Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-28 / 253. szám

8 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. OKT. 28. • Újabb le vél SZOTErúgyben • Takácsot íéheállttották? A rektor huszárvágása Az elmúlt hetekben lapunk­ban szót kaptak a felek, kifej­tették saját álláspontjukat. Most újabb fejleményről szá­molhatunk be: az egyetem rek­tora október 26-tól visszavonta a főigazgató határozatlan időre szóló vezetői megbízatását. Helyette felajánlotta neki a műszaki osztály vezető-helyet­tesi munkakörét. Végülis: az se semmi. Ha nem tetszik, akkor fel is út, le is út, le is mondhat, esetleg hozzájárul a közös megegyezéssel történő köny­nyes búcsűintéshez. A levélben a rektor közli: nem köteles indokolni dönté­sét. Majd mégiscsak megjegy­zi: „olyan magatartást tanú­sított a főigazgató, mely mun­kaköréhez méltatlan. ...olyan információkat tárt a sajtó elé, melyeket köteles lett volna megőrizni. Természetesen, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztal, azt kötelessége jeie/.ni, de tudnia kell ennek szolgálati útját." Takács János hetek óta beteg, táppénzen van. A laikus úgy tudja, ilyenkor nem szokás „fenéken billenteni" az embert, még ha nem is kirúgásról, csu­pán lefokozásról van szó. A laikus naivan még azt is gon­dolja, hogy mégiscsak illene indokolni a leváltást, főleg ilyen fontos beosztású sze­mély esetében, aki milliár­dos költségvetésű intézmény gazdasági vezetője. Egy dolog. l akács János, az orvostudományi egyetem gazdasági főigazgatója ellenezte, hogy 10 millió forintért vásárol­janak szolgálati lakást, mégis megtették a lépést, távol­létében. Mivel ez szabálytalan, szóvá tette, ezért kezdték ki - vélekedett, ennek köszönhető a rektor felfüggesztő" levele. amit a józan paraszti ésszel gondolkodók hisznek és más a jog. Éppen ezért szakembert kértünk meg rá, hogy segítsen értelmezni a „SZOTE-ügy" legfrissebb dokumentumát. • Jogilag hogyan értékeli Fráter Loránd levelét? ­kérdeztük dr. Imre András ügyvédtói, a JATE rekto­rának jogi tanácsadójától. - A levél nem minősíthető abszolút ballépésnek, de az sem egyértelmű, hogy jogilag mindenben megállná a helyét ­válaszolta. - Nem felmen­tésről, hanem vezetői meg­bízatás visszavonásáról beszél. Létezik ugyan egy olyan jogi álláspont, hogy a határozatlan időre szóló megbízás bármi­kor, indokolás nélkül vissza­vonható, de ha ez (gy lenne, akkor hátrányos helyzetbe ke­rülnének a vezetők. Ezek sze­rint egy rektor akár kéthavonta cserélhetné a főigazgatókat, ahogy neki tetszik. Szerintem ezen indoklása jogszerűtlen. Amire hivatkozik Fráter úr, azt nem ilyen esetre találták ki. Ő egy huszárvágást csinál, hogy Takács urat 1-2 évre eltá­volítsa, mert akkorra születik talán jogerős (télét az ügyben. Eközben nem kell a főigaz­gatónak végkielégítést fizetni, mint felmondáskor. Úgy gon­dolom, ha ebből munkaügyi per lesz, a bíróság majd vissza­helyezi a főigazgatót állásába. Persze az hosszú Idó. • Lehet-e, pontosabban: jogilag lehet-e táppénzen lévő embert leminősíteni? - Mivel nem felmentésről van szó, hanem megbízatás visszavonásáról, a törvény nem tiltja — vonta meg a vállát dr. Imre András. - De van egy ér­dekes dolog: ezt a megoldást a törvény a fegyelmi büntetések sorában is szerepelteti. És eb­ben az esetben mintha nem lett volna szó ilyesmiről... A rektor azt mondja, nem indokol. De mégis utal dolgokra. Akkor viszont miért nem volt fegyel­mi felelősségre vonás? • Lehet-e egy közpén­zekből fenntartott egyetem 10 milliós kiadását „belső információnak", ha úgy tetszik, üzleti titoknak mi­nősíteni - amely kiadását Takács János orra alá dörgölik? - Költségvetési intézmény közpénzből gazdálkodik. Azért kerültek nyilvánosságra az információk, mert a főigazgató szerint szabálytalanságok történtek. Éppen a rektor hi­vatkozik a KJT 39. szakasz 2. bekezdésére: a közalkalmazott munkaköri feladatait ...a közér­dek kizárólagos figyelembe­vételével látja el. És a főigaz­gató azért fordult a sajtóhoz, mert vele szemben kezdemén­yeztek egy fegyelmi eljárást, holott ő világított rá a szabály­talanságra. Ez nem a munkál­tatóra, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlójára nézve lehetett esetleg hátrányos, de a kettő között nagy a különb­ség... • Összegezve, hogyan véle­kedik a rektor leveléről? - Ellentétes a Munka Tör­vénykönyvével, a közalkalma­zotti jogszabályokkal - szö­gezte le az ügyvéd. - Ügyes huszárvágás, olyan pontot ra­gadott meg, melyen az ő igaza is belemagyarázható. Időt lehet vele húzni. Ugyanakkor kike­rüli azt, hogy valakit látvá­nyosan ki kelljen rúgnia, fel­mentenie, kifizetni neki a vég­kielégítést. De mégis megsza­badulhat tőle. Mert hátha nem bírja idegekkel, mert nem akar osztályvezető-helyettes lenni. Ilyen szempontból ügyes húzás. Más kérdés, hogy mi a véleményem erről a húzásról... • Ha ennyire „hemzseg a jogi bakiktól" a levél, az azt jelenti, hogy laikus fogal­mazta? - Egyértelmű, hogy jogilag fogták a kezét. Kiolvasható be­lőle a jogászi gondolkodás: mi­nél kisebb tüzet kavarva, de el­érni a célt. V. Fekete Sándor • Arra tanítják az emberek közül azokat, akik az isko­lájukba befizetnek, hogy ősi győztes-vesztes felállásnál létezik jobb is: a nincs-vesztes módszer. Ez lehet alapja a koleszterinmentes vezetésnek, és a depresszió nélküli be­osztotti érzelmeknek, annak az állapotnak, amikor az emberek nem úgy indulnak naponta a munkahelyükre, mintha a poklokra kéne alászállniuk ­hanem az önkiteljesedés le­hetőségének boldogságával. Pártfogolják Gordonék azt a Japánból terjedő munkahelyi elrendeződést is, amelyben nincs főnök, hanem a csoport tudja, mit akar megcsinálni. (Kérdés, mennyire tud ez megfelelni az európai menta­litásnak, amelyben - a kato­likus és protestáns tanítások szerint - az individuumé a központi szerep, nem pedig a csoporté...) Pamela-képző honunkban is (Budapesti tudósítónktól) Az emberi erőforrásokat fejleszti a Let Hungary Kft - Thomas Gordon amerikai humanisztikus pszichológus módszere alapján. Vezetői eredményesség tréningeket tartanak, kurzusokat szerveznek a szülő-gyerek, tanár­diák viszony sikeressé tételéért. Iclkiik lényege: demok­ratikussá tenni azokat a - társadalmi - szituációkat, amelyekben sok a hatalmi játék. Tanítják a Gordon-mód­szerrel azt is, miképpen lehel eredményesen szembeszegülni azokkal, akik ránk akarják kényszeríteni az akaratukat. A héten Magyarországra látogatott maga Thomas Gor­don és családja! Ebből az al­kalomból a Let Hungary Kft. sajtótájékoztatót tartott tegnap délelőtt a pesti Thermal Hotel Hcllában. Thomas Gordon el­mondta, hogy hosszú életének tapasztalata szerint a pszicho­lógusok nem érdekeltek abban, hogy az emberek, főnökök és beosztottak, tanárok és diákok, szülők-gyerekek viszonya jó legyen... A pszichológusok abban érdekeltek, hogy kutat­hassanak, és újabb pszicho­lógusokat képezhessenek, akik nem lesznek érdekeltek abban, hogy az emberek viszonya jobb legyen, hanem... És ezzel a kör bezárul: a pszichológu­sok ugyanis a pszichológiában alkalmazzák, állítja Gordon, amit a pszichológiában meg­tanultak. Ezzel szemben Gor­don az életben alkalmazza, amit a pszichológiában tanult. Kiosztották a sajtónak Thomas Gordon tegnap meg­jelent könyvét is, amely nem az első minálunk. És miközben hallgattam Gordonékat, az az érzésem támadt, mintha egy órácskára lehetőséget kaptam volna rá, hogy én is szere­peljek a Dallasban, valószí­nűleg Pamelával jártunk közös kurzusra a Gordon Gardenbe. • Hétköznapi böngészés Akikre nem savanyodik a káposzta (Folytatás az L oldalról.) - Leszedtük egyszer már a terü­letet, akkor a na­gyobbjai már piac­ra kerültek. Most a megmaradtat tisz­togatjuk, mázsál­juk, s kerülnek a piacra - mondja Csóti Józsefné. Miközben a család minden tagja teszi a dolgát, kanya­rítják a káposztale­veleket, mint vek­niből a szeletet, társalogni kezdünk. • Akkor most van piaca a ter­mésnek - mon­dom, mert mi mást mondjak, hogy elmélyed­jünk lassan a részletekbe, megismerni kicsinyég, miként él egy család, mekkora az össze­tartó erő. - Visszük a dorozsmai nagybani piacra - válaszol a családfő Csóti József, majd azt is megtudom, állandó vevőik vannak Pécsen. Ott igen ke­lendő a káposzt. - Szerencsére megmozdzult az ára, előszörre csak tíz forint volt, most tizenkettót-tizennégyet meg­kaphatunk érte. Ennyi árért kifizetődik valamennyire. Bár nagyon számottevő hasznunk nem marad rajta. • Ebből, vagyis a gazdál­kodásból él az egész csa­lád? - Legalábbis igyekszünk élni belőle. Nekem van munka­helyem, Röszkén a Hunga­rocamion speditőre vagyok. De, hát az nem egy pénzes­szatyor. Lehanyatlott egy kicsit a cég. Amióta magánfuvarozók is szállítanak, külkereskedést folytatnak egyre többen, azóta nekünk a cégnél silányabb a falat - Szinte egyszuszra mondja ezt az idősebb fiú, László, aki csak a családon be­lül fiú, merthogy már családos. Van kit eltartani, kell a pénz. • Szóval ez amolyan ki­egészítő munka. De most fényes nappal van, mi lesz a kamionokkal? - Ma részemről semmi. Huszonnégy-óráztam, tehát most három napom szabad. Reggel leadtam a munkát, az­tán irány a káposztaföld. Ez most a levezető gyakorlat, a káposztaszüret. • Hogy be ne savanyod­„Nem ér a nevem..." - mondhatná Laci, a speditőr. (Fotó: Gyenes Kálmán) janak, jó dolog az időt a friss levegőn tölteni. - Próbálja maga is. Nem mindig nagy vígság, elhiheti. ­válaszolja egyikőjük, szinte mindegy ki, mert a lényeg egy­ugyanaz. Alighanem mégis a kisebbik fiú, Tibor dünnyögte a kesernyésnek ható meg­jegyzést. Okkal teheti, friss diplomával, mezőgazdasági technikumi végzéssel munka nélkül kezdi a pályát. Papíron értve, mert persze tennivaló akad a szülői területen. - Húsz holdat művelünk összesen - részletezi az apa, gazduram módjára sorravéve, hogy van szántó is, meg gyü­mölcsös. Ebbe egy részbe Laci almát telepített, van egyébként még kis terület őszibarackos. A Tibor gyerek meg legjobban a jószágtartással foglalkozik. Van egy tanya, ott kezdené nagyobb méretekben. Alapo­san meg kell viszont gondolni. Leginkább a gyorsan meg­forduló jószág, a csirke, vagy liba érné meg. Kiszámolva a költségeket viszont, ez kerül legtöbbe. A fűtés, az előnevelt jószág, mind jókora pénz. - Próbálkozunk minden­félével - sommáza az apa. ­Hogy mondják ezt? Több lá­bon kell állni. - Úgy biz'a - szólok ma­gam is - legalább kettőn. Bár a gólya gyakorta egylabon is birja. Derülünk egyet vala hányan, aztán ki-ki a dolgára. A zákányszéki határban esőre hajlik. Borúra derű. Az lenne jó. Káposztaföldön, ország­úton, írógép közelében. B. P. • Kertész Imre estje A karcolós szöveg • Kübekhézi asztatok Negyvenesek bulija Sokan és sokszor érezhetjük, hogy akaratunk ellenére szétaprózzuk önmagunkat, s fontos dolgokról megfe­ledkezünk. Ha nem vigyázunk a napi munka, a megélhetés, a gyerek, az iskola készfti el helyettünk azt az időbeosztást, amibe olykor magunknak is illene beleszólni. Ebbe a kör­forgásba piszkált bele az a meghívó, amit rajtam kívül töbh tucatnyian megkaptunk. Rendezőségként bemutatkozó, két közös ismerősünk egyet gondolt, szombat esti, nosztalgia házibulit szervezett Csak úgy, minden különösebb apropó és eszmei mondanivaló nélkül. Egyszerűen ráéreztek a ro­konlelkek hullámhosszára. Közel egyórás felolvasással kezdődött Kertész Imre író vendégszereplése a Móra Fe­renc Kollégiumban, szerdán este: a szerző részletet olvasott fel Kaddis egy meg nem szü­letett gyermekért című regé­nyéből. Az egy óra talán hosz­szúnuk tűnik, de a szöveg pontos leírásai, fegyelmezetl és érzékletes képei, elbeszélői humora, filo/.ófikus felütései, s mindezek arányos megszó­laltatása megelőlegezték a hosszú, aktív figyelmei - s az sem mellékes, hogy az Író saját szövegeinek kiváló előadója. A felolvasót követően Bán Zoltán András kritikus a regény keletkezésének körül­ményeire, az életrajzi momen­tumokra, s a szöveg helyenként humoros oldalaira kérdezett rá. Kertész Imre már a '70-es évek végétől készült erre a regényre, fgy aztán az akkoriban meg nem jelentethető írásaiból, fel­jegyzéseiből is átmentet jó­néhány részletet. Az életrajzi vonatkozások nagyban keve­rednek a fikcióval, ám ezeket csöppet sem ésszerű elkü­löníteni, ahogyan a fikció és az úgynevezett valóság közti határ meghúzása sem gyerek­játék. A felfedezett humor, mond­ta Kertész Imre, arra mutat, hogy a szöveg közvetlen életet él, s mint minden, amit jó írásnak tart, „karcol". P. Sz. • A kübekházi kultúrotthon­ban több, mint százan ültünk az asztalok mellé, s fürkésztük, ugyan Ó és ő eljött-e. Szinte kivétel nélkül itt voltak. A zö­mében helybéliek mellett Na­csáné Tóth Erzsébet és Sziro­viczáné Silóczki Éva hívó sza­vára a szomszéd falvakból és Szegedről is érkezetek szép­számmal. Jómagam egy újabb­kori ismeretség révén kerülhet­tem be a csapatba. No de mi­lyenbe? Évától kaptam meg a választ. Kübekházán a hetvenes évek elején is létezett fiatalság, amely a dolgok rendje szerint kereste a helyét. Éva már ak­kor sem fért a bőrében, K1SZ­titkárként fogta össze korosz­tályát. A kultúrházban klubot alakítottak ki maguknak, s rendszeres programokkal, ér­telmes módon ütötték el az időt. Többek között a szegedi Kábelban és más klubokban is játszó Mák együttes is kiruc­cant ide egy-egy koncertre. Éva szülei már akkor edzettek lehettek, hisz olykor 40-50 fős házibulikra sütötték a hurkát, kolbászt. Mindez azért tartozik ide, mert a mostani összejöve­telen is eképp jelentették be a bográcsos marhapörköltet: Siló papa és Siló mama főztje. E kitérő ízelítőül is szolgálhat, a szülő önként vállalt sorsáról. Élő buli élő zene nélkül ne­hezen képzelhető el. Csodák csodája, nosztalgiából idén ismét összeállt a csodálatos és nagyszerű (korábban nem volt szerencsénk egymáshoz) Mák együttes. Jó zenét adtak a jó hangulat alá. A táncra való fel­bújtáshoz előzőleg még hozzá­tartozott egy félórás profi tánc­bemutató, szegedi táncosok jó­voltából. A tiszaszigeti Bodó Ferenc és felesége is igen meglepődött, amikor 20 házas­sági évfordulójuk apropóján hatalmas emeletes tortával lepte meg az említett rendező­ség. Egyedül nem bírtak vele, de a közönség szívesen a segít­ségükre sietett. Az elmaradha­tatlan, játékos tombola és hajnali mulatozás zárta azt a napot, amely a Mák együttes slágerével eképp foglalható össze: „Újra együtt vagyunk, összetartozunk. Újra együtt vagyunk, szét nem válhatunk." Hazafelé jövet, a tér túlsó oldaláról diszkózene szólt. Va­jon a bentiek fognak-e valaha nosztalgiázni? Tóth Szeles István

Next

/
Oldalképek
Tartalom