Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-02 / 283. szám

PÉNTEK, 1994. DEC. 2. • Lemondotta vásárigazgató A leköszönő városatyák hattyúdala A Quaestor Rt-be 150 millióval azért még beszálltak (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap a harmadik harmadra szólította pályára a városatyá­kat a csöngő a torony alatt ­három héten át, csütörtökön­ként találkoztak, hogy befejez­zék a még rájuk váró munkát, mielőtt átadják helyüket a kö­vetkező önkormányzatnak. A város két közlekedési tár­sasága, a Tisza Volán RT és a Közlekedési Kft., január I -tői emelni kívánta az utazási díja­kat, ezért teijesztette elő javas­latát. Egységesen 20 száza­lékra gondoltak. Az indokok közölt szerepelt az üzemanyag, az alkatrészek és még sok más árának növekedése. A tervek szerint a vonaljegyet 36, a na­pijegyet 120, a kombinált bér­letet 1260 forintért kívánták volna adni a következő hónap­tól. A közlekedésre biztosított önkormányzati támogatás az elmúlt évben 405 millió forint volt, '95-re az igény: 524 mil­lió. A cégek vezetői meg­erősítették: a tarifaemelés indokolt. A képviselők egy ré­sze azonban úgy gondolta, nemcsak a markukat kellene tartaniuk évről, évre, hanem ésszerűsítéssel, spórolással se­gíteni magukon. A vélemények többek fejébe szöget ütöttek, BELÜGYEINK 3 Cigarettaszünet: így, együtt valószínűleg az utolsó... (Fotó: Nagy László) mert a megismételt szavazáson sem kapta meg a kellő számú voksot a tarifaemelés javaslata. Napirenden szerepelt a Sze­gedi Ipari Vásár és Piacigazga­tóság korlátolt felelősségű tár­sasággá alakítása. Az átalakítás nem történt meg. Érdemi dön­tés pusztán annyi született, hogy az igazgatót. Csonka Gá­bort saját kérésére - indokai között szerepelt, hogy szemé­lye folyamatos, alaptalan táma­dásoknak volt kitéve - január 15-től, közös megegyezéssel felmentették beosztásából, jú­nius 30-ig Adám Sándor igaz­gató-helyettes irány ltja az in­tézményt. A testület rábólintott arra, hogy a város belecsapjon a Quaes­tor Kárpótlási jegy Befektető Rt. kezébe. A cég kereste meg a polgármesteri hivatalt. Be­mutatkozásképpen elmondta, hogy bejegyzéskor 600 millió címletértékű kárpótlási jeggyel indult a társaság. Ingatlanokba fektette tőkéjét. Újabb üzleti lehetősége kínálkozott. A vé­telár kiegyenlítéséhez 150 mil­lió forint értékű kárpótlási jegyre lenne szüksége. És mi­lyen a véletlen? A szegedi ön­kormányzatnak éppen ennyi van. A városnak felajánlotta a társaság, hogy tulajdonosként szálljon be az Rt.-be. Bár a té­mát előteijesztő vagyonkezelő iroda sem tudott az itt leírtak­nál sokkal bővebb információ­val szolgálni a Quaestorról, a képviselők úgy döntöttek, a négy esztendő munkáját ezzel a döntésükkel szeghetik be, és megszavazták: beszállnak a 150 milliónyi kárpótlási jeg­gyel. Illetve született még egy ap­rócska, de nagyon lényeges ál­lásfoglalás Koha Róbert kezde­ményezésére. Az önkormány­zat kikérte magának azokat a híreszteléseket, amelyeket egyesek az önkormányzati vá­lasztásra történő kampányolá­suk során megengedtek ma­guknak. Nem röstellték azt rémhíresztelni, hogy a város működésképtelen lett, kétség­beejtő helyzetbe sodródott. A valóság nem ez. Nem kell szé­gyenkezniük a jelenlegi képvi­selőknek, amikor „átadják" a várost a következő testületnek. Mindezt nyilatkozatban meg­jelentetik a sajtóban és tájékoz­tatót is tartanak a témában. Az elmúlt négy esztendő örökös közbeszólójának, dr. Szilvási Lászlónak a megnyil­vánulása — miszerint: a lebon­tott szovjet emlékmű egyik márványlapjára talán rá is vé­sethetnék, hogy milyen reme­kül dolgozott az önkormányzat és kitűzethetnék a városháza falára - már süket fülekre talált. Időn túli pont volt. ¥. Fekete Sándor Tisztújítás az ipartestületnél Mire észreveszi magát a meg­rendelő, vállalkozója már a határon túl van, s nincs kit kár­térítésre kötelezni. Ma a tör­vényes keretek között dolgozó kisiparosoknak nemcsak a töméntelen szabályzatot kell fi­gyelembe venni, hanem a meg­rendelők elég vékony pénztár­cáját is. Sok esetben az elvégzett munkadíjat csak hónapok, vagy évek múltán kaszszírozhatja be, de a közterheket azért fizetnie kell. így summázták véleményüket az iparosok. Szeretnék, ha az ipari tanulók képzésénél fi­gyelembe vennék az illetékesek, hogy mennyibe kerül egy tanuló tanműhelyi képzése, illetve kisipari műhelyben való képzése. Nagv a költségkülönbözet, s talán a kettőt közelíteni kellene. Az iparosok áttekinthető, időálló szabalyzók mellett szeretnének dolgozni, a jelenlegi feltételek nem kedveznek a vállalko­zásoknak. A küldöttgyűlés négy évre megválasztotta az. ipartestület el­nökségét. Elnök: Pálvölgyi Zol­tán. Elnökhelyettesek: Ribizsár Péter, Márki István. Huszonöt éves kisipari mun­kásságukért ezüst gyűrűt kaptak: A Szegedi Ipartestület Tisztújító Küldöttgyűlét tartott november végén a Forrás Szállóban. A kül­döttek tájékoztatást kap­tak az elmúlt négy évről, hogy milyen gondokat és problémákat kellett meg­oldania az ipartestület­nek. Továbbra sem érzik az iparosok a vállalkozás­barát politikát, melyet oly sokat hallunk a kor­mányzatoktól, illetve ön­kormányzatoktól. Az utób­bi években a minőségi munkavégzés romlott: ez a sok engedély nélküli és szakértelmet semmibevevő vállalkozásnak tudható be. • Állítólag rengeteg dolga lesz az idén a Mikulásnak, ezért aztán nem is csoda, hogy már a hét elején megkezdte az aján­dékozást. Méghozzá kedden a Korzó moziban. Az Intercom, karöltve a Mikulással, telt ház előtt mutatta be a gyerekeknek Az oroszlánkirály című nagysikerű mesefilmet, termé­szetesen belépti díj nélkül. Ne­velők hozták el a gyermekeket az Új Klinika Gyermek­pszichiátriájáról, a Londoni körúti Nevelőotthonból, az Osztróvszky utcai Kisegítő Ál­talános Iskolából, a Siketné­mák Intézetéből. Gyermekek­Mikulás a Korzóban ről lévén sző, a nagyterem han­gulata az igazi, békebeli mozis időket idézte, amikor a nézők elragadtatásukban megtapsol­ták a sikeresebb jeleneteket. És megvallható, hogy ez az érdek nélküli, őszinte gondoskodás az Intercom és a Korzó mozi részéről talán bizonyíthatja, van még odafigyelés, van még itt alapja a kedvességnek is. P. Sz. id. Kovács József, Nagy András, Török Gergely, Hegedűs Gyula, Vas István, Vörös Péter, Zom­bori István, Csikós József, Kendi György, Dobó István, Nagy Ferenc, Ábrahám István, Csala István, Fohsz János. „Ezüstkoszorús Mester" kitüntető címet kapott: Bálint Aranka és Varsányiné Székely Anna. Ipari mezőgazdasági és melléképületekhez vf^^^MyA^U csabai - holland - Varia II. o. alapcserepek ^rSSr mázas kivitelben. Most csak 19,90 Ft/db + áfa. MODUL BAU 8 raklap lelett díjtalan házhoz szállítással. - Ha On szállít extra kedvezmény. Modul Bau Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022,474-481 L j z emberek azt tudják, amit az újságok írnak; az újsá­<JÜ gok meg jórészt azt írták, hogy mi sarlatánok va­gyunk, a busa pedig rossz, - Egy régebbi interjúból keres­tem ki ezt az idézetet, amint elolvastam tegnapi lapszá­munkban Az anyatej jót tesz az agynak címmel megjelent, a legnagyobb magyar sajtóügynökségtől származó cikket. Egy holland vizsgálatot ismertet, amelyben bizonyították a tudósok, hogy a tápszeren nevelkedett csecsemők közül kétszer annyian mutatnak később valamilyen idegrendsze­ri rendellenességet, mint az anyatejjel tápláltak. Megemlíti az írás, hogy bizonyos zsírsavak is hiányoznak a tápszerek­ből, amelyek az anyatejben viszont benne vannak, s ame­lyek az agy fejlődésére hatnak. Az említett interjú dr. Farkas Tibor akadémikussal ké­szült, aki a zsírok kémiájának tudósa, a Szegedi Biológiai Központ nemzetközi elismertségnek örvendő kutatója. Amikor a fönt idézett mondatol mondta, nem volt elkesere­dett, sem dühös, még csak rezignált sem: a tapasztalatát osztotta meg. A nagy Gauss után szabadon (a matematikus azt mond­ta: mérjünk meg mindent, ami mérhető) Farkas profesz­szor mindent megelemzett, ami hosszú kutatói pályáján a keze ügyébe került, így valamennyi Magyarországon föl­lelhető halfajtát is. Amikor a busához ért, maga is elké­pedt, mennyi benne az a zsírsav, amely szinte kipucolja a véredényekben lerakódott koleszterint. A grönlandi eszki­mók között, akik rendszeresen esznek bizonyos fajta hala­kat, tizedannyi az infarktus, mint a Dániában élő eszki­mók között, akik mást esznek. Bizonyos fajta halakban lé­vő zsírsavak hatására a rákos sejtek burjánzása csökken, vagy megálL Bizonyos fajta halakban lévő halolaj a gyó­gyíthatatlannak hitt reumatikus betegségekre jó. Bizonyos fejlett országokban árulnak olyan kenyeret, amelybe hal olaj mikrokapszulákat sütnek bele. Olyan margarint, amelyben halolaj van. Csirke- és disznóhúst, amely polién­savat tartalmaz. Takarmányt, amitől a tehéntejben annyi „Omega 3" elnevezésű poliénsav lesz, mint amennyi a szoptató anyák tejében - kellene, hogy legyen. Azért kelle­ne, mert ha az embrionális fejlődés során a magzati köz­ponti idegrendszerbe nem kerül elég poliénsav, az utolsó alkalom erre a szoptatás ideje. Akkor még beépül Ha nem kerül elég poliénsav a fejlődő központi idegrendszerbe, a csecsemő fejkerülete kisebb lesz; az ember észbeli minősé­ge az anyaméhben dől eL A busa-ügyként emlékezetes, jellegzetes eset egyik fő­szereplője volt Farkas professzor: addig próbálkozott az olcsó busa konyhánkba kerülésének hasznáról meggyőzni mindazokat, akik keményen ellenálltak, míg rá nem fog­ták, hogy a szarvasi haltenyésztőkkel karöltve ránk akarja sózni ezt az ehetetlen, büdös, értéktelen halfajtát. Akkor abbahagyta. „Az ember legyen tanulékony és ne erőltesse, ami nem megy" - vonta meg a mérleget, utólag. Hogy ak­koriban, a vádaskodó újságcikkeket olvasva mit érzett ­csak ő tudja. r egkérdeztem a patikában, kapható-e halolaj. Van. Kapszulában. Külföldről. Méregdrágán. A pénztárcám­hoz viszonyítva is, de a busa árához viszonyítva méginkább. A holland kutatók - olvasom - az anyatejet összefüg­gésbe hozzák az intelligenciával. Hurrá. De nehogy azt tessék hinni, hogy a mi agybajaink vala­mi speciálisan magyar, busamentes evési magatartás kö­vetkezményei. Sok tudós szerint egy internacionális dolog hat az anyatejnél is erősebben az intelligenciára: a pénz, rr/eg ÍAÍKi tUch PtöZoltán elnöke December 1-jei hatállyal Piti Zoltánt nevezte ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének Békési László pénz­ügyminiszter - tájékoztatta a PM illetékese csütörtökön köz­leményben a sajtót. Az újonnan kinevezett APEH-elnök 1986 és 1988 kö­zött részt vett az. adóreform előkészítésében. A Pénzügymi­nisztériumban főosztályvezető­helyettesként dolgozott 1991­től 1993-ig, majd ezt követően a kinevezéséig pénzügyi ta­nácsadóként tevékenykedett. MagyaMuneríkai kiadatási szgizoobs nBTCSivwa mviavavv Az Igazságügyi Minisztéri­umban Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter és Ronald M. Blinken, az Egyesült Államok budapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete ünnepé­lyes keretek között aláírta a magyar-amerikai kölcsönös bűn­ügyi jogsegélyről, valamint a kiadatásról szóló szerződése­ket. Az okmányok a két állam által megerősített okiratok hiva­talos kicserélését követően lép­nek életbe. Az új kiadatási egyezmény gyakorlatilag minden bűncse­lekmény esetén alkalmazható lesz, kivéve azokat, amelyeket az az állam, amelyből a kiada­tást kérik, tisztán politikai vagy katonai bűncselekménynek ítél. • Dr. Páll Sándor, a Vajdasá­gi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke volt a vendége a TETŐ alatti Ki­sebbségi Székház minapi közérdekű fórumának. Dr. Páll alelnöki tisztsége mellett a délvidéki magyarság egyik képviselője a Szerb Parla­mentben. Szegedi látogatása alkalmával kérdeztük a vajda­sági magyar politikust. • Hogyan értékeli a jelen­legi kis-jugoszláviai politi­kai helyzetet, különös te­kintettel a Délvidékre és az ott élő magyarságra? - Úgy vélem, hogy némi­leg stabilizálódott a helyzet az 1992-es állapotokhoz ké­pest. Ez valamilyen remény­sugárt is jelent a kisebbségek helyzetének megoldása tekin­tetében. Annál inkább, mert erre több konkrét bizonyíték van. Ilyen például az a tény, hogy még a nyáron beadtunk a Szerb Parlamentben egy ok­tatási törvénymódosító javas­latot és ezt a többségi szava­zattal rendelkező szocialisták nem vetették el, válaszukban méltányolták elképzelésün­KÉRDÉS m A VMDK alelnökéhez Fordulópontra várva ket, felhozott érveinket. Ez egy olyan reménykeltő jel, ami hozzájárulhat a lakosság elvándorlását fékező erők szi­lárdításához és egyben fordu­lópontot is jelent a vajdasá­gi magyarság helyzetében. Gazdasági vonatkozásban is csak azt mondhatom, hogy valamivel jobban élünk, mint a korábbi hiperinflációs idők­ben. Globálisan szemlélve a térség helyzetét: a boszniai és koszovói helyzet rendezése után, meggyőződésem sze­rint, a délvidéki magyarság gondjai is terítékre kerülnek majd. Optimista vagyok. • A vajdasági magyarság nem éppen irigylésre mél­tó anyagi helyzete mellett beszélnünk kell arról is, hogy most két magyar ér­dekszervezet működik Dél­vidéken: a VMDK és a VMSZ... - A vajdasági magyarság­nak csak egy legitim érdek­szervezete van: a VMDK. Ha a másik érdekszervezet a vá­lasztásokon kellő számú sza­vazatot kap, akkor esetleg kettő lesz. Addig csak egy van, ha tetszik ez valakinek, ha nem. • Küszöbön a tél. Ho­gyan vészelik át ezt a vár­hatóan nehéz időszakot segítség nélkül? - Sajnos a tavalyi külföldi segítség java része meg sem érkezett, illetve az illetékesek egy részét „átirányították" más tájakra... A Vox Humana Dr. Páll Sándor mandátuma lejárt, végelszá­molást határidőre nem készí­tettek, a vezetőséget nem vá­lasztották újra, szerintem szán­dékosan lezüllesztették e segélyszervezetet. Mivel a gazdasági helyzet némileg könnyebb, így talán köny­nyebb lesz az áttelelés is. Bár sokkal könnyebb lenne, ha maradéktalanul megkapjuk a tavalyi segélyeket. Ha segít­ségre lesz szükség, akkor minden bizonnyal a VMDK is megteszi a szükséges lépé­seket. K.F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom