Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-30 / 306. szám

PÉNTEK, 1994. DEC. 30. BELÜGYEINK 3 expo-programok helyett Vendégségben - Magyarországon A kormány úgy döntött, hogy ezek a szellemi és anyagi energiák, az expo elmaradása ellenére se vesszenek kárba. Ezért megfelelő segítséget nyújt a tervezett rendezvények, programok lebonyolításához, a bennük rejlő értékek megőrzéséhez, hasznosításához. A támogatás mértékéről, feltételeiről is határoz majd a kormány, amikor megtárgyalja a „Vendégségben - Magyarországon" rendezvényeire vonatkozó javaslatokat. A tervezés, a szervezés és a programok koordinálásának egyik gazdája a Kormánybiztosi Iroda lesz. Itt érdeklődtünk arról, hogy a kormánydöntés után mi várható a „Vendégségben - Magyarországon" néven induló programtól. - Azt szeretnénk elérni, hogy a nagy, történelmi évforduló jegyében és évében megtartott rendezvények a hagyományokat és egy új, modern Magyarország képét ötvözzék. Ezt mutassák be minden honfitársunknak, vendégeinknek, akik hazánkba jönnek ez alkalommal. Az sem titkolt törekvésünk, hogy a több száz program, rendezvény a szórakozá,,Vendégségben - Magyarországon". Ez a címe annak a programsorozatnak, amely 1996-ra, a honfoglalás 1100. évfordulójára készülő ország rendezvényeit, eseményeit foglalja magába. Rövidesen a kormány elé kerülnek az erre vonatkozó elképzelések, tervek, amelyeknek a gerincét a meghiúsult expo vidéki programjai alkotják. Arról a - megvalósíthatósági tanulmánnyal is minősített - közel háromszáz rendezvényről van szó, amelyek több, mint 1100 pályázat közül ítéltettek a legjobbnak. son, ismeretszerzésen keresztül maradandó és pozitív élményt adjon, egyúttal hagyományteremtő is legyen. Vagyis olyan programokat szorgalmazunk, amelyek megismételhetők, tehát a jövőben is mind több vendéget „csalogatnak" vissza, hírnevet, tisztes megélhetést nyújtva a házigazdáknak — foglalja össze dr. Herkó László, a Kormánybiztosi Iroda idegenforgalmi és kulturális főigazgatója. • Ehhez azonban részben szemléletformálásra, részben a feltételek megteremtésére van szükség. Mindebből mit tart a legfontosabbnak? - Azt, hogy minden érintett ismeije fel: csak akkor lesz sikere a „Vendégségben - Magyarországon" programnak, ha a híres, magyaros vendéglátás maradéktalanul érvényesül, minden turista szeretett vendégnek érzi magát hazánkban. Az ilyen mentalitású - kellő szakmai hozzáértéssel párosított - vendégfogadás együtt jár a turistaforgalom bevételének növekedésével és hazánk jó hírének öregbítésével. Ehhez persze megfelelő színvonalú szolgáltatásokat kell teremteni, amiket az ide érkezők szívesen vesznek igénybe. A kormánynak szánt javaslatunkban ehhez jelentős anyagi támogatást igényelünk. • Kérem, említsen néhány, várhatóan nagy látogatottságot ígérő rendezvényt! - Csak ízelítőként tudok kiemelni a sok-sok esemény közül néhányat. Ilyen lesz minden bizonnyal a Nemzeti Múzeum „Új Magyarország története" kiállítás, a Géniusz nevet viselő és a világ szellemi alkotásainak legjobbjait bemutató kiállítás, a II. Európai Matematikai Kongresszus, a Pavarottikoncert, vagy a kolozsvári és a pozsonyi opera vendégjátéka, az expo helyén felépülő vatikáni pavilonban sorra kerülő egyháztörténeti kiállítás. A kormánydöntés után nyomban óriási tempót kell diktálnunk, mert már szorít az idő. Ugyanis valamennyi rendezvényünket be kell iktatnunk az 1996os turisztikai programba, hogy a hazai és a külföldi vendégek megfelelő ajánlatok közül választhassanak. Ebben nagy segítségünkre lesz az Országos Idegenforgalmi Hivatal, amely partnerintézményként segíti a „Vendégségben - Magyarországon" program megvalósítását. A kormánydöntés után tehát azonnal egyeztetni kell minden érdekelt szervezettel, társasággal a programot. Már csak azért is, hogy a márciusi berlini turistabörzén - a világ legjelentősebb ilyen szakrendezvényén - már kész, színvonalas programokat ajánlhassunk az öt kontinensről érkezett cégek képviselőinek. Így számíthatunk sok vendégre, rendezvényeink megfelelő látogatottságára. M. J. SZDSZ-es aggodalom Kérdéses, hogy a költségvetés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges kormányzati akarategység megvalósul-e vélte Pető Iván. az SZDSZ elnöke a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mindezt azzal együtt szögezte le, hogy kiemelte: a szabaddemokraták parlamenti frakciója egyöntetűen mondott igent a jövő évi költségvetésre. Hangsúlyozta, hogy az 1995-ös költségvetés jobb mint az 1994-es pótköltségvetés, és némileg hozzájárulhat a gazdaság szerkezetátalakításához. A jövőre előirányzott privatizációs bevételekkel kapcsolatban Pető Iván rámutatott: az utóbbi hetek vitái aggodalomra adhatnak okot. - Az SZDSZ nem érti, hogy egyes MSZP-s politikusok miért nyilatkoznak meglepődvepártjának az önkormányzatokban kötött koalfcióiról hangoztatta a sajtótájékoztató második felében Magyar Bálint. Úgy vélte: előre lehetett k Mindig magamnál hordom..., ahol lehet, használom is. Mert megtérüli tíÉLMAQYATORSZÁO ELŐFIZETŐI KLUBKÁRTYA tudni, hogy egyik politikai irányvonal sem szerez az önkormányzati választásokon akkora fölényt, hogy a helyhatóságokban egyedül kormányozzon. Magyar Bálint leszögezte: természetes, hogy az SZDSZ a megyékben, városokban és falvakban a lehető legszélesebb körű koalíciós megállapodásokat köti. Hozzáfűzte, hogy a szabaddemokraták nem léptek több helyütt megegyezésre a konzervatívokkal mint az MSZP. Elmondta, hogy az SZDSZ vezetése csak a szélsőségekkel való megállapodásokat nem ajánlotta helyi szervezeteinek, pedig erre a Munkáspárttal és a MIÉP-pel is lett volna lehetőség. Kérdésekre válaszolva Pető Iván nem kívánta kommentálni Gál Zoltán házelnöknek szerdán, a Nap tévében elhangzott nyilatkozatát, amely az SZDSZ-szel szembeni bizalmatlanságra tett utalást. Gál Zoltán évzárója A Magyar Országgyűlés a jövőben is törvényhozó parlamentként fog működni, azonban a Ház elnöke szeretné, ha a „törvénygyártás" jelentős teendői mellett a képviselőknek több idejük lenne az ellenőrző funkció gyakorlására. Ennek érdekében Gál Zoltán a napokban levélben kéri meg a miniszterelnököt: tekintse át a kormány jövő évre benyújtott, 58 parlamenti döntést igénylő törvényalkotási tervét. Idegileg és fizikailag teljesen kimerülve december 29-én 8.15 órakor önként jelentkezett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon Gulyás Lajos honvéd, aki december 20-án - 20 és 23 óra közötti időben - megszökött szolgálati helyéről és a hozzá tartozó lőszerrel együtt magával vitte a géppisztolyát is. A rendőrségi sajtószolgálat információja szerint a több megyére kiteijedő körözési akció során december 28-án kaptak jelzést arról, hogy a szökevény Záhonyban bukkant fel. Az Országos Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi főosztályának vezetésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, a Rendőrezred, valamint a rendőrség különleges szolgálata azonnal lezárta a körzetet és megkezdte az úgynevezett nyomonüldözést és kutatást. A szökevény jelentkezése feltehetően ennek hatására történt. A rendőrségi közlemény emlékeztet arra, hogy Gulyás Lajos a szökését követően december 21-én este 9 óra tájban - a XI. kerületben kirabolt egy nonstop élelmiszerboltot, majd az őt üldöző járókelőkre több lövést adott le. Egy 19 éves fiatalembert meg is sebesített. Nem Bönczöt akarják? A Független Kisgazdapárt vezetősége hatálytalanította a Vörös Vince kizárására vonatkozó korábbi döntését. A törvényhozás egykori alelnöke így ismét az FKGP tiszteletbeli örökös elnöke lett. A kisgazdák — egykori tagjaik tömeges jelentkezése miatt - rehabilitációs bizottságot állítanak fel - hangzott el a Független Kisgazdapárt Budapesten tartott sajtóbeszélgetésén. Torgyán József elnök elmondta: a tervek szerint február elején megkezdődik az a párt által kezdeményezett aláírásgyűjtés, amelynek célja: népszavazás kiírása a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáért. sr jem irigylem Eigner József bírót. Jó nagyokat rúgnak bele minden oldalról. Eigner úr annak az átvilágítócsoportnak a vezetője, mely a honatyákat s a magas közjogi méltóságokat, fontos személyeket hivatott politikai röntgen alá vetni. Arra kíváncsiak, vajon hány tisztviselő vett részt a kommunista rezsim titkosszolgálatának munkájában, azaz ki volt lllllll-as. Jelezte a problémákat, hogy - mint minden politikai kérdésben - az Alkotmánybíróság állásfogalását ebben az ügyben is kikérték: vajon törvényesek-e a felhasznált eszközök. Végül fél évvel a törvény meghozatala után alkalmazták rendelkezéseit. A munka azonban akadozik, bár annyi máris kiderült, hogy az eddig megvizsgált képviselők között akadt olyan, aki sáros a múlt bűneiben. Nevet még nem mondtak. Nagyobb gond ennél, hogy Eigner Józsefet hasonlóval vádolják, vagyis hogy koncepciós perekben