Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-03 / 284. szám

SZOMBAT, 1994. DEC. 3. BELÜGYEINK 3 Csillagszóró show, 98 szegedi vállalkozóval A szegediek már meg­szokták, hogy november vé­ge felé a pavilonokat állító munkások birtokba veszik a város főterét. Készítik a terepet, hogy december ele­jén megnyithassa képzelet­beli kapuját a karácsonyi vásár. A tegnap délelőtt meg­nyílt vásár a Csillagszóró show nevet kapta a rende­zőktől. Kettő híján 100 sze­gedi vállalkozó jelentkezett az idén, a divatkereskedő­től, a kazettaáruson át, a büfésekig. Mint megtudtuk, főleg azok kínálják porté­káikat, akik egyébként saját állandó üzlettel nem ren­delkeznek. A három hétre négyzetméterenként 16-19 ezer forintért bérelhették ki a pavilonokat. A főtéri vásár tegnaptól december 23-ig, naponta 10­19 óra között várja az érdek­lődőket. (Fotó: Révész Róbert) • Az úgynevezett „átvilágító" bizottság álláspontja szerint Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Kuncze Gábor belügy­miniszter, Keleti György hon­védelmi miniszter, Csiba Judit igazságügyi politikai államtit­kár és Boross Péter, az Ország­gyűlés Nemzetbiztonsági Bi­zottságának elnöke sem illeté­kes a bizottság munkájának mi­nősítésére. A testület pénteken - újságírók előtt ismertetett ­közleménye leszögezi: a bizott­ság tagjai függetlenek és egyik említett személy sem felettese, s nem is munkáltatója a bizott­ság tagjainak. Az „egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek ellenőr­zésére létrehozott bizottság" az utóbbi időkben működésükkel kapcsolatban felhozott kifogá­sokra reagált sajtótájékoztató­• A Ili/Hl. árnyékában Az „átvilágító" bizottság önként le nem mond ján. Eigner József, a bizottság soros elnöke egy, a Magyar Hírlap november 30-i számá­ban közzétett cikkben elmond­ta: a BM által megküldött ada­tok szerint a névsorban első negyven országgyűlési képvi­selő között ügynök található. A megjelent nyilatkozattal kap­csolatban számos közéleti sze­replő, illetve pártpolitikus fej­tette ki elítélő véleményét. A tájékoztatón a bizottság tagjai határozottan kijelentették, hogy eddigi nyilatkozataik, illetőleg a testület eddigi eljárása során semmilyen titoksértést nem kö­vettek el és személyiségi jogo­kat sem sértettek. A bizottság egyik tagja. Tar György érvelése szerint mind a hivatali, mind pedig az államti­tok megsértésének személyhez kötöttnek kell lennie. Márpedig Eigner senkit sem nevezett meg a parlamenti képviselők közül. Személyi jogsérelemről pedig azért nem lehet szó Tar szerint, mert egy tény általános, sze­mélyhez nem kötött közlése nem minősül titoksértésnek. Újságírói kérdésre válaszol­va Eigner József elmondta: kézhez kapták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságá­nak felkérését a parlamenti tes­tület jövő heti ülésén való rész­vételre. Egy másik kérdés kap­csán kifejtette, hogy a három „átvilágító bírót" az Ország­gyűlés választotta meg, ezért csak a törvényhozás jogosult őket visszahívni. Eigner kije­lentette azt is, hogy kötelessé­gének tartja munkájának foly­tatását és önszántából nem kí­ván lemondani tisztségéről. Újabb vasúü katasztrófa, huszonegy halott... (Folytatás az 1. oldalról.) A ceglédi laktanyából kato­nákat vezényeltek a szajoli vasútállomásra, a vasúti sze­rencsétlenség színhelyére, hogy segítsenek a mentésben. A szajoli vasúti szerencsét­lenség halálos áldozatainak száma este tizenegyig 21 volt (személyazonosságukat még nem állapították meg); a sérül­tek közül mintegy hatvan sze­mélyt kórházba szállítottak, el­sősorban Szolnokra, Karcagra, Ceglédre. Helyszíni, nem hiva­talos információk szerint a Nyíregyháza felől érkezett vo­natnak nem kellett volna meg­állnia Szajolban. A szerelvény az állomás épületébe rohant... A mentés azonnal megkezdő­dött a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság, a polgárvédelem és a honvédség közreműködésé­vel. A szerelvény sérülést nem szenvedett utasait mentesítő vonatokkal és autóbuszokkal szállították el. Sebestyén And­rea, a szolnoki tévéstúdió mun­katársa lapunkat tudósítva el­mondta: a peronon álló és az. állomás várótermében tartóz­kodó utasokat a vonat, illetve a leomló épület téglái maga alá temették. A szolnoki és szajoli lakosok folyamatosan jelent­keztek véradásra. A helyszínt a hivatalosságok lezárták, csak az életmentő szakemberek ju­tottak be az állomás területére. Helyszíni értesülések szerint a 613-as számú belföldi gyors­vonattal 16 óra 45 perckor történt Szajolban a tragikus eset. A szerelvénynek a máso­dik vágányon kellett volna megállás nélkül átrobognia, de mindeddig ismeretlen okból egy váltónál áttért az első vá­gányra. A váltón való áthala­dás megengedett sebessége 40 kilométer/óra körüli, a vonat ennél jóval gyorsabban - egyes információk szerint több mint százzal - haladt. A szerelvény egyik kocsija beleütközött az állomás melletti lakóépületbe is, amelynek kidőlt az egyik fala és leomlott a teteje. A helyszínre folyamatosan ér­keztek a vasúti mentők, a moz­gást azonban nehezítette, hogy egy kidőlt tartóoszlop miatt le­szakadtak a villamosvezetékek A gyorsvonat egyik vagonja kisiklott, több vagonja oldalra dőlt, illetve behatolt az állomás épületébe. A váltónál történt a baj: a mozdony és az első ko­csi továbbhaladt, míg a harma­dik kocsi „váltott", maga után húzva a hetedik kocsival bezá­rólag a szerelvényt. Miként a Tűz- és Polgári Védelmi Or­szágos Parancsnokság ügyele­tese elmondta, roncsvágóval és minden lehetséges eszközzel próbálták feltárni az épület­be hatolt két vasúti vagont, amelyre rászakadt a menyezet. Mentőkutyák segítették erőfe­szítésüket, menteni a vagonba szorult utasok életét. A szolnoki rendőrség a 06­56-378-92l-es távbeszélőszá­mon nyújt felvilágosítást a sérültekről. Civil szerveződés a kistelepülésekért Kövegyen pénteken délelőtt a művelődési házban választási szövetséget kötött egymással három szervezet. A Polgári Szö­vetség Csongrád Megyéért, a Mórahalmi Közös Mezőgazda­sági és Vállalkozói Egyesület, valamint a Tiszaszigeti Gazda­kör írt alá megállapodást a me­gye egyik legkisebb falujában. Mint ahogyan a jelenlévők meg­fogalmazták, a szövetség célja, hogy az önkormányzati válasz­tásokon megfelelő módon kép­viseljék a kistelepülések érde­keit, illetőleg elősegítsék, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlésbe a lehető legtöbb kistelepülési képviselő juthasson be. P. T. P. Vámjogszabály­változások Január elsejétől számos pon­ton változnak a vámjogszabá­lyok. A személyforgalomban be­vezetik az azonnali vámfizetést, ami azt jelenti, hogy az utasok­nak belépéskor kell elkészíteni vámáru-nyilatkozatukat és kifi­zetni a kiszabott vámot. Ez alól a személygépkocsik és a nagy ér­tékű motorok kivételek. (ti an a belvárosi temetőben egy parcella, melynek rit­L/ kán van látogatója. Fél évszázada eltemetett, a hábo­rúban elhalt katonák nyughelye az. Fejfák - sírhantok nélkül Nevek - több nációra utalók. Johannok, Jánosok, Ivánok... Jobbára elfeledettek­Németországban működik az a hadisírokat fölkutató és gondozó szövetség, mely még tavasszal „bejelentkezett" Szegeden is, segítséget ígérvén a sírkert e részének ápolá­sához. Faxváltások, látogatások, helyszíni szemlék kö­vették egymást, s végül jött egy csapat fiatal, kitakarítani a katonák parcelláját, újraírni a fejfák feliratait, azonosítani a nevekből, aki szerepelt a listájukon. A pénz, ami a segítség igéretét, s az ifjúsági tábor buz­golkodóit követte, arra is fedezetet nyújt, hogy a katonasí­rok környezetét méltóbbá tegyék. Füvesítéssel, cserjeülte­téssel, az elhaltak nevének egy közös emléktáblára vésésé­vel. Itt tartunk most - van rá vállalkozó, előbb-utóbb visszaáll a rend a háborús emlékhelyen. Megnyugtatásnak szánjuk e közlést mindazoknak, akik kegyeletsértésre gyanakodnának netán. Türelmet kérünk azoktól, akik hozzátartozójuk nyughelyének megbolygatá­sa miatt aggodalmaskodnak. Halottak napja környékén volt olyan család, mely elvitelni szándékozott oda temetett rokonát... ifi sírkeresztek, fejfák eredeti helyükre kerülnek LiJ vissza, mert a német ifjak a pontos helyüket térké­pen rögzítették. A Jánosok, Ivánok, Johannok nyughelyét ezután is ott lelhetjük föl, ahol eddig. Háborítatlanul. A Szocintern befogadja az MSZP-t Az egybegyűlt politikusok ­köztük nemzetközileg ismert államférfiak, kormánytagok ­az ülésszak fő témájaként áttekintik a szociáldemokrácia helyzetét Közép- és Kelet-Eu­rópában, s megvizsgálják miként lehet összhangba hozni a demokrácia fejlesztését, egy hatékony gazdaság kiépítését és a szociális igazságosság elő­mozdítását. A nemzetközi kon­ferenciát Horn Gyula minisz­terelnök és Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé el­nöke nyitotta meg. A tanácsko­zást levélben üdvözölte Göncz Árpád államfő. Horn Gyula elöljáróban alá­húzta: nagy megtiszteltetést je­lent a Magyar Szocialista Párt és az egész közép-európai bal­oldali mozgalom számára, hogy a Szocialista Internacio­nálé először tartja e térségben tanácsülését. Ez is kifejezi Bu­dapest fontosságát a nemzetkö­zi viszonyok alakulásában ­mondta, majd leszögezte: a Szocintern nagy utat tett meg a Közép-Kelet-Európával kap­csolatos politikájában: 1989­90-ben még tartózkodó volt a magatartása, azután viszont gyors fejlődés indult meg a tér­Megkezdődött a Szo­cialista Internacionálé Tanácsának kétnapos konferenciája pénteken Budapesten, a Hilton Szállóban. A tanácsko­záson a világ valameny­nyi kontinenséről több mint száz szocialista, szociáldemokrata és munkáspárt képviselteti magát. ség baloldali pártjaihoz fűződő viszonyában. Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé elnöke beszédé­ben többek között azt hangoz­tatta: a litvániai, magyarorszá­gi, lengyelországi és más or­szágbeli választások eredmé­nyei arról tanúskodnak, hogy ezen országok lakossága bízik a demokratikus és reformbarát baloldali pártokban, abban, hogy ezek biztosítják az átmenetet egy szabadságban és igazságos­ságban élő társadalomba. A fran­cia politikus egyben bejelentet­te: az elnökség kedvező véle­ményt alakított ki az MSZP tel­jes tagként történőfelvételéről. • Pataki Ferenc festőművész tárlatával nyitott ki három év szünet után újra a B Galéria, a Bartók Béla Művelődési Központban. A „telt ház" előtt zajló ünnepélyes tárlatnyitón beszélgettünk az alkotóval. • Sorrendben ez már a harmadik kiállítása a B Galériában. Mit jelent pontosan a B Galéria kife­jezés? -AB Galéria elnevezés a Bartók Béla Művelődési Köz­pont rövidített változataként született, de talán az is fontos, hogy ebben a B-ben a Belvá­ros is benne van. A Képtár mellett talán a második leg­fontosabb galéria, könnyen megközelíthető, kisebb léleg­zetvételű tárlatoknak ideális hely. Nagyon megtisztelő, hogy most a a felújítás után először rám gondoltak. • A napokban sugárzott ­ismét - a Duna tévé egy 0 KÉRDÉS J • A festőművészhez „Megteremtődtek a kultúra alapjai" műsort, ahol úgymond ba­ráti beszélgetésnek lehet­tünk fül- és szemtanúi. Baka István, llia Mihály, Kalmár Márton, Temesi Ferenc és Ön teljesen gondtalannak, felhőtlen­nek tűnnek. Ez vajon csak a látszat? - A művészek között álta­lában a legetikusabb, ha nem viszi nyűgét és baját a nyilvá­nosság elé. Az adás is pont ezért volt inkább egy jókedvű beszélgetés, melyet ezen túl még összekötött természete­sen Szegedhez való szemé­lyes kapcsolódásunk, ami ta­lán érdekessébbé tette ezt az adást. • Vannak ezek szerint bo­rúsabb témák is. Most fo­lyik a nagy osztozkodás, a jövő évi költségvetés vitá­ja. Ön festőművészként hogyan tekint a jövőre, mennyire lesz kiszolgálta­tott helyzetben a művészet és a kultúra? - Az utóbbi időben megte­remtődtek az alapjai a kultúra támogatásának. A négy évvel ezelőtti változás mindenkit szélső pályára sodort, de most Pataki Ferenc úgy néz ki, hogy meglesznek a támogatók, gondolok itt a Nemzeti Kulturális Alapra és a többi intézményre. Végső soron a tehetségek gondozá­sára mindig van pénz, csak nagyon sok helyről kell a for­rásokat megtalálni. T.¥.

Next

/
Oldalképek
Tartalom