Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-26 / 278. szám
SZOMBAT, 1994. Nov. 26. • Alapítvány vagy Egyesület? Ne legyen félreértés! Napjainkban a közvéleményben igen gyakran összekeveredik két szervezet. A Polgárosuló Szegedért Alapítvány és a Polgárosuló Szegedért Egyesület. - Kár, mert ezek egymástól teljesen különböző formációk! A Polgárosuló Szegedért Alapítvány több mint egy évvel ezelőtt, 1993 szeptemberében alakult, azzal a céllal, hogy ,,a) civil kezdeményezés alapján elsősorban Szeged polgárai, ezen kívül valamennyi szervezet, közösség és más személy érdeklődését és felelősségét felkeltse a város iránt, s ennek alapján az egészséges lokálpatriotizmus, tenniakarás kialakulását elősegítse; b) hozzájáruljon ahhoz, hogy Szeged gazdasági élete, közéleti tisztasága, szellemikulturális-oktatási és szociálisegészségügyi viszonyai (ideértve az öregek és hátrányos helyzetűek körülményeit is), a város közhangulata (ideértve a köztisztasági, természetvédelmi, kereskedelmi, közlekedési stb. kultúrát is) minél gyorsabban és eredményesebben fejlődjék, hogy a polgárai még büszkébbek lehessenek városukra". Az Alapítványnak tagsága nincs, vezető testülete (a Kuratórium) távol tartja magát a közvetlen napi politizálástól, nem vesz részt az önkormányzati választási küzdelmekben, céljait hosszabb távon kívánja megvalósítani. A Polgárosuló Szegedért Egyesületet három hónapja, ez év szeptemberében 150 alapító tag hozta létre, tagjainak száma azóta jelentősen megnőtt. Megalakulásakor ugyanazokat a célokat tűzte maga elé, mint egy évvel korábban az Alapítvány, s ezért kérte, hogy viselhesse „A Polgárosuló Szegedért" megjelölést. (Ehhez éppen a célok azonossága miatt - a Kuratórium hozzájárult.) Vezető testülete az Egyesület közgyűlése, illetve választmánya. Társadalmi szervezetként az Egyesület közvetlenül részt vesz a választási csatározásokban, polgármesterjelöltet és helyi képviselőjelölteket állít, ezek megválasztása érdekében kampányt folytat. A két szervezet tehát egymástól elkülönülten működik, s ez azt is jelenti, hogy a Kuratórium nem vett részt az Egyesület által támogatott jelöltek kiválasztásában, fölkészítésében - ez kizárólag az egyesületi választmány, illetve közgyűlés joga. Az egyes jelöltek kampányába sem kapcsolódik be, ezt ugyanis olyan közvetlen politikai tevékenységnek ítéli, amiben nem vehet részt. Az Alapítvány politikamentességét az is jelzi, hogy Kuratóriumának egyik tagja „pártszínekben" indul ugyan polgármesterjelöltként, s indulását a Kuratórium megelégedéssel vette tudomásul, ám az ő kampányában sem lép fel - éppen az előbb említettek miatt. Az Alapítvány tisztességes eszméjének mindenesetre az felelne meg, ha a december 11én megválasztandó szegedi közgyűlés nem ismételten kicsinyes torzsalkodások, pártcsoportocskák színvonaltalan marakodásának színtere lenne, hanem ezeken fölülemelkedni tudó, valóban városunkért tenni akaró és dolgozó, tiszteletre méltó testület. Szeged ugyanis ilyet érdemelne! Di. Tóth Károly A Polgárosuló Szegedért Alapítvány Kuratóriumának elnöke • ENSZ-katonák búcsúztatása Angolába és Haitire indulnak Kiutazó magyar ENSZkatonákat búcsúztattak ünnepélyesen pénteken, a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Az ENSZ angolai miszsziójába 10, a Haitin állomásozó kontingensbe pedig két magyar katona utazik ki megfigyelőnek. Egyúttal köszöntötték azt a 36 tisztet, akik részt vettek a katonai megfigyelő tanfolyamon. A katonák többek között a nemzetközi joggal, a hadijoggal, az ENSZ különböző dokumentumaival ismerkedtek, illetve nyelvi képzést is kaptak. (Folytatás az 1. oldalról.) Egy bő évtized - tegnap részletesen elemzett - történései vezettek el oda, hogy a Magyar Államvasutak szanálása megszabadítása az adósságterhektől - halaszthatatlanná vált. Egy hat milliárdos hitel garanciájának október végi fölvállalását november elején a kormány „adok-követelek" tételsorozatú határozattal fejelte meg - a vezérigazgató megfogalmazása szerint: „betonfalat állítottak mögénk, nincs hova hátrálnunk." Első lépésként 900, másodikként további 3000 kilométernyi vasútvonal vizsgálatát, a veszteségcsökkentés számszerű meghatározását, a jelenlegi bértömeg túllépésének tilalmát a követelések oldalán tartalmazó határozat az „adományoldalon" összességében százmilliós tételsort helyez kilátásba - tb-tartozások átvállalásával, fogyasztói árkiegészítésekkel, támogatásokkal, állami költségvetésen belüli juttatásokkal. S azzal a gesztussal, hogy a cég új vezetése a gazdálkodás erőteljes szigorítására kidolgozhatja a maga stratégiáját. Ami magyarra fordítva annyit tesz: a veszteséges mellékvonalak vizsgálatakor vagy találnak belső erőből is megoldást, vagy kénytelenek lesznek vonalakat megszüntetni. Rigó Zoltán szakmai helyzetelemzésének logikájával és érveivel - például hogy vannak még a vasútnak belső tartalékai, elvesztett piacai helyett találhat újakat - a vasutas szakszervezetek csak részben azonosulnak. Az érdekképviseletek inkább a folyamatos működés feltételeinek megteremtését, a hosszűtávú gondolkodást szorgalmaznák, mert - mint a mozdonyvezetők szakszervezeti alelnöke, Sipos József mondta - Dáriusz kincse is kevés volna a vasút azonnali megmentéséhez. (Csak egy példa: az ország közlekedéspolitikai koncepcióját már a harmadik miniszterrel „recézik"...) Azt is nehezményezik - ezt G3skó • Nem volt könnyű dolguk azoknak a képviselőknek, akik vállalták a képviselőséget négy évvel ezelőtt, de az elkövetkező négyéves ciklus még nehezebb lesz. Tudniillik az előttünk álló időszakban rendezettebb jogi, de rosszabb anyagi feltételek mellett kénytelenek dolgozni az önkormányzatok. A mi egyik stratégiai célkitűzésünk a kisválKÖZÉLET 7 ff Mögöttünk a betonfal, nem hátrálhatunk" - ez a vasútvezér iránymutatása Rigó Zoltán. (Fotó: Nagy László) A Munkáspált ragaszkodik a vasutakhoz A Munkáspárt makói területi szervezete tiltakozik a kormány azon terve ellen, hogy megszünteti a Mezőhegyes-Újszeged közötti vasútvonalat. Ez a lépés súlyos gazdasági, társadalmi, szociális és környezetkárosftó hatással járna a térség lakói számára, és az ország legelmaradottabb perifériáinak szintjére süllyesztené a Maros vidéket. Tiltakozásul a kormány szándéka ellen, a Munkáspárt aláírásgyűjtést kezdeményezett. T. T. István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke fejtette ki - , hogy a MÁVállam közti szerződés az év derekán esedékessé vált, de halasztott megkötését a kormány ismét elodázta (a költségvetés elfogadását követő 30 napon belülre), ráadásul törvényt nem tart be határozatának vélt fedezetében. A legkritikusabb passzusa a kormányhatározatnak persze az egzisztenciális gondokat szaporító bértömegstop. Ezügyben nem csupán azt kifogásolják a szakszervezetek, hogy az állam nem viselkedik tulajdonosként, amikor nem ül a béralkus tárgyalóasztalhoz, ám tulajdonosi jogait érvényesíti, amikor követeléseit határozatba foglalja, hanem azt is: a legalább húsz százalékos reálbércsökkenés jövőre tovább növelné a lemaradást a magyarországi átlagbérektől. S az már most is 8-9 százalékos. (Az 1990 és 1994 közötti 215,9 százalékos inflációtól a vasutasbérek elmaradása 12-13 százalékos.) A fölösleges kapacitásoktól meg kell szabadulni, de a leépítésnek olyan módját választva, ami nem a jövő „felélésével" egyenlő - ebben az elvben lényegében megegyezés van az érdekeltek között. Abban azonban, hogy a vasút mi módon, még inkább milyen áron mentendő meg, ez idő szerint meglehetősen eltérőek a nézetek. P. K. Nem sztrájk kell, hanem megegyezés! A veszteségesnek ítélt szárnyvonalak közt emlegetik az Újszeged-Mezőhegyes köztit is. Perlaki Jánostól, a cukorgyáráról, ménesbirtokáról, mezőgazdasági kombinátjáról híres város állomásfőnökétől azt tudakoltuk, miként érintené a mezőhegyesieket egy ilyen „számylevágás". - Biztos, hogy hátrányosan. A közút mifelénk képtelen volna átvenni az árúszállítás terheit. Nem tudni, autóbusszal győzné-e a Volán a sok hétvégi utast, akik közt rengeteg a diák. Naponta így is 250-300 környékbeli gyerek utazik vasúton a város szakközépiskolájába! Mi, ottani vasutasok egyébként azt valljuk: a sztrájkkal fenyegetőzés helyett megegyezéses megoldást lehet és kell találni arra, hogy a kihasználatlan kapacitás is csökkenjen, de a vasutasok létbizonytalansága is megszűnjön. Dornbach a vállalkozásokról lakozások fejlesztése, méghozzá olymódon, hogy megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítunk a kisvállalkozóknak a zavartalan működéshez. Az önkormányzati választásokon induló polgármester- és képviselőjelöltek (a legtöbb helyen az MSZP-vel koalícióban) a fenti célok megvalósításáért is dolgoznak majd, ha bekerülnek az önkormányzati testületekbe. A fentieket Dornbach Alajos (SZDSZ) parlamenti képviselő, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának alelnöke mondta tegnap este Szegeden a Virág Cukrászdában, ahol Rózsa Edit országyűlési képviselő, Tűhegyi József, Nagy Sándor (SZDSZ) képviselőjelöltek, valamint dr. Szalay István (MSZP) polgármesterjelölttel együtt válaszolt az újságírók kérdéseire. K. F. • Önkormányzati választás 1994 Sorsolt a Területi Választási Bizottság. A 13 fős testület elnöke: dr. Veres József, titkára: dr. Gábor Erzsébet, tagjai: dr. Blazovich László, Csehák János, dr. Eke Károly, Elekesné Koskocsák Valéria, dr. Faludi Csaba, Gulácsy Zoltán, dr. Juratovics Aladár, Kéri József, dr. Müller József, Tokodi Ferenc, Veres Csaba. • A Területi Választási Bizottság tegnapi ülésén a választójogi törvényben előírt módon kisorsolta, hogy a megye két választókerületében a megyei közgyűlési szavazólapon a jelölő szervezetek milyen sorrendben szerepeljenek, s közzétette a listákon szereplő képviselőjelöltek nevét. (Lapunkban a szavazólapon is föltüntetendő első öt képviselőjelölt nevét közöljük.) I. választókerület (megyénkben a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú település kategóriába 54 tartozik) 1. Kereszténydemokrata Néppárt: Csepregi Antalné, Belovai Pál, dr. Horváth István, dr. Farkas László, dr. Simor Ferenc. 2. Független KisgazdaFöldmunkás és Polgári Párt: Csanádi Jánosné, Balázsfi Lajosné, Kiszner Lajos, Kiss Gyula, Széli Szilveszter. 3. Orchidea Érdekvédelmi Egyesület: Vidáné Csontos Éva, Balog Antal, Balázs János, Becsey László, Nagy Zoltán. 4. Munkáspárt: Molnár Mihály, Kiss Sándor, Győrffy László, Tamawa Rudolf, Pataki Zsuzsanna. 5. Magyar Szocialista Párt: Lehmann István, Ratkai Imre, Ott József, Nagy Tibor, Balogh Ferenc. 6. Magyar Demokrata Fórum: Póda Jenő, dr. Kis Lajos, dr. Grezsa István, Veres János, ijf. Mikulán László. 7. Fiatal Demokraták Szövetsége: Farkas Sándor, Farkas Jánosné, Bucsányi László, Szabó József, Zsadányi Lászlóné. 8. Polgári Szövetség Csongrád Megyéért: Wéber Mátyás, Kovács Lajos, Dégi György, Bereczki András, Szentesi József. 9. Szabad Demokraták Szövetsége: dr. Gombos András, Stadler Ferenc, Kovács László, dr. Hegyes Ferenc, dr. Kispál Mihály. 10. Agrárszövetség: dr. Nyári Károly, Török János, Bereczki János, Mészáros Tivadar, Molnár ^lbert. 11. Tiszaszigeti Gazdakör: Ambrus Viktor, Karancsi Sándor, Fekete József, Faragó János, dr. Vecsernyés Károly. 12. Mórahalmi Közös Mezőgazdasági és Vállalkozói Egyesület: Katona László, dr. Faragó-Mészáros Vilmos, Kocsis Ferenc, Dobó Szilveszter, Fröhlich András. II. választókerület (megyénkben 10 ezernél több lakosú, de nem megyei jogú településként Csongrád, Makó, Szentes tartozik ide) 1. Magyar Szocialista Párt: Szirbik Imre, Oláh Sándor, Molnár József, Varga László, Egyed Béla. 2. Magyar Igazság és Élet Pártja: Vida Sándor, Kovács Zoltán, Bors János, Nagy Péter, dr. Hadik György. 3. Pedagógusok Szakszervezete Makó Városi Alapszervezet: dr. Halmágyi Pál. 4. Független KisgazdaFöldmunkás és Polgári Párt: dr. Dán János, Udvarhelyi Gyula, dr. Pataki Tamás, Fejes Ferencné, Szabó Imre. 5. Orchidea Érdekvédelmi Egyesület: dr. Varga László, Grecsó Lajos, Tóth Margit, Marsi Tibor, Fái Lajos. 6. Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt: dr. Kiss Sándor, Gál Sándor Zoltán, Nagy-György József, Papp Imre, Dégi Zoltán. 7. Szabad Demokraták Szövetsége: Pászti Tóth Gyula, Marosvári Attila, dr. László Férenc, dr. Siket István, dr. Bozó János. 8. Kereszténydemokrata Néppárt: dr. Sipos Ferenc, dr. Domokos Mária, Losonczi Zoltánná, Halmai László, Ferenczi Károly. 9. Nyugdíjasok Pártja Köztársaság Párt - Konzervatív Párt Gazdák és Polgárok Szövetsége - Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja: Csizmás Adél, Bakaity Béla, Rácz Béla, dr. Horváth György, dr. Kovács László. 10. Fiatal Demokraták Szövetsége: dr. Martonosi György, Ormos Gábor, dr. Dömsödi József, Vigh Áron, dr. Szőke László. 11. Magyar Demokrata Fórum: dr. Rébeli Szabó József, Domokos László, Murányi László, dr. Kotroczó Béla, Fejér Zoltán. 12. Polgári Szövetség Csongrád Megyéért: dr. Rapcsák András, dr. Sánta Sándor, Galli Péter, dr. Széchenyiné Csergő Judit, dr. Kovács Aranka. 13. Munkáspárt: dr. Somogyi Ferenc, Pap Imre, Szőnyi Ferenc, Kőhalminé Forrai Julianna, Szőrfi Mihály. A megyei önkormányzati testület tagjait az érintett települések polgárai közvetlenül, a fenti listákon választják. Az új megyei közgyűlés 40 fős lesz. 0.1.