Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-06 / 286. szám

II. VÁLASZTÁSI MELLÉKLET '94. DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. DEC. 6. Szeged polgármesterjelöltjei Dr. Sz; S

zeged a Duna-Tisza-Maros régió központja, jelentős hazai és nemzetközi súlyú település, amit „hirhedt városból" újra híres várossá akarunk változtatni. Kiindulópont Szeged több városirányítási modell közül választhat. Én azt képviselem, amelyben a pártok kapják feladatul a különféle érdekek összegyűjtését és megjelenítését. Ebben a megközelítésben a jelenlegi kormánykoalícióval szinkronban lévó szegedi önkormányzat híve vagyok. Mire számítok és mit szeretnek elérni? Számítok arra, hogy a kormány képes lesz megvalósítani a programját. Eszerint nő majd az önkormányzatok anyagi függetlensége a központi költségvetéstől, és ennek első lépéseként már a következő költségvetési évben 35 százalékra emelkedik az önkormányzatok részesedése a személyi jövedelemadóból. Elfogadom a kormány helyzetértékeléséből azt, hogy a lakosság tűrőképességét próbára tevő válság mély és átfogó. Ebből kiindulva nem ígérhetek rövid távon látványos, illetve ugrásszerű fejlődést. A következő önkormányzati ciklus első két évében minden valószínűség szerint nem lehet a helyzet javulásával számolni. Ez csak a második két évben fog bekövetkezni. A kormány stabilizáló időszaka alatt az általam vezetett önkormányzat több segítséget fog nyújtani Szeged polgárainak, hogy városunk dinamikus fejlődésnek indulhasson. Szeged önkormányzata a helyi vállalkozók partnereként aktív szereplője ktván lenni a gazdasági életnek. Várospolitika Az 1993-ban elfogadott hosszú távú városfejlesztési koncepciót tekintem kiindulási alapnak, amit folyamatosan továbbfejlesztünk majd. Kiegészítjük Algyő, Dorozsma, Gyálarét, Szentmihálytelek, Szőreg és Tápé terveivel, továbbá mindazokkal az elemekkel, melyeket a nemzetközi politika (a balkáni háború befejezése), az országos fejlesztések (autópályák, Tisza-hidak) városunk regionális szerepe, valamint a megyei és a közvetlen városkörnyéki kapcsolatok szükségszerűvé tesznek. A városi politika minden területén nagyobb nyilvánosságra fogunk törekedni. Partnerként számltunk a sajtóra. Nem tudunk majd mindent egyenletesen fejleszteni, ezért a helyes arányok és irányok kijelölésére fogunk koncentrálni a következő fontos területeken: - közbiztonság, köztisztaság és környezetvédelem (elindítjuk az „Ezer szemmel Szegedért" mozgalmat, kormánytámogatással megépítjük a szennyvíztisztító telepet, kiirtjuk Szegedtől a parlagfüvet); - közegészségügy és közgondoskodás (segítjük az egészségügyi vállalkozásokat a háziorvoslás és a szakorvoslás szférájában); - a munkahelyteremtés elősegítése, a munkanélküliség kezelése (regionális összefogást kezdeményezünk az agrárés élelmiszeripari ágazatban az „Agráregyeztető Fórum" létrehozásával, fokozottan kívánjuk a város hasznára fordítani a közhasznú munkavégzésben rejlő lehetőségeket); - köz- és felsőoktatás (megtartjuk Szeged pedagógusait, segítjük az univerzitás „latin negyed" programját); - közlekedés, úthálózat (újra napirendre tűzzük a szegedi forgalomszabályozást és parkolás megoldását); - vízvezeték- és csatornahálózat (új főgyűjtőket építünk, gyorsítjuk a közepes- és kisátmérőjű csatornák épftési ütemét); - közvilágítás, távfűtés (elsőbbséget adunk a szegedi vállalkozásoknak és az energiatakarékos fejlesztéseknek); - lakásépítés, a lakótelepek és a belvárosi háztömbök rehabilitációja (újraindítjuk az önkormányzati lakásépítést Szegeden, felújítjuk a belvárosi tömbrehabilitációkra vonatkozó korábbi elképzeléseket); - tömeg- és versenysport (koncentráljuk és szponzori forrásokból kibővítjük a város sportra fordftható pénzeszközeit, amelyeket a sportszakemberek testületének egyetértésével osztunk szét, kimozdítjuk a mélypontról a szegedi labdarúgást); - kulturális élet, művészeti és tudományos műhelyek (új kulturális-tudományos koncepciót alakítunk ki); - turizmus (kiemelten támogatjuk a szegedi vendégéjszakák számát növelő programokat és beruházásokat); - a közélet demokratikus intézményeinek támogatása (érdemi szerepet szánunk a civil szervezeteknek és a kisebbségi önkormányzatoknak). A város szolgálata Aki a „torony alatt" dolgozik - legyen tisztségviselő, képviselő vagy tisztviselő - a várost szolgálja. Munkájáért akár tiszteletdíjai, akár fizetést kap, annak anyagi fedezetét a lakosság állja. Ezért elvárható, hogy felelősségteljesen, megves/.tegedhetetlenül, szakértelemmel, udvariasan és figyelmesen intézze a városlakók ügyeit. Olyan hivatali szervezetre van szükség, amely a lehető legkevesebb energiát használja fel ön mozgatásra. Kíméli az ügyfelek és a saját idejét, takarékosan bánik a város pénzével. Ezért egyszerűsíteni és átcsoportosítani szándékozom a polgármesteri hivatal szervezetét. Bővül majd az egyszemélyi felelősök (alpolgármesterek és tanácsnokok, jegyző, aljegyző, főépítész) köre, és csökkenni fog a bizottságok és az irodák száma. Sokkal jobban munkába fogjuk, és állandóan fejlesztjük majd a hivatal informatika eszközeit, ami által nőni fog az ügyintézés gyorsasága és pontossága. Kiemelt szerepet kap az ügyfélszolgálati iroda; ahol az ügyfelek érdemi ügyintézésre számíthatnak. Külön gondot fordítok arra, hogy a részönkormányzatok (városi fórumok), a körzeti képviselők munkáját megfelelő apparátus segttse. Lehetőséget látok a kerületek kialakítására is. A hivatal azzal foglalkozik majd, ami a dolga: hatósági ügyeket intéz. A legritkább esetekben valósítja csak meg a helyi közszolgáltatásokat. Ezek egy részét az önkormányzat intézményei útján látja el. A fennmaradókat pedig többségi tulajdonú társaságai közreműködésével úgy, hogy számos közszolgáltatást - versenyeztetést követően - külső vállalkozó bevonásával biztosít. A városi vagyon kezelése A város gazdaszerepe azóta létezik amióta maga a város. Most mégis sok mindent újra, sok mindent pedig újként kell tanulnia a gazdának. Szüksége lesz ezért egy tökéletesen megbízható, gondos és elszámoltatható „tiszttartóra". Kell tehát egy egységes önkormányzati vagyonkezelő, amely magába foglalja például az ingatlanforgalmazó és hasznosító, a pénzügyi befektető szervezeteket és a vállalkozások beruházásaihoz, fejlesztéseihez nyújt majd segítséget. Az ingatlaneladás hozadéka csak az önkormányzat ingatlanvagyonába forgatható vissza, az egyéb hasznosításból származó bevétel pedig az ingatlanüzemeltetés céljaira használható fel. Arra törekszem, hogy a ciklus második felétől kezdve a vagyonhasznosítási bevételek egyre nagyobb részét tudjuk fejlesztésekre fordítani. Békességet és összefogást! Békességet mindenkinek és összefogást mindenkivel! Mindenki úgy igyekezzen kapni, hogy ad is. Adja a szabadidejét, az anyagi hozzájárulását, a szakértelmét, a szellemiségét, vagy egyszerűen a szeretetét, a türelmét. Világnézeti, nemzetiségi, politikai, korosztálybeli hovatartozástói függetlenül számítok mindenki együttműködésére egyetlen cél érdekében. A cél Szeged szebb jövője. Dr. Szilágyi János (független) T

lán kevesen tudják, hogy a századelőn Szeged Budapest után a második legnagyobb magyar város volt. Az ezredforduló ismét döntéshelyzetbe hozta a várost, melyet Göncz Árpád a közelmúltban a félelem városának nevezett. Ez korántsem drámaírói fordulat. A nemzetközi jog adta lehetőségek megvalósításával védett várossá kívánom nyilvánítani Szegedet. Olyan viszonyokat kell tehát kialakítani, amelyek vonzzák a befektetőket, ezáltal új munkhelyek teremtődnek, tgy lehetőség nyílik Szeged rangjának ismételt visszaszerzésére. Hosszú távú elképzeléseim A várospolitikában olyan koncepció megvalósítása, amely a polgárok életminőségének javítására összpontosít. A főbb feszültségforrások: a munkanélküliség, a szociális segélyezésre szorulók nagy száma, a megoldatlan lakásgondok, a szennyezett és egészségtelen környezet, és a romló közbiztonság. Várost, ahol nemcsak megszületni jó! A városműködtetésben a lakossági szándékok (a polgárok és a civil szerveződések igényei) és a tényleges megvalósulás közötti összhang megbomlott. Ezért én pártvitáktól mentes, a hatalmi érdekeken felülemelkedő közakarat megtestesülését akarom elérni a városházán. A városfejlesztés irányát úgy kívánom meghatározni, hogy az alkalmas legyen az 1883-ban Lechner Lajos által megálmodott európai középváros modelljének. Harmonikusan ötvöződjék benne a múlt varázsa és a jövő évezred honpolgárainak igényei. Szeged legyen szebb, mint volt! Rövid távú programom főbb területei: A várospolitikában a regionális kapcsolatok fejlesztése a szomszédos országokkal. A szerb és román külkapcsolatok kiaknázására jó esélyünk van. Legyünk mi a Vajdaság, Temes és a Dél-Alföld gazdasági központja! A meglévő testvérvárosi megállapodások érdemi hasznosftása. A megye településeivel kistérségi együttműködés kialakítása. Pénzügypolitikai elképzeléseimben a helyi adók kivetésekor a közbiztonsági, a környezetvédelmi, a szociális ellátást javító és a helyi kultúra értékeit elősegítő cégbefizetések legyenek csökkentő tényezők. Pozitív diszkriminancia alkalmazása a helyi befektetők részére a pályázatoknál, tendereknél. Foglalkozáspolitikai koncepciómban a közhasznú munkavégzés, az oktatás, a környezetvédelem és az egészségügy területén történő alkalmazása kiemelt szerepet kap. A város infrastrukturális beruházásainak megvalósítása, a céltámogatások megszerzése, a pályázati rendszer igénybevétele, a vállalkozói hitelek felvétele és a működő tőke bevonása útján, amelyek egyúttal a szegedi vállalkozásoknak is állandó megrendeléseket biztosítanának. Városműködtetési szándékaimban lényegesnek tartom a hivatal irányításához az SZMSZ átdolgozását. A felelősség és hatáskörök tisztázása esetén a testület fő folyamatokról dönthet, és nem veszik el a részletekben. A privatizáció eddigi helyzetének áttekintése, mert közvagyonról van szó. Fel kell mérni azok hasznát, illetve a velük járó elkötelezettségeket. A város tulajdonának tételes számbavétele és piaci értékmeghatározása, mert csak (gy válik korrektté a gazdálkodás. A lakáspolitikában a lakásmobilitást elősegítő koncepció elfogadtatása a célom, melyben aktfv segítséget kell nyújtani a fiataloknak az első lakás megszerzéséhez. A hiteladás differenciált alkalmazása építkezéshez és lakásvásárláshoz. Elősegíteném a csökkent komfortfokozatú lakáshoz jutást. Telkek kialakításával az épftési kedvet fokoznám. Megszüntetném a bürokratikus akadályokat a lakáseladások és épftési tilalmak feloldásával. Nyugdíjasház, ifjúsági garzonház és kollégiumépítési program beindításával kielégíteném az átmeneti igényeket. A szociál- és az egészségpolitika intézményeinek racionális működtetését tartom lényegesnek. A klinika és a kórházak kapcsolatában az átfedések megszüntetése a célom. Az ápolási otthonok létrehozása a kórházi ágyak szociális célú leterheltségét csökkenti. A vállalkozások támogatása elsősorban a háziorvosi ellátás terén képzelhető el. A segélyezéseknél az egységes szociális informatikai hálózat kiépítésével egyértelművé tenném a rászorultság mértékét, és egyúttal növelném az ellenőrzés szigorúságát. A szociális gondoskodás peremére szorultak számára igénybe kell venni a civil szervezetek közreműködését. A létminimum alatt élő nyugdíjasok számára olcsó bolthálózatot hoznék létre. A kultúrpolitikában az oktatást kiemelten kezelem, mert a jövő nemzedékének sorsát nem lehet maradék-elven működtetni. Az oktatási programokban a gyakorlati, sokoldalú képzés megvalósítása a támogatandó, mely növeli a fiatalok munkához jutásánek esélyeit. Színes iskolastruktúra kialakítása a célom a szektorsemlegesség jegyében. Az önkormányzati intézmények autonóm és felelős irányításával képzelhető el azok szakmai munkájának javulása. A városhoz tartozás érzését nagymértékben befolyásolja a művészeti, tudományos és sportélet színvonala, sót hírnevünket a nagyvilágban jórészt ennek köszönhetjük. Továbbra is jelentós támogatást kell nyújtani számukra. Közbiztonsági koncepcióm szerint a civil önszerveződő polgárőrségek puszta jelenléte alkalmas a bűnmegelőzésre. A körzeti rendőrőrsök számának növelése lehetőséget nyújt az azonnali határozott hatósági fellépésre. A közterület-felügyelet tevékenységének megerősítésével elérhető a város általános rendjének javulása: a parkolás, a köztisztaság, a csendháborítás és az állattartás szabályainak betartatásával. A menekültügyi kérdésben az állami eszközök fokozott igénybevételével csökkenteni kell a városra nehezedő terheket. Városfejlesztési elképzeléseimben az élelmiszeripar (termelés, felvásárlás, feldolgozás és kutatás) kiemelt szerepet kap, mert a helyi gazdasági élet kitörési pontja lehet. A kereskedelmi ellátásban azonosan kell működtetni a várost és környékét. Szorgalmazni kell az új üzleti és szolgáltató alközpontok kialakulását. Az idegenforgalom jelentős bevételi forrása a városnak, emiatt egységes koncepciót kell kidolgozni a vendéglátás, elszállásolás és a programkínálat összehangolására. A környezetgazdálkodásban kiemelt szerepet kell kapnia lakókörnyezetünk szépítésének, megóvásának. Az elhanyagolt városi köztereink felújítása, a holtágak rehabilitációja, temetőink gondozása nem csupán pénzkérdés. Szelektív szemétgyűjtő és újrahasznosító programok beindításával a pazarló életvitelünk okozta károk csökkenthetők. Ellenőrzött településrészi szemétlerakók kialakításával megszüntethető a várost körülvevő szeméttenger. A közszolgáltatások minőségének javulása azok vállalkozásba adásával képzelhető el, természetesen a lakossági terhek elviselhetőségének figyelembevételével. Átalakításuk és működésük kizárólag rövid és hosszú távú elemzésen alapulhatnak. A közlekedésben a komplex gondolkodás a legfontosabb. A várost elkerülő utak építése, a biztonságos kerékpárút-hálózat, a szilárd burkolatú utak számának növelése, a nagyméretű parkolóterületek kialakítása, valamint az ésszerű forgalomszervezési módok együttes alkalmazásával szüntethető csak meg a jelenlegi káosz. A szigorúan szakmai programom mellé záró gondolatként annyit kfvánok hozzátenni, hogy én olyan polgármester szeretnék lenni, aki együtt él a várossal. Keresztnevén szólítják a polgárok. Fogadóórája nincs időhatárok közé szorítva, és aki a szombat délelőtti piaci bevásárlásnál több "információt kap, mint a végeláthatatlan csütörtöki önkormányzati üléseken.