Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-30 / 281. szám

SZERDA, 1994. Nov. 30. • Iskolától beteg gyerekek Gyorstalpaló oktatás készségszintű követelés HANGSÚLY 7 (Folytatás 1. oldalról.) pszichoszomatikus betegséges tünetcsoportok jelentkeznek a gyerekeken. Legáltalánosabb a fejfájás, mellyel a gyerekek jó része küszködik, de ide sorolható még a gyomorfájás, hasfájás, hasmenés, hányás, krónikus köhögés, alvási zavarok, az érzelmi élet zavarai, magatartási zavarok. Ezek jó része sajnos már kisiskolás korban jelentkezik. • Köthetőek ezek a betegségek naptárhoz, pontosabban a tanév különböző részeihez? - Igen, hiszen a terheléssel függenek össze. Szeptemberben, amikor a gyerekek bekerülnek az iskolába, még nem jelentkeznek tünetek. Egy-két hónap alatt dekompenzálódnak, s november táján jelentkeznek a panaszok először, a második „futam" május környékére tehető, legfőbb ok itt az év végi kifáradás. • Létezik egy szakkifejezés, iskola-fóbia. Mit jelent ez pontosan? - A gyerekek az iskola elől menekülnek. Iskola előtt különböző problémák jelentkeznek, pszichés tünetekkel reagálnak. Ennek legáltalánosabb példája, amikor a gyerek minden reggel hány. • Nem keverendő össze ez a dolgozatírás előtti betegség-szimulálással... - Nem, ezek krónikus problémák, függetlenül attól, hogy éppen milyen tantárgyi követelmények vannak. Akkor is jelentkeznek, amikor éppen semmiféle számonkérés nem várható. Iskolaorvosként egyébként nap mint nap őrlődöm amiatt, hogy a gyerekek nem hiányozhatnak. Egész egyszerűen nem engedhetik meg ezt a luxust, hiszen 2-3 órai kihagyás is óriási szakadékot jelent nekik. • Milyen szerepük van a különóráknak a betegségek kialakulásában ? - Amfg az iskola nem tanítja meg a gyerekeket arra, amire az élet folyamán szükség van, addig sok szülő úgy érzi, hogy iskolaidőn kívül kell pótolni ezeket. A gyerekek jó része jár edzésre, zeneórára, külön nyelvórára, ezek az ismeretek és a testedzés természetesen hasznos, azonban a gyerekek ezáltal csak hajszoltabbak lesznek. Az előbbiekben felsorolt problémák régebben jórészt nagyiskolás korban jelentkeztek, mára azonban „lecsúsztak" a kisiskolás korra, s ezekben komoly szerepük van a különóráknak is. • Mi lesz a következménye a gondoknak nagyiskoláskorban? - Ezek a gyerekek elkallódnak, lemorzsolódnak, deviánsakká, esetleg veszélyeztettekké válnak, vagy pedig túlontúl nagy szorongások árán átevickélnek és később az életben sikertelenekké válnak. • Mi lehet a megoldás? - Ez jó kérdés. Ha ezt tudnám, akkor most erről tartanék előadást. Véleményem szerint talán az lenne a legfontosabb, hogy egyrészt jobban szelektáljuk az információáradatatot, amit a gyerekekre zúdítunk, másrészt meg kellene tanítani nekik a tanulás fortélyait, hogy aztán ne elveszettek legyenek, hanem eredményesek és sikeresek. Meg kellense szüntetni azt a feszültséget, ami a gyerekek felmorzsolódásának a hátterében áll; az iskola a jelenlegi tempóval csak gyorstalpaló szinten oktat - és készségszinten követel. • Az új oktatási módszerek, a 6+6 és társai nem jelentenek könnyebbséget? - Ezekről módszerekről én vajmi keveset tudok, hiszen rendkívül frissek. Félek azonban attól, hogy ezek a módszerek csak tovább gerjesztik ezt az állapotot. Nem ismerem részletesen az új Nemzeti Alaptanterv elemeit, ám attól rettegek, hogy a beharangozott, általános és társadalmilag elfogadott számonkérés fegyvertárát fogják szélesíteni. • A modern kor talán több alapismeretet követel... - így van, csakhogy a feltételek nincsenek megteremtve, nem lehet ilyen hajszolt oktatási rendszerbe beilleszteni a követelményrendszert. Nem hiszem, hogy a gyerekek, bármelyik életkorban pszichésen és szellemileg megfelelően fejlettek lennének ezt elviselni. Takács Viktor • A SZOTE Dugonics téri tanácsterme volt a helyszíne annak a sajtótájékoztatónak, amelyet tegnap a világhírű Glaxo cég és a Tudomány Kiadó közösen szervezett a városban dolgozó újságírók számára, az egyetem vezetőinek részvételével. A házigazdák nevében dr. Dux László professzor, az egyetem oktatási rektorhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd vázolta a hazai fölsőoktatásban tapasztalható változásokat. Ezek egyik jellemzője, hogy éles versenyhelyzet alakult ki, amely a nagyobb támogatásért, a több hallgatóért, a jobb oktatókért, az intézmények rangsorában a jobb helyezésért állítja csatasorba az illetékeseket. Az orvostudományban is bekövetkezett információrobbanásnak pedig az a következménye, hogy a hagyományos oktatási módszerekkel nem lehet nyomon követni az ismeretanyag rohamos bővülését. Az egyetem által vendégül látott két cég éppen arra vállalkozott, hogy a maga módján segítséget nyújtson a korszerű, a világszínvonallal lépést tartani igyekvő hazai orvosképzésben. Amint dr. Nagy Judit, a Tudomány Kiadó főszerkesztője elmondta: a világ második legnagyobb gyógyszergyártójával, a Glaxo céggel a magyar, fölnövekvő orvosnemzedéket az immár hagyományos együttAz orvos ezekkel a modern eszközökkel önképző módon is szert tehet újabb ismeretekre. (Fotó: Révész Róbert) működésük révén kívánják támogatni. Jóvoltukból a négy orvosegyetem egy-egy teljes évfolyamának hallgatói 16 ezer forint helyett 2000 forintért juthatnak hozzá a belgyógyászati és az ahhoz kapcsolódó területek alapműveként számontartott, három kötetes, 3000 oldalas Orvostudomány című kézikönyvhöz. A Scientific American Medicine magyar kiadása nem egyszerű fordítása az amerikainak: hazai vezető professzorok által irányított munkacsoportok adaptálták a tudnivalókat a sajátos hazai viszonyokhoz. Különlegessége a könyvnek praktikus „forgathatósága": a kapcsos dossziékban elhelyezett lapjain lévő, régi, elavult ismeretek újakra cserélhetők, s az új felfedezések megjelenésével bővíthetők. Negyedévente 300 oldalnyi új ismeretet fűzhetnek a diákok a többi mellé. Tehát ez az a könyv, amely soha nem avul el. Gesztes Tamás, a Glaxo hazai ügyvezető igazgatója a vállalatot bemutatva hangsúlyozta: a cégnél hagyomány, hogy a bevételek jelentős részét viszszaforgatják az egészséggel kapcsolatos kutatások, fejlesztések, a gyógyítás, a megelőzés és az oktatás támogatására, s ugyancsak sokat költenek jótékonysági célokra. Ezáltal nem csak gyógyszereikkel vannak jelen a világ 150 országának egészségügyében. A brit cég csaknem tíz éve nyitott képviseleti irodát Magyarországon, amely ma már leányvállalatként működik, s követve a példát, a hazai egészségügy fejlesztését is célul tűzte ki. Ennek egyik bizonyítéka a medikusok könyvakciójára fordított 10 millió forint, valamint az oktatást és továbbképzést ugyancsak segítő kiállítások. Az érdeklődők tegnap megtekinthették az oktatási épületben a British Council által összeállított gyógyszertörténeti bemutató anyagát, valamint a korszerű oktatástechnikai eszközökből álló orvosi önképző központot is. Ch. Á. A SZOTE űj jelvénye? Elkeserednék, ha ilyen új jelvényt akarnának az egyetemnek. Van már neki, és az sokkal jobb. Nagyon aggódom, ebben a minőségében egyetlen beteg se törekedne bele sem ambulanter, sem bennfekvőként. Az egészséges oktatók se, de talán a hallgatók se. Mindez azonban csak dünnyögés, mert két ember, úgy tűnik, kivétel. A belső oldalon áll ugyanis, hogy két új ember szerkeszti a lapot, és a főszerkesztő éppen elsős. Nem tudhatom, milyen ellenérzéseket hozhatott magával a középiskolából, az is megeshet, hogy áztatott kötéllel verték ide hallgatónak is, és a hallgatói önkormányzatba is. Néminemű ódivatú emlékeim vannak az „erejétől duzzadozó" fiatalság lényegéről - így mutatkozik be -, de nagyon meglep, hogy az általuk szerHatalmas szippantókocsi áll rajzban elbeszélve a PSP című, alcíme szerint a SZOTE Hallgatói Önkormányzatának lapja legelején, és hogy tévedés ne essék, a hátoldalán is. Elgondolkodtató újdonság. Az van ráírva az óriásra, hogy SZOTE. Eddig úgy tudtuk, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rövidítése ez, amely ugyan állandó veszedelemben van, amióta Szent-Györgyi Albert nevét viseli, de hogy szippantókocsi legyen belőle, nem hittük volna. kesztett lapnak a színvonala elejétől a végéig nadrágszíj alatti. Azon fölül már nem ember az ember? Azt tudom, végzős orvosok szoktak kiadni másoknak is érdekes évkönyvet, amelyben alkalmanként tanáraik is megkapják bátor szókimondással a magukét, de ha az a torony gombja, akkor, azt hiszem, ez a pince legfeneke lehet csupán. Megfordul a fejemben az is, csak nem ezzel akarják lehetetlen helyzetbe hozni felelős kiadójukat? Türelem, elsősök! Átkozott legyen, aki rosszra gondol, de a Tele van a HÖKöm! mindenféle asszociációval is csak egyféleképpen érthető. Nem tudhatom, takar-e valóságos személyt a dr. Vakolat Irén álnév, akinek a rovata szintúgy „alvilági", de benne többek között az a szakállasnál is szakállasabb vicc, hogy lehet-e trippert kapni vécén, vagy az űj öltöny lehányása, hányhat ugyan szikrákat, de legföljebb sötétet. Végre megcsillan a szemem: irodalmi rovata is van a lapnak! Átolvasván, sajnálattal kell mondanom, az itt közölt akármi egynémely irodalmi lapban is megtalálná a helyét, annyira zavaros. A Dühöngő címen közölt két üres lapot a legdemokratikusabb betétnek mondják. Azt hiszem, sokáig fölülmúlhatatlan lesz. És a lehető legdrágább, mert elgondolkodtatóan üres. Nyert mégis, azonnal dühöngd lettem magam is. Annak idején, bölcsészhallgatóként se tudtunk volna enynyire színvonaltalan orvosegyetemi lapot elképzelni. Jó lenne hinnem, a mögötte lévő önkormányzatnak nem eddig és a szellemi színvonala 1994ben! Gondolják meg, elsőéves orvosjelöltek! Nem kellene egy kicsi srófon egészen kicsikét igazítaniok? Ez mégiscsak egyetem! És az elsős is érett, mert érettségizett. A mostani szám nagyon mellé talált. H. D. • Majd' 200 millióval tartoznak a Szetáv-nak m Kimerülőben a tartalékok m Hamarabb jön majd a végrehajtó lövőre (rá)fázunk? • Most már biztos, hogy nemcsak a radiátoroktól lesz melegük jövőre azoknak a lakóknak, akiknek lakásait és meleg vizét a Szetáv Kft., vagy ismertebb nevén a Távhő fűti fel. Január l-jétől ugyanis előreláthatólag 70-80 százalékkal emelkednek az energiaárak. Erről, és lehetséges következményeiről kérdeztem dr. Karsay Évát, a Szetáv főkönyvelőjét. • Figyelmeztető volt Kőszeg példája, ahol a távhőszolgáltató vállalat a be nem hajtott adósságok miatt olyan rossz anyagi helyzetbe került, hogy komolyan fontolóra vette a távfűtés beszüntetését. Szegeden is megtörténhet ez? - Ha oly mértékben kiürül a kasszánk, hogy képtelenek leszünk kifizetni a Dégáznak a földgázt, nálunk is kihűlhetnek a panellakások radiátorai. Hogy mennyire függünk a gázszolgáltatótól, jól mutatja az a tény, hogy a távfűtés árának 60 százalékát a beszerzett energia szabja meg, tehát teljesen független tőlünk. Csak a maradék 40 százalék az, ami a cég működtetési költségeit fedezi. • Gondolom, a kassza kiürülése, illetve feltöltődése elsősorban a lakosságtól függ. Akiket pedig egyáltalán nem lelkesít a januári energiaár-emelés híre... - Meg tudom érteni őket. Miután, mint már említettem, a földgáz a számlánk 60 százalékát teszi ki, egy esetleges 70 százalékos emelés a mi árainkon körülbelül 40 százalékos növekedést jelent. De nem is ez a fő gond. Akkor leszünk bajban, ha későn, mondjuk csak december végén jelentik be az áremelés tényét. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a Dégáz januárban már ezt az árat fogja számlázni nekünk. Mi kikalkuláljuk az új távhőszolgáltatási díjakat, amit az önkormányzat, mint árhatóság fog elbírálni és elfogadni. Majd egyszer... Mert igencsak valószínű, hogy az új városatyáknak nem ez lesz a fő gondjuk. Ha pedig csúszással csak februártól fogadják el az új díjat, kénytelenek leszünk januárban még a régi árat számlázni fogyasztóinknak. így a lakosság jól jár, mi roszszul. Ez a különbözet, amitől megfosztanak bennünket, olyannyira jelentős lehet, hogy anyagilag teljesen ellehetetlenülünk. A hidegebb hónapokban ugyanis akár 100 millió forintot is ki kell fizetnünk a Dégáznak. Ha ezt 70 százalékkal emelik, az már 170 millió forint kiadás. Januárban tehát plusz 70 milliót kellene valahonnan előteremtenünk, ha ekkora lesz az áremelés. És ez kimerítheti tartalékainkat. • Mekkorák ezek a tartalékok? - Ezt nem szeretném felfedni, annyit azonban elárulhatok, hogy fokozatosan csökkennek. S ha ebben a fűtési szezonban tán még nem is, egy-két éven belül igen szorult helyzetbe kerülhetünk. • Például csődbe? - Nem tudom. Elméletileg gazdánknak, az önkormányzatnak úgynevezett ellátási kötelezettséget ír elő a törvény, vagyis nem hagyhatja azt, hogy csődbe jussunk. Nekünk már az is nagy segítség, ha kezességet vállalnak a hiteleinkért. Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy ők sem dúskálnak az anyagi javakban. • Ha a tartalékokról nem is, azért a kinnlévőségekről megtudhatunk valamit? - Az összeg, amivel tartoznak nekünk, a 200 millióhoz közelít. Ehhez havonta a kiszámlázott távhődíj 6-7 százaléka, nagyjából 5 millió forint adódik hozzá, a maradék 93-94 százalékot a lakosság befizeti. Vannak azonban reménykeltő tendenciák is. Sokat teszünk azért, hogy behajtsuk a tartozásokat. A jövő évtől még hatékonyabbak szeretnénk lenni. Számítógépes rendszerünk és alkalmazott programjaink segítségével, úgy érzem, most már minden eszköz rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy minél előbb megkapjuk a pénzünket. Vagyis hamarabb találkozhatnak adósaink a végrehajtóval, mint eddig. • Hogyan hajtják be adósságaikat? - A legegyszerűbb persze az lenne, ha a nem fizetők lakásaibvan a fűtést kikapcsolnánk." Azonban ez műszakilag nagyon komplikált, és mi sem akarunk ilyen szőrösszívűek lenni. Szép szóval indítunk: előbb egy felszólítást küldünk ki, majd a bíróságon keresztül úgynevezett fizetési meghagyást bocsátunk ki, amit - valószínűleg a „bíróság" felirat miatt - először vesznek igazán komolyan. Csak ezután kerül sor a végrehajtásra, melynek során a felmérik, milyen értékek találhatók a lakásban az alapvető szükségleteken felül, amiknek eladásával rendezni lehet a fűtésszámlát. Van, ahonnan nincs mit elhozni. Ilyenkor a lakás tulajdoni lapjára jegyzik rá a Szetáv igényét, és a szóban forgó összeget a lakás eladásakor kell kiegyenlíteni a vételárból - természetesen kamataival és illetékével együtt. • Volt már rá precedens, hogy a kikapcsolásig el kellett menniük? - Országosan már igen. Szegeden még nem. De végrehajtáshoz nagyon sok esetben kell folyamodnunk. Tavaly mintegy 9-10 millió forintot szedtünk be ezen az úton, idén pedig másfélszer ekkora összegre számítunk. Persze olyanok is vannak, akik tényleg nem tudnak fizetni. Most is itt van előttem egy levél. Egy negyvenéves rokkantnyugdíjas családanya írta, akinek a 9000 forint nyugdíja mellett 11 ezer forint kiadása van. Nekünk 40 ezer forinttal tartozik, és azt kérdi, miből fizessen. Ilyenkor mit válaszoljak neki? Szalai László