Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-18 / 271. szám

PÉNTEK, 1994. NOV. 18. A HELYZET 7 Megjeleni n (Mi történik, ha a műtét sikerül, de a beteg meghal? Vajon felmentik-e az orvost? Aki a megtörtént esetre kíváncsi, olvassa el a HDS & Délmadár 3. oldalán olvasható bírósági tudósítást!) A műtét sikerült a beteg... Hogyan is (zajlik) zajlott a műtét a SZOTE sebészeti klinikáján? Az újrafertőtlenített törlőkendőket 10, illetve 20 darabos csomagokban készítenek elő a sterilizáláshoz. A csomagokat közvetlenül a műtét előtt bontják fel, a műtősnő egyenként számolja át a kendőket, helyezi saját tálcájára, onnan adogatja az orvosnak. A felhasználtakat, kivetteket a műtősasszisztens számolja, tartja fejben. Elgondolkodtató, hogy a sebészeti klinikán nem gyakorlat, hogy a hasfal zárását megelőzően, akár azt követően az elhasznált és a megmaradt steril kendőket számba vegyék. Pedig az egyszerű leltárból azonnal kiderülhetne a hiány. A konkrét esetben egy 68 esztendős férfit operáltak meg sürgősséggel csillapíthatatlanul vérző patkóbélfekély miatt. A gyomor megnyitásakor másfélkét liter epével is keveredett vér ömlött a hasüregbe, amely nagy mennyiségű törlőkendő legfrissebb száma! Egy hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, hihetetlen történetekkel, bűnügyi sztorikkal - és sok-sok sporttal! A tartalomból: • Miért irigyek a nők? • így vesztettem el a szüzességemet • Két gerincsérvmütét után... • Popov „Szovjet Szárnyakon" jött • Síparadicsom Újszegeden • Demeternek jót tett az edzőváltás Keresse a boltokban újságárusoknál/ felhasználását igényelte. Amikor a szükséges beavatkozást elvégezték, az orvos megkérdezte a műtőasszisztenst, hogy megvan-e minden. Az igenlő választ követően bezárta a hasfalat. A műtét után a beteget az intenzív osztályra szállították, ahol szájon keresztül kapott folyadékot és intravénásán táplálták. Az állapota javult, ezért előbb a sebészeti osztályra, később pedig a deszki gyógyintézetbe helyezték viszsza. Az átmeneti javulást az állapot megromlása követte. A férfin a sárgaság jelei mutatkoztak, ezért a szegedi kórház fertőző osztályára szállították. Pontosan egy hónappal a műtétje után meghalt. Halálát a műtét során a hasüregben hagyott törlőkendővel okozati összefüggésben a kendő körül kialakult tályog, szeptikus állapot, következményes májműködési elégtelenség, heveny keringési és légzési elégtelenség okozta... • (Budapesti tudósítónktól.) Folytatódik a médiás jövésmenés: tegnap délután a Magyar Rádió Pollack Mihály téri tanácstermében Szirányi János elnök és Simkó János alelnök sajtótájékoztatón mutatta be a különben sem ismeretlen Merza Jenőt, a Körzeti és Nemzetiségi Adások új főszerkesztőjét. Mint mondták, Krassó László, a korábbi főszerkesztő továbbra is a rádió vezető szerkesztője marad, s munkája a Külpolitikai Adások Főszerkesztőségében működő Szülőföldünk szerkesztőségéhez fogja kötni. Az ilyen váltásoknál a jogszabály ugyan nem ír elő indoklást, Szirányi elnök annyit azért mégis elmondott, hogy Krassó leváltására az ő hatalomátvételük után három hónappal került sor, vagyis döntésüket tájékozódás előzte meg, s megállapítást nyert az elnöki asztal mögött, hogy vezető és vezetettek, mármint Krassó és beosztottjai között „nem volt igazi kommunikáció". Krassó és beosztottjai viszonyát „feszültségek terhelték". Mostantól azonban, amint a rádióban láthattuk, alapvetően megváltozik a helyzet: Merza Jenő nem utóda lesz Krassónak, mert nem Krassó László tevékenységét fogja folytatni, hanem újít. Hogy az újítás szándéka miben áll, arról Merza Jenő a friss kinevezés birtokában ezt mondta: „Elvezetem az önállósághoz a körzeti stúdiókat". Tegnap ugyanis, mint Szirányi elnök fogalmazott, méföldkőhöz érkezett a Magyar Rádió: több mint tíz év óta először tartottak fórumot a körzeti és nemzetiségi stúdiók régi és új vezetőivel a budapesti központban. A tét pedig nem kisebb volt, mint a vidéki rádiózás kiútja. A kiút a jövőbe vezet, természetesen csak a médiatörvényen át. A készülő médiatörvény a jelenlegi állapotában lehetőséget ad a körzeti stúdiók tevékenységére. A rádiósok szerint el kellene érni, hogy a törvényben ez is közszolgálati feladatként szerepeljen majd, hiszen többek között - e stúdiók sugározzák a nemzetiségi műsorokat is. Merza Jenő elmondta, hogy körülbelül összesen százhatvanan dolgoznak a hét vidéki rádiónál, és nélkülük elképzelhetetlen a Magyar Rádió. Simkó alelnök azt fejtegette, hogy többszörösen hátrányos helyzetbe kerültek a vidéki rádiósok. A pestiekénél mintegy 25 százalékkal alacsonyabb a bérük, a kötelezettségük jóval több, fizetős túlmunkára a lehetőségük azonban kevesebb. Munkájukat ennek ellenére is tisztességgel látták el. A vidéki stúdiók irányítása eddig kézivezérléssel folyt, a körzeti stúdiók vezetői Budapesttől függtek, a vidéki kollégák a rádión belül másodrendű állampolgárnak számítottak. Mára teljesen elavult a vidéki technika. E stúdiók ugyanis, a szegedi és a debreceni kivételével, az ötvenes években jöttek létre, katonai és politikai okokból. A korábbi rádiós vezetés nem oldotta meg a vidéki stúdiók frekvencia-ellátását: amolyan átkapcsolgatási kavalkád alakult ki mára, amivel a mostani elnökség se tud mit kezdeni. Holott megnőtt a verseny: megjelentek a kereskedelmi adók vidéken is. A hét vidéki stúdió közül pedig hétben van kereskedelmi adás, fizetéskiegészítő jelleggel, ám ez valójában etikai problémákat vet föl: nehéz délelőtt közszolgálati műsort vezetni, délután pedig liberót árulni ugyanazon a mikrofonon. Az első lépés a vidéki stúdiók helyzetének konkrét elemzése lesz. A tegnapi pesti fórumon természetesen jelen volt Vágási Kálmán, a Magyar Rádió Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségének szegedi vezetője, megkérdeztük őt, hogy a „konkrét elemzés" náluk mit fog találni? Megtudtuk, hogy a szegedi stúdió az elmúlt évtizedben még jó állapotban volt, az új, digitális technikát azonban nem követte. A régi, magyar gyártmányú vágóasztalokhoz, s más berendezésekhez nincs alkatrész, új technika kell. Hogy a béremelés mennyi lesz, azt Vágási Kálmán sem tudta megmondani, annyi biztos, hogy januárban meglesz. De hogy a pesti szintet a vidéken dolgozó rádiósok elérhessék, ahhoz egyesek szerint negyvenszázalékos béremelés kellene. • (Folytatás az I. oldalról.) Az intézmények számára nemigen marad tehát más megoldás, minthogy mielőbb alkalmazzanak aneszteziológus szakorvost, mert különben bezárhatják a kaput. Nem könnyű azonban aneszteziológus és inztenzívterápiás szakorvost találni, az egyetlen csáberő: a másikénál jóval magasabb fizetés. A SZOTE Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Klinikájának vezető professzora, dr. Méray Judit éppen ezt alátámasztandó, élő példával szolgál. A klinikáról most eltávozott aneszteziológus szakorvost 80 ezer forintos fizetéssel csábította el az egyik vidéki kórház, ahol eddig - a rendelet megjelenésig - nem volt altatóorvos. Hogyan tudtak ennyit előteremteni, az ő dolguk, mindenesetre ennyit ér számukra egy szakképzett és gyakorlattal rendelkező altatóorvos. Nem is irreális ár ez egy jól képzett alatatóorvosért, hiszen mint a professzor asszonytól megtudtam, az egyik legnagyobb felelősséggel és az egyik legnagyobb pszichés megterheléssel járó orvosi szakterület az anesztézia és intenzív terápia. Az altatás, amely a természetes álom és a halál közötti állapot, nem veszélytelen orvosi beavatkozás. Az aneszteziológus az altatással egy életveszélyes állapotot teremt, az életfunkciókat jelentős mértékben érintő gyógyszereket ad be a betegnek. Nem kisebb a feladata, mint a beteg életfunkcióinak és életének megőrzése az operáció ideje alatt. Mindezek okán nagy kórélettani, gyógyszertani felkészültséggel, naprakész szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie - mondja a professzor asszony. A napi 12 órás munka testileg-lekileg kizsigereli az altatóorvost, s a professzornő szerint e szakma legnagyobb veszélye éppen a stressz, ami az ő esetükben azt jelenti, hogy naponta vásárra kell vinniük betegeik és saját bőrüket. Nem beszélve arról a korántsem elhanyagolható körülményről, hogy az altatóorvosnak jószerével nincs sikerélménye, hiszen a betege gyógyulásának örömét nem élheti át, mivel a beteget a műtét után elviszik a látóteréből. Se sikerélmény, se megterhelést és szakmai tudást értékelő fizetés, se paraszolvencia - hiszen e területen tényleg nincs, legfeljebb egy-egy bőkezűbb sebész időnkénti ajándéka -, se társadalmi megbecsülés, se erkölcsi elimerés. Nem csoda tehát, ha a NyugatEurópában és a tengerentúlon oly nagyra értékelt és értékén megfizetett szakterület Magyarországon nem örvend népszerűségnek az orvosok körében, s az aneszteziológusi szakvizsgával rendelkező közel ezer magyar orvos közül csak hétszázan dolgoznak aneszteziológusként. A SZOTE Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Klinikáján 48, státusban levő aneszteziológus van, de csak kétharmaduk dolgozik, a többiek gyesen, gyeden, külföldi tanulmányúton tartózkodnak. Az utóbbi évben öten hagyták el a klinikát: ketten orvosi céghez illetve gyógyszergyárhoz szerződtek, egy aneszteziológust azért a bizonyos 80 ezerért csábított el egy vidéki kórház, két másik szintén vidéki kórházba ment. a klinikainál több pénzért és kevesebb munkáért. A kis létszámú aneszteziológus csoport évente 1819 ezer műtétnél altat, illetve végzi az ugyancsak rájuk háruló intenzív terápiát. A szegedi kórház Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztályának vezető főorvosa, dr. Marosi György elmondta, hogy intézményükben a rendelet megjelenése előtt sem fordult eló, hogy aneszteziológus nóvér önállóan végezte volna a narkózist, ezek kizárólag szakorvos irányításával történtek. A szegedi kórházban dolgozó 11 aneszteziológus orvos mellé azonban legalább három altatóorvos kellene még, hogy ók tizenegyen ne legyenek túlterhelve. A szegedi kórházban a fizetések a közalkalmazotti bértarifához igazodnak. Egy kezdő, szakvizsgával még nem rendelkező aneszteziológus orvos bruttó 24 ezer forintot keres, amihez bruttó 8 ezer forint veszélyességi pótlék jár. A szakorvosi szakvizsgát már tett, kb. 9 éve dolgozó aneszteziológus 32 ezer bruttót kap, kiegészülve a veszélyességi pótlékkal. Egy közel 30 éve a pályán levő, vezető aneszteziológus orvos 40 ezer 800 forint bruttó keresetet mondhat magáénak, plusz a veszélyességit. • ' Csongrád megye kórházainak mindegyikében alkalmaznak aneszteziológus szakorvost, s a legtöbb helyen nem egyetlen emberre hárul az egész gyógyító intézmény műtéti-altatási gondja. A makói kórházban két szakvizsgás és öt, szakvizsga előtt álló altatóorvos „segédkezik" a kórház évi közel kétezer operációjánál, Hódmezővásárhelyen négy szakvizsgás orvos és négy pályakezdő áll a kórház öt műtőjének rendelkezésére. Fizetésüket a kórház saját erőből is próbálja emelni. Náluk a tízéves gyakorlatot maga mögött tudó aneszteziológus 32 ezer bruttót vihet haza a 8 ezer forintos pótlékkal „megfejelve". A szentesi kórház igazgatónője, dr. Kovács Ágnes a nagy fluktuációt fájlalja, ami véleménye szerint nem is az anyagi megbecsültség hiánya miatt jellemző, hanem az aneszteziológiai munka pszichés megterhelése űzi el e szakterületről az orvosokat. A 696 ágyas szentesi kórházban évente közel 5 ezer olyan orvosi beavatkozást végeznek, amelyhez aneszteziológus orvos nélkülözhetetlen. A kórházban öt, aneszteziológiai szakvizsgával rendelkező orvos és hét, szakvizsga előtt álló végzi egyszersmind a műtéti altatást és az intenzívterápiás munkát. Még két aneszteziológusi állás vár betöltésre. Az Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium progresszívnak ítéli a Népjóléti Minisztérium új rendeletét, amely „szakmai garanciákat biztosít a betegellátás színvonalának javítása, a betegek biztonságának fokozása érdekében." Ennek igazsága mellett nem elhanyagolható a hatása az alig egy hónapja élő, európai gyakorlatot követő rendeletnek, amely átrendezi és lassan-lassan tán rangjára emeli a magyar aneszteziológia „színpadát" és szereplóit. Kalocsai Katalin Szabadkai úton, a műjégpálya mellett! Nyitva: 0-24 óráig, a hét minden napján Tel.: 62/321-370 a Papagái Markét!! Ezen a héten még 13% kedvezmény a nyugdíjasoknak! 10% a Papagáj törzsvásálóinak! Ízelítő árainkból: Prill mosogató 137 Ft Nivea testápoló 252 Ft Hókristály kockacukor 58 Ft Kókuszreszelék 54 Ft Pénteki, kóstolóval egybekötött árubemutatóink: Douwe Egberts Omnia, Queen 15-17-ig Szegedi Tejipari Vállalat 13-15-ig Bácshús Rt., Baja 13-15-ig. Szombat: Chio Kft. 10-13-ig Ünnepi hétvége a Papagájban, KIJÖNNI!! A Balástyai Alkotmány Mg.-i Szövetkezet pályázat útján értékesíti az alábbi ingatlanait: Peták-tanya, Balástya, Őszeszék 300. 1260 E Ft+áfa 32 763 nm Öthalmi iskola , Balástya, Tanya 238. 460 E Ft+áfa 2378 nm Tanyaépület, Balástya, Őszeszék 140. 195 E Ft+áfa 5755 nm Romos tanya, Balástya, Őszeszék 270. 28 E Ft+áfa 2877 nm Juhhodály 0342/1 hrsz. alrészletben 300 E Ft+áfa A felsorolt ingatlanokra írásban lehet pályázni 1994. november 30-ig. Az ajánlatokat Balástya, Tolbuhin u. 31. címre kérjük benyújtani. A nyertes pályázókat dec. 5-ig értesítjük. Azonos ajánlat esetén elsőbbséget élveznek a szövetkezet tagjai, illetve a kívülálló üzletrésztulajdonosok.