ítélkezett, büntetéseket szabott ki koholt vádak alapján. A belügyminiszter figyelmezteti, az ellenzék védelmezi a bírót, így tiszta az ügy: nyilvánvaló politikai kérdésről van szó. lahet azért sejteni dolgokat. Torgyán sokat próbált kisgazdái verik az asztalt, azonnal ítéljék el az ügynököket. Az MDF-kormány hozta meg a törvényt, nyilván nem akarnak politikai öngyilkosságot elkövetni. A többi párt vagy nem nyilatkozott, vagy pedig a birókérdés megoldását szorgalmazzák. Annyit azonban nem ártana figyelembe venni, hogy a bíró jogalkalmazó. Támaszkodik a tételes jogra, ugyanakkor érvényesíteni kell a jogpolitikai elveket is. Mindig az adott rendszerben. Azért, hogy Eigner József a hatályos -jóllehet elitélendő - jogszabályokat használta, nem őt kell kritizálni, hanem az akkori törvényalkotót. A parlamentet, Kádárt, Hruscsovot — mindegy, egyiknek sincs sok értelme. Más, de etikai kérdés, hogy ilyen szakmai múlttal miért vállalta a bíró ezt a feladatot. De bizonyára számolt a támadásokkal, ö azonban úgy gondolta, itt nem róla lesz szó. rytekem gyanús ez a dolog. Eigner így, koncepciós peLLl rek úgy, az átvizsgáló bizottság jelentéseiről meg még mindig nem tudunk semmit. Pedig állítólag nagyon egyszerű dolog az aktákat összevetni a képviselők nevével, és így hamar elkészülhet a lista. Erre is törvény van, mely rendelkezéseinek előbb-utóbb eleget kell tenni. Remélem, egy törvényt nem lehet elszabotálni. Vagy horribile dictu - váltsák le Eignert, ha így jobban esik az igazság. Szóval ahelyett, hogy a bírót szidnák a politikusok, inkább a közöttük lévő volt titkosügynökökkel kellene foglalkozniuk. Mert vannak. Vagy esetleg tapintatosak szeretnének lenni? Talán tudják, kikről van szó? Helyjegy - negyvenötért A MAV január l-jétől 20 százalékkal emeli a belföldi vasúti személyszállítás díjait. Ez magában foglalja az általános forgalmiadó kedvezményes kulcsának növekedését is. A helyjegy ára 45 forint lesz jövőre. A nemzetközi forgalomban csak május 1-től lép életbe a mintegy 10 százalékos tarifaemelés. Január l-jétől mintegy 30 százalékkal emelkednek a belföldi fuvardíjak is. A nemzetközi forgalomban viszont változatlanok maradnak az áruszállítás díjai. Mindezt Magos György, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese mondta el a MAV csütörtöki sajtótájékoztatóján. • Harmincegy képviselőjelölt közül az ötödik helyet megszerezve lett Kisteleken városatya a 25 esztendős Darabos Gábor, aki az MDFKDNP-EKgP-Fidesz alkotta ellenzéki koalfció színeiben indult. A kisteleki közélet legifjabb szereplőjét magánvállalkozásban üzemeltetett pékségében kerestük fel. • Hogyan mutatná be önmagát? - A kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizem, majd egy budapesti szakmunkásképzőben péknek tanultam. Utána néhány évig a Fővárosi Sütőipari vállalatnál dolgoztam minőségi ellenőrként és laboránsként. A katonaság után egy kecskeméti maszek péknél kaptam munkát, onnét Németországba kerültem, és egy München melletti pékségben dolgoztam. Amikor 1991. karácsonyán hazajöttem, eszembe jutott, hogy nagyszüleim 4-5 éve bezárt, régi kisteleki pékségét 0 KÉRDÉS • Kistelek legifjabb képviselőjéhez „Vállalkozni, új munkahelyeket teremteni" ipartestület elnökségi tagja lettem. Az önkormányzati választások előtt néhányan megkerestek, hogy kellene egy olyan képviselőjelölt, aki megválasztása esetén a fiatalok érdekeit is képviselni tudná a testületben, az ő kérésükre indultam el. • Mit kellene tenni a helybeli fiatalokért? - Itt kellene tartani őket. Például szakmunkásképző iskolát kellene létrehozni, hogy ne más városokba menjenek, ha szakmát akarnak tanulni. újra kellene indítani. Újjáépítettük a régi kemencét, és 1992. áprilisában nyitottam ki. Azóta már kicseréltem azt a kemencét, és bővítettem a pékséget. Eleinte ketten dolgoztunk egy alkalmazottal, ma már három alkalmazottam van, s a nagymama is segít az eladásban. • Miért vállalt közéleti szereplést? - Idén választottak meg a helyi római katolikus egyházközség gazdasági felügyelőjének, s nemrégiben a helyi Darabos Gábor A munkahelyteremtés is fontos feladat, segíteni kell őket vállalkozások beindításában. Biztos vagyok benne, hogy nekem egyelőre tanuló szerep jut a testületben, hiszen meg kell ismernem a szervezeti felépítését, működését. Ebben számítok a régi képviselők és a polgármester segítségére is, hiszen csak így tudok majd valamit tenni a városért. H. Zs.