Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-14 / 267. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. NOV. 14. • Hiányoznak a tankönyvek • Labor - önerőbői Csókán még anyanyelven tanulhatnak a diákok Fotó: Révész Róbert • eiZámbó István kiállításáról A műélvező játékos Zentával átellenben, a Tiszától alig 4-5 kilométerre található Csóka. A zentai hídról tnár mintegy karnyújtásnyira van a katolikus templom tornya. Az anyanyelvi középiskolai oktatás tekintetében Bánátban az utolsó bástyafbk Csóka. Igaz ugyan, hogy Becskereken (Zrenjanin) a gimnáziumban nyílt egy magyar osztály is, de például már a szakközépiskolában, a s/ülök petíciója ellenére. nem nyitottak magyar tagozatot. Kikindán, ahol a lakosság egynegyede még mindig magyarnak vallja magát, már évek óta nincs magyar tagozat a középiskolában. Még északabbra haladva. Törökkanizsán szeptembertói ismét van gimnázium, húsz év után újra sikerült kiharcolnia a Tiszaparti kisvárosnak a gimnáziumot. Szép volt az elképzelés: egy szerb és egy magyar osztály. Valamikor is két nyelven folyt az oktatás. Volt is elegendő jelentkező a magyar osztályba, de amikor kiderült, hogy a jelölteknek Kikindán kell felvételezniök, nem maradt egy osztályra való magyar tanuló. A csókái vegyészeti-élelmiszeripari szakközépiskola az utolsó középfokú szakiskola Bánátban, ahol anyanyelven tanulhatnak a nebulók. Lehet belőlük vegyésztechnikus, hentes, molnár vagy pék. Az iskola az idén öt magyar és két szerb tagozat megnyitására (rt ki pályázatot. A magyar osztályok megteltek, a kettőbői azonban csak az egyik szerb osztály töltődött fel. Kónya Sándor igazgatóval a tanévkezdési gondokról beszélgettünk: - Ami a beiratkozás eredményességét illeti, az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök annak, hogy a tavalyi négy helyett öt magyar osztályt nyithattunk meg, viszont alig akadt jelentkező egy szerb tagozatra. így volt ez. már tavaly is, akkor sem akartak a szerb diákok szakmát tanulni nálunk. A Tisza mentén élő szerb ajkú tanulók gyöngébb tanulmányi eredménnyel is nagyobb esélylyel pályázhatnak azokba a középiskolákba, ahol „irodistákat" képeznek. Ilyen hely például Zentán a közgazdaságikereskedelmi középiskola. Mindkét szakon egy-egy magyar és szerb tagozat nyílik, a lakosság és ezzel együtt a diákság 85 százaléka viszont magyar. így már érthetőbb, hogy miért nem töltődnek fel nálunk a szerb tagozatok. Iskolánkban a helybeli és a szomszédos zentai diákok mellett van szép számmal tanuló Adáról, Kanizsáról, Törökkanizsáról, még Kikindáról is. Végzett diákjaink mindig megállják a helyüket a szakmában. • Csaknem az egész falu hivatalos volt az immár hagyományos Egyeki lakodalmasra, amikoris tizenhat házaspár ünnepelte közösen ezüst-, aranyés gyémántlakodalmát. A település jegyzője és az anyakönyvvezető előtt l-l pár hatvan, illetve ötven, 14 házaspár pedig huszonöt évvel ezelőtt tett házassági fogadalmát erősítette meg. A régi-új házasokat előbb a helyi művelődési Egy ország megszállásához nem kellenek idegen csapatok. A modern technika lehetővé teszi a tudati megszállást mondta Pálfy G. István, a TvHíradó volt főszerkesztője a Közakarat Egyesület harmadik közgyűlésén tartott előadásában, a budapesti József Attila Gimnáziumban. Pálfy G. sze• Grigely József (1760-1818) piarista tanárnak a magyar felvilágosodás és klasszicizmus határán keletkezett latin nyelvű poétikai tankönyve áll a középpontjában Tóth Sándor „A latin nyelvű humanitas poétikai stúdiumának elméleti könyvei a magyar irodalmi felvilágosodás korszakában" címmel megjelent kötetnyi tanulmányának. A Gradus kiadó gondozásában megjelent könyv összeszedetten megírt és áttekinthető adalék azok számára, akiket érdekel a 18-19-ik század fordulójának klasszikus hagyományokra támaszkodó műfajelméleti gondolkodása. Adaléknál több is. Olyan munka, amely nem egyedül a ma már alig ismert Grigely-mű magyarországi latinitástörténeti vonatkozásait, nem csupán a poétikai fogalmak korabeli meghatározását tárja elénk; a figyelmes olvasónak Grigely poétikai mintái révén képet ad arról is, hogy a latin humanitas milyen módon torkoll bele a magyar irodalomelméleti gondolkodásba és költői gyakorlatba. Grigely József tankönyvének (valójában sorozat) magyar nyelvű fordítása nincs; a mű maga - Tóth Sándor vélekedése alapján - három forrásból kompilált tankönyv. Tóth A csókái húsgyár mellett elhelyezkedési lehetőség akad a zentai és az adai malomban, ez utóbbi több diákot is ösztöndíjaz. Egyre többen találnak munkát az erősödő kisiparban, vagy az élelmiszerfeldolgozó üzemekben. Tanintézményünk, sajnos, nem dicsekedhet a felszereltségével, tanszerből és különösen tankönyvekből soha sincs elegendő. Az általános tantárgyakból még csak-csak akad magyar nyelvű középiskolai tankönyv, de szinte már törvényszerű, hogy a szaktantárgyakból nincs semmilyen tankönyv. A tanárok jegyzeteikből diktálnak, a diák meg körmölhet. Nem egy modern oktatási módszer annyi bizonyos, de kényszerhelyzetben vagyunk. Békeidőben a tanárok sokszorosították a jegyzeteiket és szétosztották a tanulók között, de, sajnos, mára már annyira leszegényedtünk, hogy erre sem futja. Abban, hogy bővíthettük a magyar tagozatokat, sokat jelentett a viszonylag korszerű laboratórium. Az iskolai labort önerőből, a szülőkkel, a helyi vállalatokkal és magánvállalkozókkal együtt csináltuk meg. Szép példája ez kis közösségünk összetartásának - mondta Kónya Sándor, az utolsó magyar bánáti szakközépiskola igazgatója. Gargaly József Egyeki lakodalmas ház irodalmi színpada és népdalköre köszöntötte, majd a falu népe fejezte ki jókívánságait, amikor - a hagyományokhoz hfven - az ünnepeltek végigvonultak a településen. rint a magyar sajtó helyzete ma rosszabb, mint amilyen a 80-as évek végén volt. Kijelentette: ha a médiatörvény bármely jelenlegi változatát elfogadja a Parlament, az a tömegtájékoztatásban eddig is birtokon belül levő szűk - nem szocialista klikk hatalmának konzerválásához vezet. Sándorral szólva, a sok kiadás tanúsága szerint ezt a szerepet hosszú ideig betöltötte, hiszen latin nyelvűsége ellenére még a reformkor évtizedeiben is kötelezően használták. A Grigelyféle kompendiumnak tehát önálló irodalomtörténeti értéke alig van; szerzője eredetileg is tankönyvnek szánta, annak rendje és módja szerint: iskolába. Erre azonban már érdemes felfigyelni. Iskolában poétikát tanítani a magyar felvilágosodás derekán olyan természetes lehetett, mint ma a menedzselés csodáival nemesíteni az ifjak lelkét. (Óh, korszakok, különbségek!) Úgyszólván hozzátartozott ahhoz, amit a kor művelt embere helyesnek és rendjénvalónak talált. Talán mert érdemesebbnek tartották a világnak a széptől a rútig, a vígtői a borúsig terjedő odavissza hullámzását árnyalt költői formákba foglalni, vagy mert többet ért még a lélek nemessége, s ezt a formák, műfajok tisztasága fejezte ki legjobMottó: Karóval jöttél, nem motorral? A legtöbb tárgy jelentését tudjuk, jól megszoktuk. De amint két tárgy szokatlan közelségbe kerül, egymás jelentését meg- vagy átszínezik, és kinek-kinek mohósága szerint, megkezdődhet a műélvezet. Csont, koporsó, vulkán, gyárkémény, ember etc., de minden mozgásban van, ahogy a műélvező is halálos dinamikát vesz magára. Egyik pillanatról a másik tárgyra konstruál, megszerkeszti ef Zámbó István képeit magának. A koporsó felső(?) részén nyílás, belőle nagy erővel süvít valami szél. Egészen emberi koporsó, és mintha a krapek egy utolsót billentve magán begyújtaná rakétáit. Pedig igazán nem siet sehová. Az itteni képek már mind ismerősek neki: munka, otthon, pihenés és néha egy kis műélvezés. Antal István filmesztéta megnyitójában ef Zámbót játékosnak nevezte, aki a szamuráj és bohóc alkotótípus közötti játékos. A szamurájé a tragédia, a bohócé a komédia; így ő műfaj nélkül marad. Akkor hát a komédia és a tragédia szintézisének nem lenne műfaja. Két szék között a föld alá. Aztán onnan vissza. Mert a játékosnak nincsenek cselei, a ban. Grigely könyvének első kiadása 1807-ből származik. Tóth Sándor szerint megjelenésekor friss - klasszicizáló szemléletet hozott a késő felvilágosodás barokk poétikaoktatásba, iskolapéldája az arisztotelészi poétikaoktatás iskolás klasszicizmusának. Persze, nemsokára idejétmúlttá vált, hiszen már megjelenésekor elkezdődött a magyar nyelvű lírának az a nagyszerű időszaka, amely idővel a saját termését nyújthatta poétikai mintául a latin nyelvű minták helyett. A felvilágosodás poétikai oktatása, amelynek műveire Grigely tankönyve támaszkodik, olyan időben hozta közel az iskolákhoz a klasszikus költészetet,' amikor - ne feledjük! - a ma ismeretünkben (vagy inkább közös tudatunkban) lévő magyar versuniverzum még alig létezett; a magyar líra nagy csúcsai közül Balassi Bálint műve már világított, de a magasra kiemelkedők közül még egyedül az övé. Paradox mójátékost a játékszenvedély viszi előre, pöcögtet, de aztán csurom vizesre mossa magát, és láthatóan ezt szabadon élvezi. Amikor igazán (a neki való) szép nővel fut össze az ember, akkor napok múlva eszébe jut, hogy szépsége meggátolta a nevetésben. Ezek a képek nekünk valók, szórakoztatóak, de elmarad a rogyásig viselt mosoly. A tragikum egybe kel a komikummal; és ez annyira reális itt, mint lufival vagdosni az ütőeret. És kár lenne összekeverni a szellemest a humorral (vagy a geggel), bár mindkettő hasonló izgalom, más lényegről fakadva. ef Zámbó képei csontig szellemesek; csontig szívható a levegőjük, és mintha saját képmodelljével rendet is tenne, netán kedvező nyugalmat is hozna, hogy nem olyan nagy ügy ez, husi. Történelem, szenvedés, élet meg halál - csak lassan a testtel, hapikám, ne szamárkodj, vontatót nem küldenek érted. Hanem majd szólnak, ha vége. ef Zámbó István festőművész kiállítását az ifjúsági ház minigalériájában láthatják. Podmaniczky don (bár a latin nyelvet a Ratio Educationis jóformán az iskolákba szorította vissza) talán e latin poétikatanítás hatásának is betudható, hogy Csokonai Vitéz Mihály költészetével, idestova kétszáz éve a magyar líra nagy korszaka kezdődött meg. A filológiai szempontok mellett, e könyv ajánlása végett érdemes Tóth Sándor záró szavait idézni: „Grigely művének vizsgálata alapján érthetjük igazán Csokonai Vitéz Mihálynak a poétikai osztályban megírt versgyakorlatait, melyek későbbi verseinek poétikai szemléletére (klasszicizmusára) is hatottak. Közelebb juthatunk Berzsenyi Dániel ódáinak megértéséhez is, s világosabbá válik verstechnikájának lényege (...). Nagy reformkori költőnk, Vörösmarty Mihály szintén ezen az úton indult a költői pálya felé." Panek Sándor Új Óm Bűvös vadász Azt már az elején leszögelhetem, hogy nem tudom megmondani, miről szólt a Bűvös vadász, Enyedi Ildikó új filmje. Kár is lenne elmondani, mert ha azt állítja valaki, hogy semmiről se szólt, akkor másvalaki meg azt, hogy mindenről. Enyedi Ildikónak ez a specialitása. Látok egy esti tölgyfalombot, makk ring, és oly zene festi alá a színes képet, amely feltölti; hogy bivaly módjára fogalmazzak: teljes lesz a tápérétke. Ez mindenkinek máshogy kerek, ahogy barátom fogalmazott mély pontossággal egy percen belül. Annyit azért különösebb központozás nélkül megláthatunk, hogy Magyarorszá gon esik meg a dolgok egy része. És ha ezt olvasnám, itt már húznám a szám, lévén lényegileg az elmúlt néhány év összes játékfilmje vagy dokumenterista jellegű vagy a műélve/.ést agyoncsapja a karikaturisztikus szociográfia. Pers/.e vissza kell adni az időt, amiben élünk; hallhattuk eleget, hogy a magyar filmnek ez meg az a feladat. Csakhogy a paletta egyhangúságát épp ideje volt megtörni. Azért van egy kis története a Bűvös vadásznak, mégha két különböző idősík is kanyarog egymáson át, mint a fonottkalács tésztacsíkjai. Testőr titokban figyeli a hazánkba érkezett oroszul beszélő sakknagymestert, aki bájosan közeli kapcsolatba kerül a testőr feleségével és kislányával. Féltékenység, lágy, finom érzelmek. A helyzetek majdnem megoldhatatlanok, legalább is olyanok, amelyekben mindig csak utóbb tudja az ember, hogy mit kellett vőn tenni, mondani. A másik idősík szentképek, istenfélő emberek, mindent tudó poénos félvak őrült, pap, és az ördög, Vallai Péter szfnhúsosan szellemes játékával. De egyben ő az idősíkátkötő is, mert a jelenben a testőr felettes cimborája, hosszú ősz hajjal, mint a Twin Peaksben a gonosz. Az operatőr többnyire brillíroz, a szöveg pazar, akár a színészek, a zenéről pedig már esett szó. Szóval minden rendben, csak higgyünk a szemünknek. Podmaniczky Szilárd Az űrhajós nem járt a Holdon? „Márpedig mostanáig senkisem járt a Holdon". A bejelentés igényt tarthatna a hónap szenzációs leleplezésére, avagy blöffjére, ha ilyent jegyeznének valahol. A Sunday Telegraph két teljes oldalon tálalta a szenzációt, melyet Bili Kaysing Amerikában tárt a világ elé, hogy tudniillik Neil Armstrong, akinek a holdraszállását a tévé is közvetítette, sohasem járt ott. Kaysing - 1956 és 1963 között az Apolló űrhajók hajtóművét előállító cégnél dolgozott vezető beosztásban nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Armstrong máresak azért sem hagyhatta a lábnyomát a Hold porában, mert a felvétel a nevadai sivatag egyik titkos laboratóriumában készült, a Nasa, a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal rendelésére és forgatókönyve szerint. Az volt a cél, hogy ezzel a látványos sikerrel az amerikai fölényt bizonyítsák az oroszok előtt a hidegháború akkori szakaszában. A könyv szerzője, szerinte nyomós érveket vonultat fel bizonyíték gyanánt. Például azt, hogy a fent készített felvételeken egyetlen csillagot sem látni. Ezenkívül a holdraszállás mozgalmas pillanatában nemhogy krátert, de nyomot "Sem hagytak a szállítóeszköz motorjai. Továbbá, némely fotón olyan árnyékot vet az űrhajós, amely semmiképpen nem hozható össze az ottani fényviszonyokkal. A Közakarat a megszállásról • A latin humanitas a magyar iskolában Egy poétikatankönyvről