Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-26 / 303. szám

KEDD, 1994. DEC. 27. HAZAI TÜKÖR 11 • A Führer és a budapesti hadművelet címmel tartott előadását Ön azzal kezdte, hogy 1939-45-öt illetően minden évben más és más Hitler áll előttünk. Megfogalmazható ez úgy is, hogy Hitler emberi-hadvezéri személyiségváltozásai magyar vonatkozásokban is kimutathatók? - Nem lehet egyértelmű igennel válaszolni. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a magyarországi helyzettel kapcsolatban változtatta a véleményét. Bizonyos, hogy a magyar politikai elitről rendkívül elmarasztaló volt a véleménye. Konzervatívnak, feudálisnak tartotta. Amikor például a magyar békctapogatózásokról mind több információ jutott a németekhez, politikai vádiratnak is minősíthető okmányt készítettek, melyet Hitler személyesen adott át Horthynak, Kállay Miklós miniszterelnökkel szemben. Nehéz lenne kibontani, hogy ez, a politikai vezetőket illető negatív vélemény mennyiben vonatkoztatható a magyar társadalom egészére. Hitler ugyanis végigfecsegte-locsogta az egész életét, a teljesebb képhez számos forrást kell tanulmányozni. • A magyarországi harcok kapcsán Ón megjegyezte: a Führer az ellenfeleiről csak annyira vett tudomást, amennyire ez előnyös volt a számára. És a szövetségeseiről? Pontosabban: a magyar hadseregről? - A probléma nagyon érdekes. Mert például a román hadseregről is nagyjából az volt a véleménye, mint a magyarról - és már a háború előtt is - hogy nem lehet vele komolyan számolni a Barbarossa hadműveletek során. A románokról alkotott véleményét azonban befolyásolta, hogy Antonescu marsall empátiával, a pillanatnyi helyzetnek leginkább megfelelően tudott Hitlerrel tárgyalni. Szinte ő volt az egyetlen szövetségese, aki nem kényszerült a führeri monológok egyoldalú végighallgatására. A románokról alakított képet igyekezett kedvezőbben alakítani. Azt akarta megértetni, hogy a román nem szláv nép — nem beszélt az eredetelméletról, a nyelvről, ez nyilván nem is érdekelte volna Hitlert - de az, hogy „nem szláv" az ő gyűlölet-kategóriájába bevihető megfogalmazás volt. Az Antonescu iránti bizalma, bonyolult összefüggésben, de jelentősen megkönnyítette a románok kiugrását a háborúból, 1944. augusztus 23-án. Hitler személyiségét a mai napig árnyalják a különféle indítékkal megfogalmazott vélemények. Bár többet írtak róla, kint két nagy ellenfeléről, Churchillről és Sztálinról; az elemzés lezárhatatlan, hosszú időre munkát ad mind a történészeknek, mind a pszichológusoknak. Dr. Vargyai Gyula, a Hadtörténeti Intézet igazgatója a főváros fél évszázaddal ezelőtti ostroma kapcsán rendezett konferencián a bennünket közelebbről érintő összefüggésekben foglalkozott e témával. Budapest osztroma: a Dunába robbantott hidak • Fél évszázad lezáratlan kérdései Hitler és a magyarországi harcok J csodafegyver• Fél évszázaddal a magyarországi harcok után, Hitler teljes megsemmisüléséhez közeledve, ha a háború végikifejletét nézzük, újból és újból találkozunk a csodafegyver-hírekkel. Nevezhetjük csodafegyverszindrómának is. Ez a tünet, Friessner vezérezredes szavaival, a démonikus Hitler blöffjeinek egyike volt, vagy a propagandagépezet manipulációja? - Ami a propagandát illeti, kétségkívül blöff volt. De azért nem célszerű ennyire leegyszerűsíteni a dolgot. Ugyanis tény, hogy a német hadiipar a szövetségesek iszonyatos bombázásai ellenére 1944-ben nyújtotta a csúcsteljesítményt, elsősorban Albert Speer szervezőképességének köszönhetően. Ujtípusú tengeralattjárókat, harckocsikat, rohamlövegeket állítottak elő. Elkészítették a lökhajtásos vadászgépet, a Messerschmidt 262-est. Egy sor haditechnikai újdonságot vetettek be, ezek azonban már nem lehettek a háborút eldöntő tényezők, mégha a német hadiipar bravúrteljesftményének számítottak is. Hitler, amennyire meg lehet (télni, tulajdonképpen önmagát győzködte az olyan kijelentésekkel. hogy ha majd lezárul ez a program, befejeződik az a program... Csodafegyverről azonban szűkebb körben nem beszélt. A nyilvánosság persze mást kívánt, de azt már a goebbelsi propagandagépezet tartotta szóval. • Az ötven évvel ezelőtti eseményekről Hans Friessner tábornok, aki azon a tragikus őszön a magyarországi harcokat egy ideig irányította, emlékirata szerint olyan felhatalmazást kapott a Führertől, hogy: „a magyaroknak nem lehetnek igényeik". Mire vonalkázhatott ez? A hadseregre vagy annál is többre? - Friessner már a saját bőrén érezhette, hogy mennyire korlátozottak a lehetőségei. Hiszen tudjuk, még a román kiugrás előtt többször is Hitlerhez repült, hogy jelezze: Romániában készül valami, de nem tudta meggyőzni őt. Nos, amikor bekövetkezett a jasikisinyovi vonal áttörésével járó szovjet offenzíva után, a román szövetséges kiugrása meghatározó jelentőségű volt. De amit Friessner fr, az félreérthető, sőt mondhatom: nem is igaz. Magyarország 1944 őszén megszállt ország ugyan, de még mindig harcol. Van kormányzati rendszer és a helyén van a kormányzó. A németeknek azonban mindig nagyon rossz véleményük volt a magyar katonai teljesítményekről. Igaz, hogy a harctereken 1944ben elmaradt a Magyarországon harcoló német alakulatoktól, de nem volt egyszerűen „leírható". • A Führerről tartott előadásában Ön Guderian tábornokra hivatkozva azt mondta: Hitlernek az volt a véleménye, hogy Budapest elvesztése a nyugati offenzíva sikerét - az Ardennekben folyó hadműveletről van szó - 50 százalékkal csökkentené. Vajon a kutatások igazolták ezt az állítást, vagy ez is csak egy hitleri blöff volt? - Az volt, pótcselekvés önmaga számára. Ezúttal is improvizált - egyébként olykor nagyon sikeresen rögtönzött s mint tudjuk, még 1945-ben is voltak jól hangzó megnyilatkozásai. A háború két helyszíne összehasonlítható ugyan a hadseregek egészét tekintve, de semmiféle megfogalmazás nem változtat a tényen: ott is, itt is a Harmadik Birodalom végvonaglása zajlott. H szovjet irattár bevehetetlen erőd • Korábban egyoldalúan kezelték a háború magyar vonatkozású eseményeit. Ez a konferencia, amely az 50 évvel ezelőtti ostromhoz kapcsolódik, hozzásegít e ahhoz, hogy bizonyos részleteket hitelesebben lássunk? - Néhány előadásról ez egyértelműen elmondható. Elsősorban Szabó Péternek a hadműveletekkel kapcsolatos beszámolójára. Borús Józsefnek a Konrád fedőnevű felmentőakciókra vonatkozó kutatásaira utalnék. Ezek tisztábbá teszik a képet, amelynek korrekt bemutatásáért sokat tett a magyar történettudomány. Jelentősebb továbblépésre azonban csak akkor számíthatunk, ha hozzáférhetővé válnak a volt szovjet levéltárak is. Magyar történész, hadtörténész ugyanis mindeddig szovjet hadműveleti anyagot még nem láthatott! Miközben a nyugati frontra, a normandiai partraszállásra vonatkozóan már olyan munkák is készültek, amelyekben összehasonlftották az inváziós hadsereg és a védők terveit, küzdelmét, mert magát az iratanyagot vethették össze, mi még azt sem tudjuk pontosan, hogy a szovjetek milyen veszteséggel vették be Budapestet. És nem ismerjük a magyarországi harcok irattári anyagát sem. Hol vannak Hitler maradványai? • Hitlerről tudni vélik, hogy 1945. április végén öngyilkos lett. A részletek színezése azonban arról árulkodik, hogy a suieidium mikéntje is bizonytalan. Olvasni lehetett arról is, hogy a testmaradványokat Moszkvába vitték. Ám az egyértelmű bizonyosság e téren is várat magára. Voltaképpen mi az igazság? - Ketté kell választani a témát. Az öngyilkosság végrehajtásának módja is tisztázásra vár. Van olyan változat, hogy szájba lőtte magát. Más verzió szerint előzőleg szétharapott egy ciánkapszulát és ezt követően lőtt. Megint más vélemény szerint nem sajátkezűleg vetett véget az életének. A bizonyosság annyi, hogy ott, a bunkerben meghalt. A tetem sorsát illetően hosszú ideig még nagyobb volt a bizonytalanság. Aztán cikkezni kezdtek arról, hogy Moszkvába szállították. Ezt, a maga módján a KGB is erősttette egy, nyugatra kijuttatott filmrészlettel. Én is láttam Brüsszelben, a belga televízióban egy filmet, amelyből kitűnt, hogy a Führer holtteste nem semmisült meg. Ugyanakkor volt olyan szovjet vélemény, hogy a maradványokat nem találták meg. Később azonban elszólták magukat: közölték, hogy fogorvosi nyilvántartás alapján azonosították Hitler koponyáját. Amiből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a koponya a rendelkezésükre áll. A legújabb információk szerint lényegesen több maradt meg a testből, mint amit feltételezni lehetett. Érthetetlen, hogy miért kell ebtien az ügyben még mindig ködösíteni... • Biztosan tudjuk, hogy a bunkerbe a szovjetek hatoltak be elsőként? - Igen. Mint ahogy az is bizonyos, hogy az öngyilkosság akkor következett be, amikor a szovjetek már egészen közel voltak a kancellária bunkerjéhez. A teljes bizonyosság a halál részletkérdéseit illetően azonban még várat magára. Reméljük, ezt is megérhetjük. Mint ahogy abban is bízhatunk, hogy nem lesz újratemetés! Király Ernő Könyv a nárcizmusról Dávid Katafin Zsuzsanna: Srínttkr és ének Országos diákfotó-pályázat • „Idézni nem könnyű, jól idézni még kevésbé" - íija Dávid Katalin Zsuzsanna „Színek és ének" című könyvének előszavában a lektor, H. Tóth Tibor. A szegedi Tömörkény István Gimnázium tanárának könyve lehetne idézetgyűjtemény is, hiszen a százhúsz oldalon összesen kétszáznegyvennégy rövidebb-hosszabb idézet olvasható, töbt>ek között Schöpflin Aladártól, Szabó Zoltántól, Bodnár Györgytől, Móricz Zsigmondtól, Juhász Gyulától, Fülöp Lászlótól, és attól, aki a könyvet ihlette, Kaffka Margittól. A Színek és ének mégsem idézetgyűjtemény. Valami más. Érzelmekkel telített esszéisztikus irodalomtörténeti értekezés a rendkívül fiatalon, harmincnyolc éves korában spanyolnáthában elhunyt írónőről, s nárcisztikus hősnőiről. S itt álljunk meg egy pillanatra. Dávid Katalin Zsuzsanna ez utóbbi szempont, tehát a nárcizmus, a nárcisztikus alkat, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló impresszionista és szecessziós stílusjegyek alapján tekinti át Kaffka Margit munkásságát. Vizsgálat alá veti novelláinak és regényeinek hőseit; kutatja ki miért szenved, ki miért lázad, ki miért fordul önmagába, ki miért szakad el a világi élettől, s hagyja ott a valóságot. „A freudi definíció értelmében azt nevezzük nárcisztikus alkatnak - írja Hauser Amold —, aki szerelmi libidóját, szeretetét és érzelmi motiváltságú figyelmét, a külvilágról avagy a tárgyi világról, más személyekről és tárgyakról elfordítja és önmagára öszpontosítja. Nem képes szeretni mást, csak önmagát, illetve tulajdonképpen önmagát sem, mert az, aki önmagán kívül nem talál szeretnivalót e világban, végső soron megvetni és gyűlölni kényszerül saját énjét is." A szerző szerint Kaffka nárcisztikus hősnőire rendkívüli módon hatnak a színek, az illatokkal teli emlékek, pillanatok; figurái szómámorban élnek, a szavakat valóságpótlékul használják, védekezésül a külvilág támadásai ellen. Dávid Katalin Zsuzsanna úgy halad végig Kaffka életművén, korai novelláitól (Gondolkodók, Egy házasság, Ünnep) kezdve regényein (Mária évei, Állomások) át a „Szfnek és évek" című főművéig, hogy ki-kicsíp alkotásaitól, pontosabban a kaffkai figurák jellemrajzaiból egyegy momentumot, majd azt, a történet teljes ismeretében, megmagyarázza, felfejti. Dávid Katalin Zsuzsanna helyet keres könyvével Kaffka Margitnak, annak a fiatalon elhunyt írónőnek, akiről a következőket frta Schöpflin Aladár: „(...) az az érzésem, hogy a magyar irodalom és közönség nem érdemelte meg Kaffka Margitot. Ma sincs tiszta tudatában annak, hogy mit nyert életével és mit vesztett halálával." Sz. C. Sz. Kiírta a huszonnyolcadik országos középiskolai fotókiállítás pályázatát a pécsi 508-as számú ipari szakmunkásképző és szakközépiskola. Az április harmadikán nyfló és a hónap végéig látható fotótárlatra minden olyan huszonkét évnél fiatalabb diák pályázhat, aki rendszeres középiskolai oktatásban részesül. Személyenként négy egyedi kép és egy négy darabos sorozat küldhető be; a fotók színesek és fekete-fehérek is lehetnek, de hosszabbik oldaluknak pontosan huszonnégy centiméteresnek kell lenniük, s lehetőleg kastrozás nélkül kérik őket. A pályázat csak a rendező intézménytől igényelt, kitöltött nevezési. lappal együtt érvényes, melynek adatait ad jelentkező diáknak iskolája pecsétjével és aláírással is igazolnia kell. A lap visszaküldéséhez saját nevére címzett, felbélyegzett borítékot is mellékelnie kell a pályázónak. A képek hátoldalán csak a nevezési lapon is szereplő elmüket és sorszámukat szabad feltüntetni. Az összesítésben legjobb eredményt elérő két iskolát külön jutalomban részesítik. A pályázók alkotásaikat legkésőbb március elsejéig küldhetik be a rendező iskola alábbi címére: 7601 Pécs, Pf. 269. Hirdetését személyesen 7-16 óráig adhatja fel a Stefánia 10. sz. alatt, telefonos hirdetésfelvétel 7-12-ig: 481-281 (Csak felárral és gyaszkozlc menyek) 12,14-17^: 318-999 DÉLMAQYARORSZAO 7-L5-IG:D4U-4JY