Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-29 / 280. szám
KEDD, 1994. Nov. 29. HORIZONT 7 • Az itt is olvasható rövid levelet ma akár kortörténeti dokumentumnak is nevezhetnénk, az azonban tagadhatatlan, hogy igen érdekes. A levél feladója Göncz Árpád sáncolási csoportvezető, a címzett Mihály József szegedi technikus, a dátum pedig 1952 május 19. Előbbi urat az országban mindenki ismeri, hiszen Magyarország első embere, a köztársaság elnöke, azonban valószínűleg Mihály József neve sem cseng ismeretlenül az őshonos szegediek körében. Bár a levelet magyarul írták, nekem kfnaiul hangzott, ezért gondoltam úgy, hogy a legilletékesebbet - és könyebben elérhetőt - keresem fel a magyarról magyarra fordítás ügyében. A kíváncsiságon túl azonban egy jeles dátum is indokolta a látogatást: Mihály József november 21-én ünnepelte 75. születésnapját. - Két embernek köszönhetem, hogy megértem ezt a kort mondja köszöntésem után Mihály József -, ugyanis két nagyon fontos személy volt az életemben. Néhány éve a II. kórház intenzív osztályán dr. Marosi György főorvos és a kedves ápolónők mentették meg az életemet, amikor már majdnem az utolsókat ketyegte a szerkezet. A másik ember pedig, akitől a neveltetésemet kaptam, a mindszenti tanító nénim, Tóth Emma. de írja csak nyugodtan „Emmikének", hiszen minden tanítványa így emlékezik rá. O egyébként december 4-én lesz 90 éves. De, hogy ne sérüljön az igazság, hadd említsek még egy embert, talán életem harmadik meghatározó személyiségét, a zenét ugyanis Fricsay Ferenc növendékeként szerettem meg, kire mint bátyámra tekintettem. hiszen mindössze öt esztendővel volt idősebb nálam. A tulajdonképpeni mindmáig ható felnőtt életfelfogásomat FriTALABAVTÖ VÁLLALAT Budapest, V., Hdiis-köz & Saját szán: 3 Budapest, 1952. május 19, 'Tárgy: ujitás. iíibály József tectmilcus, TY. Laboratóriuma, S z e k e d. Hegedűs kartárssal folytatott me^bcozcissem alapján a következőket közölhetem a lejtszázalék iaegh.3tarozó müszerujitassal kapcsolatban; A Hcgcdü3 kartárs utasítására elkészített mintapéldány viccsautacitásáról Hegedűs kartársnak nem volt tudomása. A Szegedi ottartozkodásom alkalmából megbeszélt javított műszer rajzát kartars haladéktalanul küldje fel az én nevemre. Hegedűs kartárs azonnal elfogadja és utasítást ad a mintapéldány ujitási összegből történő kivitelezésére. Kartárs! üdvözlettel: Cjo ww. /Göncz Árpán/ sáncolási csoportvezető i Egy légi találkozás Kartársi üdvözlettel: Göncz Árpád sáncolási csoportvezető csay Ferenc szívós kitartása, szorgalma, szemlélete határozta meg. • Ön életében nagyon sok mindennel foglalkozott, a zenétől kezdve az agrotechnikán keresztül a fotózásig. Jónéhány újítása mellett egy szabadalmaztatott találmánya is volt, fotóklubot és filmklubot szervezett, művelődési központot irányított. Azt hiszem, ezeket a személyiségeket nevezték régen polihisztoroknak... - Nagyon kellemes titulus ez, de véleményem szerint az utolsó polihisztor Magyarországon Hermán Ottó volt mosolyodik el csendesen. - Az tagadhatatlan, hogy nagyon A címzett Mihály József szegedi technikus. (Fotó: Nagy László) sokféle dologgal foglalkoztam, de egyiknek sem voltam kimagasló, kitüntetett egyénisége. Nem is törekedtem erre, hiszen egész életemben „csak" a világra voltam kíváncsi. • Erről a szüntelen érdeklődésről tanúskodik ez a levél is, mely egy újítás kapcsán irodott. Ennyit értettem meg belőle... - A Talajjavító vállalatnál több újításom és egy találmányom is volt, melyek közül ebben a levélben éppen egy a zsebműszerről van szó. Ezt ha az ember a szeme elé tartotta, akkor a mért lejtőnek a szögfokát és a százalékát is meghatározta, ezáltal a trigonometrikus szabályok alapján következtethettünk a távolságra, ill. a magasságra. A műszerújítást viszszautasította valamelyik illetékes, és Göncz Árpáddal akkor egy szegedi látogatása alkalmával beszéltem meg, hogy utánanéz az újításomnak. Arról értesített ebben levelében, hogy nemcsak elfogadták a tervemet, de elkészíttetik a mintapéldányt is. • Mivel foglalkozott a Talajjavító Vállalat, s mi volt a szerepe a sáncolási csoportnak? - Főleg a szikes és savanyú talajok javításával foglalkozott a vállalat, ezt általában meszezéssel, vagy mésziszappal érték el. A sáncolási csoportok a lejtős, dombos vidékeken dolgoztak, ahol a csapadékok lemossák a termőtalajt a föld felszínéről. Ezt meggátolandó építettek haránt-, ill. keresztirányú sáncokat. Göncz Árpád az egyik ilyen csoportnak volt a vezetője, de azt már tőle kellene megkérdezni, hogy mennyire vállalta ezt szívesen. • Ha jól tudom találkoztak az élet más területén is Göncz Árpáddal? - Lehet, hogy találkoztunk csak én nem emlékszem rá. Ő azonban emlékezhet talán, hiszen annak idején a Független Ifjúságban vezető tisztségeket töltöttem be, s ennek a szervezetnek volt tagja Göncz Árpád is. Hasonló kapcsolat, hogy mindketten írtunk a szövetség lapjába, a Nemzedékbe. • Talákozott az elmúlt években a köztásasági elnökkel? - Sosem, nem is hiszem, hogy emlékszik rám. Bár szándékomban áll, hogy születésnapjára elküldöm ezt a kis levelet néhány más korabeli emlékkel együtt. Szívesen találkoznék egyébként személyesen is vele. hiszen emberi tulajdonságában azóta ismerem, s nagy tisztelettel adózom neki. Takács Viktor • „Nem szentírás, amit a számítógép számláz!" Egyezkedhetünk a szemétdíjról Bodrits István, a „megyefőnök". (Fotó: Enyedi Zoltán) Olvasható lexikon (Folytatás az I. oldalról.) Az új díjszámítási mód lényege, hogy az eddigi, díjköteles helyiségszámon alapuló tarifát a 110 literes szabványtartályok ürítési gyakoriságát figyelembe vevő díj váltja fel. (Azzal, hogy valamiféle átlagmennyiséget meg kellett határozni a szegedi önkormányzat közgyűlése által alkotott rendeletben, egyet lehet érteni. Azzal azonban, hogy lakásonként napi 15 liter szemét átlagából indultak ki a rendeletalkotók, még a kft. szakemberei sem értettek egyet - sokallották ők is! Változtatni a döntés előtt nem tudván ezen. a továbbiakban néhány praktikus javaslatot ajánlanak majd olvasóink figyelmébe!) A kft. munkatársai a díjváltozások adminisztrálására számítógépes segítséget kaptak - de mert a gép a régi nyilvántartás alapján állapította meg az augusztustól esedékes, új szemétszállítási díjakat, a megrendelőknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy e számlákat egyeztessék, pontosítsák. (Czikkely László így fogalmazott: „nem szentírás, amit a számítógép számlázott, készek vagyunk a valós adatoknak megfelelően korrigálni a dijat".) A személyes találkozás alkalom arra is, hogy az ügyfelek a nekik legkedvezőbb és háztartási szokásaikhoz illeszkedő szemétszállítást rendeljenek meg - szolgáltatási szerződésben rögzítetten. Vegyünk egy példát: eddig egy négytagú család és egy magányosan élő is ugyanannyit fizetett a szemétszállításért, ha „díjköteles helyiségeik" száma megegyezett. Most az egyedül élő mondhatja: neki a 110 literes kukája kéthetente telik meg, a száz forintos alapdíjon felül tehát havi két ürítésre szerződik, kétszer 24 forintos tarifáért. A négytagú család pedig köthet szerződést igényei, tapasztalata szerint akár heti kétszeri elszállításra is. (A díjat egyébként negyedévente számlázzák, de ha valaki évenként egyszeri fizetést vállal, akkor tíz, ha átutalással fizeti a díjat, további tíz, együttesen tehát húsz százalék díjkedvezményre is számíthat.) De még ilyen kedvezményes szerződéskötésre sem kényszeríti senki azt, aki komposztálással. elégetéssel tud megszabadulni háztartási fölöslegeitől, s legfeljebb néhanéha gyúlik össze nála egy zsáknyi, másként nem hasznosítható szemét. A kft.-nél ugyanis azt tervezik, hogy a cég emblémájával megjelölt hulladékgyűjtő zsákokat kezdenek árusítani" rövidesen, s mert annak árában az elszállítás költsége is benne foglaltatik majd, az alkalmi fuvarokért nem kell külön térítést fizetni. (A szemétszállítók pedig kötelesek lesznek ezeket a zsákokat el is vinni!...) A város 18 ezer szemételszállíttató háztartásából 15 ezer a magánházas ingatlan - velük az ügyfélszolgálat munkatársainak eddigi tapasztalatai alapján általában könnyen megy a szerződéskötés. A többlakásos társasházak esetében az volna a legelőnyösebb az ügyfeleknek, ha a szemétszállítást - közös képviselőjüket megbízva - egy szerződő félként, s nem lakásonként rendelnék meg a kft.től. (A költségeken aztán házon belül osztoznának a lakók. A környezetgazdálkodásiak feladata csak az volna, hogy a megegyezés szerinti gyakorisággal - s ez a Belvárosban nyilvánvalóan eltér egy dorozsmai társasházi szerződésben foglaltaktól - elvigyék a szemetet.) Vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a húszezres ügyféltábor minden egyes tagjával megköttessék a szolgáltatási szerződés? - kérdeztük beszélgetőpartnereinktől, gondolván arra is, hogy majd csak azután alakul ki a városrészenkénti, utcánkénti szemétszállítás új rendszere. Az tudniillik, hogy az adott utcában a heti egyszeri, vagy éppenséggel a kétnaponkénti szemétgyűjtés a kívánatos, s hogy melyik nap(ok)on. Nos, becslésekbe nem szívesen bocsátkoztak a kft. munkatársai, hiszen sok múlik azon, hogy eddig még nem jelentkezett ügyfeleikkel mikor tudnak szerződést kötni. Abban bíznak, hogy az alkalmi, zsákos szállítási lehetőség mielőbbi megteremtésével áthidalhatják a kezdeti nehézségeket, s talán a jövő év második felétől a tényleges igények szerinti rendszerességgel járják majd a gyűjtőkocsik a város utcáit. (Addig? A jelenlegi rend szerint.) Számításaik szerint egyébként legtöbb ügyfelüknek a heti egyszeri elszállításé, 110 liternyi átlagszemét díjának kifizetése nem okoz majd gondot. (Ennek ára egy negyedévre 612 forint, a kétszer tíz százalék kedvezmény esetén évi 1958,40.) S akinek ez túl drága, mert ennyi sem gyűlik össze nála? Kérjen akár havi egyszeri szállítást, vagy ne legyen szerződő partner, csak alkalmi zsákvásárló ajánlják a kft.-nél, ahol a zsákos rendszer bevezetésétől egyébként a közterületek tisztaságának védelmét is remélik. Talán kevesebb lesz a városban az utcára borogatott kuka, a kutyák és a szél által széthordott szemét - a napi ezer köbméter városi szemétnek tíz százaléka így jár mostanság! -, mert a zsákok erős műanyagból készülnek és stabilan zárhatók lesznek. P.K. A Babits Kiadó, amely a Révai Nagy Lexikona reprint kiadását vállalta, hamarosan befejezi sorozatát. Bár annak idején betiltották, állítólag azért, mert Kun Bélát „nem szocialista módon" tálalja, azt érték el vele, hogy még több lett az előfizető. Most 110 ezernél tartanak. Azt határozta el a kiadó, hogy kiegészíti a teljes XX. századot tartalmazó folytatással. A települések történetének földolgozására külön munkabizottságot szervez a kiadó, és ezzel a föladattal a lexikonszerkesztésben járatos Bodrits Istvánt, a szentesi könyvtár munkatársát bízta meg „megyefőnöki" minőségben, aki fölkérte már Tóth Ferencet a makói, Herczeg Mihályt a vásárhelyi, Sebestyén Istvánt a csongrádi, Bartha Lászlót és Labádi Lajost a szentesi. Kanyó Ferencet pedig a szegedi körzet falvaira és városaira vonatkozó részek kidolgozására. Fontos szempontnak tekintik, hogy a lexikon minden szokásos hibától mentes, ez.en túlmenően azonban olvasmányos is legyen. A szokványos rövidítéseket is elhagyják a jobb olvashatóság kedvéért. Hatalmas vállalkozás lesz, az első kötetet 1996-ra ígérik. A pontosság, a megbíz.hatóság érdekében kérnek mindenkit, aki bármilyen adattal tud szolgálni, illetve aki bármilyen tévedést fölfedezett az eddigi kötetekben, jelezze a Városi Könyvtár címén. (6601 Szentes, Pf.: 6. Petőfi u. 1. Telefon: (63) 314-795. Fax: (63) 318-866). A tudományos köztudat ma is úgy véli, a lehető legjobb még mindig a Révai, ezt a színvonalat mindenképpen tartani akarják ezután is, a legjobb helyismerettel rendelkezők közreműködésére számítanak tehát. H. D.