Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-14 / 293. szám

SZERDA, 1994. DEC. 14. Rovarirtó az ünnepi süteményben Egy kínai parasztasszony véletlenül rovarirtót hasz­nált sütéshez étolaj helyett. A tévedésnek 31 halálos áldozata volt, és maga a háziasszony is belehalt főztjébe. Az eset a Kína északi részén található Sen­mu tartományban történt. Egy földműves, Liu Ping-cö december l-jén meghívta 45 barátját és rokonát ott­honába, hogy együtt ünne­peljék gyermeke első szü­letésnapját. Az ünnepi sü­temény elfogyasztása után 41 vendég rosszul lett, kö­zülük harmincon az orvo­sok már nem tudtak segí­teni. Egy további személy a sütéshez használt „olaj" gő­zének belélegzésétől vesz­tette él&tét.A többi mér­gezéses beteget kórházban ápolják. A nyozomás során kiderült, hogy Liu édes­anyja étolaj helyett egy élet­veszélyes rovarirtószert használt, amelyet a kony­hában tárolt egy üvegben, közvetlenül az étolajat tar­talmazó flakon mellett. Házasság Vincze Roland Ferenc és Kovács Gabriella, Nyers Sándor és Papp Judith, Vojnic-Jadric Svetislav és Sebők Ágnes Erzsébet, Nagyapáti László és Szarka Éva, Benke Tibor és dr. Za­jac Tamara Elzbieta. Születés Dr. Zsélyi Ferencnek és Nagy Ildikónak Sáron Zsó­fia, Portényi Csabának és Penovácz Szilviának Patrik, Daróczi György Istvánnak és Császár Zsuzsannának Jenő, Gémes Imrének és Bélák Ágota Anikónak Andor, Kovács Istvánnak és Kabódi Zsuzsannának Ani­kó, Rácz Róbertnek és Sán­dor Évának Júlia, Novodon­szki Istvánnak és Takács Róza Katalinnak Péter, Gyuris Zoltánnak és Bera INFORMÁCIÓ 15 CSALÁDI ESEMÉNYEK Gizellának Vivien, Puskás Zsoltnak és Ember Ninet­tának Rebeka, Rácz László Gábornak és Gyémánt And­rea Gabriellának Dániel, Majdanics Jánosnak és Stern Juliannának Berna­dett, Fodor Szilveszternek és Sebők Zsuzsannának Norbert, Nyilas Zoltánnak és Papp Karinának Míra, Langó Róbertnek és Budai Ildikónak Dániel, Rácz Jó­zsefnek és Lantos Anikónak Dávid, Czékus Józsefnek és Sziládi Zsuzsannának Ta­más, Ördög Gyulának és Masa Katalinnak Gábor, Gál Viktornak és Kocsis Ilona Ildikónak Viktória Kamatozó Kincstarjegy 1995/XII.^oio Jó kezekbe kerül... ...a pénze, ha rövid távú, magas kamatozású, de biztonságos befektetést keres. Kamatozó Kincstárjegy 1995/XII. A Kamatozó Kincstárjegy 1995/XII. egy éves futam­idejű (1994. december 16. - 1995. december 16.) Magyar Állampapír. A Kamatozó Kincstárjegy 1995/XII. fix kamatozású, évi kamata 26%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerüL Igy ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon értékesítheti a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ek­kor csak a névértéket fizetik ki Önnek. A Kamatozó Kincstárjegy az aláfebi forgólmozóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6 • OTP Bank Rt.: 6701 Szeged, Takaréktár u. 7 , Szeged-Rókus, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek • Pakett Bróker Értékpapirforgalmazási és Befektetési Rt. 6721 Szeged, Szt. István tér ló. • MKB Rt. 6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 8. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • Inter-Európa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. • Quaestor Értékpapír Kft. 6720 Szeged, Deák F. u. 24. • Cooptourist Rt. 6720 Szeged, Kis Menyhért u. 2. |a New York Bróker Kft. ügynökeként) ARIATO> Jegyzés: a Kamatozó Kincstárjegy 1995/XII. 1994. december 12-16-ig jegyezhető. Jó kezekben marad... Amennyiben Ön rendelkezik 1994/IV. Kamatozó Kincstárjeggyel, hamarosan újabb befektetést kell ta­lálnia pénzének, hiszen ezek a kötvények a futamidő végére érkeztek. Megkönnyítjük Önnek a döntést. Előnyös cserét ajánlunk. Ön most a futamidő lejárta előtt becserélheti 1994/IV. Kamatozó Kincstárjegyét, a most kibocsátott 1995/XII. Kamatozó Kincstárjegyre, és így egy előnyösebb be­fektetés tulajdonosa lesz. És természetesen pénze egy újabb évig biztonság­ban gyarapodik. ÁLLAMPAPÍR l> A T () H lí S Z O KOS HIZTONSAÍ Ibolya, Vass Márknak és Sugár Erzsébet Erikának Fanni Elizabeth, Pap László Jánosnak és Seres Kriszti­nának Rebeka, Molnár Zsoltnak és Jójárt Móniká­nak Zsolt Roland nevű gyermeke született. Halálozás Bánfi Péterné Győri Pi­roska, Mihály Szilvia Ka­talin, Zádori Antalné Szabó Julianna, Nagy József, Ha­rangozó Sándorné Takács Olga Erzsébet, Ficsor Jó­zsefné Sipos Julianna, Mik­lós Györgyné Bubori Teréz, Tanács György, Gyémánt Veronika Judit, Szekeres István, Körmendi Lajosné Tari Julianna, Nagyiván Jó­zsefné Kanalas Margit, Jer­nei István, Tóth Istvánné Balla Julianna, Bába Károly Imréné Madarász Mária, Faragó Zoltán, Farkas Imre, Horváth Jánosné Lakatos Irén, Szabó István, Makra Dezsőné Berkó Rozália, Szomszéd Józsefné Balogh Zsófia, Dabrowska Krysty­na Jaroszek Krystyna, Far­kas Béláné Borka Francis­ka, Tóth Andrásné Kása Etelka, Szeles Istvánné Ko­vács Margit, Császár Ist­vánné Nemcsok Mária, Müller Béla, Balla-Kossá­nyi Zolna Kossányi Zolna, Katona Imre, Kerekes Jó­zsefné Nagy Julianna, Séllei Gyula, Szekeres Istvánné Gulyás Anna, Nagy László. A depresszió nem válogat E helyzet kialakulásában je­lentős tényező az egyre több embert hatalmába kerítő beteg­ség, a depresszió. A férfiak kö­zül minden tizedik, a nők kö­zül minden ötödik életébe leg­alább egyszer fellépez a veszé­lyes és alattomos kór, mely olykor elvezet az egyik legna­gyobb tragédiánkhoz, az ön­gyilkossághoz. A depresszió nemválogat, a tanult embert éppen úgy elérheti, mint a ta­nulatlant, ez a betegség függet­len az egyén szociális, vagy társadalmi helyzetétől. A sú­lyossága és a gyorsan növekvő aránya miatt minden eddiginél nagyobb figyelmet kell ráfordí­tani a családban és a társada­lomban egyaránt. A betegek és az orvosok gyakran úgy emle­getik ezt a kórt, mint a földi poklot. E betegség laikusok számá­ra is érthető okairól és a tenni­valókról beszélünk a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetem Ideg- és El­megyógyászati Klinikáján dr. Janka Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárral. - Egyáltalán nincs semmi túlzás abban, hogy földi pokol­ként jellemzik a depressziót. Ez a pszichés betegség kegyet­lenül meggyötri az embert. A depresszió sok esetben külső behatások nélkül, olykor a leg­nagyobb jólét középette is ki­alakulhat. E betegségben szen­vedők elveszítik a saját képes­ségükben és a jövőjükben ve­tett hitüket, állandóan levert­nek, szomorúnak érzik ma­gukat, jóllehet nincs rá különö­sebb okuk; folytonos szoron­gás gyötri őket, nem tudnak aludni, munkateljesítményük látványosan visszaesik, vagy éppen képtelenek dolgozni, még hobbyjukkal sem törőd­nek. Érdeklődésük a saját és a világ dolgai iránt erősen visz­szaesik, elvész az örömérzetük, az élet élvezete, beleértve a szexualitást is. Ezek a tünetek jelzik, hogy az agyban nagyon finom változások léptek fel, amik e bonyolult központ mű­ködési zavaraiban mutatkoz­nak. Ezért az egyén feltétlen kezelésre szorul. Az agykuta­tás fejlődése, a különféle tudo­mányok eljutottak oda, hogy ma már megfelelő gyógyszer és gyógyító eljárás áll rendel­kezésre, ami alkalmas az agyműködés e zavarának a megszüntetésére, azaz a dep­resszió eredményesen gyógyít­ható. • Mi a teendő, ha a fenti­ekben ismertetett tüneteket észleli valaki önmagán vagy a családtagján? - Minél előbb orvoshoz kell fordulnia, hogy a szakem­ber a lehető leggyorsabban megkezdhesse a gyógyítást! Ez az első és legfontosabb teendő. A depresszióban szenvedők A tudomány ma már teljes bizonyossággal ál­lítja, hogy az infarktus, a cukorbetegség, a magas vérnyomás alapja a szo­rongás, illetve az ebből eredő testi elváltozások rögzülése. Ide vezethető vissza az a riasztó ten­dencia is, amely a magyar férfilakosság átlagéletko­rának vészes csökkenését jelzi. Ma már ott tartunk, hogy - minden moderni­záció ellenére is - rövide­sen 58-59 év lehet a férfi­ak várható életkora, va­gyis annyi, mint a har­mincas években! Ugyan­ekkor az európai átlag 70 esztendő felett jár. közül sokan félnek ezt a lépést megtenni, mert tartanak attól, hogy betegségük nyilvánosság­ra kerül, márpedig ez súlyos következményekkel jár. Tud­ják, hogy az ilyen betegre könnyen rámondják a tudatlan emberek: „ez bolond". Aki pe­dig megkapja ezt a „minősí­tést", könnyen elveszítheti az állását, baráti körét, megbé­lyegzett ember lesz. Mindezt még az is tetézi, hogy az ilyen embert a családja se veszi ko­molyan. Innét már csak egy lé­pés a „végső megoldás", az ön­gyilkosság. A tapasztalatok és a statisztikák is azt bizonyítják, hogy az öngyilkosoknak leg­alább a fele depressziósok kö­zül kerül ki. Az sem ritka, ami­kor az ilyen betegek alkohol­ban, kábítószerekben keresik a „gyógyulás" lehetőségét. Mon­danom sem kell, hogy ez csak fokozza a kóros állapotot. Te­hát a depressziónál, csakúgy, mint más, idegrendszeri zava­roknál, betegségeknél a meg­bélyegzés, a kirekesztés ve­szélyezteti a beteget. Az egyet­len és humánus eljárás a segít­ség, a lelki támasz, mert gyó gyítható ez a betegség is. • Milyen más megoldás van még a depresszió leküz­désében? - A depresszió elleni küzde­lemben is a megelőzés játszik meghatározó szerepet. Érre és minden más bajra ez a legol­csóbb és leghatékonyabb eljá­rás. Mi, kutatók, orvosok is ezt tartjuk az egyik legfontosabb célunknak, keressük a leghaté­konyabb megelőzési módoza­tokat a depressziónál és más, pszichoszomatikus betegségek­nél. De ehhez az első lépés az egészséges életre nevelés! Már kisgyermekkorban kezdődik ez olyan példák követésével és népszerűsítésével, amik révén tudatosul, hogy az egészség a valódi érték, a legjövedelme­zőbb társadalmi befektetés. Maris lános

Next

/
Oldalképek
Tartalom