Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-06 / 286. szám

KEDD, 1994. DEC. 6. ; A HELYZET 17 • Építési napló a Nefelejcs utcából Van-e fontosabb, mini a mosógép helye? Az engedélyezésre benyújtandó dokumentáció beszédes lapja: a földszinti alaprajz • Ugyan korábban „illetékes helyen" úgy informálták, hogy Csongrád megyében a lakások négyzetméterenkénti átlagára 35 ezer forint - s Zoli persze ezzel számolt eddig - , a takarékpénztárnál állítják: 32 ezer. Már most mivel az építési összköltség nem haladhatja meg egy két szobás lakás megyei átlagárának két és félszeresét és a család nagyságát figyelembe véve legfeljebb négyszobás lehet a vissza nem térítendő juttatással támogatott ház, hőseinknek 6,3 milliós költségkorláttal kell számolniuk. (Köztünk szólva de jó is volna, ha ennyit rászánhatnának a házukra!...) Ha a lakásuk, garázsuk eladási árát, mint saját erőt, s a beígért 1,2 milliót tekintik kiindulási alapnak, még hitel felvételére is rákényszerülnek - és két ütemű építkezésben gondolkodhatnak csak. Vagyis a földszintet tudják egyelőre lakhatóvá tenni, a tetőtér belső befejezése marad későbbre. (Ahhoz, hogy a beköltözésre engedélyt kapjanak, a ház második szintjének kívülről kész kell lennie.) A pénzügyi sakkozásnak ezen a pontján tisztázandó, hogy az előírt saját erő megléte-e a támogatás folyósításának feltétele, vagy - mint azt az OTP-nél állítják - , az elköltése. Mert ha az utóbbi, akkor a minden tartalékát felhasznált építtető szorongatott helyzetbe kerül. (Zoltánék egyébként elvben megértik a pénzintézeti érvelés lényegét, hogy ugyanis az építkezés befejezését szorgalmazzák a támogatás kései felhasználhatóságával, csak éppen nem tartják jó megoldásnak.) A rendelet egyébként így fogalmaz: „a kedvezmény összegét... a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, és... akkor kezdhető meg. ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívüli • Tavaly novemberben jelent meg az első, szakember véleményét is ismertető cikkünk az anorexiáról. A napokban az USA-beli tanulmányútjáról visszatért fiatal, biológus kutatónő, dr. Antal Andrea különös kéréssel keresett föl a szerkesztőségben: a nyilvánosság előtt szeretné föltárni saját, betegség okozta szenvedéseit, küzdelmét, és fölajánlotta a hasonló kfnokat átélők önkéntes megsegítését is. Leadtam vagy tíz kilót Andrea 1990-ben szerzett diplomát a JATE biológia szakán. Egy évre rá fiatal kutatóként került ki Amerikába, ahol New Yorkban, majd egy omahai intézetben dolgozott. Beiratkozott egy aerobik tanfolyamra, később oly magas fokon űzte ezt a sportot, hogy komoly elméleti és gyakorlati vizsgák után, oktatói diplomát is szerzett, s az egyetemen diákok részére tartott foglalkozásokat. - A szervezetem talán túl nagy igénybevételnek volt kitéve, naponta órákon át mozogtam. Közben vizsgákra készültem és dolgoztam egy idegosztályon. Eletemben először akkor láttam csontsovány anorexiásokat, akikkel, terápiaként, sajátos aerobik gyakorlatokat végeztettek. • S miközben az ő fölépülésükön fáradozott, maga is megbetegedett? - Első pillanatban nem volt ez olyan nyilvánvaló. Szállásadónőmnek tűnt föl először, hogy hirtelen sokat fogytam: leadtam vagy tíz kilót, miközben egyre kevesebbet ettem. A Ugye emlékeznek Évára és Zoltánra? Harmadik alkalommal találkozhatnak most velük olvasóink - ezúttal azokat a kérdéseket gyűjtöttük össze, amelyek egy családi ház építésének a kezdeti szakaszában, a tervvázlatok elkészültén túl, de az engedélyezésen még innen, az elszánást követő számolgatás és a baráti-szakértői jótanácsok heteiben fogalmazódnak meg az építtetőkben. Az ember ilyenkor a legjobban teszi, ha nem hisz a saját szemének sem - már tudniiiik hogy mit olvasott a Magyar Közlönyben - , s elballag szépen a lakástámogatás folyósításával megbízott pénzintézethez. Az OTPben megtudja, miképp jut majd hozzá a kétgyermekes családoknak betgért építési támogatáshoz. eszközeinek legalább egyharmadát a lakás építésére már felhasználta." No, az a ritkítással kiemelt „kezdhető" azt jelenti-e vajon, hogy késleltethet az OTP, vagy azt: a folyósítást meg is k e 1 1 kezdie? Mert nem mindegy!) Aztán ott van még, ugye, a „készültségi fok" is! Bizakodó emberek lévén történetünk szereplői, hisznek abban: az előre megvásárolt építőanyagokat majd elismertethetik egy bizonyos készültségi százaléknak, ugyanígy nehezen forintosítható, saját munkájukat is. Aggodalmuk inkább amiatt van, hogy a pénzintézetnek I H^H Az aerobik is tud gyógyítani közös étkezések valóságos családi perpatvarrá fajultak, hiszen háziasszonyom egy anya aggodalmával nézte a már szemmel látható leépülésemet. Unszolására elmentem az orvoshoz. • Gondolom, amint Amerikában szokásos, a körzeti orvoshoz kopogott be biztosítási kártyájával. - Természetesen, hiszen ő az, aki továbbküldheti onnan a beteget a megfelelő szakemberhez. Orvosom azonban belgyógyász és kardiológus lévén nem sokat tudott tenni velem, ám ki sem engedett a kezéből, hiszen kártyám pénzt jelentett neki. Diagnosztizálta ugyan az anorexiát, de kezelésként csak a lelkemre beszélt... • Éspedig? - „Maga okos, intelligens ember, szedje össze magát!" mondta. Senki nem hiszi el, hogy az efféle rábeszélés ilyenkor nem működik. Ez nem intelligencia és nem akarat kérdése...Sőt: tapasztalataim szerint az anorexiások többségének kifejezetten magas az IQ-ja, szakmájukban a nem lesz elég a számlák fölmutatása, helyszíni szemlék fogják mindig megelőzni a támogatás újabb és újabb részleteinek még szerencse, hogy készpénzes - kifizetését. Akkor pedig az időpontegyeztetések körülményességén túl számolniuk kell „pénzügyi ellenőrük" elfoglaltságával. Az a helyzet is előállhat, hogy ha az otépés ügyintéző szerint a négyzetméterenkénti 32 ezer forintba nem fér bele az építtető, csak egy negyvenes keretbe, akkor a megkívánt maximumra törekszenek. Én biológusként is nagyon jól tudtam, miféle egyensúlyzavarokat okoz a szervezetben a koplalás, a hányás, a hashajtók szedése, hiába... „Szervezetem működése lelassult..." • Miért nem fordult pszichiáterhez? - Időközben ismét New Yorkba költöztem. Ott már nagyon szenvedtem: egyre vékonyodott a bőröm alatti zsírréteg, előfordult, hogy 3 százalékot csökkent egy hónap alatt. Hormontermelésem csökkent, fél évig nem menstruáltam. Szervezetem működése lelassult, szinte kezdett leállni... Valami belülről jövő önpusztítási vágy hajtott: csak megszabadulni minden kalóriától! Megszállottként aerobikoztam, napi 5-6 órán át. Egysaját erőt is arányosan fölemeli? Egyáltalán: nem bíz túl sokat a jogszabály a pénzintézeti közreműködés óhatatlan szubjektivitására? S tessék mondani: pénzintézeten csak az OTP-t kelldehet érteni? E kérdésekhez hadd tegyen hozzá még egyet a naplóvezető: vajon mikor érez majd késztetést arra a bank, hogy belső utasításait - melyek, láttuk, a jogszabály értelmezésében eltérnek a jogalkalmazó „olvasatától" - , ne egyes ügyfelei tudomására hozza csak, hanem nyilvánosságra is? S hogy a pénzügyeken túllépjünk, de a kérdések sorát szaporítsuk: Szegeden miért kötelező a tervezőnek a terv szer aztán valami megváltozott: hirtelen evési rohamok jöttek rám. Olyankor valósággal vonzott a fridzsider. Képes voltam egyszerre akár 10 ezer kalóriát is befalni. Utána viszont jött a lelkifurdalás: és hánytam...Ez viszont már a bulémia tünete. • Annyit már tudott, hogy ez pszichés eredetű betegség. Ekkor sem keresett föl szakembert? - Külföldön ódzkodik az ember ettől. Egy magyar orvosnő viszont fogadott, akivel sokat beszélgettem. Ő világosított föl, hogy betegségem mélyén olyan depresszió húzódik meg, amely kiváltja ezeket a tüneteket. Szakirodalmat olvastam, amely megerősítette mindezt. Az értelmemmel mindent fölfogtam, de képtelen voltam a magam javára fordítani. Megírta a New York Times egy fiatal tornásznő esetét, aki leépülése után kómába esett, s onnan már nem jött engedélyezése előtt a szakhatóságok közül az ANTSZszel és a tűzoltósággal egyeztetnie, amikor tudja előre, akinek ebben gyakorlata van, hogy „miként foglalnak állást", s így fölöslegesen terheli a hivatalokat, s termeli az aktákat? (Ráadásul a térinformatikai adatbázis jóvoltából előbb-utóbb minden információ egy helyen elérhetővé válik!) Az még csak hagyján, hogy fizetni kell a szakvéleményért, miszerint „zárt rendszerű szennyvízcsatorna" építendő a Nefelejcs utcában, de hogy rosszabb esetben erre még harminc napot is kell várni! (Értesülésünk szerint a tisztiorvosi szolgálatnál sem vissza...Féltem. Próbáltam „összeszedni" magam, halasztgattam: majd holnap...De ilyenkor képtelen az ember kontrollálni magát. Közben önutálatot érez, amit különösen nehéz elviselni, ha megértő, szerető családtag nincs az ember közelében. Azétel melegséget, szeretetet ad • A hozzátartozók, ha távol is voltak, nem jelenlellek támaszt? - Volt, aki elfogadott így. Aki viszont a legközelebb állt hozzám, hisztisnek tartott. Teljesen bezárkóztam... belekerültem egy ördögi körbe... A véletlen azonban egyszer elvezetett egy anonim-csoporthoz. Több sorstársammal összekerültem ott. Volt, aki 40 éve bulémiás, családja tudta nélkül. Valamennyien agilis egyéniségek, s amikor épp nem depressziósok, szakmájukban kiválóan teljesítő tanárok, ügyvédek, üzletasszonyok. Megtapasztalták, hogy az étel melegséget, szeretetet ad. Ha az ember sokat eszik, kábulat jön rá, amíg nem kezd el hányni...Együtt küzdenek is ezellen. Megtanultam tőlük: ezeket az esti rohamokat meg lehet fékezni, ha például valakit fölhívunk telefonon. Sokszor nekiálltam ruhákat próbálni, sorba raktam az újságokat. Jó recept az is, ha ebéd után tartják indokoltnak e kötelező egyeztetést, mely ráadásul helyi sajátosság. „Kérhetnénk ezügyben a minisztériumtól állásfoglalást, de ott is ahány ember, annyiféle a megítélés. Csak úgy eltérőek, mint a szegedi, vagy mondjuk a dombóvári jegyzőé." - vélekedett az ügyről egy építésügyi hatósági ügyekben bennfentesnek számító informátorunk...) Éva és Zoltán, meg a tervezőjük tehát nem pusztán az első nekifutásra elkészült háztervek, alaprajzi vázlatok pontosításával tölti az estéit mostanában, hanem hír- és véleménycserével is. Hány érdeklődő volt megnézni az eladandó garázst és lakást? Ez utóbbit egyelőre „visszabérelnék" a vevőtől pár hónapra. A „milyen szerencse, hogy megcsináltattuk, hogy ezen nem spóroltunk!" végeredményű talajmechanikai vizsgálat miatt szükséges a fúrt cölöpalapozás, de vajon helyszínen kevert, vagy transzportbeton kellene-e hozzá? Készíttessenek-e házi használatra anyagkimutatást Zoli unokafivérével, vagy bízzák ezt az árajánlattevő kőművesekre? S akkor még nem is említettük, hogy végre megvan a mosógép helye! Kérem, aki ezen a félmondaton mosolyogna, visszakozzon: egy otthon lakályossága ilyen apróságokon múlik! S bizony, tessék átméretezni a spájzot, ha a ház asszonya befőtteltevő típus, a különvécét, ha nem kíván gyönyörködni a kazán szépségeiben és a mosógép táncában fürdés közben, de élő növényekben igen, s ragaszkodjon a három méteres előkerthez az építtető, ha ezzel megmentheti egy termő diófa gyökérzetét. Ezekhez képest ugyanis feledhető (lesz utóbb!), mit össze kell kilincselnie mostanság! Pálfy Katalin csokival előzzük meg a későbbi éhségérzetet. Beiratkoztam egy testre és lélekre ható fitness-klubba, ahol csupa, hányástól fölpuffadt arcú, változó hangulatú bulémiás és anorexiás végezte a jótékony gyakorlatokat. Megtanultam meditálni, hogy, ha szeretni nem is tudom, elfogadjam magam... • Egy honapja, hogy itthon van. Hogy érzi magát? - Visszaestem. Noha ledoktoráltam, s munkahelyemen bizalommal fogadtak, egyik este olyan állapotba kerültem, hogy - Szegeden nem ismervén a lehetőségeket -, fölhívtam a lelkisegély szolgálatot. Az ajánlott orvosok egytől egyig segítőkészek voltak, ám kézről kézre adtak, keresvén a hozzáértő szakembert. Hosszasan üldögéltem már a pszichiátriai klinika folyosóján, majd fölajánlották, befekhetek egy hatágyas szobába, nyolcadiknak...Jelenleg ambuláns kezelésre járok. Orvosom mindent igyekszik megtenni: javaslatára antidepresszánst szedek és pszichoterápiára járok. • Az amerikai példa alapján ön ismertebbé szeretné tenni ezt a betegséget, és segíteni is akar a rászorulókon. - Könyvet írok ezekről a gyötrelmekről. Saját érzéseimet, tüneteimet nem szégyellve vállalom a nyilvánosságot, hogy segítsek másoknak - szülőknek, pedagógusoknak, orvosoknak is - e betegség megismerésében, fölismerésében, és egy helyi anonim közösségben együtt enyhítsük a szenvedéseket. Hátha így sikeresen elkerülhetjük a teljes leépülés végzetes útját.. Chikán Ágnes • Egy anorexiás vallomása „Az önpusztítás vágya hajtott" A nemzetközi szakirodalom mintegy húsz esztendeje tett említést először a pszichés eredetű étvágytalanságról, az anorexia nervosáról és a vele rokon kóros falánkságról, a bulémiáról. Hazánkban veszélyességükhöz képest méltatlanul kevés szó esik róluk, holott egyre több. főleg serdülőkorú lány szenved e közös tőről fakadó betegségekben, szülők, sőt gyakran orvosok által sem fölismert módon. ( E sorok Írója három olyan csetról tud, amikor a kétségbe esett szülők, mert megtehették, pszichiátriai kezelésre külföldre küldték leányukat. De mi történik a többiekkel?) Pedig a késői beavatkozás a beteg életébe kerülhet: az „éhségkórosok" 10 százaléka meghal, 20 százalékuk évekig a kórházak vissza-visszatérő lakója, akit mesterséges táplálással próbálnak megmenteni.