Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-14 / 293. szám

K özel kétszáznyolcvanhárom milliárd lesz jövőre a költségvetés hiánya - szavazták meg hétfőn este a honatyák a költségvetési törvény „főszámait". Ha csak azt vesszük alapul, hogy mindez 50 millióval kevesebb, mint az idén - még örülhetünk is. Az is csak önma­gában ad okot némi derűre, hogy az állami bevételek közel 5 milliárd forinttal nőnek jövőre. Ha alaposabban górcső alá vesszük a főszámokat már sokkal kevéssé marad meg a jókedvünk. Miért? Mert újabb nadrágszíj-huzogatáson kfvül nem történt semmi. A hiány mérséklése ismételt elvonásokkal, szigorításokkal és nem a nagy elosztási rendszerek reformjával kapcsolható össze. Már pedig ez utóbbi nélkül aligha lesznek tarthatóak a szigorú kalodába zárt főszámok. Az ígéretek, egy sokkal kevéssé pazarló ál­lamról, eddig csak ígéretek maradtak: a valóságban minden maradt a régiben. Aligha tudunk olyan fejlett országot mondani Európában, ahol ennyi a köztisztvi­selő, mint nálunk. Az államapparátus leépítésében nem történt semmi, mint ahogyan a társadalombiztosítás reformjára és a munkanélküliség kezelésére tett ígéretek beváltására is várhatunk még. Maradt a régi, hagyományos „megoldás": az adófi­zetők spanyolcsizmáján szorftottak ismét. S ha a fő­számok rózsaszínűbbek is, mint eddig, az esély a siker­re még nem biztos. A középosztály, a gazdasági húzó­erő, ugyanis sorra kapja a pofonokat a költségvetésre hivatkozva. A főszámok kalkulálása mellett végre azokra is oda kellene figyelni, aki a számok mögött vannak. Nél­külük ugyanis minden számítás csak sánta lehet. ^ (• ^ r^ j • A készpénz több, a devizabetét kevesebb Növekvő lakossági megtakarítások A lakossági nettó megtakarítások novem­ber végéig 282,1 mil­liárd forinttal növeked­tek. Novemberben az állomány |elentös mér­tékben, 41,8 milliárd forinttal emelkedett. betétek összege 12,1 milliárd forinttal növekedett. Viszony­lag mérsékelt volt az értékpa­pír vásárlás. A befektetők to­vábbra is elsősorban az állam­papírokat vásárolják. A devizabetétek állománya novemberben 0,8 milliárd fo­rinttal növekedett. Figyelembe véve az 1 százalékos legutóbbi forintleértékelést, a devizabe­A tájékoztatás szerint a tét-állomány nem növekedett, megtakarítások novemberi hanem csökkent, jelentős növekedésében szere- November végén a lakossá­pet játszott, hogy kifizették a » brut,tó megtakarítások nagy­K J .. , . c., sága elérte az 1891,2 milliárd megemelt nyugdíjakat. Ebben fo«mot Tj hó ^ a a hónapban donto reszben a bnmó megtakarítások 312 mil­keszpenz-allomány, kisebb liárd forjnttal növekedtek. A részben a bankbetétek összege „ettó megtakarítások novem­növekedett. A XI. hónapban a ber végi összege 1377,6 milli­pénzintézeteknél elhelyezett árd forint volt. Idegenforgalmi aktívum: 400 millió dollár Szeptember végéig 400,9 zalékos növekedést jelent. A millió dollár aktívum keletke- kiadás 659,3 millió dollárt tett zett az idegenforgalomban, ki> és e/ 23 százalékos emelke­míg az elmúlt év hasonló idő- ^ ,em Forjntban számo,va szakaban ez az összeg 373,4 . ,. . . , , millió dollár volt. a/ 'degenforgalmi bevetel A Magyar Nemzeti Bank- szeptember végéig 110.5 mil­ban elmondták, hogy kilenc llárd volt> a kladás 68.4 mil­hónap alatt a bevétel 1060,2 liárd és így az aktívum 42,1 millió dollár volt, anu 16 szá- milliárd forintot tett ki. • Kukoricaprogram Sikeres kezdő év A keszthelyi vetőmagtermesztési kutatás nagy elismerése, hogy az Európai Agronómiai Szövetség (ESA) a kutatásszervezes egyik bázisának jelölte meg Keszthelyt Jövőre ezáltal a város ad­hat otthont földrészünk agráregyetemi tanszékei és intézetei tudományos találkozójának. Egy másik kitüntető szakmai elis­merés, hogy a keszthelyi központú Pannoninform kukoricahibrid program vezetőjét. Pintér Lajost novemberben a New York-i Tudományos Akadémia tagjává választotta. A biológiai alapok fejlesztésére kiírt pályázati támogatással ez év elejétől működő Pannoninform gazdái: a keszthelyi egyetem növénytermesztési tanszéke, az Országos Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet és a székesfehérvári Mezőmag Kft. A Pannoninform sikerrel teljesíti célját, a kukorica hibridek a területi, termőhelyi és pénzügyi adottságokhoz igazított termesztési ajánlását. Ez mindenek előtt a fajtatulajdonosoktól független, gyakorlati szak­tanácsadástjelent, hiszen nem kevesebb, mint 109 államilag elis­mert hibrid közül kell ésszerűen választania a magán és szövet­kezeti gazdálkodóknak, falugazdászoknak. E vonatkozásban már 700 dunántúli szakemberrel, termelővel van munkakapcsolatuk, amelyet nyílt szakmai rendezvények, fajtabemutatók és vetőmag­tájékoztatók tesznek teljessé. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Három, a szentesi vízilabdás Az első szállítmányt megmosolyognánk" - A vállalkozás úgy kezdő­dött. hogy az utolsók egyike­ként sikerült felvennem azt a bizonyos négyszázezer forintos újrakezdési kölcsönt. Ebből természetesen semmit sem le­het csinálni, mégis elfogadták az üzleti tervet, ami sok évre előre tudományosan kiszámolt mindent. Visszamenőleg elég nevetséges volt az egész konst­rukció. Gálfi Lászlóval kezd­tem, volt ebben vendéglátó, fa­gyizó, használt cipő, de egyik sem jött össze igazán. A büfét például bezáratták a szesz mi­att, de hát kakaóból meg nem tudtam volna visszafizetni a kölcsönt. (Tibor csak egy éve kapcsolódott be.) • Hogyan kezdődött a bú­tor? - Az első kamion minőségét ma már megmosolyognánk, annyira olcsó volt. 1992 de­cemberében egy raktár felszá­molt áruját vettük meg, az ab­szolút maradékot, s ma is cso­dálkozunk azon, hogy azt itt­hon egyáltalán el tudtuk adni. Beforgattuk a kapott pénzt, jobb bútort hoztunk, s ez lé­nyegében ma is így megy. Nem sok pénzt vettünk még ki a vállalkozásból. 0 Hollandia nagyon messze van. - Tudom, egy rendes be­szerzési kör után négy és fél ezer kilométerrel lesz több az autóban. Én egyébként leg­alább már hússzor voltam kint. Különben gyorsan futott felfelé az üzlet, mi több, talán túlságo­san is. A szombathelyi, győri, veszprémi telephely nagyon messze volt, s éppen most szá­moljuk fel a dombóvárit. Amit nem tudunk kellőképpen el­lenőrizni, azzal nem érdemes próbálkozni. Először tőkéstár­sakkal kísérleteztünk, de jobb­nak látszott, ha mégis kiszál­lunk. Szeged közelebb van, nemrégiben nyitottunk például egy boltot a Zászló utcában. 0 A szállítás Hollandiából meglehetősen költséges. - Speditőrökkel dolgozta­tunk, nagyon különböző üte­mezéssel. Volt, hogy egy fuvar kellett három hónap alatt, de két kör is lement már egy hó­napon belül. Kint lezárják a kamiont, itt a magyar vámud­varon pedig fizetjük a vámot. 0 Nemcsak kereskednek a bútorokkal, javítatják is azokat. - Mondják, olcsó a magyar munkaerő, de én úgy látom, kint egy török reggel hattól este tízig is dolgozna nekünk, s az sem kerülne többe. A vám viszont magasabb lenne. A lengyelek csinálják ezt legjob­ban, ők elemeikre szerelik a bútort, átcsiszolják, az olcsó bőrrel újrakárpitozzák, s meg­jelennnek velük például az őszi BNV-n. Mi Szolnokon egy volt orosz laktanyában javíttat­Fotó: Nagy László juk a bútorokat, s legtisztább az, ha vállalkozókkal dolgozta­tunk. Egy munkaügyi központ­ból közvetített kárpitosnak fo­lyamatosan tudunk munkát adni, az asztalosokat azonban alkalmanként bízzuk meg. Sze­rencsére a laktanyán belül van egy nagyobbacska üzem. Szolnok. Az elhagyott lakta­nya lehangolóbb már nem is lehetne, a bejáratnál sorompó, őrrel, mint régen. Az útbaiga­zító táblák gyorsan elvezetnek bennünket a célhoz. A bejá­rattól jobbra, a holland bútorok fűtetlen, tágas eladótere talán nagyterem, vagy hálókörlet volt valaha. Balra a kárpitos­és az asztalosműhely, mintha egy színház dlszletműhelyébe csöppenne a látogató. Ennél olcsóbban Szolnokon sehol sem lehet területet, helyisége­ket bérelni. Először a kis asztalosmű­helybe toppanunk be, ahol kis­sé csodálkozva Földes Tibor fogad bennünket. Ritka a láto­gató. Mi meg a falon függő Le­nin-képre csodálkozunk rá, de nem sokáig, hiszen tulajdon­képpen beleillik a környezetbe az egyszerűsítő intarzia. A be­senyőszogi mester vállalkozó, munkájának több mint felét adják ezek á bútorjavítások, bár nem régóta, mindössze két hónapja dolgozik még csak itt. Egy nehéz, sötét, csillogó fa­asztalon végzi az utolsó simítá­sokat, ezeknek a vastag fabúto­roknak tényleg meg sem kottyan, ha felújítás gyanánt lecsiszolnak belőlük valamics­két. Az alkalmazott, a kárpitos Hegyesi Imre egy helyiséggel arrébb, kifejezetten tágas mű­helyben szorgoskodik segéd­jével, Varga Andrással. Gyö­nyörű a bordó marhabőr, amit a kárpit újjávarázsolásához használnak. Van vagy két négyzetméteres, s vékony, puha, mint a bördzsekinek való. Hatezer forintért adják „lepedőjét", igaz, ebből egy egész marhát hámoztak ki valamikor. Hegyesi úr egyéb­ként négy évig a Karcag mel­letti Bucsán volt főállású kárpitos, de valahogy kifogyott alóla a munka. Most albérlet­ben lakik Szolnokon, nyolcvan kilométerre egykori műhelyé­től. Mint állásnélküli, a mun­kaügyi központ közvetítette ki. s úgy tűnik, jól összedolgozik a szentesi bútorosokkal. A fel­újított, tetszetős barokk dara­bokra nagy a kereslet, mindkét fél megtalálja a számítását. A fiatal segéd, Varga úr, erede­tileg egyébként gépszerelő, de kénytelen volt átképezni ma­gát. Itt legalább van munka, megélhetés. Kovács András

Next

/
Oldalképek
Tartalom