Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-26 / 303. szám

KEDD, 1994. DEC. 27. • Magányosok, hajléktalanok és a Vöröskereszt Már csak nyomorenyhítésre futja BELÜGYEINK 3 A szeretet ünnepe előtt jó előre szervezőmunkába kezd­tek a szegedi vöröskeresztesek. Az idén főként az egyedülélők fölkutatását és megajándékozá­sát tűzték ki célul. Az alapszer­vezeti titkárok, aktivisták mint­egy 250 olyan személyt talál­tak, akikre rajtuk kívül aligha nyit más ajtót. Korábbi szemé­lyes kapcsolataikat latba véve, a rádió nyilvánosságát fölhasz­nálva kérték a városbeli cégek, tehetősebb polgárok segítségét, járuljanak hozzá a magányosok megajándékozásához. Fogadó­készségük jeleként ügyeletet tartottak, ám a végeredmény lehangoló: úgy tűnik, hogy az adakozók is elszegényedőben vannak. A szerény élelmiszer­csomagok némi édességből, konzervekből álltak össze. Az Azt mondja a Vöröskereszt szegedi területi szerveze­tének vezetője, Korom István, hogy az utóbbi években alaposan megváltozott a humanitárius szervezet munkája. A békeidőben alapvetően egészségügyi feladatok ellá­tására, váratlan katasztrófa-helyzetekben azonnali segít­ségadásra hivatott szervezet energiájából, pénzéből jósze­rével már csak a szociális gondok mérséklésére futja. Igaz, a tömeges elszegényedés már önmagában is elég ka­tasztrófa­érték 60 százalékát a saját erő­ből - a szociális árusításból és korábbi adományokból össze­gyűlt összegből - állták, 30 százaléka a Vöröskereszt köz­pontjától származik, a többi az, ami helyi adakozásból csur­rant-csöppent a perselybe. A múlt héten megtartott ren­dezvényeken, a dorozsmai, a petőfitelepi klubban, az Eszpe­rantó utcában megtartott fe­nyőfaünnepen is sok csomag talált gazdára. A Vöröskereszt jóvoltából összesen csaknem 400 városlakó részesült némi szerény meglepetésben. A Dél­Magyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvánnyal közösen okoztak örömet a kórházban, klinikán fekvő kicsinyeknek, a polgármesteri hivatalban meg­tartott gyermekkarácsonyi ün­nepségeken pedig csaknem 500-an örülhettek a közösen támogatott műsornak és a cso­magoknak. Csendes, nem látványos munka a vöröskereszteseké. Azt mondják, ha mást nem, hát akkor lelki megnyugvást tud­nak nyújtani azzal, hogy meg­hallgatják azt, aki elsírja bána­tát. Aki elpanaszolja, miként telnek téli napjai a fűtetlen szobában... Mert hogy a huma­nitárius szervezet pénzt, tűzifát adni nem tud, miként állami, szociálpolitikai feladatokat át­vállalni sem. Jogosítványa az egészségvédelemre, ismeretter­jesztésre, az ifjúság fölkarolá­sára is szól, s jövőre ez a szer­vezet lesz a véradás rendszeré­nek a gazdája is. Ki tudja, a következő évben futja-e majd idejükből, energiájukból, pén­zükből, hogy ajándékot helyez­zenek a magányosok, a hajlék­talanok karácsonyfája alá? Ch.á. Miniszterelnöki jókívánság Boldog, békés karácsonyt ktvánt az ország népének és a megjelent mintegy 1600 gyer­meknek Horn Gyula miniszter­elnök szombaton, a Budapest Kongresszusi Központban ren­dezett karácsonyi ünnepségen. Pécsi Ildikó, országgyűlési képviselő, a szervezők egyike ehhez hozzátette: mindannyi­unkra ráfér most és a jövőben a karácsonykor jobban kifejezés­re jutó szeretet, megértés. A parlamenti képviselők és a kor­mány által szervezett rendez­vényen - amelyre nagycsalá­dosok, hátrányos helyzetű gye­rekek kaptak meghívást - ott volt Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke és Kuncze Gábor belügyminiszter. A borforgalmazás több sza­bálya változik január l-jétől. A három liternél kisebb kiszere­lésben értékesttett bort ezentúl csak a palackos borokra érvé­nyes szabályok szerint lehet majd értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a cso­magolásnak ki kell elégítenie az úgynevezett palackállósági vizsgálat előírásait, s a cimkén fel kell tüntetni az évjáratot, az alkoholtartalmat, valamint a töltési adatokat. Hazánkban évente átlagosan négymillió hektoliter bort állítanak elő a pincészetek, amelyből 1 millió hektoliter megy exportra, a többi a bazai piacra kerül. Az itthoni borból 2 millió hektoli­tert hordóban értékesítenek. A három liternél nagyobb edényben forgalmazott bor hordósnak tekinthető, de fo­gyasztóvédelmi okból e terüle­ten is szigorodnak a szabályok, így például a csomagolást dézs­mamentessé kell tenni, vagyis zsineggel, illetve más eszköz­zel kell lezárni. Ugyanígy a kannára cimkét kell ragasztani, amelyen szerepelnie kell a bor nevének, a cukortartalomnak megfelelő típusjelzésnek, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítési számának, valamint a töltési dátumnak. A borozók csak.OBl-engedéllyel rendelkező bort vásárolhatnak. Az engedélyeket a termelő kö­teles beszerezni. Egy-egy vizs­gálat költsége csupán néhány ezer forint, ami nem jelentős tétel. A Borkultúra Alapítvány szeretné, ha a nyugat-európai gyakorlat terjedne el Magyar­országon is. A KEG rozsda­mentes acéltartályokból a pul­ton, az üdítőknél ismert csapo­kon töltik poharakba a bort. Az említett eladási forma egyszeri beruházási költsége 20-25 ezer forint. Az alapítvány álláspont­ja az, hogy nem elhanyagolha­tó a bor minőségének javításá­ban az önkormányzatok fele­lőssége, hiszen e testületek fel­ügyelik a különböző értékesí­tési csatornákat. Hatáskörük azonban korlátozott, mivel a törvények nem teszik lehetővé a vétők elleni következetes fellépést, például az üzletek bezárását. Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig (Csak felárral 2 4S1 2S1 és gyásiköilemények) S-l 2, 14-17-ig: 318-999 DélmaqyarorszAq 7-15-ig: fjZ(J-Z J V Reggeli nélkül nehéz Az általános iskolai tanulók 11 százaléka üres gyomorral megy reggel iskolába - állapí­totta meg a giesseni egyetem kutatócsoportja. Útközben vá­sárolnak valami édességet, amelyet a nagyszünetben fo­gyasztanak el - mondta Ale­xandra Heyel, a kutatócsoport vezetője. A felmérésben 400 általános iskolai tanulót, s számos idő­sebb fiút és lányt kérdeztek ki 18 évesig bezárólag. - Az a szokás, hogy reggel semmit sem esznek, rossz tanulási eredményekre vezet. Az agy­nak szüksége van az élelmi­szerből származó energiára, egy csokoládészelet nem ele­gendő az energia előállítására - hangoztatta Alexandra He­yel. - Az egészséges, teljes érté­kű reggelihez tejre, rozs- vagy zabpehelyre, vagy rozskenyér­re és gyümölcsre van szükség. Az uborka, a paradicsom és a sárgarépa is jó szolgálatot tehet - állítja. [TJgy időben - különböző okokból - a rutinos kmk-sok LÓ közé sorolhattam magam, s mint eképpen kőzve szélyes egyén, álcát öltöttem. Mondhatom, harminc napi elzárás réme találékonnyá teszi az embert: nyakkendő, diplomatatáska; soha nem szabad megállni, az utcán és • egyéb közterületen jobb sietni, mégpedig szemmel lát­hatóan határozott céllal, későn hazajárni, hajnalban el távozni, de inkább máshol hálni. Fecsegésemnek tétje nincsen, szilárdra épített alkotmányos jogrendünkben ­ahol mellesleg már nem az „aki nem1 dolgozik, ne is egyék!" farkastörvénye érvényesül - legfeljebb körözött személyek használhatják ötleteimet. Hát ez jutott eszembe, ez az alkotmányos jogrend, amelynek keretei között emberhez méltó életet lehet élni. Kár, hogy igénytelen állampolgáraink nem így gondol­kodnak. Mint munkanélküliek szemrebbenés nélkül fel­veszik a hatezer forintos munkabérpótló támogatást, meg­toldva a minimálbér felével, 5250forinttal. Ahelyett, hogy szépen megdolgoznának a rendes minimálbérért. Ez csinos summa, majdnem száz dollár. A dolgozó, ha valóban igényes életet akar élni, hatvanszázalékos energiaár-emelés esetén például nem enged hatszázalékos béremelési követeléséből. Amúgy is különleges gazdasági övezel az egész ország, kincstárjegyeivel, különböző papírjaival az állam minden idők legnagyobb pilótajátékát szervezte meg. Természetesen a képviselői tiszteletdíj az alacsony, a dajkát, meg a bolti eladói úgysem akarja senki korrumpálni. Egyébként is megállapítást nyert, hogy teljesen jogszerű volt. Hogy mi? Bármi. [JJel kellene egyszer már hívni telefonon Kohl kancel­_T lárt, barátilag. Komoly eredménynek egyébként is csak azt tekinteném, ha a közalkalmazotti A l-es kategóriát összeszorozhatnánk a dollár hivatalos árfolyamával. Amellett persze, hogy már nem vagyok közveszélyes. Nem fenyegetőzni akarok, de szilárd alkotmányos ren­dünkben jogom van hallgatni is. • Az amerikai gazdasági hír­ügynökség jelentése szerint a-jö­vő év egyik bizonytalansági tényezője, hogy milyen politikát folytat majd a jegybank lemon­dott elnökének utódja. A Ma­gyarországi Volksbank Rt. kép­viseletében Molontay Tamás azt mondta, hogy a pénzügypolitika fő irányvonala attól függ, hogy ki áll majd a jegybank élén. Vadász Gábor, a Girocredit Securities Budapest elemzője szerint jövőre növekednek a kamatlábak és a forint leértéke­lése lépést tart majd az infláció ütemével, amely januárban várhatóan megugrik, mert az elektromos energia ára 65, a földgázé pedig 53 százalékkal drágul. A hírügynökség által idézett szakértők szerint növekedni fog­nak az állami kincstáljegyek ka­matai, ha Magyarország a jö­vőben is hangsúlyt fektet a hazai megtakarításokra. A Girocredit képviselője a jövő esztendőre 20 százalékos inflációval és a forint • A szakértők mondják a magukét Forintleértékelés 1995-ben A magyar központi bank azt tervezi, hogy szigorítja a kamatpolitikáját és folytatja a forint kapcsán a „kisleérté­kelések" gyakorlatát - jelentette az AP-DJ magyarországi pénzügyi szakértőkre hivatkozva. 15-20 százalékos leértékelésével számol. Alexandrosz Szpirulisz, a Magyar Hitel Bank Rt. egyik igazgatója szerint vannak olyan elképzelések, hogy még az év vége előtt, vagy a jövő év legele­jén egyszeri, 5 százalékot meg­haladó leértékelésre keriil sor. A hírügynökség megjegyzi, hogy nem mindenki ért egyet egy je­lentősebb leértékelés hasznossá­gával. Idézi a Volskbank képvi­selőjét, aki kijelentette: nincs megbizonyosodva arról, hogy ez (mármint a leértékelés) növelné a magyar export versenyképes­ségét. Az AP-DJ idézi a magyar pénzügyminisztériumnak azt a becslését, miszerint jövőre 20-23 százalék közötti lesz az éves inf­láció, nem növekszik a hazai össztermék (GDP), és a jövő év­ben átlagban 116 forintot kell majd adni egy amerikai dollá­rért. Egy nevének közlését mellőz­ni kérő szakértő azt nyilatkozta az amerikai gazdasági hírügy­nökségek, hogy Bod Péter Ákos helyére egyebek között Surányi György, a jegybank korábbi ve­zetője és Tarafás Imre, nemzeti bank volt alelnöke a váromá­nyos. Az idézett szakértő szerint mindkét személy kiváló szakem­ber, és mindkettő erősen függet­len gondolkodású elnöke lenne a jegybanknak. A hírügynökség idézi azonban Surányinak azt a bejelentését, hogy az alelnöki posztért jelölteti magát. Szakér­tők reményei szerint egyébként hamarosan kinevezik a jegybank új vezetőjét. (A Magyar Nemzeti Bank ál­láspontját lapunk 10. oldalán is­mertetjük.) • Ennél szebb, felelősségtel­jesebb névnapi ajándékot nem is igen kaphatott volna dr. Csikai Miklós, a szentesi Árpád Szövetkezet elnöke, mint éppen most, hogy ked­den, Budapesten, a hosszúra nyúló alakuló küldöttgyűlé­sén a Magyar Agrárkamara elnökévé választották. • A kezdet nehéz volt, bi­zonyos törvényességi sza­bályozások és a pénztelen­ség rányomta bélyegét a vidéken szerveződő kama­rákra. Mi ezeknek az új köztestületi szervezeteknek a feladata. - A különböző érdekkép­viseleti szervezetektől meg­különbözteti az Agrárkamarát az alapszabályban részletesen kifejtett célok tömege, hogy csak párat emlftsünk: a Ma­gyar Agrárkamara részt vesz az Országos Képzési Tanács munkájában, összefoglalja a területi gazdasági kamarák­nak a külföldön végzett, vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propaganda munkáját, megszervezi a magyar gazda­0 KÉRDÉS • Az Agrárkamara elnökéhez Váratlan befutó? sági napokat, kidolgozza a tisztességes piaci magatartás­ra vonatkozó etikai szabályo­kat... • Milyen érzés ilyen fon­tos tisztségbe kerülni? - Váratlan, mert az újság­írókon kívül engem lepett meg leginkább, ugyanis előző napon az egyik vezető orszá­gos napilapunk mást jósolt befutónak. Egyesélyes válasz­tást sugallva. Azt hiszem, a demokráciát mindőnknek ta­nulni kell, ez a választás nap­ja is erről győzött meg en­gem. • Miért vállalta? - A '94-es törvény megfo­galmazta. hogy az állam sze­repvállalásának csökkenésé­vel a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét az érintettek összefogásával ellát­hatjuk mi mezőgazdaságban élők. Kizárólag ez a gondolat vezérelt, ha sikerül az ágazat­ban dolgozók között egy ki­csit jobb összefogást, az Ag­rárkamara és az érdekképvi­seletek között tisztázni a kü­lönbségeket, hogy ne egymás feladatait akarjuk elvégezni, hanem ki-ki a sajátját, továb­bá, ha tudjuk azt, hogy a ka­mara nem egy-két szervezet szűkebb képviselete, hanem az ágazat egészéé, és remél­hető, hogy a sok igényből, igazságból egyféle igazságot szűrhetünk le, akkor vala­mennyiünk számára hasznos­sá váli a munkánk. Ha végre a politikától mentesíteni, sem­ff Dr. Csikai Miklós legesfteni tudjuk ezt a szer­vezetet, akkor elkérhetjük a kormánytól azokat a közfel­adatokat, amikre a törvény a kamara megalakítását elren­delte. Azt kérjük először is a kormánytól az érdekképvise­letekkel közösen, hogy végre valahára olyan alaptörvény kerüljön a Parlamentbe, ame­lyik hosszú távra, nem pedig választási és kormányciklu­sokra való tekintettel alakttja a magyar mezőgazdaság sor­sát. Sz. Lukács Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom