Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-27 / 252. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 27. INTERJÚ 7 • Új szakambulancia Hallásvizsgálat a gyermekkórházban Magyarországon 1 millió hallássérült ember él, minden 1000 újszülött közül egy hal­láskárosodott, az iskolás ko­rúak 5-6 százaléka küszködik hallásproblémával. Tömegeket érintő betegségről van tehát szó. A beszédfejlődés, a társa­dalmi érintkezés zökkenőmen­tessége érdekében óriási szükség van arra, hogy az or­vosok a halláskárosodást minél korábbi életkorban felfedjék, s minél előbb elkezdődhessen a gyógyítás, a gondozás, az életben való „közlekedés" za­vartalanná tétele. Mindezek okán bír nagy jelentőséggel az újszegedi Gyermekkórházban tegnap, szerdán átadott, 3 millió forint értékű műszerekkel felszerelt új szakrendelő, az audiológiai szakambulancia. A gyermekek hallásvizsgálatára szolgáló ambulancia kialakításának és felszerelésének költségét a kórház pályázatok útján nyert pénzekből fedezte, s ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy korszerű vizsgá­lati módszerekkel deríthessék fel, szűrhessék ki a hallássérült gyermekeket, megállapíthassák a hallásvesztés vagy hallás­csökkenés eredetét, mértékét és a gondozás mikéntjét. A kórház audiológusa, a szakambulancia vezetője, dr. Vezsenyi Magdolna mutatta be a három vizsgáló módszert illetve műszert, amelyekkel az orvos - már a gyermek pár­napos korában - pontos és objektív információkat nyerhet a gyermek hallásáról, a hallás­károsodás mértékéről. A hangszigetelt csendes kamrában - egy fülhallgató és egy speciális mérőműszer segítségével - a hallásvesztés mértéke rögzíthető. Az úgyne­vezett tympanometer a dob­hártya működéséről ad in­formációt, míg az EEG­audiométer - a BERA elnev­ezésű műszer - a hallásküszöb rögzítését teszi lehetővé. Azt mutatja meg, hogy hall-e vagy sem a kisgyerek, illetve azt, hogy milyen fokú a nagyot­hallása. A doktornő, aki Kanadában tanulta meg az audiológia korszerű módszereinek, illetve műszereinek alkalmazását, a hallásszűrést már a születést követő napokban fontosnak tartja. Azt tervezi, hogy a kór­ház koraszülött osztályán valamennyi csecsemőnél el­végzi a fájdalommentes vizs­gálatokat annak érdekében, hogy a lehető legkorábban elkezdődjék az esetleges hal­láskárosodások orvoslása. A tapasztalatok szerint ugyanis a későn észrevett halláscsök­kenés a gyermeknél okozhat magatartászavarokat, hiszen a gyenge hallás gátolja őt a bes­zédben, a tanulásban, a za­vartalan kommunikációban. Az audiológiai ambulancián a különböző korú gyermekek szűrése mellett, a fül- és ga­ratműtétek előtti, illetve utáni vizsgálatokat és ellenőrzéseket is szolgálják az új műszerek, s a gondozottak rendszeres ellenőrzése is a „programba" tartozik. A diagnózis felállítá­sa után, szükség esetén a szak­ambulancia jogosult - térítés nélkül - hallókészülékkel ellátni a beteg gyermekeket. A hallásvizsgálóban, szerda kivételével, minden munkana­pon, reggel 9-től délután 2 óráig — előjegyzés alapján ­fogadják a hallásproblémákkal küszködő gyermekeket, illetve azokat, akiknél felmerül a halláskárosodás gyanúja. K. K. Fotó: Gyenes Kálmán • Viszonylag „fiatal" város az E-5-ös mellett fekvő mintegy 8000 lakosú Kistelek. Mind­össze 218 éves... Polgármes­tere, Ott József, azt mondja: a településnek inkább jelene és jövője van, mint múltja! Erre, mármint a jelenre, vol­tunk kíváncsiak. A négyéves önkormányzati munka eredmé­nyeinek összegezését kértük a város első emberétől. • Hogyan emlékszik vissza az indulásra? - A rendszerváltást követő­en megalakultak a helyi önkor­mányzatok, s az is természetes volt, hogy új felfogás alakuljon ki a települések irányító testü­leteiben. S mint a legtöbb he­lyen, nálunk is voltak nehéz­ségek, problémák. Nem szemé­lyi, hanem inkább olyan jelle­gűek, hogy még nem volt tör­vényileg kellően előkészítve az önkormányzatiságra való á­tállás, a jogszabályok csak ké­sőbb jelentek meg. Az új Par­lament a költségvetési törvényt később fogadta el, ebből adódóan a helyi terveket is későn tudtuk elkészíteni. Meg kellett alkotni az új Szervezeti Működési Szabályzatot, új bi­zottságokat kinevezni. Pártpo­litikai hatások is „mocorogtak" a testületben, de azután min­denki rájött, hogy a 14 tagú testületnek egyetlen célkitű­zése van: olyan várospolitikát kialakítani, hogy az a lakosság megelégedésére szolgáljon. • Milyen költségvetése volt és van a városnak? - Indulásnál 140 millió fo­rint volt, az idei, az eredeti köl­tségvetés - már 270 millió. Eh­hez hozzá kell tenni, hogy ezzel együtt a feltételek sem­mit sem javultak, sőt,' 91-től fokozatosan nehezebbé vált a város működtetése. Természe­tesen eredményekről is beszá­molhatunk. • Melyekről? - Amire a legbüszkébbek vagyunk, mindjárt az indu­láskor, saját erőnkből bővítet­tük az iskolát. Nem kaptunk ál­lami céltámogatást, ezért kény­telenek voltunk egyedül viselni a terheket a 60 termes iskola bővítésénél, mégpedig mintegy 28 millió forintos ráfordítással. Egy év alatt felépült, de a két­éves fejlesztési lehetőséginket nagyjából kimerítette. De ak­kor még mellette kisebb-na­gyobb, ilyen jellegű feladatot is tudtunk vállalni. Idén példul ezt nem mondhatjuk el, hogy ennyi lehetőségünk van.... Minden évben ugyanis az volt a legfőbb feladatunk, hogy zavartalan működést biztosít­sunk az intézményeknek. • Milyen a működtetési és a fejlesztési költségek ará­nya a költségvetésben? - Az idei 270 millióból ­papíron - 14-15 millió jut a fejlesztésre, de év végéig még ez is módosulhat. Természe­tesen, a fejlesztés kárára. Kü­lönben minden évben hasonló volt az arány, pedig a tele­pülésen belül vannak olyan jogos igények, amelyeknek eleget kellene tenni. A II. világháborús emlékmű Kisteleken - az eltelt ciklus első nagyobb vállalkozása. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Kistelek négy éve Nincs szégyenkezni valónk Ott lézsel polgármester összegez ilyen formában olcssóbbá tudtuk tenni a fenntartást, a la­kosság is valamivel kisebb számlát fizet. • A szennyvíztisztító kor­szerűsítése is a tervek kö­zött szerepelt. - Igen, egyik legnagyobb feladatunk volt, ami most is folyamatban van, hogy korsze­rűsítsük a szennyvíztisztí­tóművet. Céltámogatást igé­nyeltünk és el is nyertük, jö­vőre megérkezik a pénz, addig a sajátunkból dolgozunk. Az egész felújítás különben egy 10 millió forintos beruházás lesz. • Telefonhálózat? - A 80-as évek végén csi­náltunk egy nagy lakossági akciót, amikor a korábbi 400­as központot felcseréltük egy 1000-re, tehát lakossági se­gítséggel fejlesztettünk. To­vábbi elvárások is vannak, s várjuk, hogy a Déltáv Rt. kielégítse ezeket az igényeket. • Milyen az egészségügyi ellátás? - Hála Istennek jó, mert a 80-as években befejeztünk egy korszerű, minden igényt ki­elégítő szakrendelőt, ez állami támogatásból valósult meg, s így gyakorlatilag ez az alap­ellátáshoz szervesen illesz­kedik. Van háziorvosi szol­gálatunk, egy része pedig már magánrendelésként végzi ezt a tevékenységet. A mentőál­lomás részben lakossági tá­mogatásból, részben a megyei központ segítségével folyama­tosan fejlődik és egyre jobban el tudja látni feladatait. • Szolgáltatások? - Több olyan feladatot, amelyet korábban az önkor­mányzati költségvetésből lát­tunk el, most ezeket a szol­gáltatásokat meghirdettük, s vállalkozás formájában mű­ködtetjük. Ilyenek például: a strand, a piac és vásár, a Mű­velődési Ház, a temető. • Polgármester úr, elé­gedett az elmúlt négy évvel? - Ebben az időszakban, amely nagyon gyorsan eltelt, úgy érzem nincs szégyenkezni valónk, hiszen megtettünk mindent, amit csak tehettünk. Jómagam olyan szempontból vagyok elégedett, hogy - mivel nagyon nehezen indult ez a ciklus - tudtam bizonyítani: párthovatartozás nélkül, min­denekelőtt azért igyekeztem egybe tartani, össze fogni a képviselőtestületet, hogy azt működtetni lehessen és együt­tesen oldjunk meg mindent, kifejezésre jusson mindany­nyiunk részéről a kompro­misszum készsége. • Másfél hónap múlva helyhalósági választások lesznek. Polgármester úr indul-e ismét a megmérette­tésben? - Mivel úgy érzem, hogy ez eredményes ciklus volt, meg­próbálom újra. Annál inkább, mert olyan terveink vannak, amelyek megvalósításában szeretnék részt venni. Például egy kisvárosi alközpont ki­építése sportcsarnokkal, egyéb szolgáltató egységekkel: szá­llodával, étteremmel stb. Ezt szeretném még végig kin­lódni... Nem lesz könnyű, mert ehhez már hitelt kell felvenni, de úgy ítélem meg, hogy eddig még soha nem vettünk fel hitelt, s ha most ezt meg­tesszük. akkor ugyan nagyon körültekintően kell gazdál­kodnunk. de meglesz a régen áhított objektum... Kisimre Feranc Ott József: Ujabb megmérettetés előtt • Például? - Például az útépítési akcióink. • A kevés pénzből azért mégis „kihoztak" valamit... - Mint említettem, bőví­tettük az iskolát, átadtuk a II. világháborús emlékművet, több utcában szilárd útbur­kolattal láttuk el az utakat, több, mint két kilométer hosz­szúságban - gyakorlatilag az északi városrészt az E-5-ös úttól összekötöttük az Árpád utcáig. Befejeztük a kerék­párút-építési programunkat: mind a négy főutcán kiépült a bicikliút, így itt már nem ve­szélyezteti a gépjárműfor­galom a kerékpárosokat. • Közműfejlesztés terén történt-e előrelépés? - Az elsők között, még a 80-as években befejeztük a gázvezeték építését, minden utcában bent van a gáz, ugyanígy a víz is. Ami újszerű, az az, hogy a Szentesi Vízmű megszűntével nyolc környék­beli önkormányzat úgy döntött: önkormányzati kft-ként mű­ködteti tovább a Kisteleken lévő üzemmérnökséget. így, Nem bírt magával - letépte a nő ruháját • H. János román állapolgár, kérvényét beadta, Magyaror­szágon szeretett volna gyökeret ereszteni. A történtek után nem biztos, hogy ez a vágya tel­jesülni fog. A férfit ugyanis fajtalankodásra kényszerítéssel és erőszakos közösülés kísér­letével gyanúsítják. Egy szőregi virágkertészhez szegődött dolgozni. Az egyik nap Újszegeden kötözte és csomagolta a virágokat H. János egy fiatalasszonnyal, akit még nyáron a sziksósi strandon ismert meg annak élettársával együtt. A nő kez­dettől fogva tetszett neki, több­ször tett burkolt és kevésbé burkolt célzásokat, ajánlatokat. Az ominózus délután is ezt tette. Nyugodtan tehette, mivel csupán ketten tüsténtkedtek a házban. Talán a szegfű illata bó­dította el H.-t, talán az egykori Illés-sláger ötlött eszébe ­„Virágok közt veled lenni, tudom, szép volna kedve­sem..." - heves udvarlásba fogott. Javasolta: ha letették a lantot, befejezték a munkát, akkor hódoljanak együtt az atlétikának, csináljanak egy hármasugrást. Ugorjanak el vacsorázni, ugorjanak fel a lakására és végül pedig ugor­janak be az ágyba. A hölgynek nem volt han­gulata az ugróiskolához, ő leginkább haza akart menni. H. erre a helyiség kilincsét le­szerelte és közölte vele, hogy innen addig ki nem teszi a lá­bát, amíg az övé nem lesz. És, hogy komolyan gondolja a dolgot, lekevert neki egy po­font, amúgy magyarosan. Lete­perte a földre és birkózni kez­dett vele. A haját cibálta, köz­ben igyekezett ót ruhájától megszabadítani. A nadrágot már lehúzta róla, félig a bugyit is. A nő ekkor taktikát váltott, mert rájött, hogy a „túlerővel" nem bír. Azt mondta, hogy tulajdonképpen benne lenne a dologban, de az sajnos, éppen „nem aktuális". A bepörgött H. Jánost ez nem rendítette meg. Ő is módosított a taktikáján. Oké: ha nem úgy, akkor más módon is el lehet jutni a prob­léma megoldásához... Meg is mondta, hogyan. A megfélem­lített nő eleget tett a variációk­ban bővelkedő kívánságok­nak... Az asszony, hogy szabadul­jon, azt javasolta, mégiscsak ugorjanak fel H. János lakásá­ra. Elindultak Újszegedről. Amikor a Széchenyi térre ér­tek, akkor futásnak eredt, taxi­ba vágta magát, így nyert egér­utat. Előbb a rózsakertésznek, majd élettársának és legvégül a rendőrségnek mesélte a történ­teket. H. János előzetes letartózta­tásban azt nyilatkozta, hogy neki kiesik a virágok csoma­golása és a Széchenyi téri szo­katlan elválás közötti idő. Fo­galma nincs, mi történt köz­ben. Hát, igen. így szokott ez lenni... V. F. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom