Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-24 / 302. szám

SZOMBAT, 1994. DEC. 24. m Alpolgármesterek: Básthy Gábor, dr. Csenke László és dr. Ványai Éva Polgármesteri programbeszéd A Himnusz elhangzása után Fekete Gizi, a Szegedi Nemzeti Színház művésze szavalta el Juhász Gyula Szeged című versét, majd a korelnök. Ter­hes Boldizsár, kisgazda képvi­selő szót adott Eszik Imrének, a szegedi választási bizottság elnökének. Eszik Imre rész­letes beszámolóban taglalta a december 11 -én tartott önkor­mányzati választás eredmé­nyeit és rámutatott arra is, hogy egy-két kisebb hiba, óvás mellett teljesen szabályos volt a voksolás a szegedi választó­kerületekben. Eszik. Imre beszámolóját kö­vetően a polgármester és a képviselők eskütétele követke­zett, majd dr. Lippai Pál, aki az előző mandátumban volt Szeged város polgármestere, szólt a képviselőkhöz és a megjelentekhez. Rövid lekö­szönő beszédében arra kérte a „régi-új" képviselőket, hogy tapasztalataikkal segítsék a most megválasztott városatyá­kat, továbbá vegyék figyelem­be az elmúlt négy év előremu­tató példáit, az új képviselők pedig új munkastílust, eredmé­BELÜGYEINK 3 Debütált az új polgármester. (Fotó: Nagy 1-ászJó) nyességet honosítsanak meg a közgyűlésben. A régi képvise­lőtestület munkája, eredmé­nyessége a jövőben ..alapadó" lesz. mert összehasonlításul mindig az első demokratikusan választott közgyűlés tevékeny­ségét fogják használni. Vége­zetül jő munkát kívánt a testü­letnek és kezet rázott utódjá­val. dr. Szalay Istvánnal, s így nem csak jelképesen, hanem a gyakorlatban is átadta helyét a város új első emberének. Dr. SzaJay István lépett ez­után a mikrofonhoz és köszön­tötte az alakuló ülés résztve­vőit. Mint mondta, optimista lélekkel indul e nagy munkába, majd részletesen szólt polgár­mesteri programjáról. Ebben kifejtette, hogy az első két év­ben a helyzet lényeges javu­lásával nem számolhatunk, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy például a szo­ciális hálón ne keletkezzenek nagyobb lyukak és átvészeljük e nehéz periódust. Beszélt ar­ról, hogy 3 igen lényeges terü­leten kell minél előbb célirá­nyos tevékenységet kifejteni. Ezek: 1. a közbiztonság, köz­tisztaság, környezetvédelem, 2. a közegészségügy, közgondos­kodás, 3. a munkahelyteremtés és a munkanélküliség kezelése. A továbbiakban kitért azokra a feladatokra is, amelyek az újon­nan alakult testületre várnak az elkövetkező időszakban. Be­széde után a Szózat hangzott el, majd a korelnök berekesz­tette az ülést. A tegnapi tanácskozás zárt ajtók mögöt folytatódott, s ezen választották meg a jogi, ügyrendi és sportbizottságot. Elnöke dr. Piri József, függet­len, helyettese pedig dr. Molnár József, szocialista képviselő. A délutáni, immár nyilvános ülés kezdetén dr. Farkas László kereszténydemokrata képviselő tájékoztatta a köz­gyűlést, hogy megalakult a KDNP frakció, amely az ő sze­mélyében jelölte ki frakcióve­zetőjét. Dr. Szalay István pol­gármester ezután közölte, hogy megalakult a közgyűlés összes frakciója. Vezetőik: Balogh László (MDF), Szemők Árpád (MSZP), Rákos Tibor (Fidesz), Tóth Csaba (PSZE) és Tűhegy i József (SZDSZ). Estére sikerült megválaszta­ni Szeged új alpolgármestereit is. Mostantól hárman töltik be ezt a tisztséget: Básthy Gábor (MSZP), dr. Csenke László (MSZP) és dr. Ványai Éva (MDF). Kisimre Ferenc h A patikaügy nem veszélyezteti a gyógyszerellátást Privatizációs kérdések Tegnapi lapszámunkban Gyógyszert árulni csak ma­szekban lehet című cikkünk óriási visszhangot váltott ki megyeszerte. Ez érthető is, hi­szen - sajnos - nincs olyan ember, aki előbb-utóbb ne szo­rulna gyógyszerre. Ezért ag­gódó telefonhívásokat kaptunk, amelyben kedves olvasóink az iránt érdeklődtek: mi lesz, ha az. önkormányzatok mégis a „pénzkivétel" mellett dönte­nek, azaz követelik részüket a patikavagyonból? Mi lesz ak­kor március 3l-e után a ma még állami gyógyszertárak sorsa? Nem idéz-e elő ez a helyzet gyógyszerellátási gon­dokat Csongrád megyében? A kerdésekre Garamvölgyiné dr. Horváth Máriától, a Csongrád Megyei Gyógyszertári Köz­pont igazgató-főgyógyszeré­szétól kértünk választ. - Valóban, az 1994. évi LIV. sz. törvény, amely a gyógyszertárak létesítéséről és működtetésük egyes szabályai­ról szól, kizárólag a magán­gyógyszertárak alapítására író­dott. és április 6-án az Ország­gyűlés utolsó ülésén született A törvény szeptember l-jén lé­pett volna életbe, de sajnos időközben a privatizáció nem valósult meg. ezért — éppen a biztonságos gyógyszerellátás érdekében - '94. szeptember 13-án módosították azt. Ekkor egy kiegészítés született, mi­szerint: a privatizációs eljárás befejezéséig, de legkésőbb 1995. december 31-éig a köz­forgalmú gyógyszertárak fenn­tartója, illetve működtetője a gyógyszertári központ. Ez azt jelenti, hogy az állami gyógy­szertárak addig továbbra is üzemelnek, tehát nincs arról szó, hogy megszűnnek vagy esetleg nem lehet majd gyógy­szert kapni az állami patikák­ban. HungarHotels-utasítás A kormány arra utasította Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztost, hogy a Hun­garHotels Rt. pályázatának nyertesével folytatandó — a szerződéskötésre irányuló ­tárgyalások során a magyar ál­lam gazdasági érdekeinek ma­radéktalan érvényre juttatása érdekében lényegesen kedve­zőbb értékesítési feltételeket támasszon. Minderre azért ke­rült sor, mert a Kormányzati Ellenőrzési Iroda arra a meg­állapításra jutott, hogy a Hun­garHotels! mélyen alábecsült értéken hirdették meg. A ten­der kiírása előtt az ÁVÜ elmu­lasztottta a szállodalánc vagyo­nának értékeltetését, és ez ked­vezőtlenül befolyásolta az el­adást. A vizsgálatot végző tes­tület ugyanakkor megállapítot­ta azt is, hogy összeférheteten­ségre vagy korrupcióra utaló jeleket nem találni az eljárás­ban. itt \~J/önnyü az élet, ha szabadságért kell - és lehet! - har­colni A nagy költő tolla alól olyan időkben játszva kiszaladnak az efféle tökéletes sorok: „Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Sgabadságért föláldozom Szerelmemet." De a mártír költő fiának lenni egy mártír országban? Amikor és ahol az apa árnyéka váratlanul fut végig a fala­kon, eltűnik egy csukódó kapu mögött, átsuhan a termen ­a Habsburg császár pedig akasztófákkal szegélyezett úton kezdte irányítani („itegrálni") Magyarországot Európa felé... Egy tizennyolc éves fiúnak nem igazán átlátható hely­zet. Pláne nem, ha e fiút Petőfi Zoltánnak hívják, s orszá­gos barangolásának egynémely állomásán úgy fogadjál^ úgy bánnak vele, mintha az apukája érkezett volna oda. fí pedig nem úgy viselkedik mint a papa, hanem oda-oda­nyúl a pohárhoz. (Talán ezért is pusztult el alig huszonkét évesen, 1870 novemberében.) Egy olyan országban, mint amilyen akkor voltunk, per­sze, hogy nem az orvosegyetemre iratkozik be a kis Petőfi­fi. Miközben mindenfelé csörög a nímöt vasa, egy Petőfi Zoltán nem engedheti meg magának, hogy ne verset írjon. Születgetnek a költemények, egy Szegeden is, mégpedig 1866 decemberében, amikor Petőfi Zoltán itt, a kéttornyú városban ballagott, és Juhász Gyula nagyapjánál szállt meg. (Ha a kézvonalakat megerősítem, akkor az innenső, a hozzánk közelebbi végén József Attila áll, aki szintúgy elesett, csak másképp a csatában, aminek egyik jelentős ütközetéhez Szeged volt a helyszín.) Csak hát Petőfi Zoltán, amikor 1866 telén itt Szegeden S. M. kisasszonynak megcímezi versét, nem emlegeti a sza­badságot. A „helyzetet" igen, s lehet, hogy már az is fölért egy kisebb lázadással, amolyan „zsúrtünteléssel". Mert különben polgárosodik, szalonosodik a fiú. Mintha fújó paripákról hallani se akarna. És én megértem öt. I I la megmerítjük az apa „szabadság-szerelmének" tük­/ I i rében a fiú vallomását, hatalmas változást látunk, ami nem csupán kettejük színvonalkülönbségében mér­hető természetesen, hanem a mentalitás tényleges módosu­lásában is. A Szabadság, szerelem! zengése után ígyen pö­rög az S. M. Kisasszonyhoz írt szegedi alhumvers utolsó strófája: „Szeretem hazámat és szomorú sorsán. Órákig merengek... De ha téged látlak, elfelejtve mináent Csak téged szeretlek." A versben nincs különösebb lírai erő, de amiről publi­cisztikusan beszél, az a választás, én úgy gondolom, tuda­tos. Hiába 1866-oí írtunk már. Deák Ferenc jött-ment Pest-Buda és Bécs között. in Az alábbi bélyegző használata 1994. december 19-től érvénytelen. „131 sz. Ügyvédi Iroda Szeged, Pusztaszeri u. 27. Telefon: (62) 24-550 OKHB Szeged (280-88886) 280-00147 Adószám: 21613140 1-06 "MODUL BAH Minden kedves vásárlónknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk Modul Bou Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022,474-481 Ki az év szegedi embere? - Döntsék el a város polgárai, ki az 1994 es év szegedi embere? - Talán a város közügyeiben serénykedő politikus? — A vi iágbírü sportoló? - A nemzetközileg elismert művész? - A sikeres vállalkozó? - Vagy valaki más? DÖNTSÜK EL EGYÜTT! I Olvasóink segítségével keressük az év szegedi emberét. Kérjük, | ezen a szelvényen nevezze meg azt a személyt, akit ön az év sze­| gedi emberének tart. A kitöltött és kivágott szelvényt december | 24-én, szombaton délig dobja be az Aradi vértanúk lerén lévő, a • Centrum Áruház előtti, az Anna-kúti, a Kárász utca és a Dugo­nics tér sarkán lévő, vagy a Széchenyi téren, a Posta mellett álló ' ú.ságospavilonoknál elhelyezett szelvénygyüjíő dobozokba. I A dobogós helyezettekkel exkluzív interjút olvashatnak lapunk | szilveszteri számában. I I I I L KI LEGYEN HAT AZ EV SZEGEDI EMBERE? • Szélpál Szilveszter a Ki­rály-Kőnig Péter zeneiskola vezetője, szakmáját tekintve oboatanár. Most éppen arra a legbüszkébb, hogy egyik tanítványa. Vörös Márta a VI. országos zeneiskolai oboaver­senyen első díjat nyert. Az igazgató három éves működé­se alatt az iskola profilja kissé megújult. Szélpál Szilveszter a komoly zene tanítása mellé belopta, beengedte az intéz­ménybe a „könnyedebb" mű­fajokat is. • Mi késztette Önt arra, hogy helyet adjon a popu­láris abb muzsikának is? — Az igény. Egyre többen érdeklődtek, hol lehet ilyen jellegű zenét tanulni. Molnár Gyula személyében jó part­nerre leltünk. O a dixiemuzsi­ka és á dzsessz rejtelmeibe • vezeti be a gyerekeket, Ko­vács Gábor padig szintetizá­toron tanítja őket játszani. Fe­kete Gizi és Rácz Tibor a ze­nés gyermekszínházat veze­tik, a népi hangszerekkel Ma­róti Zsuzsa ismerteti meg a tanulókat. Persze vigyázni kell az aranyokra, iskolánk­ban természetesen továbbra is a komoly zenei oktatás az el­sődleges. • Az iskolának egyre több külföldi kapcsolata van, ezek hogyan alakultak ki és milyen hozadékuk van? — Mikor az iskola fölvette Kiraly-Kőnig nevét, Ványai 0 KÉRDÉS A zeneiskola-igazgatóhoz Belopta" a könnyebb műfajokat is w Éva azonnal kapcsolatot kez­deményezett névadónk szülő­falujával, Koglhoffal. Ez egy picike falucska Ausztriában, ahol nagyon örültek a közele­désünknek. A stuttgarti zene­iskola tanáraival és növendé­keivel is jó kapcsolatban va­gyunk. Már kétszer jártak ná­lunk, a mi gyerekeink ugyan­ennyiszer viszonozták a láto­gatást. Ezek a találkozások azért épltőek, mert a koncer­teken a magyar és a német gyerekek közösen zenélnek. Néhány napi próba után együtt tanulják meg a kivá­lasztott művet, s ez igazán iz­galmas feladat. Külföldön jár­va tapasztaltuk, hogy míg ná­lunk Magyarországon a profi zenészképzés színvonalasabb, mint másutt, addig a nyugati országokban az amatőr mu­zsikálás lehetőségei jobbak. A spontán együttzenélés, éneklés örömének sokkal in­kább hódolnak például Né­metországban, mint nálunk. Meg kell jegyezzem, hogy a mi iskolánkból a tanulóknak, évente csupán egy százaléka választja a zenei pályát. Tehát nekünk is az a legfontosabb feladatunk, hogy jó befogadó­kat, zenei alapműveltséggel rendelkező, muzsikálni sze­rető gyerekeket bocsássunk el az iskolánkból. • Milyen feltételek állnak rendelkezésre a sokarcú képzéshez? - A zeneiskoláért létreho­zott alapítványunk számláján szépen gyűlik a pénz, hála a támogatóknak. A bérleti hangversenyeink is igen sike­resek. Az összegyűlt pénzek­ből tudunk hangszereket vá­sárolni és a külföldi szereplé­seket finanszírozni. Legége­tőbb gondunk, a helyhiány. A Tábor utcai épületben eddig társbérletben éltünk. A jövő Szélpál Szilveszter évben tudomásunk szerint fölszabadul egy épületrész, amit mi nagyon jól tudnánk hasznosítani. Minden vá­gyunk, hogy az új önkor­mányzat nekünk ítélje oda a helyiségeket. Akkor talán át tudnánk állni az ötnapos munkahétre, ami most a ke­vés tanterem miatt lehetetlen. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy tavasszal a budapesti sportcsarnokban tíz növendé­künket hívták meg muzsikál­ni az Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál egyesített nagyzene­karába. Talán megérdemlik a szegedi gyerekek, hogy hogy kicsit jobb körülmények kö­zött készüljenek azokra a színvonalas programokra, amelyeken szerepelve a város hírnevét öregbíthetik. PacsUu Emília

Next

/
Oldalképek
Tartalom