Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-06 / 286. szám

2 KÜLÜGYEK DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. DEC. 6. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA December 6. 1060. Béla herceget Szé­kesfehérvárott megkoronáz­zák. 1405. Kanizsai János esz­tergomi érsek Székesfehér­várott királynévá koronázza Ciliéi Borbálát, Zsigmond király második feleségét. 1458. I. Mátyás e napra meghívja az országgyűlést Szeged városába. Az or­szággyűlés végzéseit Má­tyás január 5-én szentesíti. 1656. II. Rákóczi György Gyulafehérváron aláírja a X. Károly svéd királytól ka­pott szövetséglevelet Len­gyelország ellen. 1825. Felső-Peru kikiáltja függetlenségét Spanyolor­szágtól Bolívia néven. Ne­vét a szabadságharcos Si­mon Bolivárról kapja. 1851. Kossuth Lajos megérkezik New Yorkba. 1866. A kiegyezés ellen tüntető pesti tömeg Kossuth­tot élteti. 19(16. Megnyitják a buda­pesti Szépművészeti Múze­umot, Schickedanz Albert alkotását. 1916. A Mackensen né­met hadseregcsoport meg­hódítja a román fővárost, Bukarestet. 1921. V. György, Nagy­Britannia királya ünnepélye­sen kihirdeti: Írország (Uls­ter nélkül) Szabad Állam. Írország különválik Nagy­Britanniától. dominiumként azonban a Brit Nemzetkö­zösség része marad. 1922. Miután az ír or­szággyűlés a Nagy-Britan­niával kialkudott dominiumi státust tartalmazó szerződést elfogadta, életbe lép az ír Köztársaság alkotmánya. 1947. Joszip Broz Tito államelnök vezetésével ju­goszláv kormányküldöttség érkezik Budapestre. Decem­ber 8-án aláírják a magyar­jugoszláv barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási egyezményt. 1962. A „Népszabadság" közli, hogy megalakult a magyar űrkutatási bizottság. Elnöke: Bognár Géza. 1967. Romániában N. Ceasescu, a kommunista párt első titkára, az. államta­nács elnöke lesz. 1991. Elhuny Aczél György politikus, az 1988­ig tartó kor meghatározó személyisége. • Karadzsics fenyeget Lőni fogják Zágrábot!? Radovan Karadzsics azzal fenyegetőzött, hogy a boszniai szerbek lőni fogják Zágrábot, amennyiben a horvát csapato­kat nem vonják ki Bosznia te­rületéről - közölte Paul Risley, az ENSZ-erők zágrábi szóvivője. A Borba című belgrádi napi­lap értesülései szerint Karad­zsics az ENSZ illetékeseivel folytatott paléi tárgyalásokon fenyegette meg Horvátországot. A szerbek egyszer, 1993 szerptemberében már lőtték rakétákkal a horvát főváros környékét. Szerb állí­tások szerint a Horvát Köztár­saság egységei már több napja részt vesznek az északnyugat­boszniai harcokban, s az ENSZ helyszínen tartózkodó megfi­gyelői is megerősítették, hogy a boszniai horvátok mellett a horvát hadsereg reguláris ala­kulatai is bekapcsolódtak a harcokba. Zágrábi jelentések szerint a horvát egységek a hétvégén je­lentős sikereket értek el a bosz­niai és krajinai szerbek elleni harcokban, s visszavonulásra kényszerftették az ellenséget Glamoc és Boszanszka Graho­vo irányába. Katonai elemzők szerint Boszanszka Grahovo stratégiai jelentőségű település, mivel a városon keresztül ha­lad a boszniai szerbeket és a knini szerb krajinát összekötő főútvonal. A sz^rb katonai közlemények cáfolják a horvát előretörésről szóló híreket, azonban beismerték, hogy a heves harcokban 11 szerb ka­tona életét vesztette, s harmin­can megsebesültek. • A bécsi román nagykövetség taná­csosa tagadja, hogy a román titkosszolgálat figyeltetné dr. Eva Maria Bárki bécsi ügyvédnőt. A magyar származású osztrák állampolgár Bárki, aki elkötelezett híve az erdélyi magyarok autonómiájának és Bárki ügyvédnőről tárgyalni kell konkrét esetekben ro­mániai magyarok vé­dőügyvédje, még­pedig nem csak ro­mán bíróságok előtt, hanem Strasbourgban is, az osztrák állam­rendőrségtől megfi­gyeltetésén kívül arról is értesült, hogy az SRI meg akarja gyilkoltatni. )|J 1 r/lOBAJlbHOM a ©!AC I m Clinton-jelcin-kézfogás Kohl a csúcson. (MTI - Telefotó) • Ötvenkét ország állam- és kormányfője tárgyal Budapesten Nyitott Európa = kölcsönös bizalom - Feladatunk ezen a tanács­kozáson többek között az is, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben szükséges tovább tökéletesíteni az EBEÉ jelenle­gi szervezetét, hogy hatékony­sága növelésével meg tudjon felelni a vele szemben támasz­tott, egyre növekvő követelmé­nyeknek. Megítélésem szerint a szervezeti változások körül­tekintő megvalósítása tovább segíthet bennünket abban, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat al­kalmazkodjék az új helyzethez, és sikeresen teljesítse hiva­tását. - A feladatok megoldásában az EBEÉ nincs egyedül. Egyre nagyobb szükség van azonban arra, hogy más nemzetközi szervezetekkel, elsősorban az ENSZ-szel fennálló kapcsola­tai összehangoltabbak legye­nek; az együttműködés rend­szeres, szabályozott formát ölt­sön. Ugyanez szükséges termé­szetesen más európai intéz­mények vonatkozásában is, hi­szen az egymást kiegészítő és segítő kapcsolatok rendszere csak hasznára válhat minden érintett félnek. - Felelősségteljes munka vár ránk, amelynek eredmé­nyeit érdeklődéssel és figye­lemmel várja a közvélemény. Magyarország mint házigazda igyekszik megfelelő körülmé­nyeket teremteni ahhoz, hogy ezek az eredmények megszü­lessenek - mondta Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság ne­vében sok sikert és eredményt kívánva az Európa-csúcs részt­vevőinek. - A Magyar Köztársaság ha­zánkkal szembeni bizalom je­lenként értékeli, hogy a követ­kező egy esztendőben betölt­heti az EBEÉ soros elnöki tisztét. Erről Horn Gyula be­POLITIKAI HIRDETES POLITIKAI HIRDETES POLITIKAI HIRDETES POLITIKAI HIRDETES fV 5ZGGGDGRT FÜGGETLENÜL! Dr. Szilágyi János ^J/ a független polgármesterjelölt TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁROKI A Szegedi Nyugdíjas Egyesület, megismervén Dr. Szilágyi János független polgármesterjelölt programját, támogatja Ót. Aki az együttműködési megállapodásunk alapján megválasztása esetén a törvényes lehetőségeihez mérten segíti Szeged nyugdíjasait a problémáik megoldásában. Ezért az egyesület kér mindenkit menjen el sza­vazni és voksával segítse elő Dr. Szilágyi János megválasztását. jliOt*1 ULl I f r „j A tanácskozás Göncz Árpád köztársasági elnök kö­szöntő szavaival néhány perccel 9 óra után vette kez­detét. A magyar államfő hangsúlyozta: - Úgy vélem, mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az előt­tünk álló kétnapos tanácskozás mennyire fontos az euró­pai együttműködés és biztonság szempontjából. Az 1989­1990-ben Európában lezajlott változások, illetve az ezt tükröző Párizsi Charta aláírása óta most másodízbeír nyílik lehetőségünk arra, hogy ilyen széles körben össze­gyűljünk, és megvitassuk az elmúlt időszakban történ­teket, valamint meghatározzuk a további tennivalókat. VAROST. AHOL NGMCSAK MEGSZÜLETNI JÓ! szélt a csúcstalálkozót megnyi­tó beszédében. A magyar mi­nisztefelnök rámutatott: úgy gondoljuk, hogy e megbízatás egyben a szűkebb régió, Kö­zép-Európa iránti figyelemnek is jele. Szólt arról is; a mostani találkozó fontos feladata, hogy az eddigi tapasztalatok alapján tovább fejlesszük az EBEÉ in­tézményrendszerét. Mint rámu­tatott, az EBEÉ-nek erősíteni kell központi szerepét az euró­pai biztonság és stabilitás fenn­tartásában. A hivatalos megnyitó után elsőként Butrosz Gáli mondott beszédet. - Feszültségforrások veszélyeztetik az európai biz­tonságot - mutatott rá az ENSZ főtitkára. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ-nek és az EBEÉ-nek koordinálnia kell béketörekvé­seit. Szólt arról is, hogy a volt Jugoszlávia területén kizárólag a tárgyalás lehet az egyetlen megoldás. A háború folytatása nem oldja meg a helyzetet. A délszláv békéltetésben az ENSZ játssza a főszerepet és ehhez segédkezik az EBEÉ. Az ENSZ főtitkára azt a meggyő­ződését is hangoztatta, hogy egyre hatékonyabb lesz az a keretszerződés, amelyet az EBEÉ és az ENSZ kötött, illet­ve, hogy intezív együttműkö­dés alakulhat ki a két intéz­mény különböző szervezeti kö­zött. - Nem volt elég a vasfüg­göny lebontása, meg kell aka­dályozni, hogy új falak épül­jenek az európai demokráciák között. Egyebek közt ezt hang­súlyozta beszédében az ameri­kai elnök. Bili Clinton rámuta­tott: az Egyesült Államok tá­mogatja a szabad, atomfegy­vermentes Európát, a boszniai béke elérését. Mint kifejtette: meg kell akadályozni a véron­tást, meg kell keresni a békés, tárgyalásos megoldást. Kitért arra is, hogy az EBEÉ-nek és a transzatlanti szervezeteknek nagy szerepet kell váltaniuk az európai demokráciák stabilizá­lódásában. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO megmarad a biztonsági keretek legfontosabb szerveze­teként, de ajtaját nyitva hagyja más országok előtt. Szólt arról is, hogy az EBEÉ vezető szere­pet játszhat a karabahi helyzet megoldásában. - Az egységes demokratikus Európa létrehozása a cél ­hangsúlyozta beszédében az orosz államfő. Borisz Jelcin egyúttal rámutatott arra, hogy ennek ellentmond a NATO ki­terjesztésének terve, hiszen Oroszország már nem ellen­sége az Észak-atlanti Szerve­zetnek, ellenkezőleg gyakorla­tilag már partneri az együttmű­ködés. Amennyiben a NATO részéről kiterjesztik a felelős­séget az orosz határok felé, ak­kor az orosz demokráciát kell megvédelmeznünk - hangsú­lyozta Jelcin, hozzátéve, nem szabad megismételni a múlt hibáit, egyetlen nagyhatalom sem létezhet az elszigeteltség viszonyai között. Az orosz el­nök egyúttal annak a reményé­nek adott hangot, hogy Orosz­ország lehet az európai biz­tonság keleti bástyája. - Olyan Európára van szük­ség, amelyben nem léteznek új elválasztó vonalak, de törek­vések sem új befolyási öve­zetek létrehozására. Többek között ezt hangsúlyozta beszé­dében a német kancellár. Szólt arról is, hogy az EBEÉ -vei együtt az Európai Unió és a NÁTO alkotja az alapját annak a tartós és igazságos európai békének, amelyre mindannyian törekszünk. Helmut Kohl nyo­matékosén felszólította a fele­lős személyeket a boszniai há­ború befejezésére. Szólt arról is, hogy az EBEÉ-nek nemcsak elveket kell hirdetnie, hanem azokat meg is kell valósítania. - A világ gyengeségét, této­vázását jelzi a Bosznia elleni agresszió. Erre Izethegovics bosnyák elnök hívta fel a fi­gyelmet. Hangsúlyozta: hiába állomásoznak a térségben az ENSZ békefenntartó erői. mert nem képesek egyetlen megtá­madott várost sem megmen­teni. A térségben nem dolgoz­hatnak külföldi újságírók és a boszniai szerbek cenzúrázzák a jelentéseket. A bosnyák elnök szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában emelt orosz vétók gátat szabnak a világszervezet erőfeszítéseinek, miközben a boszniai szerbek valamilyen forrásból mindig utánpótláshoz jutnak. - Történelmi jelentőségű békéltető feladatol tölthetne be a jövőben az EBEÉ, amely ed­dig vegyes eredményekkel já­rult hozzá a nemzetközi béké­hez. Erről Franjo Tudjman horvát elnök beszélt, hozzáté­ve: Horvátország mindent megtesz az európai stabilitás érdekében annak ellenére, hogy agresszió áldozatává vált. Tudjman felelőssé tette a nem­zetközi szervezeteket, mert nem reagáltak megfelelően a szörnyű háborús eseményekre. Egyúttal határozott és haté­kony lépéseket sürgetett, bele­értve ebbe akár a katonai erő bevetését is a béke megterem­tése érdekében. Jean Chrétien kanadai mi­niszterelnök egyebek közt megállapította: az EBEÉ a ma­ga nemében egyedülálló, az egyetlen össz-európai és észak­amerikai intézmény. Rendelke­zik azzal a politikai és erkölcsi tekintéllyel, hogy a földrészen felmerülő konfliktusok keze­lése érdekében újító szellemű megoldásokat keressen és alkalmazzon. A karabahi hely­zetről szólva Chrétien közölte: amennyiben az EBEÉ úgy dönt, hogy békefenntartó erő­ket küld Karabahba, Kanada kész rendelkezésre bocsátani a négy évtized során általa fel­halmozott békefenntartó ta­pasztalatokat. „Készek va­gyunk tervező csoportot kül­deni az EBEÉ-hez, amely segí­tene a békefenntartó művelet végrehajtásában. Fél egy után néhány perccel az elnöklő Vra­nitzky osztrák kancellár bere­kesztette az EBEÉ-csúcs máso­dik plenáris ülését. Ezt köve­tően „családi fotó" készült az állam és kormányfőkről, akik ezután a Hilton Szállodában a Horn Gyula dfszebédjén vettek részt. A sajtó kizárásával zajló ebéden jelen voltak küldöttség­vezetők, az EBEÉ-tagállamok legtöbbjének állam- és kor­mányfői, külügyminiszterei. A kötetlen légkörű ebéden több közvetlen hangvételű po­hárköszöntő is elhangzott. Délután sorrendben harma­dik plenáris üléssel folytatta munkáját a tanácskozás. A tel­jes ülésen Tansu Ciller török miniszterelnök elnökölt, aki országa nevében beszédet is mondott, őt követően Nagy­Britannia. Dánia, Üzbegisztán. Franciaország, Málta és Szlo­véniavezetői szólaltak fel. A nap fontos eseménye volt, hogy Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök, John Major brit kormányfő és Le­onyid Kucsma ukrán államfő aláírta azt az okmányt, amely­lyel Ukrajna csatlakozott az atomsorompó-szerződéshe/. Ezzel egyidejűleg Clinton, Jelcin, Kucsma, továbbá Nur­szultan Nazarhajev kazah és Alekszandr Lukasenko fehér­orosz államfő, valamint Major brit miniszterelnök 'láfrta az Ukrajnának, Kazahsztán:iak és Fehéroroszországnak nyújtan­dó biztonsági garanciákról szóló okmányt, s kicserélték a START 1. szerződés ratifikáci­ós okmányait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom