Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-28 / 253. szám

PÉNTEK, 1994. OKT. 28. BELÜGYEINK 3 Ifarosban, egyedül: 19 200 Enni pedig muszáj Az alapélelmiszerek között a legdrasztikusabban - mint ez a KSH legújabb jelentéséből kiderül — a hús- és húskészít­mények árai emelkedtek, átl­agban 31 százalékkal. Ennél is durvább a kávé áremelése: a tavalyihoz képest az üzletek­ben most 92 százalékkal kerül többe (igaz, nem alapvető élelmezési cikk). A „fekete leves" azonban nemcsak ez, hanem a menzai is: az utóbbi két hónapban ugyanis átlagban 5 százalékkal emelték fel az „üzemi" étkeztetési díjakat. Ennek következtében termé­szetesen sokkal többen főznek otthon - a háztartási energia még viszonylag olcsó, mind­össze 10 százalékkal emelke­dett az ára az elmúlt 12 hónap alatt. A főző, háztartást vezető Enni muszgj - közhely. És sajnos azzá vált az utóbbi hónapokban az is, hogy enni pedig drágábban eszünk. Sőt, minden másnál drágábban jutunk az élelemhez: a tavaly szeptemberinél 25,1 százalékkal magasabb az ennivaló ára. Az átlagos áremelkedés az utóbbi egy esztendő alatt pedig „csak" 18,9 százalékos volt. nők energiájának felértékelő­déséről nincs adat... Pedig biztos, hogy jelentős a szá­zaléka - annál is inkább, mert a szolgáltatások árai az utóbbi egy évben 17,7 százalékkal emelkedtek, maguk után vonva a csináld magad mozgalom erősödését. A családi költségvetéseket csak erőteljes pluszmunkával, s a fogyasztás visszafogásával lehet megpróbálni „szinten tartani" a magyar famíliák többségében. A létminimumhoz ugyanis két felnőttes és két gyermekes városi családban most szeptemberben már havi 55 000 forint kellett. Akik falun élnek azoknak olcsóbban megszámítható a létezés alapja: a statisztikusok szerint a legalacsonyabb ez a falusi két felnőttet és négy gyermeket számlátó családok részére, „mindössze" havi 65 400 fo­rint. Tehát egy főre ott havi 10 900 forint is elég, míg a városban egyedül élő. aktív korban lévő felnőttek számára a vegetáláshoz havonta 19 200 forint szükségeltetne. Hogy ezeket az összegeket hányan nem tudják előterem­teni, mennyien nem tudnak lépést tartani az áremelke­désekkel — arról egyenlőre nincsen hiteles kimutatás. Arról sincs, mi lesz, ha az elő­rejelzést beváltva sokszorosára emelik az energiaárakat. Azt bizonyttja csak felmérés (amit a Nyugdíj Nélküliek Országos Szövetsége készített), hogy máris mintegy 40-50 ezer olyan 70-80 év körüli idős ember van, akinek nincs pénze fűtésre. Továbbá azt regisztrál­ták a felméréseket végző különböző szervezetek, hogy 25 ezer embernek már nem­csakhogy fűtésre, de lakásra sem telik, a hajléktalanok száma ennyire tehető ma Ma­gyarországon. És holnap? Fegyveres rablás tetteseinek az elfogásához kér segítséget a rendőrség. Az eset szerdán történt Szolnokon, a Város­major úti postahivatalban. Az előzményekről annyit tudni, hogy két férfi délután öt óra és fél hat között lépett be a meg­lehetősen kieső helyen lévő postára. Jövetelük célja hamar kiderült, miután mindketten pisztolyt fogtak az alkalma­zottakra, és kényszerftették őket, hogy feküdjenek a földre. • Ezt követően az éppen szá­molás alatt lévő pénzből összeszedtek 95 ezer 650 forintot, majd az épület előtt várakozó gépkocsival távoztak. A bűncselekmény elköveté­sekor a három postai dolgozón kívül ügyfél nem tartózkodott a helyiségben. Az elkövetők néhány perccel a pénzszállító gépkocsi előtt érkeztek, fe­ltűnően higgadtan viselkedtek, fegyverüket nem használták, és senkit sem bántalmaztak. • Honvédségi olajbűnügy Dósa veszélyeztette a harckészültséget A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa hétfőtől tárgyalja a honvédségi olajbűnügyet. Dr. Hildenbrand Róbert hadbí­róezredes, a bírósági eljárásra kijelölt öttagú tanács elnöke elmondta: a több hónapra tervezett tárgyalás megnyitása és a vádirat előterjesztése nyilvános lesz. Ezt követően azonban - az ügyben szereplő állam- és szolgálati titkok megóvása érdekében — a bíróság zárt tárgyalást rendel el. A hadbíró hozzátette: egyes napokon, amikor a gazdasági és korrupciós jellegű bűncse­lekményeket tárgyalják, jelen lehetnek a sajtó képviselői is. Hangsúlyozta: a katonai tanács az ítéletét természetesen nyilvánosan hirdeti majd ki. Mint ismeretes, a bűn­ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség május 16-án nyúj­Adókedvezmények, aszálykárra Az aszálykárok enyhítése és az agrártermelők jövedelmi helyzetének javftása érdekében hozott kormányhatározat értel­mében az adóhatóságok az 1994-ben aszálykárosnak mi­nősülő mezőgazdasági terme­lők azon, állammal szembeni kötelezettségeinek megfize­tését méltányosságból egy évre felfüggesztik, amelyek be­váltott állami garancia miatt esedékessé váltak. A több év óta sújtó aszályos időjárással is összefüggő kriti­kus pénzügyi és jövedelmi helyzetre tekintettel a kormány • Az MTA rendkívüli közgyűlése A tudósok kétszer szavaztak Az alapszabály elfogadá­sáról döntött az MTA rend­kívüli közgyűlése. - Az ügy fontosságára való tekintettel mindenki meggyőződése sze­rint szavazzon. Az Akadémia szuverenitása a közgyűlés ke­zében van. A küldöttek fel­adata a Jtözgyűlés határoza­tainak végrehajtása - mutatott rá az MTA elnöke a rendkívüli közgyűlés csütörtöki munka­napján. Kosáry Domokos kitért a szerdai alapszabály-terve­zettel kapcsolatos vitában elhangzott javaslatra, amely szerint többen kezdemé­nyezték, hogy a közgyűlés foglalkozzon a tisztújítással is. Az Akadémia elnöke úgy vélte: a jelenlegi, rendkívüli közgyűlés feladata az alap­szabály elfogadása. Hozzátette azonban, hogy az indítványt természetesen nem lehet szó nélkül hagyni, így arra az alapszabály megszavazása után visszatérnek. A délelőtt során megkez­dődött a módosító javasla­tokról a szavazás, a 476 szava­zásra jogosult képviselőből 349-en jelentek meg. Tegnap délután Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyű­lése - amelynek az akadémiai törvény értelmében az új alapszabály elfogadása volt a feladata - 320 igen és 20 nem szavazattal, öt tartózkodás mellett elfogadta az új alap­szabályt. A szavazást technikai hiba miatt először érvénytelenítet­ték, majd a végső - kéthar­mados többségű - eredmény a megismételt szavazás során alakult ki. fi kór hat-hét százalékkal is emelkedhetnek a reálkere­setek ebben az évben, mondta minap pénzügyminisz­terünk egy szakmai előadáson. Ez az érték úgy jön ki, hogy a nettó bérek körülbelül huszonhét százalékkal növekednek, miközben az árszínvonal-emelkedés éves szinten nagyon közel lesz - alulról vagy fölülről - a húsz százalékhoz- Ez utóbbi könnyen bejöhet, hiszen a KSH legfrissebb jelentésében is alatta marad a húsz százalék­nak az utolsó tizenkét havi infláció. Nem lesz ennek jó vége, nem nagyon látom az ilyen arányú reálkereset-növekedés gazdasági hátterét. Ennyire szép számokkal csak a nagyon fejlett országok dicseked­hetnek, egy-egy kiugróan jól sikerült esztendő után. A mi '94-es évünkről pedig sok mindent el lehet mondani, azt azonban nem, hogy nagyot domborítottunk. A folyó fize­tési mérleg hiánya három- és négymilliárd dollár között lesz valahol az év végére, folytatódik eladósodásunk. A másik bajom az, hogy ezt a reálkereset-növekedést nem igazán lehet érzékelni, márpedig ha az infláció mértékénél nagyobb arányban nő a nettó bér, akkor job­ban kellene élni. Többet lehet ugyanis költeni. A statisz­tikusok azt is mondják, hogy az egy-két százalékos növe­kedést még stagnálásként éli meg az állampolgár - a nul­lát csökkenésként -, a hat-hét százalékból viszont már éreznie kellene valamit. Van azonban nekünk valami másik „reál" dolgunk is, amelyben talán tovább nyújtózkodunk a takarónknál, s ez a reálkamat. Adott a húszszázalékos infláció éves szinten, s ennél nagyobbak a betéti kamatok. És még nagyobbak lesznek, hiszen alig kell már néhányat aludnunk, hogy november elejétől megszűnjön a betétkamatokat terhelő tízszázalékos forrásadó. Akkor pedig a bruttó lesz a nettó, vagyis az egyéves lekötés akár harminc százalékot is hozhat tisztán. Ez pedig már becsületes, tízszázalékos po­zitív reálkamat. Mások szerint azonban inkább öngyilkos. aj nos ezzel is hasonló a poblémám, mint a reálkere —' settel, azaz ekkora pozitív reálkamatot már nagyon meg kellene érezni A betéteseknek egyszerűen gazdagodni kellene a „szelvényvagdosásból". De ha abból gazdagod­nának, akkor ki vállalkozna? A közgazdáknak ugyanis van egy olyan alapképlete, hogy az alacsony kamat vállal­kozásra, termelésre - a bankinál nagyobb hozamra ­ösztönöz, a magas pedig kamatjövedelemre. A költségve­tési hiány húzta államkötvénykamatok novemberben har­minc százalék felett lesznek éves lekötés esetén. A nemrég elvetett, s lassan kelő búza biztosan nem hoz ennyit. i/<- c J^l r totta be a 22 vádpontot tartal­mazó vádiratot 36 vádlott ellen. A vádiratból, amely Szi­gorúan titkos!., minősítésű, csak annyi ismert, hogy az ügyészség az elsőrendű vádlott Dósa Árpádot 102 rendbeli harckészültség veszélyeztetése, ötrendbeli kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, különö­sen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, adó­csalás és sikkasztás bűntettével vádolja. A többi vádlottnak - a honvédségi üzemanyag-szol­gálatfőnökség és az üzem­anyagbázisok volt parancsno­kainak, egykori hivatásos főtiszteknek, valamint külön­böző polgári gazdasági társa­ságok vezetőinek - ugyancsak katonai, gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények elkö­vetésének vádja miatt kell a bíróság elé állnia. a mező-, erdő-, és vadgazda­ságba, továbbá a halászati ágazatba tartozó adóalanyokat, amelyek minimumadó fizeté­sére kötelezettek, az adóható­ság javaslatára 1994-ben men­tesíti. A pontos adatokat - adó­szám, név, székhely vagy telephely címe - tartalmazó kérelmeket november 2-ig lehet beadni a területileg ille­tékes adóhatóságnál. A határidőig beérkezett kérelmek alapján hozott dön­tésről az adóhatóság hala­déktalanul tájékoztatja az adó­zót. • Szól a rádió. Nincs ebben semmi különös. Az viszont, hogy Tápéról, egy magán­házban kialakított stúdióból szól, már nóvum itt Szege­den. A 102,4 MHz-en sugároz a Tisza Rádió, amelynek ve­zetőjét, Sibalin Endrét kértük egy rövid bemutatkozásra annak reményében, hogy adójuk a jövőben sűrűbben lesz. hallható, hiszen egyelő­re még csak tíz-tíz napokra szorítkozik adásidejük. Most éppen a második tíznapos ciklusnál tartanak. • Adásaikat hallgatva, jól „látom", hogy a második sugárzási alkalommal a középiskolás korosztály­nak akarnak kedvezni? - Az első megszólalásunk, ami augusztus 29-től szep­tember 7-ig tartott még, hogy úgy mondjam, nem volt te­matikus, a mostani tíz nap­ban - október 21-től október 30-ig - már tudatosan céloz­tunk meg egy hallgatói réte­get, mégpedig a középisko­lásokat. A médiumok keveset foglalkoznak ezzel az igen fogékony és ugyanakkor na­gyon érzékeny, sok problé­mával küszködő korosz­tállyal, s ennek okán gondol­tuk mi, hogy rájuk kell építe­nünk az adást. Egyrészt szol­gáljuk őket információval, másrészt lehetőséget adunk számukra, hogy ők maguk is aktív részesei legyenek az adásoknak. Reggelente és a nagyszünetekben élő hidat építettünk ki 8 középiskola © KÉRDÉS A Tisza Rádió vezetőjéhez között. A gyerekek telefonon bejelentkeznek, és az adásban hírt adnak az akkor és ott történéseiről. S hoznak ide a stúdióba témákat, kiváló teljesítményű iskolatársakat, ideálisnak tartott tanárokat, akikkel ők készítenek inter­júkat. A tíz nap alatt igen sok egészségügyi témájú beszél­getés hangzik el. Bőrgyó­gyászt, szülész-nőgyógyászt, pszichiátert, gyógyszerészt kérdez orvos-riporterünk, dr. László István, a középiskolás korosztályt érintő problé­mákról, a megoldások lehető­ségeiről. Óránként adunk helyi híreket, s ami talán még említésre méltó, hogy a városban tanuló, angol anya­nyelvű diákoknak este 9 és 10 között angol anyanyelvű mű­sorvezetővel adunk részben szórakoztató, részben infor­mációs műsort, Kisvárdai Zsolt szerkesztésében. • Honnan az indíttatás, hogy rádióstúdióval pró­bálkozzon? - A társammal, Czérnay Károllyal, mindketten többé­ves hangmérnöki gyakorlattal rendelkezünk, s innen is a hangos médium iránti von­zalom. Önállósultunk, de magántelevízióval a magas költségek miatt nem próbál­kozhattunk, maradt az ol­csóbb, ám nagyobb töme­gekhez szóló rádió. Megala­kítottuk, kiépítettük a Siba Stúdiót, ahol hangosításokat, hangfelvételeket készítünk, amikor nem szól a Tisza Rá­dió. Egyelőre csak tíz-tíz napos adásidőket tudunk fi­nanszírozni, a folyamatos su­gárzás csak távoli terv. Jól­lehet a rádiót a reklámpénzek­ből működtetjük, igyekszünk minél kevesebb reklámmal terhelni a hallgatót. Inkább a szponzorokra építünk, akik nem feltétlenül kívánják meg, hogy ötpercenként el­hangozzék a nevük, reklám­juk. Találkoztunk már olyan céggel, amelyiknek az anyagi támogatásért cserébe egyetlen feltétele az volt, hogy egy na­pig egyáltalán ne adjunk rek­lámot. Szombaton, október 29-én teljesül a kérésük. • A tíznapos adásidő e hét végén, vasárnap éjfélkor Sibalin Endre ér véget. Mikor szólal meg ismét a Tisza Rádió? - Karácsonykor. Már az ünnepet megelőző napokban szeretnénk sugározni ugyan­csak a 102,4 MHz-en, s akkor az ünnepi hangulathoz illően „líraibban". Szeretnénk to­vább csinálni, mert azok, akik itt másodállásban dolgoznak, beleszerettek a rádiózásba. A stáb - tagjainak eredeti fog­lalkozását tekintve - igen vegyes. A hangmérnöktől a pedagóguson és az orvoson át, a Kazinczy-dfjas diák­lányig sok mindenki dolgozik azért, hogy jól szóljon a Tisza Rádió. Egy valami közös bennünk, hogy nagy-nagy élvezettel és hihetetlen jó hangulatban dolgozunk, s imádjuk, amit itt csinálunk. Ezt a csapatot vétek lenne szétengedni, hiszen itt min­denki olyan rádiót csinál, amilyet otthon* is szívesen hallgat. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom