Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-29 / 305. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. DEC. 29. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA December 29. 1380. Meghalt Erzsébet anyakirályné, I. Károly király özvegye. 1606. Bocskai István fejedelem meghal Kassán. 1741. A cseh rendek Károly Albert bajor választófejedelmet Prágában Csehország királyává koronázzák. 1798. III. György angol király és 1. Pál orosz cár megbízottai Pétervárott szerződést kötnek Franciaország ellen. 1874. Arsenio Martinez de Campos tábornok államcsínye következtében megbukik az 1873. február 11én kikiáltott köztársaság és XII. Alfonz, király, II. Izabella volt királynő fiának trónra emelésével restaurálják a Bourbon-monarchiát. 1890. Megalakul a Szegedi Kenderfonógyár Rt., az. Első Magyar Kenderfonógyár Rt. átvételére. Az új részvények többségét a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank szerzi meg. 1892. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége radikális nézetei miatt kizárja Engelmann Pált és társait a pártból. 1918. A csehszlovák hadsereg bevonul Kassára. 1930. Az. e napon tartott népszámlálás adatai szerint a Romániában élő magyar nemzetiségűek száma 1 millió 425 ezer 507 (7,9 százalék), a magyar anyanyelvűeké 1 millió 554 ezer 525 (8,6 százalék). 1944. A II. világháborúban, a Budapestet körülzáró 2. és 3- szovjet Ukrán Front főparancsnokai fegyverletételre szólftották fel a fővárost védő német és magyar csapatokat. Vecsésnél a felhívást vivő szovjet parlamentert: Steinmetz kapitányt. Budaőrsnél pedig az elutasító válasszal viszszaútban levő Ilja Afanaszjevics Osztapenko kapitányt meggyilkolták. 1972. Díszünnepség az 50 éves Szovjetunió tiszteletére az Erkel Színházban. Ünnepi beszédet tart Apró Antal, az Országgyűlés elnöke. 1973. Megindul a forgalom Budapesten az újjáépített és meghosszabbított kisföldalattin. 1989. Horn Gyula külügyminiszter Bukarestben tárgyal. (Az első külföldi vezető politikus, aki a forradalom kitörése után Romániába látogat). - Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt alakul Szegeden (kettészakad a Kisgazdapárt). • Szerda estére az orosz hadsereg megközelítette a csecsen fővárost, s helyszíni jelentések szerint megkezdte Groznij (A rettenetes) ostromát. Az orosz vezetés szerint a légierő nem bombázza többé a várost, és „nem is ostromolják meg, de viszonylag rövid idő alatt megtisztítják a bűnözőktől". Ezzel szemben Szergej Kovaljov, Jelcin elnök emberi jogi megbízottja azt állította, hogy az orosz gépek támadták reggel a várost, és szétbombáztak egy árvaházat. A gyermekek az óvóhelyen tartózkodtak, és nem esett bántódásuk. A csecsenföldi katonai akciót összehangoló stáb szerdai ülésén bejelentették, hogy az orosz, csapatok nyugati és keleti irányból megközelítették a csecsen fővárost. Az előrenyomulás során elfoglalták a Groznij melletti Oktyabrszkoje települést, Hankala falut és a mellette lévő repülőteret. A csecsen fegyveresek két harckocsit, két páncélozott harcjárművet és egy ágyút veszítettek. • Ellentmondásos jelentések a csecsen fővárosból Megkezdődött Groznij ostroma Oleg Lobov, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára moszkvai sajtóértekezletén elmondta: az orosz csapatok már korábban is átlépték a csecsen főváros határát, s időről időre visszatérnek oda a fegyveres csoportok leszerelése érdekében. Lobov azt állította, hogy többé nem bombázzák Groznijt, nem is ostromolják meg, hanem fokozatosan, de viszonylag rövid időn belül „megtisztítják a bűnözőktől". Lobov beszámolt arról, hogy a csecsen vének tanácsa megpróbálta rávenni Dudajevet a tárgyalásokra. A csecsen elnök azonban az orosz csapatok kivonását szabta ennek feltételéül, ami Moszkva számára elfogadhatatlan. Dudajev állítólag parancsot adott arra is, hogy lőjenek agyon mindenkit, aki le akarja tenni a fegyvert. A BBC orosz nyelvű adásában grozniji szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy megkezdődött a csecsen főváros ostroma, s az orosz csapatok 5-10 kilométerre vannak a városközponttól. • A román ellenzék három pártjának, köztük az RMDSZnek a képviselői a parlamentben sajtóértekezleten tiltakoztak az ellen, hogy a román vámhatóságok annak ellenére továbbra is 15 ezer lejes (1 dollár 1775 lej) határátlépési illetéket követelnek meg a külföldre utazó román állampolgároktól, hogy az alkotmánybíróság kimondta: az erre vonatkozó törvény sérti a román alkotmányt. A sajtóértekezleten Constantin Avramescu szociáldemokrata és Angelo Flórian keff Román határátlépési illeték Meglopják a polgárokat ff reszténydemokrata nemzeti parasztpárti, továbbá Kerekes Károly RMDSZ-képviselő felhívták a figyelmet arra, hogy Florin Georgescu pénzügyminiszter kedden a parlamentben kijelentette: mindaddig alkalmazzák az illetéket, amfg a parlament nem fogad el más törvényt. Miután a törvényhozás csütörtöktől február l-ig téli szabadságra megy, ez még hónapokig tarthat. Iliescu elnök is védte a televízióban kedden ismertetett (az 1989 decemberi eseményekkel kapcsolatos) szenátusi meghallgatásán ezt az illetéket, azzal érvelve, hogy Törökországban is érvényben van hasonló intézkedés: szerinte csak az indokolás sikerült szerencsétlenül. Angelo Flórian viszont az állampolgárok egyszerű meglopásának nevezte a sajtóértekezleten az illeték további beszedését, ami veszélyes precedenst teremt. Kerekes Károly példátlan helyzetnek nevezte azt, amely a kormány döntésével kialakult. Rámutatott, hogy ilymódon a kormány más alkotmányellenes intézkedéseket és törvényeket fenntarthat, ami a jogállamiság aláaknázását jelenti. A Metró Réme - nem is rém? A manhattani esküdtbfróságon kedden vádat emeltek a negyvenkilenc éves Edward Leary ellen, akiről a rendőrség feltételezi, hogy a múlt héten ő hozta működésbe a New York-i földalatti négyes vonalán azt a gyújtóbombát, amely negyvenöt személyt megsebesített. Az ellene beterjesztett vádpontok emberölési és zsarolási kísérlettől kezdve illegális fegyverviselésig és tömeges testi sértésig terjednek. Csupán az első alapján huszonöt évi börtönbüntetésre (télhetik. Csakhogy felesége szerint az lenne ám az igazságszolgáltatás megcsúfolása, mert a férje teljesen ártatlan: egyáltalán nem <-f Metró Réme. Keddi sajtóértekezletén Marge Shaller kijelentette, hogy a férje - aki számítógép-programozó - a légynek sem tudna ártani, nagyon is kedves, szelíd, galamblelkű ember. Elmondta, hogy tizenhárom éve házasok, és van egy tízéves kisfiúk. Tagadta, hogy anyagi gondjaik lennének, annak ellenére, hogy a férje egy ideje munkanélküli. A rendőrség szerint Edward Leary egy sor merényletet tervezett végrehajtani a naponta 3,5 millió utast szállító New York-i földalatti különböző vonalain, hogy aztán megzsarolhassa a metropolist: adjanak neki pénzt, ha azt akarják, hogy ne helyezzen el több gyújtóbombát a metrószerelvényeken. A gyanúsított házában lekvárosüvegeket, benzint, metrótérképet és egy, a gyújtóbombák házilagos elkészítéséről szóló videofilmet találtak. A múlt heti merénylet során is egy benzinnel töltött üveg lobbant lángra. Marge Shaller közölte, hogy ő ugyan nem tud semmit a videofilmről meg a térképekről, de a lekvárosüvegeket ő használta fűszerőrlemények és leveskockák tárolására, a benzin meg a férjének kellett a fűnyíró üzemeltetéséhez. Karadzsics Szarajevót Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök támogatja azt a javaslatot, hogy „igazságosan osszák meg" Szarajevót a szerbek és a muzulmánok között. A boszniai főváros szerb ellenőrzés alatt lévő kerületeinek vezetőivel folytatott tárgyalásokon Karadzsics közölte: a várost két egységre kell osztani, s a városrészeknek szomszédos városokként kell kettévágná együttműködniük. A szarajevói találkozóra azután került sor. hogy a boszniai főváros szerb vezetői nyilatkozatban sürgették Szarajevó megosztását. Karadzsics hangsúlyozta: a szerbeknek joguk van Szarajevó egy részére, s a megosztás után a szerb városrészt „tervszerűen és hatékonyan fogják fejleszteni". • Egy kárpátaljai magyar elmondja az életét (I.) Halál a kémekre! • Fákh Sándor vagyok, még a Monarchiában születtem, itt Munkácson 1907. május 12-én. Hétéves voltam, amikor kitört az első világháború. Tanúja voltam az. akkori orosz betörésnek is, ahogy 1914 szeptember végén az orosz csapatok az Uzsoki szoroson benyomultak Magyarországra, az előőrsök egész Polenáig jutottak, s jöttek a menekültek. A háború alatt elvégeztem az elemi iskolát, aztán jött a 19-es cseh éra. Nagyon jelentős élménye volt az életemnek, hogy a híres cseh kultúrtényezők az összes magyar iskolát eltörölték. Erről én, sajnos, a könyvekben még sehol nem olvastam. Az én bátyám a negyedik gimnáziumból egyszerűen az utcára került, és vele együtt több ezer magyar gyerek. Hiszen Munkácson sokféle iskola volt. Például a tanítóképző, a magyar királyi főgimnázium... Az utcára kerültek a tanárok is. Később a szülők nyomására a város kebelén belül alakult polgári iskola, azt végeztem el. Ezzel be is fejeződtek a tanulmányaim, se én, se a testvéreim nem tudtunk továbbtanulni, elkezdődött a tengődésünk a senki földjén. Megpróbáltam a kassai felsőfokú ipariskolába bejutni, de nem vettek föl, mert háromasom volt cseh nyelvből. Teltek az évek, mit csináljunk? Egy teherautót kéne szerezni. Ez huszonkilencben volt, Munkácson talán akkor még ez az. egy teherautó volt, egy kéttonás Mercedes, nagy nehézségek árán vettük. A három fiú rávetette magát, engedtek egy kicsit fejlődni, de nagyon kellett dolgozni, hogy a vekszelt, donnerwetter, hogy van ez. magyarul... Hogy a váltót tudjuk fizetni. Csak a kocsiért havi háromezerhuszonnégy cseh koronát kellett befizetnünk a banknak - órára, percre. Az szörnyű egy szisztéma volt. Aztán vettünk egy háromtonnás kocsit is, mert hárman voltunk fiúk, és jöttek az irtózatos adók. Olyan adókat kezdtek ránk nyomni, amikkel az őslakosokat agyonnyomorították. A három Pákh-fiú küzdelme, amit a munkájukkal vittek véghez, a végén majdnem a nullával lett egyenlő. Akármilyen akaraterőnk volt, nem bírtunk ebből a helyzetből kibontakozni. Jött a finánc, és az egyik kocsit leláncolta a garázsunkban, mert nem bfrtuk az adót fizetni. Én se vagyok azért az a gyerek, hogy mindenbe beleegyezzem, elmentem Ungvárra a generáldirektorhoz egy kérvénnyel, valaki megírta cseh nyelven, hogy törvényellenes, ha az iparos kenyérkereső szerszámát leláncolják. De a generáldirektor csak legyintett, hogy menjek haza Munkácsra, és egyezzek ki a végrehajtókkal, Jirossal és Bartossal, Munkács két hóhérával. Úgy féltünk tőlük, mint a kágébétől a kommunisták alatt. Közben két cseh szállítási cég is létesült, közrefogtak bennünket. Az állami szállttások mind a két cseh markába kerültek. Mielőtt csak neszét vehettük volna, hogy lesz valami, a Frantát meg a Pepicskót már értesítették. A három Pákh fiúnak majdnem le kellett tennie a lantot, amikor szerencsére 1939 tavaszán jött a visszacsatolás, a két cseh cég kivonult, egy pesti vállalat érkezett, amelyik megvett kitermelésre egy hatalmas erdőterületet. A pestiek erős szállítási vállalkozót kerestek. A szolyvai állomásra kellett vinni a fát. Nekünk, a három Pákh fiúnak nem pénzünk volt. hanem erkölcsi értékünk. Megvették a teherautókat, hatalmas pótkocsis Mercedeseket, s a szállítás majd' hat évig úgy ment, mint az Omega óra. Anyagilag nagyon jó állapotba kerültünk, amikor elözönlötték bennünket az oroszok. Akkor jöttem rá, ha háború van, az nem az embert viszi el először, hanem a fölszerelését. Ha teherautója van, akkor azt. A magyarok is elvittek egy vagy két darabot, de maradt még vagy kettő, azt eltakarftották az oroszok. Később a három Pákh fiút is kitakarították - be a lágerekbe. Munkácsot 1944. október 26-án puskalövés nélkül vették birtokukba az oroszok. A katonaság bevonulása után azonnal megjelent az úgynevezett Szmers, ez egy rettenetes szervezet volt: (Szmers — szmerty spjúnam, magyarul: halál a kémekre. A szó legszorosabb értelmében kémelhárító szervezet a háború idején a Vörös Hadsereggel nyomult előre, de nem a katonák, hanem az NKVD irányítása alá tartozott. A Vörös Hadsereg tisztjei, parancsnokai is rettegtek tőle.) Egy Mehlisz nevezetű alak volt a Szmers vezetője, Ungváron székelt. Még a nevét se volt szabad kimondani, olyan rettenetes terror alatt tartotta az embereket. Mehlisz döntötte el a kárpátaljai magyarság sorsát is. (Folytatjuk.) Zelei Miklós Napfény, tenger,^ egzotikum... Kedvezményes repülőjegyek! 1995-BEN IS A TAN-TÚRA IRODÁBAN!!! New York 49 900 Ft Boston 53 500 Ft Washington 53 500 Ft Detroit 56 500 Ft Los Angeles 74 000 Ft Toronto 56 500 Ft Bombay 75 500 Ft Buenos Aires 93 000 Ft Jakarta 86 000 Ft A fenti árakból Tan-Túra Klubtagoknak 10% kedvezményt adunk! Fenti árak a repülőtéri illetéket nem tartalmazzák, Budapestről oda-vissza értendók. Jelentkezés és felvilágosítás: Tan-Túra Utazási Iroda 6722 Szeged, Kálvária sgt. 16. Tel.: 62/325-488, 323-287