők közül néhányan Ka­nadában szerezzünk tapasz­talatokat. A tengerentúli or­szágban a lakosság teljes körére kiterjedő biztosítási rendszer van érvényben, ami azt jelenti, hogy állampolgári jogon jár az egészségügyi ellátás. Kanada az egészség­ügy finanszírozása területén ­más nagyságrendben ugyan ­éppen úgy gondokkal küsz­ködik, mint mi. A betegségek megelőzését és a környezet megóvását célzó országos program elvben nálunk is létezik. A kanadaitól „mind­össze" az különbözteti meg, hogy ők már évtizedek óta hatalmas energiával, politikai törések nélkül, következe­tesen végzik e területeken a dolgukat. • Milyen látványos si­kereket könyvelhetnek el az egészségmegőrzés te­rén? - A montreali kórház 800 ágyas, ennyi szolgálja egymil­lió lakos fekvőbeteg-ellátását. Öt évvel ezelőtt még több mint ezer ággyal dolgoztak, de az utóbbi évek alatt drasz­tikusan csökkentették a be­tegágyak számát- az egyész­ségügyi program keretében. Az éppen tíz évvel ezelőtt beindított prevenciós program gyümölcse most látszik be­érni, amit mutat, hogy az országban a kórházi ágyak egyharmadának megszün­tetése vált lehetővé. Jó szak­KÉRDÉS • A kórház igazgatójához Kanadai egészség emberekkel és kiválóan fel­szerelt rendelőkkel háziorvosi szolgálatok működnek, és egészségügyi felvilágosító központok, amelyek nagyon komoly feladatokat vállalnak és teljesítenek a helyes élet­mód népszerűsítésében. Ka­nadában céltudatosan dol­goznak az egészséges élet­mód térhódításáért. Kemény intézkedéssel és kíméletlenül kiirtották az alkoholfogyasz­tást és a dohányzást. Azt mondják: 5 dollár lesz egy doboz cigaretta, ha nem szok­tok le, megbüntetjük azt a közintézményt, amelyikben engedik a füstölést. Vagy: öt­tíz év jár az ittas autóveze­tőnek. De sorolhatnám tovább a kifejezetten - számunkra valószínűleg elrettentő - in­tézkedések sorát. Azt a tényt, hogy másképpen élnek - s itt most nemcsak a káros szenve­délyekre gondolok -, bizo­nyítja az is, hogy Kanadában 77 év a férfilakosság átlag­életkora. Tíz évvel élnek to­vább, mint a magyar férfiak. • A technikai fejlettség, gondolom, lényegesen eltér a miénktől? - Engem nem a csúcstech­nikájuk kapott meg, hanem az emberek mentalitása. Az egészségügy területén jelent­kező gondok leküzdésére ala­kult bizottságok döntéseiket személyes felelősséggel hoz­zák. Az egészségügyi intéz­mények legfőbb vezetőinek felelősségéből lényegesen többet vállalnak át az egyes kórházi osztályok, illetve munkacsoportok vezetői, Dr. Hampel György mint Magyarországon. S mi­közben nálunk az is kérdés, hogy az orvos-igazgatónak le­gyen-e menedzseri ismerete, képzettsége, Kanadában ilyen ismeretek és képzettség hiá­nyában még egy részlegve­zetés sem képzelhető el. E te­kintetben nálunk az orvosok szemléletén kell változtatni, s meggyökereztetni azt a néze­tet, miszerint a gyógyítást is pénzügyi keretek között kell végezni. A gazdálkodás tech­nikáját, elveit meg lehet ta­nulni és alkalmazni kell a gyógyítás során. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom