Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-15 / 268. szám

KEDD, 1994. Nov. 15. Alkotmánybírósági határozat A HELYZET 7 Az Alkotmánybíróság hétfőn aláírt határozatában alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a lakástörvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a nem lakás célú helyiségek értékesítéséből származó hevételek felhasználásának módját kötelezően előírták az önkormányzatok számára. Alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a testület azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint a nem lakás célú helyiségek eladásából befolyó bevételek ötven százalékát a fővárosi kerületek kötelesek a fővárosi közgyűlés számlájára befizetni. A testület indoklása szerint: „a kötelező vételár-felhasználás a vállalkozói vagyont képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében olyan tulajdonkorlátozás, amelyet a közérdek nem indokol. Az Alkotmánybíróság másrészt kimondta, hogy a lakások eladásából származó bevételek esetében azok a rendelkezések, amelyek a fővárosi közgyűlés s/amlájára történő befizetést írták elő, 1994. december 31-ig nem alkalmazhatók. A határozat megállapítja: a jogbiztonság azt kívánja, hogy az állam a költségvetési év közben ellentételezés nélkül, az önkormányzatok hátrányára ne változtassa meg az önkormányzati bevételek szerkezetét, s a szabadon felhasználható bevételeket ne tegye célhozkötötté. A határozat rámutat arra, hogy a lakások értékesítéséből befolyt vételár ötven százalékának befizetését a fővárosi közgyűlés számlájára a korábbi jogszabályok nem írták elő, ezért az nem volt eredeti teher. A kerületek közötti átcsoportosítás szándékával történő, kártalanítás nélküli bevételelvonás aránytalanul súlyos korlátozást jelent. Az Alkotmánybíróság azonban nem állapította meg e rendelkezések alkotmányellenességét. Egyrészt azért nem, mert mostani határozata a jövőre nézve már kiküszöböli a tulajdonkorlátozás alkotmányellenes aránytalanságait. Másrészt azért nem, mert a bevételek nagy része 1994-ben folyik be az önkormányzatokhoz, így azzal, hogy a határozat szerint ez év végéig az említett rendelkezések a lakások értékesítéséből származó bevételekre sem alkalmazhatók, a lakásvagyonuk értékesítéséből származó legjelentősebb tétel a kerületi önkormányzatoknál marad." Pieiningei a szárazföldi főnök Ünnepi állománygyűlés keretében vette át hétfőn Székesfehérvárott a Magyar Honvédség Szárazföldi Csapatok Parancsnokságának parancsnoki tisztét Preininger Ambrus vezérőrnagy, aki a Magyar Honvédség vezérkari főnökévé kinevezett Németh Sándor altábornagyot követi e fontos beosztásban. Az ünnepségen részt vett Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, Pick Róbert vezérőrnagy, a köztársasági elnök főhadsegéde, Borsits László nyugállományú altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. • A Kiszombor-Csanád közötti agyonírt határátkelő megvalósítása érdekében mind a két oldalon lázasan folynak a tervező-előkészítő munkálatok. Tegnap Kiszomboron találkoztak a két ország illetékesei magyar részről Kiss Gyula, a Szegedi Közúti Igazgatóság főmérnöke, a budapesti Út- és Vasúttervező Rt. tervezői, Nagy Tibor, a község polgármestere, román részről pedig Bodó Barna, a Temes megyei tanács tagja és az RMDSZ alelnöke, Udvardi László, a Temes-Arad megyei Közúti Igazgatóság vezetője, továbbá a Temes megyei tanács egyik alelnöke, valamint a műszaki iroda vezetője - és konkretizálták a román küldöttség októberben tett szegedi látogatása során felmerülő ezzel kapcsolatos témákat. Balogh Imrétől, a megyei közgyűlés hivatalának munkatársától megtudtuk, a tanácskozás fő célja volt összehangolni az eltérő, műszaki rendszerekből adódó különbsége• Jtomán-majnrai tárgyalásé a kiszombori határátkelőről Mégis megépül a kerülő út? ket, egyeztetni a határt metsző útnak magassági és szélességi paramétereit, és ezáltal is megkönnyíteni a további tervezést. • A kiszombori határátkelő építése ezek szerint eldöntött ügy? - A továbblépést a két ország közötti politikai egyeztetés, és az átkelőre vonatkozó kétoldalú tárgyalások határozzák majd meg. A magyar fél a közúti igazgatóság megbízása alapján, a minisztérium által finanszírozott pénzből tervezi a projektumot, összhangban Kiszombor önkormányzatának és lakosainak igényeivel, valamint az elkerülő út kiépítésének engedélyezési tervével. Ez azt jelenti, hogy a lehetséges határmetszéspont és a 43as főút között egy 6 kilométeres útszakasz tervezési munkálatai folynak, ebből kb. 3 kilométer az elkerülő út. és ugyanennyi a meglévő szakasz megerősítése, kiszélesítése. Számunkra az a fontos, hogy november 30-ig engedélyezési tervünk legyen erre az elkerülő útszakaszra. • Miért olyan fontos ez a dátum? - Eddigre kell elkészülnie az Út- és Vasúttervező Rt. engedélyezési tervének, amit egyeztetni kell az illetékes közúti igazgatósággal és közúti közlekedési hatóságokkal. • Ezek szerint folytatódnak a megyei és országos szintű tárgyalások? - Igen, a román partner még az idén viszonozza a megyei közgyűlés tagjainak szeptemberben Nagyszentmiklóson tett látogatását. A találkozó szervezését dr. Gombos András országgyűlési képviselő szorgalmazza. Folytatódik tovább az egyeztetés, hogy ezen a Kiszomboron esedékes találkozón mindkét ország illetékes külügyi államtitkára is részt vegyen. Ekkor nyilván eldől, mikor és milyen formában valósul meg a kiszombori határátkelő terve. T. T. • 1. Vannak előadások, amelyek, ha megfeszülnek is, legfeljebb csak nagy hangtömegűek lesznek, természetesek soha. Mindegy, hogy tréfásak, vagy úgynevezett súlyos gondolatokba ejtők. Az ember vagy örömét leli ezeknek az előadásoknak a zenéjében, vagy gondolkodik rajtuk. Választhat. Ez azért van, mert eleve második helyre tették az anyagot, amellyel bánniuk kellene, a zenei hangok természetes kifejezóerejét, és előre vették azt a (nemes, súlyos stb.) gondolatot, amely a mű tárgya, vagy annak vélik. Ezek a - fiktív vagy sem - előadások elérik ugyan, hogy a hallgatóságot .„az" a gondolat foglalkoztassa, de az ember közben „azt" a gondolatot ki serif veszi a konvenció porcelános vitrinjéből; más szavakkal a hallgatót valóban megérinti a zenemű által felvetett érzelem (például a vidámság), de annak hatása nem sokkal lépi túl mondjuk - az ünnepi felszólalásokban emlegetett vidámság hatását. 2. Ezzel szemben Pál Tamás és a Salieri Kamarazenekar vasárnapi Beethoven-hangversenyét azért szerettem, mert gondolkodás közben is hallottam a zenét. Úgy értem, teljesítette a játék funkcióinak legalapvetőbbikét: amíg a gondolat a játék keretei között kutat, addig voltaképpen a képzelet területén kalandozik, anélkül, hogy a játékban résztvevő megszűnne godolkodni. A két Beethoven-mű (Egmont nyitány, IV. szimfónia) előadása világos volt és szabatos, egyetlen taktus sem spekulált az „ünnepi beszédek" sémáira. Az ember elmerülhetett benne, világa a legtermészetesebb úton teremtett világ volt; a zenekar gyöngéden és leleményesen bánt á hangokkal; Pál Tamás a IV. szimfóniában sem a humornak, sem az ábrándozásnak nem akart külön emlékművet állítani - ellenkezőleg: vezényletének megragadó ereje éppen abban volt, ahogyan e kettő átsugárzását kifejezte. A játék friss volt és feltöltött. A zenekaron játéköröm érződött. Ez csalhatatlan jele a jó hangversenynek. Pansk Sándor SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! 'l-^ -DÉLMAQYARORSZÁQ •^RP '^'^ ' 'Ű m Szeged már túl van az iskolák átvilágításán Feszültséget keltett a Horn-nyilatkozat Szegeden a munkahely elvesztésének rémét keltette a Horn-nyilatkozat, ugyanakkor váratlanul is érte a pedegógustársadalmat. A várható átvilágítási akcióról közelebbi információval sem az önkormányzatnál. sem a pegagógus-szakszervezetnél, sem az iskoláknál nem rendelkezett senki: a hírt az érdekeltek a sajtóból tudták meg. Igaz, egy ideje napirenden vannak a közalkalmazotti szféra túlsúlyáról és a pedagógusok kötelező óraszámának megemeléséről szóló hírek, de közvetlenül a közoktatás átvilágításáról először Horn Gyula beszélt, Karcagon. A miniszterelnöki bejelentés annál furcsább, mivel az állami iskolák önkormányzati fenntartásúak, a karcsúsítási tervekről pedig az „iskolagazda" - mint a továbbiakból kiderül - úgyszintén a sajtóból értesült. - A kollégák azért félnek, mert a bejelentés anélkül történt, hogy abból meg lehetett volna tudni, mit is jelent voltaképpen. Nem lehet tudni, az átvilágítás milyen célok érdekéhen. milyen paraméterekkel történne és főleg milyen következményekkel járna a szakmai munkál illetően. Szegeden egyébként két éve már megtörtént egy osztályösszevonásokkal járó önkormányzati átvilágítás - mondotta Szalai József, az általános iskola-i igazgatók munkaközösségének vezetője, a Tarján III. számú Általános Iskola igazgatója. Az sem mindegy, mikor történne az átvilágítás, hiszen egy, a jövő évi beiskolázást követő ,.karcsúsítás" az iskolák munkaerőgazdálkodását is derékba kapná: a meghirdetett álláshelyek változása miatt a frissen végzettek és a munka nélkül maradó pedagógusok számára még az esetleges mozgási lehetőség is elveszne. Az iskoláknál nagyon rossznak és károsnak tartják azt a módot, ahogyan a hír napvilágot látott. Szalai József szerint nem látni a végső akaratot, valamint az okokat és a célokat sem, határidő és tárgyalási célpont nincs, sőt javaslat sincs arra. hogy minél optimálisabb megoldást találjanak a munka nélkül maradó pedagógusok jövőjére nézve. - Ez a helyzet nagyon idegesítő a kollégák számára. Ami pedig költségvetési megfontolásból a kötelező óraszám emelését illeti, az tragédia lenne - foglalta össze véleményét az általános iskolai igazgatói munkaközösség vezetője. Számítása szerint ha heti két órával emelkedne a kötelező óraszám, az egy átlagos létszámú iskolában már három pedagógus állásvesztésével járna, de az oktatási intézmények amiatt is aggódnak, hogy egy kormányzatilag elrendelt karcsúsítással és a kötelező óraszám növelésével visszaállni kényszerülnének a régi osztálybeosztású tanításra: költségvetési okok miatt nem lehetne csoportbontásban oktatni. Ezt leginkább a nyelvoktatás és a szakosított tantervek sínylenék meg. A pedagógusok attól tartanak, hogy a nyelvoktatásban emiatt évtizednyi visszalépés lesz tapasztalható. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a javasolt átvilágítás ügyében információhoz a legnehezebb hozzájutni, annál is inkább, mert a jövő évi országos költségvetés tervezetét még mindig nem ismerik. Papp Jánosné városi titkár azonban hangsúlyozta, hogy a város jövő évi költségvetése az 1994-es bázis alapján készül, és csütörtökön a közgyűlés elé is kerül, tehát abban változások már nem lehetnek. A PSZ szerint legpesszimistább forgatókönyv az lenne, ha az országos költségvetés parlamenti elfogadása után a város módosítani kényszerülne büdzséjét. - A pedagógusokat nagyon megrémítette a miniszterelnök bejelentése. A két évvel ezelőtti önkormányzati átvilágítás is ellenérzéseket váltott ki. bár az nem járt elbocsátásokkal. Egyébként az önkormányzat oktatási bizottsága minden évben megvizsgálta a helyzetet, amikor új osztályok indítását engedélyezte - mondotta a szakszervezeti vezető, aki úgy értekelte, hogy az átvilágítás nélkül is elég baj lesz az iskolákban, mivel szinte bizonyos, hogy az önkormányzatok ugyanolyan normatívákat kapnak, mint idén, ami az energiaárak emelése miatt komoly működtetési problémákhoz fog vezetni. Dr. Puskás Albertné, az önkormányzat Közművelődési és Köioktatási Irodájának vezetője lapunk rövid híréből értesült az átvilágítási szándékról. Az iskolák működéséért felelős szegedi önkormányzathoz sem a művelődési minisztériumból sem más forrásból nem érkezett jelzés és az irodán egyelőre nem tudják mire vélni a dolgot. - Annyit tudunk, hogy mi Szegeden már az előző tanévben elvégeztük az „átvilágítást". Lényeges összevonások történtek és a városban több mint 30 osztállyal kevesebb lett. Fedezet hiányában az indítható osztályok létszámát is magasabbra kellett terx'ezni a törvény által előírtnál, hiszen itt tudtunk valamennyit spórolni. Nyugodtan mondhatom. Szegeden további összevonásokat csak a szakmai minőség kárára lehetne végezni, magas osztálylétszámokkal. A mi érdekünk az, hogy „mentsük" a pedagógusokat, hiszen a népességnyilvántartás adatai szerint - ami az óvodákban már megmutatkozik *- hamarosan ismét növekedni fog a gyereklétszám Szegeden - mondotta az irodavezető. Dr. Puskás Albertné szerint csak a szegedi önkormányzatot csak a pénzügyi kormányzat kényszerítése tudná rávenni az ismételt átvilágításra, de ezzel — akárcsak a kötelező óraszám emelésével - a pedagógiai munkát tennék tönkre. Panek József Fotó: Révész Róbert Dialízisosztály a SZOTE-n (Folytatás az 1. oldalról.) az állomás történetével ismertette meg hallgatóságát, az 1954-es kezde'tektől a legutóbbi időkig. Emlékezésében felidézte a negyven év előtti állapotokat, amikor is - '54-ben munkatársaival egy kezdetleges, mondhatni primitív, maguk gyártotta készülékkel kezdték a vesebetegek vérének művi méregtelenítését. A készülékek fejlesztésével párhuzamosan - '54 és '89 között a dél-magyarországi régió 8 városában építettek ki - szegedi központtal - szatellitállomásokat, amelyekre 20 orvost és 50 asszisztenst képeztek ki. Most végre a sebészeti klinika alagsori nyomortanyájáról fejezte be a professzor - emberi körülmények közé kerülnek a betegek. A vesebetegek új osztályúján dr. Sonkodi Sándor professzor, az osztály vezetője előadását követően - végigkalauzolta a megnyitóra szép számban megjelent vendégeket. A új klinika harmadik emeletén helyet kapott 8 ágyas akut dialízis osztályon azokat a betegeket kezelik, akiknél hirtelen alakul ki veseelégtelenség A heveny veseelégtelenségnek több oka lehet: felléphet például baleset miatt, szívműtét során, vagy a veseátültetést követően. Ezeket a betegeket az osztály korszerű vesepótló készülékeivel segítik át a kritikus időszakon. Az elmúlt évben több, mint 250 beteg részesült ilyen jellegű vesekezelésben. Az esemény rangját emelte, hogy három amerikai professzor is megtisztelte egy-egy előadás erejéig az ünnepélyes osztályavatót. Los Angelesből S. Massry, Houstonból G. Eknoyan, Torrance-ból D. Kopple professzor tartott előadást a vesebetegségek aktuális szakmai kérdéseiről. K. K.