Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-13 / 292. szám

KEDD, 1994. DEC. 13. Antall lózsef emlékéndi adózott a f. Ház BELÜGYEINK 3 Antall Józsefre, az újjáéledő magyar demokrácia első mi­niszterelnökére emlékezett hét­fői ülésnapján az Országgyű­lés. Az éppen egy éve elhunyt kormányfő történelmi érdemeit méltatva Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum frakcióve­zetője napirend előtti felszóla­lásában hangoztatta: - Antall József, a hosszútáv­futó magányosságát megta­pasztaló ember igazi nagyságát a halálos kórral folytatott gi­gászi küzdelmében ismerhet­jük fel igazán. A kikerülhe­tetlen vég halálos szorításában tökéletesen szabaddá vált. Szá­mára nem voltak többé egzisz­tenciális kötöttségek; teljes energiáját a nemzet szolgála­tára fordította, mit sem törődve azzal, hogy fgy hónapokkal, netán évekkel rövidíti meg amúgy is rövidre szabón életét. Akaratereje töretlen maradt a halál pillanatáig. - A politikus Antall József kettős elkötelezettségben élt: magyarságtudata és demokrata mivolta átsütött minden mon­datán, minden cselekedetén, ott bujkált minden gondolatában. Amikor kimondta: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, a magyar - és minden más - nemzet határo­kat nem ismerő együvé tarto­zását, egyetemességét dekla­rálta. Csak azok voltak ké­pesek e kijelentését félrema­gyarázni, akiknek értelmező szótárából a lélek fogalmát az elmúlt 40 esztendő nyomtala­nul kitörölte. Ugyanakkor tü­relmesen, de megingathatat­lanul állt ellen azoknak, akik abban az időben olyasmit kér­tek rajta számon, amit demok­rataként nem tehetett meg. - Antall József karizmatikus egyéniség volt, és mint minden ilyen személyiség, ő is brutális kihívást jelentett minden szel­lemi kis- és középszerűség szá­mára. Hiszek abban, hogy a történelem letisztítja munkás­ságát, és a magyar társadalom megérti tevékenységének ma­radandó értékeit - hangoztatta a frakcióvezető. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az elhangzottakhoz kapcsolódva, rövid megemlé­kezésében hangsúlyozta: - Talán nem túlzás azt állí­tani: emelkedő nemzetté válá­sunk egyik feltétele, hogy reá­lisan, a maga összetettségében és bonyolultságában legyünk képesek távolabbi és közelebbi múltunkat, benne az egyes sze­mélyiségek tevékenységét megítélni, magunkban meg­őrizni. Különösen fontos ez olyan események és személyek esetében, amikor még friss a személyesen is átélt élmény hatása; amikor még nagyon csábító az aktualizálás. Antall József kiemelkedő személyi­sége és tevékenysége maradan­dó és meghatározó az új ma­gyar demokrácia felépítésében. Ezt politikai pártállástól füg­getlenül mindenki elismeri. Mint ahogy mindnyájan oszt­juk azt a véleményt, hogy tra­gikus halálával a magyar köz­életet pótolhatatlan veszteség érte - mondta Gál Zoltán. A T. Ház ezután egyperces néma felállással adózott az egy esztendeje elhunyt miniszter­elnök emlékének. Az Országgyűlés elfogadta a magánszemélyek jövedelem­adójáról és a társasági adóról szóló törvény módosítását. A Parlament - a Fidesz és az FKGP kivételével - igennel szavazott a Magyar Köztársa­ság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény­javaslatra is. • (Budapesti tudósítónktól) Kivárt az Új Magyar Iro­dalmi Lexikon alkotó gárdája: a szakmai közvélemény lénye­ges - és egymásnak élesen el­lentmondó - elemeinek megis­merése után, tegnap tartott saj­tótájékoztatót Budapesten, az Irodalomtudományi Intézetben Péter László, az eddig ötezer példányban napvilágot látott, mintegy 11 ezer címszavas le­xikon főszerkesztője, Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója és Bodnár György, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, va­lamint a helyettese, Pomogáts Béla. Péter László előadta, hogy az új lexikon kétszer annyi címszót tartalmaz, mint az előző, s a címszók szöve­gében lexikális tömörségre tö­rekedtek. Akkor is kellett volna új le­xikon, ha az előző jó lett volna, ha arra a Kádár-korszak nem Új magyar lexikonvihar nyomta volna rá a bélyegét. Az új lexikonban nincsenek ideo­lógiai minősftések, s a magyar irodalom egészében gondol­kodva nem jelölték azt sem, melyik magyar író romániai, felvidéki... Elhárította Péter László a kritikát amiatt, hogy a címszavak szövegét felülvizs­gálta. Csak így lehetett, mint mondta, megteremteni a belső arányokat, és a stiláris egy­séget. Bár azt elismerte, hogy a háromszáznál több szerző munkáját nem lehetett minden tekintetben egységesíteni. Megkérdeztük Péter Lász­lót, megítélése szerint, lexiko­nénak mekkora a hibaszáza­léka? Ő úgy ítéli meg, hogy a több mint 100 ezer adatot tar­talmazó lexikon hibás adatai­nak aránya ezrelékben sem fe­jezhető ki, s mint mondta, ő maga is készíti a hibajegyzé­ket. Veres András irodalomtörté­nész szerint azonban rengeteg hiba van a lexikonban, s Veres ennek okát többek között ab­ban látja, hogy a szerzők nem kaptak korrektúrát. Péter Lász­ló válaszában hangsúlyozta, hogy Veres eddig nem bizo­nyította a rengeteg hibát, s hozzátette, hogy nem lehet há­romszáztizenhat szerzőnek szétvagdosni a korrektúrákat. Bojtár Endre irodalpmtörté nész. Veres András mellé áll­va, vitatta Péter László állás­pontját a korrektúrák ügyében - saját lexikográfusi gyakorla­tára hivatkozva. A Világirodal­mi Lexikon, mondta Bojtár, mindig küld korrektúrát. Szer­dahelyi István, az előző irodal­mi lexikon szerkesztője - aki nem nevezhető Péter László harcostársának az eszmebari­kádokon szintén felszólalt. Szerdahelyi szerint nem 100 ezer, hanem 10 millió adat van ebben a lexikonban, s a hibák száma csekély. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon pedig egé­szében jobb annál, mint amit annak idején ő szerkesztett. Valamint: ez egy úri modorban megcsinált lexikon. Szerda­helyi örült, hogy a címszavak nem tükrözik vissza a rend­szerváltás villámait. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója úgy foglalt állást, ha szükséges lesz, az utánnyomások akár új korrek­túra után jelennek meg. A ter­vek szerint tavasszal összehív­ják a lexikon munkatársait, s az értekezleten mindenki be­számolhat, hogy az általa írt címszóban mennyi a hiba. Va­lószínűleg ezután döntik majd el, hogy hibajegyzéket adnak ki, vagy újra korrektúrázzák a három kötetet. A-tól Zs-ig. Pick-per Eljárást indított a Pick védjegy eltör­lése érdekében az Egyesült Államok­ban Pick Márk há­rom unokája. Pick Tamás pszi­chológus elmondot­ta: Magyarországon 1992-ben indítottak pert a szegedi sza­lámigyár ellen. A család el szeretné érni, hogy megvon­ják ti Pick-védjegy használati jogát, ami a termékre vo­natkozik, és a sza­lámigyár ne hasz­nálhassa a Pick ne­vet. Első fokon a pert a Pick-örökö­sök megnyerték, másodfokon azon­ban elvesztették. A Legfelsőbb Bíróság pénteken tárgyalja felülvizsgálati ké­relmüket. Az Egyesült Ál­lamokban megindí­tott jogi eljárás cél­ja, hogy eltöröljék a Pick-védjegyet. A tengerentúlon ugyanis évtizedek óta e védjeggyel ér­tékesítik a szegedi szalámigyár termé­keit. A Pick család 1992-ben, a szalá­migyár részvény­társasággá alakulá­sát követően tár­gyalásokat kezde­ményezett a válla­lattal a védjegy­használattal és név­használattal kap­csolatos kérdések­ről. Mivel az érde­mi válasz elmaradt, a család megindí­totta a magyaror­szági pert. Érdemi tárgyalások azon­ban ezt sem követ­ték. A kormány is „ömleszt"? Félmilliárd forinttal növelte alapítőkéjét a Reálbank decem­ber elején. így a pénzintézet alaptőkéje elérte a 2,04 mil­liárd forintot. A bank tárgyalá­sokat folytat magyar és külföl­di befektetőkkel - köztük nagy ipari cégekkel amelyek tevé­kenységére építve specializált pénzintézetté válhatna. A kor­mány ezeknek a tárgyalások­nak a sikeres lezárását szabta feltételéül, hogy bekapcsolód­jon a bank konszolidációjában - mondta Czakó András, a bank vezérigazgatója. | llamférfit gyászolt egy évvel ezelőtt a magyar társa­dalom. Amint tisztelői és ellenfelei is elismerték: ta­lán a magyar politikai élet egyetlen klasszikus értelem­ben vett államférfiúját. Egy évvel ezelőtt sok helyütt leír­ták a miniszterelnöki tevékenységéről szóló pillanatnyi verdiktumot: népszerűtlen volt. Aztán a halott kormányfő ravatalához zarándokló tömegeket látva a valós ítélet a későbbi kor feladatává enyhült. Talán a ravatalozó láto­gatói akadályozták meg, hogy a néhai miniszterenök azonnal bekerüljön a történelem valamelyik szúk kalitká­jába. Antall József személye alig lett része a tavaszi vá­lasztás előtt felerősödő hecckampányoknak, vagy ha ré­sze lett, akkor is inkább jobbról mint balról A politikai testamentum örökösei ma - minden aggályt eloszlatva - a politikai gyász helyett az államférfiúnak já­ró gyászt étik. EmlékezéskisajátUó íze volna, ha ma ven­nénk elő Antall József politikai vonalvezetésének eré­nyeit, amikor egy másik párt másik miniszterelnöke eről­ködik ugyanannak a feladatnak a megoldásán. Nem a miniszterelnöki habitusok összehasonlítása, hanem az egykori kormányfő mai véleményalkotása hiányzik a közéleti palettáról; ezt a testamentum sem helyettesíti. Ellenfelei is elismerték: tisztánlátó politikus volt Csak néhány, a kormányzati munkában meg nem koptatott té­nyek közül: a Varsói Szerződés feloszlatási javaslata (próbáljuk csak elképzelni az EBEÉ-csúcsot egy VSZ­hez hasonló szervezet jelenlétében...), a NATO-közeledés, az európai uniós társulási szerződés, itthon pedig a priva­tizáció megkezdése és a jogállamiságot megalkotó tör­vényhozási munka hatalmas irama. Mindezek nélkül Magyarország ma talán a törvénytelenül kisajátított ál­lami vagyonok fogságában, egy keleti orientáció csapdá­jában, valahol Románia politikai szintjén, a polgáriaso­dás nagyon távoli reményével vergődne. ff? ét törvényhozási és két önkormányzati választás ta­<_L) paszlalatai után elejthetjük azt a tézist, hogy a ma­gyar lakosság túlnyomó többsége rögzült pártpreferen­ciával bír. A közvélemény ha egy államférfi kormányzati munkáját ítéli meg, azt a folytonosság kirakóköveként teszi. Az utókor sem Caesarnak adja meg - későn —, ami az övé. Antall József örökségéből - hibákból és jótétemé­nyekből egyaránt - a mai kormányzat is részesedett, s vélhetően a mai kormányzat örökségéből a következő fog részesedni Molnár vezérőrnagy százéves Keleti György honvédelmi miniszter hétfőn felköszöntötte 100. születésnapja alkalmából dr. Molnár Károly nyugállo­mányú orvos vezérőrnagyot és a honvéd hagyományok ápolá­sában kifejtett munkássága elismeréséül dísztőrt adomá­nyozott neki. Molnár Károly 1894. december 12-én született Erdélyben, Csíkbánfalván, 1914-ben karpaszományosként vonult be a 82. gyalogezred­hez. A II. világháborúban töb­bek között tábori kórházpa­rancsnokként szolgált. Máltai szeretettel (Folytatás az I. oldalról) folytatódik, amikor a tavaly kezdeményezett „Szívemből ­szíved szerint" jelmondatú, szegény gyermekeket kíván­ságuk szerint megajándékozó meglepetésakció lesz. A Bábszínházban egy jó­tékony célú Pinocció előadást követően a szegedi máltaisok 50-60 kisgyermeknek adnak titkos vágya szerinti ajándékot (a kezdeményezést patronáló Délmagyarország Kft., a Sze­color Kft., a Tisza Füszért Rt., és a városi önkormányzat szo­ciális bizottsága támogatásá­val). A karácsonyközeli napokon a máltaisok ajándékokat visz­nek az Agyagos utcai Egész­ségügyi Gyermekotthonba - a szatymazi általános iskolások műsorának kíséretében. Eljut­tatják ajándékaikat a sán­dorfalvi kisegítő iskolai osz­tályba járó gyermekeknek is. Hagyományaikhoz híven meg­látogatják a szegedi egyházme­gyei szeretetotthont, lakóinak karácsonyi csomagot juttatva el. Ajándékaikkal jelen lesznek a szegedi máltaisok a vakok, valamint a nagycsaládosok ka­rácsonyán is. • A szegedi Liszt Ferenc Ka­marazenekar Illés Mihály karnagy vezetésével egyházi és világi kórusművek hang­felvételeiből álló kazettát adott ki karácsonyra. A ma­gyar hanglemezgyár sorszo­rosltásában készült kazetta felvételei között van olyan mű is, amelyet Magyarorszá­gon először hallhat a közön­ség. Kérdéseinkre a tíz éve működő kamarakórus alapí­tója, Illés Mihály kórusveze­tő, a Szegedi Konzervatórium igazgatóhelyettese válaszol. • Az első felvételük Vin­cenzo Bellini g-moll Mi­séje. Mise - pedig Bellini neve inkább operái után ismerős. Ezt az egyházi művét nem is játszották még itt? — Úgy tudom, nem. Majd­nem biztos vagyok benne, hogy magyarországi ősbemu­tató volt, amikor idén húsvét­kor az alsóvárosi Ferences Templomban előadtuk. A ma­gyarországi kottatárakban legalábbis nem jegyzik a mű­vet. Pedig érdemes meghall­© KÉRDÉS • A kórus vezető karnagyhoz Kazetta, ősbemutatóval gatni; én idén fedeztem fel, hogy Bellini, akit itthon tény­leg vígoperáiért szeretnek ­Gregor Józsefnek voltak nagy alakításai bennük — nem csak operát írt. Egy bolognai út al­kalmával rátaláltam a g-moll Misére, s úgy éreztem, ezt el kell énekelni. Érdekes operai színekben és fordulatokban gazdag mű, amely őrzi a ha­gyományos szerkezetet, a mi­se szent szövegét. Felvételei májusban készültek a Feren­ces Templomban. Orgonakí­séretét Csanádi László orgo­naművész adja, a tenor szólót Bárdi Sándor énekli. • A kazettán egy másik idei sikerük is szerepel, a II. Szegedi Egyházzenei Napokon előadott César Franck-darab, a Panis Angelicus... - César Franck a francia orgonaművészet romantikus komponistája; őt sem arról a darabjáról ismerik, amelyet felvettünk. A Panis Angelicus valószínűleg misetöredék, teljességében ritkán szokták megszólaltatni. A mi előadá­sunkban az egyébként külön is énekelt szoprán szóló és a kórus mutációs rendben kö­vetik egymást, s úgy érzem szép egységet teremtenek. A szoprán szólót Vischner Valé­ria énekli, az orgonakíséret a Csanádi Lászlóé. • Mi hallható a kazetta másik oldalán? Illés Mihály - Hogy az egyházi művek­nél maradjunk: Georg Fried­rich Hándel slágerként ismert kórusa, a Halleluja-kórus a Messiás című oratóriumból. Mellé pedig a vokálpolifónia világi műveiből válogattunk össze egy-egy Dániel Fride­ricitől, Pierre Certontól, Volly Istvántól, Bárdos La­jostól és Johann Sebastian Bachtól származó darabot. S. P. s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom