Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-28 / 304. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET MMÁ SZERDA, 1994. DEC. 28. I Inter-Európa Bank Rt Ünnepi tétlenség Valutatőzsde Ukrajnában 1994 októberében - egyéves szünet után - ismét megnyílt a kijevi bankközi valutatőzsde, felváltva a hetenként megtar­tott jegybanki aukciókat, ame­lyeken a külkereskedelemben érdekelt vállalatok eddig va­lutáhozjuthattak. A tőzsdén is hetente csak egyszer kínálnak eladásra dol­lárt, márkát és rubelt. Az első tőzsdenapon a hazai fizető­eszköz, a karbovanyec jelentős árfolyamesése következett be. A korábbi 1 USD = 54000 karbovanyec árfolyam helyett I USD-ért már 65000 kar­bovanyecet kértek. Az ukrán kormány az állam rendelkezésére álló devizák felhasználására új irányvonalat határozott meg. mely szerint az eszközöknek egy részét a pri­mer energiahordozók import­jára kell fordítani. Olyan devi­zákról van szó, amelyeket az ukrán exportcégek kötelező devizabeváltásából nyernek, ugyanis a jelenlegi rendelkezés szerint a devizabevétel 50 százalékát be kell váltani. A beváltott mennyiség 10 száza­léka a valutatőzsdére kerül, további 10 százaléka pedig a Nemzeti Bankhoz piaci árfo­lyamon átváltva. A maradék 3 százalék felett, fix hivatalos árfolyamon átváltva egy spe­ciális bizottság rendelkezik, amely ezt a pénzt az importő­röknek eladja. A devizael­osztás az 1994. október 10-én megállapított kulcs szerint történik, mely szerint a deviza 45 százalékát földgáz, kőolaj, atomerőmű, fűtőanyag import­ra, a további 5 százalékot pe­dig növény védőszerre, 15 százalékot gyógyszerre és nyersanyagokra, 5 százalékot pedig egyéb termékekre hasz­nálják fel. A maradék 20 százalék fedezi az adósság törlesztését, a tagsági díjakat és más nemzetközi kötelezett­ségeket. ÚJ közjog! kamara Az 1994-es esztendő jelen­tős fordulópontot hozott a Dél­magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara életében. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. számú törvény végrehajtásaként az év utolsó negyedében 19 me­gyében és Budapesten három tfpusú közjogi kamara - ipari és kereskedelmi, kézműves- és agrárkamara -, összesen 60 területi kamara alakult. A Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara meg­alakítására 1994. november 4­én került sor, melyről a sajtóban már hfrt adtunk. A területi kereskedelmi és iparkamarák megalakulását követően azok küldötteinek részvételével 1994. december 21-én megtartotta alakuló ülését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A küldöttgyűlés megvitatta és elfogadta a kamara alap­szabályát, megválasztotta annak tisztségviselőit. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének dr. Tolnay Lajost, a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank Rt. elnökét választották. A meg­választott 5 alelnök egyike dr. Szeri István, a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke, az Etikai Bizottság tagjaként Kelemen János, a CSMKIK Etikai Bizottságának elnöke fog tevékenykedni. Az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő DmKIK magánjogi kamara­ként betöltötte feladatát, tevékenységével hozzájárult a régió vállalkozói üzleti kap­csolatainak kiszélesítéséhez, valamint a vállalkozások napi munkáját segítő információkat egyre szélesebb körben juttatta el az érdeklődőkhöz. Aktív és hatékony szerepet vállalt a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara meg­alapításában. A megalakult Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara a jövőben köztestü­letként, törvényi felhatalmazás alapján végzi a gazdaság fej­lesztésével, támogatásával, általános érdekeinek szolgá­latával kapcsolatos tevékeny­ségét, az állami hatáskörök kamarák részére történő átadása üteméne megfelelően. A jövő év elején a CSMKIK osztályértekezleteken tervezi tájékoztatni a vállalkozókat a kamara előtt álló feladatokról, és javaslataikra, igényeikre támaszkodva kívánja megfo­galmazni az egyes osztályok munkatervét. Ezen megbeszélések idő­pontjáról a vállalkozókat külön értesttjük. Bízunk abban, hogy a vál­lalkozók felismerik a kamarák által nyújtott lehetőségeket, és fgy üzleti tevékenységük az eddigieknél kedvezőbb keretek között folyhat. Kívánunk gazdasági ered­ményekben és sikerekben gazdag új évet! Köszönjük, hogy partnerünk volt ebben az évben, és kérjük, hogy tevé­kenyen vegyen részt a meg­alakult gazdasági önkor­mányzat munkájában, hiszen a CSMKIK tevékenysége csak a vállalkozók közreműködésével válhat teljessé. Üzleti ajánlatok Német cég klinikai célokra műanyag- és gumikesztyűt, egyszerhasználatos fecskendőt, kötszereket, kórházi ágyat, komplett műtőberendezéseket vásárolna. cs0249 Német cég nosztalgikus petróleumlámpák gyártóival és szállttóival keres kapcsolatot. cs0250 Német csomagküldő szol­gálatot működtető cég aján­déktárgyakkal, játékokkal, sportszerekkel bővítené kíná­latát. cs0251 Német nagykereskedő cég fából készült szánkókat vásá­rolna. cs0252 A partnerkereső cégek címei, prospektusai, díjtétel ellenében a kódszámra történő hivatkozással a Dél-magyar­országi Kereskedelmi és Iparkamaránál beszerezhetők (6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., tel.: 62/321-343, 321-512). A dollár, melynek sorsát pozitíven ítélik meg az elemzők, stabilan tartotta magát az 1.57-1.58 DEM közötti szinten. Az egyetlen esemény, ami elindfthatott volna valami aktivitást, az amerikai jegybank Nyílt Piaci Bizottságának esetleges ka­matláb emelése, de ez a várakozásoknak megfelelően nem történt meg a héten. A legnagyobb árfolyam­mozgást egy távoli ország, Mexikó élte meg, ahol a pesot 15 százalékkal értékelte le a monetáris vezetés, de a piac még az új árfolyamszinten is igyekezett szabadulni a mexikói devizától. « A magyar bankközi piacok is csak az ügyfelek megbízá­sainak végrehajtását, azaz a szükséges minimumot elvé­gezve működtek a héten. Az igazi hírt nem is a piaci esemé­nyek, hanem a Nemzeti Bank legújabb döntéseinek hatásai jelentették. A regulátorok célja egyrészt az volt, hogy likvidi­tásszűkét teremtsenek a pia­con, másrészt, hogy megnehe­zítsék a leértékelésre való spekulációt, valamint tovább folytassák a bankközi piacok­ról való kivonulást, elengedve a - már nem is annyira - új­szülött piacok kezét. A dön­téseknek. amely egyrészt a deviza-forint swap, valamint az egy hónapos repo lehető­ségek megszüntetését, más­részt az MNB intervenciós sávjának 2,5-ről 4,5 százalékra való széthúzását jelentette azonban súlyos negatív követ­kezményei is lehetnek. Jelen­A világ devizapiaci szereplői nagy tétlen­ségben töltötték a ka­rácsony előtti hetet. Ilyenkor jellemző, hogy az árfolyamok szűk sávban mozognak, mi­vel sem az ügyfelek megbízásai, sem a bankközi kereskedők esetleges spekulációs ügyletel nem jelente­nek nagy volument. leg az egyhetes futamidőn túl nincs megbízható kamatszint a piacop, hiszen a piac illikvid, struktúrája egyenetlen és éret­len. Ilyen helyzetben a na­gyobb bizonytalanság minden­képpen a kamatok emelkedését és fluktuációjának növekedését fogja magával hozni, ami természetesen a hitelkamatok­ban is érezhető lesz, hiszen a bankok nem tudják fedezni kamatláb-kockázatukat a pia­con. A konverziós piac szintén előreláthatóan összeomlik, hiszen már eddig is alapvető probléma volt, hogy a piaci szereplők száma nem elegen­dő, ami illikviditást, nagy bi­zonytalanságot hozott a pia­con, és nagy árfolyammozgá­sokat. Az eddiginél is szé­lesebb árfolyammozgási lehe­tőség sokakat vissza fog riasz­tani a bankközi piacból való aktív részvételtől, hiszen a kockázat és lehetséges haszon aránya fgy még kedvezőtle­nebb lett. Szabó Ferenc • Csongrád megyelek a vezetésben Magyar Kézműves Kamara Megalakult a Magyar Kézműves Kamara. Az eseményt a területi kézműves kamarák egy-egy küldöttéből álló, országos bizottság készttette elő. Az alakuló küldöttgyűlésen - december 21­én, Budapesten - megyénként (természetesen ide értve a fővárost is) húsz-húsz, összesen négyszáz küldött vett részt. Itt rögzítették az alapszabályt, az első évi költségvetést, a tagdíj mértékét; s megválasz­tották a tisztségviselőket: a Magyar Kézműves Kamara első elnöke Szabó Tibor (Pest megyei küldött); az elnökségi tagok között van Kis Mihály, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara elnöke; az ellenőrző bizottság elnöke Orcsik Sándor, Csongrád megyei elnökségi tag, az etikai bizottság egyik tagja Böhm Sándor, Csongrád megyei alelnök. Szabó Tibor, a megválasztott elnök székfoglalójában ismertette terveit: hiteles tagregisztráció elkészítése, működőképes kamara, akár törvénymódosítás árán is, a kamarai feladatok jogszabályi rögzítte­tése. MAGYAR NEMZETI BANK ^ Valutaárfolyamok pcnzncm vételi közép eladási árfolyam 1 egységre. forintban Angol font 171,26 173,(8) 174,74 Ausztrál dollár 86.37 87,17 87,97 Helga és lux. frank (100) 342.18 345.64 349,10 Dán korona 17.93 18.11 18,29 Finn márka 23.27 23,50 23,73 Francia frank 20,37 20,58 20.79 Cörög drachma 1100) 45,43 45.89 46,35 Holland forint 62,75 63,38 64,01 ír font 169,07 170,80 172,53 Japán ven (100) 110,54 111,64 112,74 Kanadai dollár 79,32 80,11 80,90 kuuaiti dinár 369,86 373,48 377,10 Német márka 70,27 70,98 71,69 Norvég korona 16,11 16,27 16,43 Olasz líra (1000) 67,53 68.23 68,93 Osztrák schilling 9,99 10.09 10,19 Portugál escudo (100) 68,36 69.06 69,76 Spanyol peseta (l(N>) 83,22 84.08 84,94 Svájci frank 83,23 84,08 84,93 Svéd korona 14,80 14,95 15,10 USA-dollár 111,05 112,12 113,19 ECU (Közös Piac) 133,67 135,03 136,39 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Könyvajánlat A Szeged, Bartók Béla tér 1. (tel.: 314-681) sz. alatti Szak­könyvesbolt ajánlata: dr. Bácsi Sándor-Kaposvári Attila-Pö­löskei Pálné: A vállalkozások adózása I—II. kötet (Saldo Kiadó). Többéves tapasztalat összegzésével készítették el a szerzők a vállalkozások adó­zásáról szóló kézikönyvet, amelyben összefoglalták az egyes adókat szabályozó tör­vények előírásait, azok értel­mezését. Gyakorlatias, közér­hető és áttekinthető formában dolgozták fel a könyv kiegé­szítői a felszínre került témá­kat. A kézikönyv második köte­tében a magánszemélyek jöve­delemadója ismertetésére kerül sor elsősorban. Ezzel együtt megtalálhatóak a korábbi évek­ben közkedveltté vált tábláza­tok, amelyek a magánszemé­lyek részére történő kifizeté­sek, juttatások személyi jöve­delemadózásához, illetve a társadalombiztosítási járulék­alapot képező juttatások és járulékfizetés megállapításához nyújtanak segítséget. A BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat megvételre kínálja • Budapesten a IV., ker. Baross utcában lévő Ipartelepet - műhelyek - üzemcsarnokok cca 500-8000 nm hasznos alapterülettel. • Budapesten a XI. ker. Budafoki úton lévő ipartelepet - üzemcsarnokok 3000 nm felett. A terület frekventált fekvésű • Budapesten a III., ker. Fényes Adolf u. 19-21. szám alatti 17817 és 17823 hrsz.-ú ötemeletes irodaépületet 7 szintes I. emelet alkalmas szórakozóhely létesítésére. Összesen: 4278 nm alapterületű • Budapesten a III. ker. Fényes Adolf u. - Lajos utca - Perc utca által határolt területet. - üzemcsarnokok cca 1000-5000 nm-ig A területen található egyes csarnokok alkalmasak bevásárlócentrum és egyéb kereskedelmi központ létesítésére. Az ingatlan Óbuda frekventált helyén, és közlekedési esomóponl tőszomszédságában található. • Budapesten a IV. ker. Kiss Ernő u. 2. szám alatti ingatlanrészt. - irodák - raktárak - műhelyek - üzemcsarnokok 500-3000 nm-ig • Kiskundorozsmai Gyáregységét - raktárak - műhelyek - üzemcsarnokok 1 (XX)-2000 nm hasznos alapterülettel. - Belterületen helyezkedik el, közművesftett jól megközelíthető. Hasznosítási lehetőségek: - ipari tevékenység - nagykereskedelem stb. • Sopron, Vitnyédi út - AKKORI) ÁRUHÁZ épülete - és a hozzátartozó földterület. Hrsz. 382210. Részletes információ a hirdetésekkel kapcsolatban. Nagyiványi Antalné 168-7074 telefonján kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom