Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-02 / 257. szám

• Ha jól emlékszem az ak­kori szülők sem örültek túlzottan a rockbuliknak. - Valamiféle renitenskedést sejtettek a jó hangulat mögött. És volt is ebben némi lázadás. A hosszabbra növesztett haj, a rövidebbre szabott szoknya, a farmernadrág viselete rendesen fittyet hányt az előző korok divatjának. És persze a hangos muzsika, a keményebb szöve­gek is. De azt hiszem a kora­beli „rendfenntartóknak" maga az együttlét, a tömeges extázis számíthatott igazán veszélyes­nek. Emlékszem, amikor betil­tották az erkölcstelen táncnak minősített twistet, egyik bulin az üzletvezető kitépte a szám­ból a szaxofont. Persze nem ijed­tünk meg tovább játszottunk. • Molnár Gyula neve ma már a dixiehez kötődik, mi­lyen érzés lesz december­ben, az öreg rockerek talál­kozóján kristályosként föl­lépni? - Ezt a helyzetet már ki­próbálhattam, hiszen a mostani rendezvénynek vannak előz­ményei. Vági Laci, az egykori Angyalok vezetője, '85-ben már próbálkozott egy nosz­talgia koncerttel. Később, '92­ben, pedig Onczay Zsolt lelkes segédletével, a sportcsarnok­ban találkoztak az egykori szegedi együttesek. Senki sem számított akkora sikerre, mint amit az óriási tömeg előtt akkor megéltünk. Reméljük ez a mostani is hasonló lesz. Pacsika Emília December 17-én, az Ifjúsági házban tartják az Öreg rocke­rek találkozóját, ahol fellép majd Kovács Éva is, az egykori Fortuna énekesnője. Leg­közelebb vele beszélgetünk. m Munkaügyi ellenőrök áinihában Rabszolgapiac Makón? A munkaügyi központ nem hatóság. Az ellenőr ugyan el­kérheti a munkanélküli járadé­kon élő személyijét, de nem biztos, hogy meg is mutatják neki. Akik munkanélkülieket alkalmaznak, pontosan ismerik ezeket a játékszabályokat, „ki vannak okosítva". A Foglal­koztatási Törvény sem segíti a munkaügyi központok munká­ját. Szélmalomharcot vívunk ­fogalmazták meg a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ­ban egy tegnapi, szegedi saj­tótájékoztatón. Szükség lenne az 1991-es Foglalkoztatási Törvény módosítására. A magyar állampolgárokat, akik munkanélküli járadékot vesznek fel és emellett vállal­nak munkát, csak akkor lehet büntetni, ha tetten, vagyis munkán érik őket. S ha emel­lett a helyszínen bizonyítják be: nem orvosi utasításra tar­tózkodnak a szabad levegőn. Ez meglehetősen nehéz. Az ellenőröknek álruhában kellene járniuk, akárcsak Mátyás ki­rálynak, hogy eredményeket mutathassanak fel. A fekete­munka ugyanakkor joggal irri­tálja az embereket, hiszen egy­részt munkanélküli ellátásra óriási összegeket fizet ki az állam, másrészt a munkáltatók közterhek fizetése nélkül jut­nak haszonhoz. A Foglalkoz­tatási Törvény jelenleg csak a munkavállalalót bünteti. A munkáltató elég, ha ennyit mond: „nem tudtam az illető­ről, hogy munkanélküli". El is hiszik neki, hiszen munka­könyv ninffs, a személyiben pedig régóta nincs nyoma a munkahelynek. A magyar állampolgárok illegális alkalmazása csak egy dolog. Külön fejezet a külföldi állampolgárok engedély nél­küli foglalkoztatása. Ezekben az esetekben is a legtöbbször csak annyi derül ki: nagy a ro­konság, a ház körüli munkák­hoz a romániai unokatestvérek seregét kellett igénybe venni. A dolog cseppet sem vicces, hiszen nyílt titok a megyében: Makón és környékén szabályos rabszolgapiac működik. A Foglalkoztatási Törvény e „piaci tényezőkkel" sem lép fel szigorúan. A külföldit ugyan „tettenéréskor" azonnal kiuta­síthatják az országból, a ma­gyar munkáltató azonban mindössze a kifizetett munka­bér dupláját köteles befizetni a Foglalkoztatási Alapba. Igen ám, de hol vannak itt szerző­dések? Hogy lehet bebizo­nyítani, hogy mennyiért dol­goztattak külföldit? A múltkorában a megyei munkaügyi központ ellenőrei­nek sikerélményük lehetett, mert Apátfalván 16 romániai „segítség" bukott le. Igaz, a rendőrséggel közösen léptek fel az ellenőrök, s szinte körbe­vették a répaföldet. A 26 haj­longó emberből azonban így is tíz kereket oldott. A vállalkozó ráfizetett a precízségére, ugyanis kockás füzetet vezetett arról, hogy a „rokonság" közül ki és hány napot dolgozott. De ezek az esetek ritkák. A munkaügyi központ 1993-ban 400 ellenőrzésen 88 külföldit buktatott le, a kirótt (nem be­hajtott) büntetés összege 3 mil­lió 848 forint volt. Idén 154 el­lenőrzés után 53 személyt to­loncoltak ki az országból, a ki­rótt büntetés 1 millió 265 fo­rint. Fekete Klára Hordozható nyár Az INLAND Rl részvényei az alábbi jegyzési helyeken jegyezhetők: Lombard Értékpapír Rt 672o Szeged, Arany J. u. 7. Szöreg és Vidéke Takarékszövetkezet 6771 Szeged Hösök Tere 4. 6720 Szeged, Oroszlán u. 2o. 6726 Szeged, Temesvári Körút 32. 6721 Szeged, József Attila Sgt. 8. 6721 Szeged, Petőfi S. Sgt 9. Cenzor Bróker Kft 6722 Szeged, Kossuth Lajos Sgt 21. PRÍMAGÁZ SZERDA, 1994. NOV. 2. A HELYZET 15 Mely azonnal meleget ad bárhol és bármikor. Használja egy nyaralóban fö fűtőeszközként, vagy otthon - a fűtési idényen kívül • kiegészítő fűtés­ként; a PB gázzal működő Prímagáz kályha tökéletesen megállja a he­lyét S hogy miért? 0 Azonnal meleget ad, mert nem a levegőt, hanem a közvetlen kör­nyezetet melegíti. ^ Gazdaságos és takarékos, mert a kívánt hőfokot On állítja be, így az amúgy sem drága gázzal még takarékosabban gazdálkodhat. Könnyű és gurul is. A palack nélkül bármelyik autóban szállíthatja, de a saját kerekein is könnyedén gurul. Kéményre sincs szüksége, mindenhol fűt, ahol gazdája kívánja. 0 Könnyen kezelhető. Ugyanazzal a kapcsolóval kezelheti az elektro­mos gyújtót és a hőfokszabályozót Sőt, az ára is szívet melengető, hiszen idén is a tavalyival azonos áron juthat hozzá 11.995,- Ft-ért. A Prímagáz kályhákról több mint 2000 Prímagáz cseretelepen kaphat felvilágosítást, de ha visszaküldi címünkre a lenti szelvényt, in­gyenes. minden részletre kiterjedő termékismertetőt is küldünk Önnek. Dm: Hordozható nyár 1300 Budapest. 3. PF. 225. ! Bárhol, bármikor meleget ad. i i j Ez érdekel! Kérem, küldjenek a számomra részletes j termékismertetót a Prímagázzal működő hordozható kályháról, j ! Név: i•••••••••••••••••••••••• i | Cfm: i••••••••••••••••• | •••••••••••••••••••••••• i i Irányítószám: í •••• DM 0 i I J • ismét találkoznak az öreg rockerek! „Az üzletvezető kitépte a számból a szaxofont" - emlékezik Molnár Gyula Az év efektetése Magas hozam. Adókedvezmény! A Kristály együttes neve fo­galommá vált azok körében, akik a hatvanas években élték meg a tinédzser kort. Akko­riban legfeljebb a luxemburgi adón lehetett befogni valamely „külföldi" popmuzsikát. S mert a zene nem ismeri a zsilipeket, valahogyan mégis beszivárgott e kishonba a gombafejű Beat­lesék, a hosszú sörényű Mick Jaggerék muzsikája. A szegedi fiatalok között is akadtak olya­nok, akik nem érték be az „Ó Szerenella", vagy a „Reszket a hold" dallamaival, s a technika csúcsának számító Calypso magnóval a Napnyugatról érkező zenéket rögzítették. Ez­után, egy hangszer segítségé­vel már csak „le kellett szedni" a recsegő hangokat a szalagról. Molnár Gyuláról az Emerton­díjas klarinétosról mai fiatalok talán nem is tudják, hogy vala­ha elektromos gitárt is penge­tett, sőt, ha kellett orgonált. A Kristály születésekor persze, még a szaxofon is fontos hang­szernek számított a popze­nében. • Hogyan és mikor szüle­tett a Kristály? - Egy szép napon Baneth Péter és Kelemen Laci az Oroszlán utcai hangszerjavító műhelyben beszélgetett, mikor éppen arra jártam. Észrevettek és kiszóltak az ajtón: „Gyere már be Gyula, kellene egy sza­xofonos!" Kiderült, hogy ők ketten éppen egy zenekarfélét A kép az 1967-es salgótarjáni fesztivál alkalmával készült, mikor a Kristály Aranydiplomát kapott csinálnak. Aztán elkezdtünk próbálni. Péter zongorázott, Laci dobolt én fújtam. Akkor 1962-t írtunk. Aztán telt az idő, a zenekar tagjai is sokszor vál­toztak, de a Kristály egyre nép­szerűbb lett. Ma is simogatja a lelkemet az érzés, ha vissza­gondolok azokra az időkre. Akkor a zenész isten volt! A fiatalok sorbanálltak az akkori tisztiklub ajtajában, hogy be­juthassanak egy-egy bulinkra. S ha a régi fényképeket néze­getem rájövök, én ugyan nem voltam soha egy bel ami, de a zenekar többi tagja igen csinos fickónak számított. Nem csoda ha a lányok döglöttek értük. • Honnan a zenekar neve? - Létezett akkoriban egy angol, Crystals (magya rul: kristályok) nevű együttes, amely női vokállal együtt adta elő számait. Egy rövid ideig nekünk is voltak lányaink, ek­kor született a Kristály név. • A lányokról annyit, hogy egyikük Fóti Mária, akiből ké­sőbb Molnár-feleség lett, a másik Garay Márta, aki sok­éve a Molnár dixieland zon­goristája. Ők miért hagyták el a Kristályt? - Sajnos csak rövid ideig él­vezhettük a közös munka ered­ményét, mert a Tömörkény igazgatója gyorsan „lebeszél­te" iskolája tanulóit a közre­működésről. A lányokat pedig egy gitáros fiú hozta a zene­karba s utólag be kell vallanom először csak bámultuk a mód­szereiket. Mi srácok, akik nem részesültünk semmilyen zenei képzésben meglepve figyel­tük, ahogyan a konzis hölgyek pillanatok alatt összehan­golódtak, terceltek, kottáztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom