Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-10 / 264. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. Nov. 10. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA November 10. 1308. Csák Máté nádor, a Visegrád melletti kékesi (Pi­lis vármegye) Pálos kolos­torban Gentilis bíboros pá­pai legátus előtt királynak ismeri el Károly Róbertet és hűséget esküszik neki. 1444. A magyar sereg a várnai csatában súlyos vere­séget szenved 11. Murád szultán hadától. Elesik 1. Ulászló, Giuliano Cesarini bíboros pápai követ és Roz­gonyi Simon egri püspök, főkancellár. Hunyadi János Havasalföldre menekül, ahol Vlád vajda elfogja, majd nem sokkal később szabadon engedi. 1510. Szapolyai Jánost erdélyi vajdává választják. Tisztségét 1526. IX. 10-ig, királlyá választásáig tölti he. 1526. A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai Já­nos erdélyi vajdát választja királlyá. Másnap a rangidős Podmanic/.ky István nyitrai püspök megkoronázza. Uralkodik 1540-ig. 1603. A királyi sereg ab­bahagyja Buda eredményte­len ostromát. 1687. Az országgyűlés felsótáblája is elfogadja a fiági örökösödés törvényét. 1703. Rákóczi pátensben megtiltja a katolikus temp­lomok önkényes elfoglalását és protestáns kézre adását. ­Orosz Pál és Bóné András kurucai Bonchidánál (Dobo­ka vármegye) szétszórják a székely hadakat és a segít­ségükre érkező kolozsvári német őrséget. A székelyek főkapitánya, Thoroczkay István fogságba esik, majd Rákóczi mellé áll. Ezzel me­gindul az erdélyi nemesség átállása a kurucok oldalára. 1710. Sárospatak vára a császáriak kezére került. 1759. Marbachban szüle­tett Friedrich Schiller német költő és író. 1848. Az Országos Hon­védelmi Bizottmány az or­szágot nyolc hadmegyére osztja, a 4. hadmegye szék­helye Szeged, főparancsno­ka Csuha Antal alezredes, illetve ennek egy hónappal későbbi lemondása után gróf Hadik Gusztáv. 1891. Arthur Rimbaud francia szimbolista költő meghal Marseilleben 37 éves korában. 1910. Bartók Béla Szege­den hangversenyezik a Waldbauer-trióval. 1940. Charles de Gaulle emigráns politikus szabad­francia kormányának csapa­tai elfoglalják Libreville-t. Gabon fővárosát, s (gy csa­patai Francia-Egyenlítői Af­rika gyarmatot teljes egészé­ben birtokukba vették. 1982. Ueonyid Brezsnyev szovjet államfő és pártve­zető meghal Moszkvában 76 éves korában. • A horvát tévé „SIika na sliku" című műsorában vala­melyik nap riportot készített Sztipo Sosics atyával, aki há­rom hónapot töltött a három szerb gyűjtőtáborban Bosznia­Hercegovina területén. Sosics atya a banjalukai püspökség papjaként Ljubija városban volt plébános a háború kitöré­sekor. Ma mint horvát misszi­onárius pap, a svéd Göteborg­ban tevékenykedik. A borzal­makat, amelyeket a Keraterm, Omarska és Manjacsa nevű boszniai szerbek által vezetett gyűjtőtáborokban élt át, meg­örökítette „A pokolig és vissza" című könyvében. A könyvet éppen fordítják angol, német, olasz és magyar nyelv­re. Sosics atya vallomásaiból közlünk részleteket. „Ljubija volt a környékbeli katolikusok központja. Öt évig voltam plébános ott. Ez idő alatt új templomot és paszto­rális központot építettünk. Ér­dekes, hogy az építkezésben anyagi segítséget kaptunk nemcsak a horvát, hanem a muzulmán és szerb nemzetisé­giektől is. Sohasem hittem vol­na el, hogy történhetne velem ez, ami történt." 1992. júni­us 8-án tartóztattak le. Éppen egyik betegemhez látogattam, aki gyónni és áldozni kívánt. Ezután egészen 1992. augusz­tus 28-ig különböző szörnyűsé­geket éltem át. A letartózta­tásnál nagyon összevertek, elvezettek a rendőrségre. Ott az őrsön nem vertek, de pró­báltak megijeszteni azzal, hogy lövöldöztek. Innen Prijedorba vittek egy kombival. A kombi vezetője és a társa pénzt akar­tak tőlem. Mivel nálam nem volt pénz, ez a két ember kive­• A borzalmak könyve Boszniából A pokolig és vissza A napokban megkezdte működését az a Hágai Nem­zetközi Bíróság, amelyet az ENSZ állított fel a volt Jugo­szláviában elkövetett háborús bűnök feletti Ítélkezés mi­att. Az első vádlott a boszniai szerb Dusán Tadics lesz, akit Németországban tartóztattak le, miután több mu­zulmán felismerte benne azt a tábori őrt, aki az egyik legnevezetesebb Prijedor melletti Omarszka nevű lá­gerben „ügyelt". A fogolytáborok felfedezése két évvel ezelőtt nagy vihart kavart a világsajtóban. És bár szerb „találmánynak" tekintették, később kiderült, hogy ehhez az eszközhöz, a boszniai horvátok, sőt még a legnagyobb áldozatoknak számító muzulmánok is hozzányúltak. zetett a mezőre, és kézzel-láb­bal ütöttek-vertek. Ezt látta egy ember - nem tudom, ki volt -, és felszólította őket: „Embe­rek, ne verjétek ennyire, meg­hal". Erre az én kínzóim oda­hívták ezt az embert, és előt­tem a helyszínen lelőtték. Ami­kor Rijedorba érkeztünk, elve­zettek egy ezredeshez, aki raj­tam keresett valami fegyvert, merthogy mi azzal gyilkoljuk a szerb gyermekeket. Ezután ő is megpofozott. Azt az éjjelt a laktanyában töltöttem. Égész éjjel hallottam, ahogyan a fog­lyok üvöltöznek a kínzásoktól. Másnap vissza akartak kül­deni Ljubijaba, de én oda töb­bé nem akartam visszamenni, mert féltem. Ezután jött értem Ljubijaból két rendőr. Ezeket egy ottani horvát, Branko Bje­kics küldte, hogy vezessenek vissza. Ennek a Bjekrcsnek én temettem el a nővérét, és az édesanyja családi házát szen­teltem fel. Tovább ez az ember • Új lejezet nyílt a szerdára virradó éjszaka az amerikai po­litikai közéletében: a repub­likánusok fölcsuszamláss/erű győzelmet arattak a kong­resszusi és kormányzói válás/ tásokon. Választási diadaluk alaposan átírta a/ ország po­litikai arculatát, és bizonyosan kihatással lesz a két év ntulva esedékes elnökválasztásra is. A kölcsönös együttműködési készség ellenére Bili Clinton elnök kemény törvényhozási csatározások elé nézhet. Róbert Dole szenátor, a re­publikánusok veterán vezetője és egyik lehetséges elnökjelölt­• Amerika Republikánus diadalmenet je a CBS televízióban úgy nyi­latozott, hogy a szavazás kime­netele egyértelműen jelzi: so­kan vannak, akik nem értenek egyet Bili Clinton politikai programjával. Közölte, hogy a republikánusok készek együtt­működni az elnökkel ott, ahol úgy érzik, hogy helyes politi­kát folytat, de elszántan elle­nezni fognak minden olyan lé­pést, amelyet rossznak tarta­nak. - Szándékunkban áll együtt dolgozni az elnökkel, pusztán azért is, mert vala­mennyiünk elnöke "'hangoz­tatta. Egy másik nyilatkozatá­ban hozzáfűzte, hogy a több­ségre jutott republikánusok hajlandók vállalni a „vezetés­ből rájuk háruló felelősséget". Hasonlóképpen vélekedett Newt Gingrich, a republikánu­sok képviselőházbeli első em­bere: ő szintén azt mondta, hogy készek együttműködni Bili Clintonnal, jóllehet szem előtt fogják tartani saját prog­ramjaikat és célkitűzéseiket is. U Napfény, tenger,^ egzotikum... Kedvezményes repülőjegyek Csak most! Csak nálunk! Amszterdam Frankfurt Helsinki London Madrid München Párizs Tel-Aviv Chicago New York Toronto Svdney Tan 28 (XX) Ft 20 700 Ft 25 (XX) Ft 27 000 Ft 30 000 Ft 17 (XX) Ft 29 900 Ft 30 500 Ft 53 500 Ft 49 900 Ft 55 000 Ft 135 (XX) Ft •Túra kártyára 25 200 Ft 18 630 Ft 22 500 Ft 24 300 Ft 27 000 Ft 15 300 Ft 26 910 Ft 27 450 Ft 48 150 Ft 44 910 Ft 49 500 Ft 121 500 Ft Jelentkezés és részletes felvilágosítás: Tan-Túra Utazási Iroda 6722 Szeged, Kálvária sgt. 22. ^ Tel.: 62/^23-287, 325-488 J Őszi áruk engedményes vására 3 napig Egyes női Icmberdzsekck, kabátok, kosztümök, férfizakók, ballonkabátok 4(>%-kal olcsóbban MÁRKA DIVATHÁZ Szeged, Dugonics tér 11. T.: 312-570 HAJNAL PARFÜMÉRIA* MAXFACTOR Újra ipp. hogy Ihjra hódíPson ! Tartós, elegáns, kifinomult >ecor kozmetikumok teljes választékban kaphatók. Bemutatóval egybekötött kozmetikai tanácsadás ma és holnap 14—17 óra között. Szeretettel várja az érdeklődőket és a vásárlókat: a HAJNAI PARFÜMÉRIA még egy szerbbel, géppuskával a tarkómon, kísértek el kocsi­val Prijedorba. Ott zártak be a Keraterm nevű gyűjtőtáborba. Ebben a táborban mindössze pár napot töltöttem, majd Omarszka táborba vittek. Eb­ben töltöttem a fogságom leg­hosszabb idejét. Erről a helyről csak a legszörnyűbbet tudom mondani. Ez tényleg a pokol volt. Az embereket a legkülön­bözőbb módszerekkel gyilkol­ták. Mégis az életem legnehe­zebb napja az volt, amikor on­nan szállítottak egy harmadik táborba, Manjacsába. Százhú­szunkat beletömtek egy 40 sze­mélyes buszba, úgyhogy egy­máson feküdtünk. Ránkzárták az ajtókat, ablakokat. A fejün­ket sem volt szabad felemelni. 60-70 vagy 80 kilométer után már nem volt semmi levegő a buszban. Én a padlón feküd­tem, és éreztem, ahogy rajtam halnak meg az emberek. Én is dehidráltam, és nem tudtam se­gíteni rajtuk. Ekkor jutott eszembe, hogy vizeljek, és megittam a vizeletemet. Azt gondolom, hogy ez mentett meg. Az emberek a buszban csavarták az ingjeik­ből az izzadtságot, párát, és próbálták megmenteni az éle­tüket. Amikor Manjacsába ér­keztünk, 12 halott testet húztak ki a buszunkból. Nemsokára ezután elájultam. Fölébredtem egy ambulancián, ahol a szerb orvos szidta a kínzókat: „Mit csináltak az emberből!"... „Kérdezi, hogy van-e bennem gyűlölet. Ha mint ember gon­dolkodok. akkor nehéz elkerül­ni az emberi érzéseket. De bár­mennyire is nehéz felfogni, én ott a táborban imádkoztam ezekért az emberekért, akik en­gem vertek és gyilkoltak. Hála Istennek, a szívemben nincs egy csepp gyűlölet sem. Egy embert sem, azok közül, akik bántalmaztak, nem gyűlö­lök. Alig várom, hogy talál­kozzak valamelyikükkel, és mondjam nekik: Itt vagyok, élek! A/ Isten segített mindent túlélni. Te is élsz! Javulj meg! Ne hibázzál többé... Én száz­szor kértem a kínzómat, hogy gyilkoljon meg. mert nem bí­rom tovább. De mégis állandó­an bennem volt az a remény, az a tudat, hogy mégis mindezt túlélem, és hogy egy nap me­gint misézni fogok, prédikálni, foglalkozni az emberekkel..." Heka László-Szondi Ildikó • Vita és botrány a berlini falnál Keresztek a Reichstagnál (Folytatás az 1• oldalról.) nagy elismeréssel idézték fel a keletnémet ellenzékieknek a lakosság öntudatra ébresztésé­ben és bátorításában játszott meghatározó szerepét. Heves vita bontakozott ki azonban ar­ról, hogy jóvá lehet-e tenni az NDK-rendszer bűneit és a gyil­kosságokat, valamint a hasonló főbenjáró bűnöket természete­sen nem számítva, érdemes-e folytatni a vizsgálatokat, pere­ket az egykori párt- és állami vezetők ellen. A berlini kormányzó polgár­mester ezen a napon adta át a forgalomnak az Oberbaum­brückét, amely egykor a város legforgalamsabb hídja volt, de amelyet a fal 196l-es felépíté­se után csak gyalogos határát­kelőként használtak. Az át­adási ünnepség azonban bot­rányba fulladt, mert a várható nagy forgalom ellen tiltakozó szélsőséges környzetvédők lehetetlenné tették az ünnepség megtartását és egy folyékony festéket tartalmazó zacskóval el is találták Diepgent. Lépéselőnyben a Vacláv Klaus cseh kor­mányf szerint a Cseh Köztár­saság 1996-ban kéri majd felvételét az Európai Unióba, de csatlakozására 1999 előtt várhatóan nem kerül sor. A cseh kormány tegnapi ülése után nyilatkozva Klaus kijelen­tette, hogy a tárgyalások Cseh­ország csatlakozási kérelméről az EU 1996-os csúcsértekez­lete után kezdődnek meg. Prá­ga reményei szerint a belépés valós időpontja valamikor 1999 tájéka lehet - hangoztatta a cseh kormányfő. • Palesztin beismerés Kolera Gázában - Tizennégy gázai lakosnál fedeztük fel a koleravírust, a 15. eset a magazi menekülttá­borban fordult elő - mondta sajtóértekezleten Riad al-Zaa­nun. Elmondta, hogy vala­mennyi beteget kezelik, kivéve a két és fél éves gyermeket, aki nem kapott orvosi segítséget, és meg is halt. - Vizsgáljuk a vizet, a gyü­mölcsöt és a zöldséget az öve­zetben, s klórral végezzük a fertőtlenítést - mondta, hozzá­téve, hogy az üggyel kapcso­latban Gázában az Egészség­ügyi Világszervezet (WHO) és az izraeli egészségügyi minisz­térium közreműködésével bi­zottságot állítottak fel, hiszen A Palesztin Hatóság egészségügyi „minisztere" megerősítette, hogy a Gáza-övezetben 15 be­jelentett kolerás megbete­gedés fordult elő az utób­bi időben, és egy kisfiú belehalt a betegségbe „e betegségnek nincsenek határai". A palesztinok először tagadták azokat a keddi izraeli beje­lentéseket, hogy kolerás esetek fordultak elő a Gáza-övezet­ben. A zsidó állam a kolera mi­att határozatlan ideig megtiltot­ta a zöldség és a gyümölcs behozatalát az övezetből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom