Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-26 / 278. szám

SZOMBAT, 1994. Nov. 26. • Alapítvány vagy Egyesület? Ne legyen félreértés! Napjainkban a köz­véleményben igen gyak­ran összekeveredik két szervezet. A Polgárosuló Szegedért Alapítvány és a Polgárosuló Szegedért Egyesület. - Kár, mert ezek egymástól teljesen különböző formációk! A Polgárosuló Szegedért Alapítvány több mint egy évvel ezelőtt, 1993 szeptembe­rében alakult, azzal a céllal, hogy ,,a) civil kezdeményezés alapján elsősorban Szeged pol­gárai, ezen kívül valamennyi szervezet, közösség és más személy érdeklődését és felelősségét felkeltse a város iránt, s ennek alapján az egész­séges lokálpatriotizmus, tenni­akarás kialakulását elősegítse; b) hozzájáruljon ahhoz, hogy Szeged gazdasági élete, közéleti tisztasága, szellemi­kulturális-oktatási és szociális­egészségügyi viszonyai (ide­értve az öregek és hátrányos helyzetűek körülményeit is), a város közhangulata (ideértve a köztisztasági, természetvédel­mi, kereskedelmi, közlekedési stb. kultúrát is) minél gyor­sabban és eredményesebben fejlődjék, hogy a polgárai még büszkébbek lehessenek váro­sukra". Az Alapítványnak tagsága nincs, vezető testülete (a Ku­ratórium) távol tartja magát a közvetlen napi politizálástól, nem vesz részt az önkormány­zati választási küzdelmekben, céljait hosszabb távon kívánja megvalósítani. A Polgárosuló Szegedért Egyesületet három hónapja, ez év szeptemberében 150 alapító tag hozta létre, tagjainak száma azóta jelentősen megnőtt. Megalakulásakor ugyanazokat a célokat tűzte maga elé, mint egy évvel korábban az Alapít­vány, s ezért kérte, hogy visel­hesse „A Polgárosuló Sze­gedért" megjelölést. (Ehhez ­éppen a célok azonossága miatt - a Kuratórium hozzá­járult.) Vezető testülete az Egyesület közgyűlése, illetve választmánya. Társadalmi szervezetként az Egyesület közvetlenül részt vesz a választási csatározások­ban, polgármesterjelöltet és helyi képviselőjelölteket állít, ezek megválasztása érdekében kampányt folytat. A két szervezet tehát egy­mástól elkülönülten működik, s ez azt is jelenti, hogy a Kura­tórium nem vett részt az Egye­sület által támogatott jelöltek kiválasztásában, fölkészítésé­ben - ez kizárólag az egyesü­leti választmány, illetve köz­gyűlés joga. Az egyes jelöltek kampányába sem kapcsolódik be, ezt ugyanis olyan közvetlen politikai tevékenységnek ítéli, amiben nem vehet részt. Az Alapítvány politikamen­tességét az is jelzi, hogy Kura­tóriumának egyik tagja „párt­színekben" indul ugyan polgár­mesterjelöltként, s indulását a Kuratórium megelégedéssel vette tudomásul, ám az ő kam­pányában sem lép fel - éppen az előbb említettek miatt. Az Alapítvány tisztességes eszméjének mindenesetre az felelne meg, ha a december 11­én megválasztandó szegedi közgyűlés nem ismételten ki­csinyes torzsalkodások, párt­csoportocskák színvonaltalan marakodásának színtere lenne, hanem ezeken fölülemelkedni tudó, valóban városunkért ten­ni akaró és dolgozó, tiszteletre méltó testület. Szeged ugyanis ilyet érdemelne! Di. Tóth Károly A Polgárosuló Szegedért Alapítvány Kuratóriumának elnöke • ENSZ-katonák búcsúztatása Angolába és Haitire indulnak Kiutazó magyar ENSZ­katonákat búcsúztattak ünne­pélyesen pénteken, a Magyar Honvédség Művelődési Házá­ban. Az ENSZ angolai misz­sziójába 10, a Haitin állo­másozó kontingensbe pedig két magyar katona utazik ki meg­figyelőnek. Egyúttal köszöntötték azt a 36 tisztet, akik részt vettek a katonai megfigyelő tanfo­lyamon. A katonák többek között a nemzetközi joggal, a hadijoggal, az ENSZ külön­böző dokumentumaival ismer­kedtek, illetve nyelvi képzést is kaptak. (Folytatás az 1. oldalról.) Egy bő évtized - tegnap részletesen elemzett - történés­ei vezettek el oda, hogy a Ma­gyar Államvasutak szanálása ­megszabadítása az adósságter­hektől - halaszthatatlanná vált. Egy hat milliárdos hitel garanciájának október végi fölvállalását november elején a kormány „adok-követelek" tételsorozatú határozattal fejelte meg - a vezérigazgató megfogalmazása szerint: „be­tonfalat állítottak mögénk, nincs hova hátrálnunk." Első lépésként 900, másodikként további 3000 kilométernyi vasútvonal vizsgálatát, a vesz­teségcsökkentés számszerű meghatározását, a jelenlegi bértömeg túllépésének tilalmát a követelések oldalán tartal­mazó határozat az „adomány­oldalon" összességében száz­milliós tételsort helyez kilá­tásba - tb-tartozások átválla­lásával, fogyasztói árkiegészí­tésekkel, támogatásokkal, ál­lami költségvetésen belüli juttatásokkal. S azzal a gesz­tussal, hogy a cég új vezetése a gazdálkodás erőteljes szigorí­tására kidolgozhatja a maga stratégiáját. Ami magyarra fordítva annyit tesz: a veszte­séges mellékvonalak vizsgála­takor vagy találnak belső erő­ből is megoldást, vagy kény­telenek lesznek vonalakat megszüntetni. Rigó Zoltán szakmai hely­zetelemzésének logikájával és érveivel - például hogy vannak még a vasútnak belső tartalékai, elvesztett piacai helyett találhat újakat - a vas­utas szakszervezetek csak rész­ben azonosulnak. Az érdek­képviseletek inkább a folya­matos működés feltételeinek megteremtését, a hosszűtávú gondolkodást szorgalmaznák, mert - mint a mozdonyvezetők szakszervezeti alelnöke, Sipos József mondta - Dáriusz kincse is kevés volna a vasút azonnali megmentéséhez. (Csak egy példa: az ország közlekedéspolitikai koncep­cióját már a harmadik minisz­terrel „recézik"...) Azt is ne­hezményezik - ezt G3skó • Nem volt könnyű dolguk azoknak a képviselőknek, akik vállalták a képviselőséget négy évvel ezelőtt, de az elkövet­kező négyéves ciklus még nehezebb lesz. Tudniillik az előttünk álló időszakban ren­dezettebb jogi, de rosszabb anyagi feltételek mellett kény­telenek dolgozni az önkor­mányzatok. A mi egyik stra­tégiai célkitűzésünk a kisvál­KÖZÉLET 7 ff Mögöttünk a betonfal, nem hátrálhatunk" - ez a vasútvezér iránymutatása Rigó Zoltán. (Fotó: Nagy László) A Munkáspált ragaszkodik a vasutakhoz A Munkáspárt makói területi szervezete tiltakozik a kormány azon terve ellen, hogy megszünteti a Mező­hegyes-Újszeged közötti vasútvonalat. Ez a lépés súlyos gazdasági, társadalmi, szociális és környezetkárosftó hatással járna a térség lakói számára, és az ország legelmaradottabb perifériáinak szintjére süllyesztené a Maros vidéket. Tiltakozásul a kormány szándéka ellen, a Munkáspárt aláírásgyűjtést kezdeményezett. T. T. István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke fejtette ki - , hogy a MÁV­állam közti szerződés az év de­rekán esedékessé vált, de halasztott megkötését a kor­mány ismét elodázta (a költ­ségvetés elfogadását követő 30 napon belülre), ráadásul tör­vényt nem tart be határo­zatának vélt fedezetében. A legkritikusabb passzusa a kormányhatározatnak persze az egzisztenciális gondokat szaporító bértömegstop. Ez­ügyben nem csupán azt kifo­gásolják a szakszervezetek, hogy az állam nem viselkedik tulajdonosként, amikor nem ül a béralkus tárgyalóasztalhoz, ám tulajdonosi jogait érvé­nyesíti, amikor követeléseit határozatba foglalja, hanem azt is: a legalább húsz százalékos reálbércsökkenés jövőre to­vább növelné a lemaradást a magyarországi átlagbérektől. S az már most is 8-9 százalékos. (Az 1990 és 1994 közötti 215,9 százalékos inflációtól a vasutasbérek elmaradása 12-13 százalékos.) A fölösleges kapacitásoktól meg kell szabadulni, de a le­építésnek olyan módját vá­lasztva, ami nem a jövő „fe­lélésével" egyenlő - ebben az elvben lényegében megegye­zés van az érdekeltek között. Abban azonban, hogy a vasút mi módon, még inkább milyen áron mentendő meg, ez idő szerint meglehetősen eltérőek a nézetek. P. K. Nem sztrájk kell, hanem megegyezés! A veszteségesnek ítélt szárnyvonalak közt emlegetik az Újszeged-Mezőhegyes köztit is. Perlaki Jánostól, a cukorgyáráról, ménesbir­tokáról, mezőgazdasági kombinátjáról híres város állomásfőnökétől azt tudakoltuk, mi­ként érintené a mezőhegyesieket egy ilyen „számylevágás". - Biztos, hogy hátrányosan. A közút mi­felénk képtelen volna átvenni az árúszállítás terheit. Nem tudni, autóbusszal győzné-e a Volán a sok hétvégi utast, akik közt rengeteg a diák. Naponta így is 250-300 környékbeli gye­rek utazik vasúton a város szakközépiskolá­jába! Mi, ottani vasutasok egyébként azt vall­juk: a sztrájkkal fenyegetőzés helyett meg­egyezéses megoldást lehet és kell találni arra, hogy a kihasználatlan kapacitás is csök­kenjen, de a vasutasok létbizonytalansága is megszűnjön. Dornbach a vállalkozásokról lakozások fejlesztése, méghoz­zá olymódon, hogy megfelelő infrastrukturális hátteret bizto­sítunk a kisvállalkozóknak a zavartalan működéshez. Az önkormányzati választásokon induló polgármester- és kép­viselőjelöltek (a legtöbb helyen az MSZP-vel koalícióban) a fenti célok megvalósításáért is dolgoznak majd, ha bekerülnek az önkormányzati testületekbe. A fentieket Dornbach Alajos (SZDSZ) parlamenti képviselő, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának alelnöke mondta tegnap este Szegeden a Virág Cukrászdá­ban, ahol Rózsa Edit országyű­lési képviselő, Tűhegyi József, Nagy Sándor (SZDSZ) képvi­selőjelöltek, valamint dr. Szalay István (MSZP) polgár­mesterjelölttel együtt válaszolt az újságírók kérdéseire. K. F. • Önkormányzati választás 1994 Sorsolt a Területi Választási Bizottság. A 13 fős testü­let elnöke: dr. Veres József, titkára: dr. Gábor Erzsébet, tagjai: dr. Blazovich László, Csehák János, dr. Eke Károly, Elekesné Koskocsák Valéria, dr. Faludi Csaba, Gulácsy Zoltán, dr. Juratovics Aladár, Kéri József, dr. Müller József, Tokodi Ferenc, Veres Csaba. • A Területi Választási Bizott­ság tegnapi ülésén a választó­jogi törvényben előírt módon kisorsolta, hogy a megye két választókerületében a megyei közgyűlési szavazólapon a jelölő szervezetek milyen sor­rendben szerepeljenek, s köz­zétette a listákon szereplő képviselőjelöltek nevét. (La­punkban a szavazólapon is föl­tüntetendő első öt képvise­lőjelölt nevét közöljük.) I. választókerület (me­gyénkben a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú település kategóriába 54 tartozik) 1. Kereszténydemokrata Néppárt: Csepregi Antalné, Belovai Pál, dr. Horváth Ist­ván, dr. Farkas László, dr. Si­mor Ferenc. 2. Független Kisgazda­Földmunkás és Polgári Párt: Csanádi Jánosné, Balázsfi Lajosné, Kiszner Lajos, Kiss Gyula, Széli Szilveszter. 3. Orchidea Érdekvédelmi Egyesület: Vidáné Csontos Éva, Balog Antal, Balázs Já­nos, Becsey László, Nagy Zol­tán. 4. Munkáspárt: Molnár Mihály, Kiss Sándor, Győrffy László, Tamawa Rudolf, Pata­ki Zsuzsanna. 5. Magyar Szocialista Párt: Lehmann István, Ratkai Imre, Ott József, Nagy Tibor, Balogh Ferenc. 6. Magyar Demokrata Fó­rum: Póda Jenő, dr. Kis Lajos, dr. Grezsa István, Veres János, ijf. Mikulán László. 7. Fiatal Demokraták Szö­vetsége: Farkas Sándor, Farkas Jánosné, Bucsányi László, Szabó József, Zsadányi László­né. 8. Polgári Szövetség Csongrád Megyéért: Wéber Mátyás, Kovács Lajos, Dégi György, Bereczki András, Szentesi József. 9. Szabad Demokraták Szövetsége: dr. Gombos And­rás, Stadler Ferenc, Kovács László, dr. Hegyes Ferenc, dr. Kispál Mihály. 10. Agrárszövetség: dr. Nyári Károly, Török János, Bereczki János, Mészáros Tivadar, Molnár ^lbert. 11. Tiszaszigeti Gazdakör: Ambrus Viktor, Karancsi Sándor, Fekete József, Faragó János, dr. Vecsernyés Károly. 12. Mórahalmi Közös Me­zőgazdasági és Vállalkozói Egyesület: Katona László, dr. Faragó-Mészáros Vilmos, Kocsis Ferenc, Dobó Szilvesz­ter, Fröhlich András. II. választókerület (me­gyénkben 10 ezernél több la­kosú, de nem megyei jogú településként Csongrád, Makó, Szentes tartozik ide) 1. Magyar Szocialista Párt: Szirbik Imre, Oláh Sán­dor, Molnár József, Varga László, Egyed Béla. 2. Magyar Igazság és Élet Pártja: Vida Sándor, Kovács Zoltán, Bors János, Nagy Pé­ter, dr. Hadik György. 3. Pedagógusok Szakszer­vezete Makó Városi Alap­szervezet: dr. Halmágyi Pál. 4. Független Kisgazda­Földmunkás és Polgári Párt: dr. Dán János, Udvarhelyi Gyula, dr. Pataki Tamás, Fejes Ferencné, Szabó Imre. 5. Orchidea Érdekvédelmi Egyesület: dr. Varga László, Grecsó Lajos, Tóth Margit, Marsi Tibor, Fái Lajos. 6. Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt: dr. Kiss Sándor, Gál Sándor Zoltán, Nagy-György József, Papp Imre, Dégi Zoltán. 7. Szabad Demokraták Szövetsége: Pászti Tóth Gyu­la, Marosvári Attila, dr. László Férenc, dr. Siket István, dr. Bozó János. 8. Kereszténydemokrata Néppárt: dr. Sipos Ferenc, dr. Domokos Mária, Losonczi Zoltánná, Halmai László, Ferenczi Károly. 9. Nyugdíjasok Pártja ­Köztársaság Párt - Konzer­vatív Párt Gazdák és Polgá­rok Szövetsége - Liberális Polgári Szövetség Vállalko­zók Pártja: Csizmás Adél, Ba­kaity Béla, Rácz Béla, dr. Hor­váth György, dr. Kovács László. 10. Fiatal Demokraták Szövetsége: dr. Martonosi György, Ormos Gábor, dr. Dömsödi József, Vigh Áron, dr. Szőke László. 11. Magyar Demokrata Fórum: dr. Rébeli Szabó Jó­zsef, Domokos László, Mu­rányi László, dr. Kotroczó Béla, Fejér Zoltán. 12. Polgári Szövetség Csong­rád Megyéért: dr. Rapcsák András, dr. Sánta Sándor, Galli Péter, dr. Széchenyiné Csergő Judit, dr. Kovács Aranka. 13. Munkáspárt: dr. Somo­gyi Ferenc, Pap Imre, Szőnyi Ferenc, Kőhalminé Forrai Julianna, Szőrfi Mihály. A megyei önkormányzati testület tagjait az érintett települések polgárai közvetle­nül, a fenti listákon választják. Az új megyei közgyűlés 40 fős lesz. 0.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom