Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-14 / 293. szám

SZERDA, 1994. DEC. 14. 12 GAZDASÁGI MELLÉKLET III. fi m magyar gazdaság sú­Jr% lyos egyensúlyi vál­ságban van. A kilábalás csupán jelentős struktúra­váltással és a gazdasági szereplők versenyképessé­gének javításával képzel­hető el. Ez derült ki azon a pódium beszélgetésen, melyet a Friedrich Ebért Alapítvány rendezett Bu­dapesten "Magyarország új gazdaságpolitikája" cím­mel. A szakértők szerint min­denképpen fordulatra van szükség az ország gazda­ságpolitikájában, elodáz­hatatlan az államháztartás reformja, a gctzdciság struk­turális váltásának felgyorsí­tása. Antal László, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank tanácsadója szerint úgy tűnik, a kormányzat a tár­sadalmi alkudozások soro­zatában nem lesz képes gyökeres fordulatot végre­hajtani a gazdaságban. Az Érdekegyeztető Tanács megállapodási rendszere vereséget mért már most is a kormány egyes terve­zett elképzeléseire. Meg­ítélése szerint nem igaz az, hogy a gcizdaságban évek óta restriktív gazdaság­politika valósul meg. A belföldi hitelállomány GDP­hez viszonyított kiáramlása ugyanis az elmúlt években folyamatosan igen magas szinten volt. Sürgős intéz­kedések szükségesek a to­vábbi egyensúlyromlás elkerülésére. Hetényl István, volt pénzügyminiszter, a Ma­gyar Befektetési és Fejlesz­tési Bank Rt. felügyelő bizottságának elnöke szer­int a stabilizálást össze kell kötni a gazdasági társasá­gok, a hazánkban tevé­kenykedő összes cég ver­senyképességének javítá­sával. A stabilizációt igen gyors lépésekben kell megvalósítani. Helyesnek tartotta az energiaárak egyszeri nagy arányú ren­dezését. Megítélése sze­rint gyorsítani kell minden téren a privatizációt, bele­értve a bankok magán-* kézbe adását is. Az adós­konszolidációval csak az életképes gazdasági társa­ságok talpraállását szabad biztosítani. Vértes András, a Gazda­sági Kutató Rt. elnök-ve­zérigazgatója azt hangoz­tatta, hogy jövőre a folyó fizetési mérleg hiánya nem lehet több mint a jövő esz­tendőben beáramló külföl­di működötöké és a válla­latok által közvetlenül kül­földrőől felvett hitel össze­ge. Azaz, a Magyar Nem­zeti Bank eladósodása nem növekedhet. A szakértő 1995-ben éves szinten 22­25 százalékra prognosz­tizálta az infláció mértékét. Vértes András szeriht ez úgy fog bekövetkezni, hogy év elején ennél lé­Pódium nyegesen nagyobb, mint­egy 30 százalékos mértékű inflációs nyomás nehezedik a gazdaságra, amely foko­zatosan mérséklődik az év végéig. Ezt a januári na­gyobb inflációs hatást az energiciárak egyszeri nagy­arányú megemelése okoz­za majd. Urbán László közgaz­dász, a Fidesz gazdasági szakértője szerint mielőbb szükség van a forint egy­szeri, jelentős leértékelésé­re. Ez a lépés növelhetné az exportőrök versenyké­pességét és szűkíthetné a hazai gazdaság importja és exportja közötti mintegy 30 százalékos "szakadé­kot". Urbán László szerint azonban a magyar gazda­ság versenyképessége csak akkor növekedhet, ha a béreket, a bérek emel­kedését kordában lehet tartani, azok emelkedése jóval alatta marad a leérté­kelés szintjének. ^ Az oktatói és a hallgatói létszám arány a nemzetközi normákat közelíti. A szakmai fogások elsajátítása mellett a menedzserképzés is egyre na­gyobb szerephez jut. Az in­tézmény főigazgatója, Dinya László maga is menedzsmentet tanít s egyben gyakorolja is. Beszélgetésünket az önmeg­határozás rövid definíciójával kezdtük. - Mérnöki alapképzettségű gazdasági szakembernek tekin­tem magam, aki menedzs­mentet oktat, felsőoktatási intézményt irányít, és nem fut el a kihívások elől. Soha nem tülekedtem a feladatokért, amikor megtaláltak, elébük áll­tam. # Mik voltak ezek? - Humán érdeklődésem ellenére '73-ban Gödöllőn sze­reztem meg a gépészmérnöki végzettséget. Rövid időn belül az agrár felsőoktatásban ta­láltam magam. Véletlenül sem gépészetet tanítottam, hanem vállalati gazdaságtant. Szarva­son tíz évig gyűjtöttem a szakmai muníciót, ezt tartom pályám megalapozási sza­kaszának. Mezőtúron egy ke­mény főnök mellett estem át igazán a tűzkeresztségen. Sze­gedre '87-ben jöttem. Váltá­saim közös jellemzője, hogy mire helyben kialakult a kar­rier lehetősége, és az izgalma­sabbért, a szakmailag érde­kesebbért nemcsak munka­helyet változtattam, hanem szakterületet és várost is. Soha nem a pénz mozgatott. Szere­tek csapatban dolgozni, külö­nösen izgalmas feladatnak tartom, hogy többet kihozzak egy öröklött csapatból, mint ami eredetileg benne van. • Szegeden is sikerült? - Számomra nem létezik nonprofit jellegű intézmény, hisz költség mindenképp van, így azzal gazdálkodni is lehet. A biznisz jellegű működ­tetéshez szükséges szemlélet­• Az Universitás jegyében Nem beosztással mért karrier Dinya László: az intézményt biznisz jelleggel működtetjük. (Fotó: Révész Róbert) Az utóbbi években pangó élelmiszergazdaságból kiindulva azt gondolná az ember, hogy az ágazat felsőfokú szakemberképzése is gyengélkedik. Ezzel szemben a KEÉ szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karán az ötéwel ezelőtti 350-nel szemben most 640 hallgató tanul. változás nehezen indult, de ma már az egységeink profitcent­rumok. Eves költségvetésünk közel harmada olyan saját bevétel, amelyért keményen megharcolunk. Mindezt közös sikernek könyvelem el. • Gondolom Önhöz is eljutott mór az a vélemény, hogy nem mindig szeren­csés fiatalon a csúcsra érni. Megáll vagy emiatt újra váltani kényszerül? - Való igaz, hogy elhal­moztak, és elhalmoznak a nem hagyományos megbízások. Három évig a kertészeti egye­tem rektorhelyettese voltam, most a hatvan főiskolát tö­mörítő érdekképviselet, a főigazgatói konferencia elnöki tisztét látom el, s emellett az Universitás soros elnöke is vagyok. Én 70 éves koromig szeretnék dolgozni, vagyis még 25 hátra van. A karrier számomra nem egyenlő a be­osztással. Addig nem aggó­dom, míg megtalálnak a ki­hívások. Nagy álmom az Uni­versitás kertében létrehozandó üzleti főiskola. • Nemzetközi kapcsolataik sem mindennaposak? - Pályázatok segítségével igyekeztem eljutni külföldre, a közel húsz országban lévő partnereink jórészét magam cserkésztem be. A négy éve beindított szakmenedzser­képzés létszükséglete a nem­zetközi megalapozottság. Egy évben több mint két hónapot töltök külföldön. Az előadások mellett a cégmenedz^elésre is jut idő. Ezévben megszervez­tük a kétnyelvű MBA képzést, melynek oklevelét az egész világon elfogadják. Egyébként fixa ideám, hogy a magyar gazdaságban az egyetlen kitö­rési pont a megfelelően fel­készült vállalati vezetés. • Mit tart eddigi legna­gyobb sikerének? - Mindhárom iskolában, ahol oktattam, a hallgatók megválasztottak Magister Optimusnak. Ez a legnagyobb kitüntetésem. Eredménynek tartom még hogy kétezer diák­nak és kétezer továbbképzett vállalati vezetőnek tanítottam 6-8 tantárgyat. Változatos szakterületeken 120 publikáci­óm, 2 könyvem és több jegy­zetem jelent meg. • Szegeden sikerül megra­gadnia? - A váltások mindig barát­ságokat, ismeretségeket lazí­tottak fel. Két év orientálódás után Szegeden is kialakult az a kör, akikkel szívesen vagyunk együtt. Szombat-vasárnap évek óta összejövünk teniszezni, nem elsősorban kollégákkal. Talán jelent valamit, hogy épít­kezünk, s a feleségemmel és a két gyerekkel hamarosan be­költözünk az új lakásunkba. Tóth Szeles István Próbaúton a Renault Laguna RXE-vel Francia összhangzattan Ritka, hogy az ember egy autóval „beszélgessen". Már pedig az elmúlt hétvégén ve­lem ezt történt. A Renault tervezői ugyanis egy „beszélő" számítógépet is beépítettek a Laguna RXE minden luxussal felszerelt változatába. Út közben az okos komputer fi­gyelmezteti az ember, ha fogy­tán a benzin, hogy tankoljon. Ráadásul energiatakarékos szellemben konstruálták a be­szélgetőtársat. hiszen akkor is rászól a figyelmetlen autósra, ha kiszálláskor égve felejti a lámpákat. A sok apró tervezői rafinéria egy merőben új kocsit ál­modott: a Lagúnát az év ta­Renault Laguna — luxus kivitelben. (Fotó: Révész Róbert) vaszán jócskán megelőzte híre, s mondják, olyan nagy a keres­let irántuk, hogy hónapokat kell várni egy-egy ilyen autóra. Mitől ilyen telitalálat a Lagu­na? Talán attól, hogy látszólag ellentétes elemeket gyúrtak bele a tervezők: egyszerre lágy vonalú és könnyed, dinamikus és erőt sugárzó. A Laguna messziről úgy néz ki, mint egy 115 lóerős tojás. A szépséget és a könnyed eleganciát már megszokhattuk a francia autóknál. A Laguna belső harmóniája, nyugalma mégis felülmúlja a megszo­kást. A puha belső kárpitozás, a műszerfal és a konzolok di­namikus vonalvezetése első rá­nézésre is egy vadonatúj autót sejtetnek. A műszerfal kom­puterei menet közben minden apró részletről tájékoztatják a vezetőt - „lekérhető" a meg­tett kilométer, az átlagsebes­ség, a pillanatnyi- és az átlag­fogyasztás. A tervezők min­denre gondoltak: a Laguna belső tere kiváló akusztikai jel­lemzőkkel bfr - a hangtalan motor és a jó zajcsillapítás mi­att szinte koncertteremre ha­sonlít a belső tér. Az elegancia mellett persze nem mellékes az autó műszaki tudása sem. A 115 lóerős motor jó tulajdonságait csak úgy lehet kihasználni, ha ala­posan megpörgeti az ember az ötfokozatú sebességváltót. A Laguna négyezres fordulaton, százötvennél duruzsol a leg­szebben, de városban is fürgén, robbanékonyan vezethető az új Renault motor. A szériafelsze­relésnek számító szervokor­mány és a blokkolásgátló rend­kívüli menettulajdonságokkal ruházza fel a kocsit. Az úttar­tás szinte minden kritikát kibír: a Laguna még nagy sebesség­nél is biztosan veszi fel a ka­nyarok ívét. A légzsák és az ABS mellett biztonságban érzi magát az autós - szinte érezni a biztonsági zónák, a merevít­ők védelmét. Bár ilyen értékű autónál má­sodlagos szempont a fogyasz­tás, a Laguna „étvágyára" nem lehet különösebb panaszunk: 90 kilométeres sebességnél 6,1, 120 kilométernél 7,7, vá­rosban pedig 11,3 litert ír elő a katalógus. Sportos tempóban vezetve 9 és fél literes átlag jött ki a közel ezer kilométeres próbaút során. A 200 kilomé­teres óránkénti végsebességet kevéssé, a gyorsulást annál inkább sikerült kipróbálni. A viszonylag nagy testű kocsit alig tíz másodperc alatt rántja fel száz kilométeres tempóra a kétliteres benzinmotor. A gazdagon felszerelt RXE változatnál még olyan apró fi­gyelmességre is futotta a terve­zők fantáziájából, hogy a rádió és a magnó kezelőszerveit „fel­vitték" a kormány mellé - ne kelljen menet közben „tapoga­tózni". Nem is csoda, ha nehéz szívvel száll ki az ember egy ilyen autóból, amikor vissza kell vinnie a szegedi Renault szalonba. Rafai Gábor Az osztrák-magyar ke­reskedelmi áruforgalom 1994 első kilenc hónap­Iában tovább bővült. Az előző év hasonló idősza­kához képest a magyar kivitel 20.7 százalékkal emelkedett: 674 millió dollárról 813.6 millió dol­lárra. • Magyar-osztrák áruforgalom Növekvő kivitel gépek és szállítóeszközök ex­portjából származó bevétel 1993-hoz képest jelentős mér­tékben 41.6 százalékkal nőtt: 92.9 millió dollárról 130.6 millió dollárra. A fogyasztási cikkek­ből származó exportbevétel ta­valyhoz képest szintén nőtt, 30.7 százalékkal. Az idei import szer­kezetében részarányát tekintve első helyen, - akárcsak az export esetében is az - anyagok, fél­késztermékek és alkatrészek cso­portja áll, 48 százalékkal. Máso­dik a gépek és szállítóeszközök 23.3-es részaránya. 1993-hoz képest legjobban az energiahor­dozók importjának volumene nótt, mintegy 56.7 százalékkal: 34.5 millió dollárról 54.04 millió dollárra. A fogyasztási cikkek behozatala terén azonban 1993­hoz képest 2.5 százalékos csök­kenés mutatkozik. A fogyasztási cikkekből a behozatal volumene 242.8 millió dollárról 236.8 dollárra csökkent. Magyarország Ausztriából származó importja kisebb mér­tékben, 9.8 százalékkal növeke­dett, míg 1993-ban az első 9 hó­napban 1.09 milliárd dollárt tett ki, 1994-ben elérte az 1.2 mil­liárd dollárt - tájékoztatta az MTI-t Gyenge Zoltán, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztrák referense. A magyar kivitelben a legje­lentősebb, 36.7 százalékos résza­rányt az anyagok, félkésztermé­kek, alkatrészek képviselik. A fogyasztási cikkek aránya szintén magas, 20.4 százalék. A Totálgáz Magyarországon Az idén mintegy 2,2 milliárd forint lesz az árbevétele a Totálgáz Kft.-nek, amely a Párizsi központú Totál SA vállalatcsoporthoz tartozó Totálgáz magyarországi leányvállalata. A kft. gázszolgáltató joggal rendelkezik. Palackokban, valamint kistartályokban propán-bután gázt tölt és értékesít háztartási és ipari célokra. Michel Angenard, a kft. ügyvezető igazgatója elmondotta, hogy az idén 60 ezer tonna gázt értékesítenek. Jövőre 62 ezer tonná­ra növelik eladásukat és az egész országra kiterjedő értékesítési háló­zatot építenek ki. Ettől azt remélik, hogy a jelenlegi 25 százalékos piaci részesedésüket Magyarországon hosszabb távon jelentősen bővíteni tudják. A kistartályos pb-gáz terén várható, hogy jövőre már ez a cég lát­ja el a hazai piac 40 százalékát. A kft. három töltőüzeme Győrben, Szombathelyen, illetve Újudvaron működik. Jelenlegi összforgalmán belül az ipari célú gázértékesítés aránya eléri a 85 százalékot. A többi háztartási gáz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom