Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-14 / 293. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. DEC. 14. fRAME I Adó- és KönyvszakértS Kft • Cégalapítás, • Könyvvezetés kft.-k, bt.-k, kkt.-k részére, számítógépes feldolgozással, teljes körű ügyintézéssel, (bérszámfejtés, társasadalombiztosítás) • Adótanácsadás • Könyvvizsgálat • Adójogi képviselet • Jövedéki ügyintézés Referencia listánkat kérésére irodánkban rendelkezésre bocsátjuk. 6721 Szeged, Juhász Gy. u. 11. Tel.: 62/323-625,313-229 Magyar élelmiszerek Észak-Eu ró pában A háromnapos helsinki árubemutatóra elsősorban szalámi- és kolbászféléket, a finnek körében különösen karácsony előtt kedvelt sonkát, egyéb húskészítményeket, továbbá húskonzerveket és májkrémeket visz magával a TERIMPEX. Noha a finn tejipar nagyon erős és kiváló termékeket gyárt, érdeklődés mutatkozik a magyar sajtok iránt is, ezért bemutatkozik a rendezvényen a Hajdú, a Trappista, az Edami és a Pannónia sajt is. A finn partnerek részéről megnyilvánuló érdeklődés láttán a TERIMPEX egy komplex élelmiszerbemutató megrendezésére vállalkozott, (gy - két tucat belföldi szállítópartner segítségével - a bemutatóterem polcain sorakoznak majd zöldségkonzervek, gyümölcsbefőttek, tubuFinnországban és Észtországban rendez árubemutatót magyar élelmiszerekből a TERIMPEX Kereskedelmi Rt., a legnagyobb magyar húskűlkereskedelmi. sos termékek és salátaöntetek, méz, paradicsompüré, édességek, desszertek és dobozos üdítőitalok is. A január 1-jei EU-csatlakozás következtében a finnek kénytelenek lesznek megszüntetni az alkoholforgalmazás szigorú állami monopóliumát, ezért magyar - tokaji, egri, balatonfüredi és dörgicsei borok is bemutatkoznak a helsinki magyar élelmiszerbemutatón. A bemutatóval egyidejűleg a TERIMPEX üzletkötőin kívül a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatójából, az ÁV Rt. portfóliómenedzseréből és az ITD Hungary befektetésösztönzéssel foglalkozó tanácsadójából álló küldöttség folytat majd tárgyalásokat finn partnerekkel. A finn piac közvetlen megdolgozásán túl a hagyományosan jó finn-orosz kereskedelmi kapcsolatokat is igyekszik kihasználni a TERIMPEX arra, hogy ezeken az üzleti csatornákon keresztül is megpróbáljon bejutni az orosz piacra. A földrajzi közelséget kihasználva a magyar üzleti küldöttség egy napra átutazik Észtországba, ahol a TERIMPEX kelet-európai üzletekkel foglalkozó leányvállalata, a TERIMEX Kft. az Észt Fogyasztási Szövetkezetek közös vállalatával, az ETKO Ltd.-vei közreműködve rendez árubemutatót a magyar termékekből. Szabadkereskedelemúj játékszabályokkal Dr. Major István, az ipariés kereskedelmi minisztérium főcsoportfőnök a múlt hét végén Izraelben tárgyalásokat folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A megbeszélésen megerősítést nyert, hogy mindkét fél érdekelt az árucsereforgalom bővítésében, a kölcsönös piacra jutási feltételek javításában. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években Magyarország, illetve Izrael által aláirt szabadkereskedelmi megállapodások az EU-val és EFTA-val való kereskedelemben már a kedvezményes vámtarifák alkalmazását teszik lehetővé, a relatív versenyhátrány kiküszöbölése érdekében kívánatosnak tartják a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás létrehozását Izrael és Magyarország között is. TRADE Kii 6124 SZCGGD Csongrádi sgt. 22 Számítógépasztalok és irodai székek, Délmagyarországon a legnagyobb választékban, kedvező árakon ! Egyes bútorokból 10-15% engedmény, amíg a készlet tart! Megtekinthető és PGM COMPUTER 6724 Szeged, Csongrádi sgt. 22. Tel.: (62)314-380 megvásárolható: PGM BÜRO 6720 Szeged, Dugonics tér 11. Tel.: (62) 322-372 December 17-én Szombaton, és 18-án aranyvasárnap mindkét üzlet 9-14 óráig nyitva tart! Kárpótlás - hiányzó iratok Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal mintegy 4000 ügyben csak akkor hozhatnak érdemi döntést, ha az érintett hivatalok sürgősen megküldik nekik a még hiányzó okiratokat tájékoztatta az OKKH az MTI-t. Az 1992-ben és 1993-ban beadott ügyek döntő többségét már elintézte a hivatal, de december 15-éig dönteni fognak az összes fennmaradó kérelemről is a rendelkezésre álló bedványok és az addig csatolt okiratok alapján; a még függőben lévő ügyekben ugyanis a döntések azért nem történtek meg, mert gyakran hiányoztak az okiratok, amelyek alapján a hivatal határozatot hozhatott volna. A kiküldött hiánypótlási felhívásokra mind a kárpótlásra jogosultak, mind a megkeresett hivatalok általában késedelmesen, illetve gyakran egyáltalán nem válaszoltak. Alap-talan u I Az elkülönített állami pénzalapok egyik legnagyobbika, a Területfejlesztési Alap minden bizonnyal kevéssé ismert az átlagember előtt. Ez természetes is, hiszen nem találkozunk vele mindennapi életünkben, a sajtó híradásai általában nem erről szólnak. Különösen nem országunk ezen tájékán. A pénzalap juttatásai ugyanis - ahogyan az egy a közelmúltban elkészült beszámolóból kiderül - messze elkerülik Csongrád megye településeit. A Területfejlesztési Alap működése - a központi irányelv szerint - arra hivatott, hogy mérsékelje az országon belül az egyes régiók, településcsoportok közötti fejlettségbeli különbséget, megadja a felzárkózás esélyét az elmaradott településeknek, térségeknek. Minderre évente több milliárdot különítenek és osztanak el. Sajnos, a különböző szempontok szerint készülő fejlettségi vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a területi különbségek nemhogy mérséklődnének, hanem egyre nőnek. Budapest, illetve az úgynevezett központi régió átlagosnál messze magasabb szintű fejlettsége, a tudatosan is támogatott nagyfvű fejlődési pályája már-már történelmi hagyományokra épül. Mellé az utóbbi években egyre inkább felzárkóznak a Dunántúl egyes térségei, melyeket a Nyugat felé való közvetlen kapcsolat éltet. Az állítást igazoló példákat keresni sem kell, elegendő számba venni, hogy a ma csúcstechnológiát jelentő autógyártás üzemei hol létesültek. Mindezzel szemben az ország keleti, délkeleti régiói egészen más fejlődést éltek, s élnek át. Az. itt lakóknak nem a manapság sokat emlegetett TQM, a teljes minőségellenőrzési rendszer, hanem a mindennapi megélhetés jelent kihívást. A munkanélküliség a térség közeli és távoli jövőjét egyaránt fenyegeti, sőt egy-egy térség szellemi és konkrét kiürülése már nem is jövő idő. S hogy a nyugati tőke miért nem e területeket célozza meg, hogy a „high tech"-nek otthont teremtsen. Már alapvetően azért sem, mert a befektetési lehetőségeket nem is ismeri, illetve regionális szintű infrastruktúra hiányában aligalig lenne képes oda fizikailag is eljutni, illetve nem tudna kommunikálni. Ezek után a helyi munkaerő képzettsége már szóba sem kerül, bár nem mintha a reménybeli tőkés arra lényegesen építeni tudna. Különösebb helyzetelemzés nélkül is igazolható tehát, szükség van egy olyan támogatási struktúrára, amely esélyt nyújt az elmaradó régióknak, amely különösen a regionális infrastruktúra fejlesztésének támogatásával - ha mást nem is - a térség elérhetőségét javítja, a termelési-kereskedelmi információk megszerezhetőségét biztosítja. E célt szolgálná a Területfejlesztési Alap. Sajnos, a feltételes mód jogos, ugyanis az elmaradás növekedésének egyértelműen igazolható ténye cáfolja az illetékes minisztérium eredményt felmutató álláspontját. Tagadhatatlan persze, hogy a megcélzott térségekben e forrásból komoly fejlesztéseket valósítottak meg. Az Alapból számottevő mértékben finanszírozták pl. az ivóvízhálózat, illetve a szennyvízcsatorna beruházásait, az iskolai tantermek, s különösen a tornatermek építését. Összességében jelentős lakossági infrastrukturális fejlesztés történt, aminek közérzetjavító hatása mindenképpen pozitívan értékelhető. Ugyanakkor mindez mit sem változtat a térség egészének elmaradásán. E programok ugyanis nem javítanak annak elérhetőségén, még ha pl. a közelmúlt beruházásaiban jelentős szerepet kaptak is a távközlés fejlesztések. A lakosság ugyanis hasznát veszi, de a jövőbeli fejlődés alapját jelentő gazdaság magasabb szintre emeléséhez nem elsősorban a nagyobbrészt idős lakosság telefonellátottságán kellene javítani. Nem épültek korszerű utak, s e térségekben a vasúthálózatot is inkább leépíteni akarja a kormányzat, mintsem a jelenleginél magasabb szinten fogadóképessé tenni. Ezen az alapon viszont jogosan vetik fel megyénkben is, miért nem élveztek az elmúlt négy évben e forrásból semmiféle támogatást térségünk települései. Különösen úgy jogos a kérdés, hogy néhány éve százmilliónyit épp ebből az alapból (is) juttattak a General Motors nyugat-dunántúli beruházásához, tehát egy egyébként is a fejlettebbek közé tartozó térség csúcstechnikát hozó beruházását finanszírozták. Ez önmagában pozitív, de miért mindezt az ún. szolidaritási célokat szolgáló költségvetési keretből. A jelenlegi finanszírozási struktúrában tehát a logikus inkább azért lobbyzni, hogy térségünk is támogatáshoz jusson, tehát azt kimutatni, hogy igenis elmaradottak vagyunk. Ez egyébként a közelmúltban meg is történt, Kistelek és Mórahalom környékét a kormány az elmúlt évben az ország úgynevezett elmaradott térségei közé sorolta. Maga az osztályozás megmosolyogtató, hiszen olyan mutatókra épül, amelyek egyértelműen kedvezőtlen adottságnak állítják be, hogy a terület talaja homok, illetve a gazdaság meghatározó szelete a mezőgazdasági termelés, ahol még ma is jellemző adottság a környező tanyavilág. Az más kérdés, hogy e részeken, a tanyákon, a homokon olyan mezőgazdasági kultúrák honosak, amelyek az egyén gazdagodásának természetesen igencsak verftékes munkával — hosszú ideje akár jó lehetőséget is biztosítanak. Sajnos, a területfejlesztés cél- és eszközrendszere - ahogyan ezt talán érzékeltetni lehetett alig változott. A települési és térségi önkormányzatok ma is kénytelenek a központi forrásokért lobbyzni, ráadásul olyan helyi célok megvalósulásáért, amelyek forrását - egyébként több mint természetes - helyben kellene biztosítani. Félő tehát, hogy a régóta hirdetett decentralizáció továbbra is csupán elv marad. Pedig az egyértelmű célrendszer alapján az eléréséhez szükséges új struktúra viszonylag egyszerűen meghatározható. Az állam feladatául a területfejlesztésben szinte kizárólag a nagytérségi egyenlőtlenség csökkentését, azt célozandó regionális fejlesztési programok végrehajtását kellene rendelni, a fejlesztésekben elsősorban az infrastruktúra kiépítését biztosítani. A kistérségi, települési fejlesztések forrását ugyanakkor a helyi döntéshozáshoz kellene rendelni, s amennyiben a kormányzat valóban akarja a területfejlesztési struktúra hatékonyságát növelni, úgy az ilyen irányú átalakítást már a közeljövőben szükséges megtenni. Susányi Tamás