Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-26 / 251. szám

f P . ... \ Csapóajtó A kadnak közgazdák, akik az elmúlt négy-öt évben legalább tucatszor eltemették a magyar gaz­daságot. Szerencsére mégsem omlott össze soha. Tudathasadásunk van már attól is. hogy a politikusok egyrésze azt állítja, nincs akkora baj a pénzvilágban, míg mások - nadrágszíj húzogatás híján - egyenesen összemolást prognosztizálnak. feledkezni. Mert az igazán nem makrogazdasági összefüggés, amikor az egyébként is szűkös parko­lóban keresztbe áll be reggel egy Mazdás ismeretlen, éppen három kocsi helyét elfoglalva. Ahhoz sem kell az állami büdzsében turkálni, hogy helyzetelemezzen az ember: állami hivatalt hívtam,a napokban - éppen négyszer egyetlen délelőttön. Úgy déltájt a telefonos néni hangosan megjegyezte, ne szórakozzak vele az örökös telefonálgatássá!, más dolga is akad neki, mint az én vonalaimat kapcsolgassa. Nem vagyok bizonyos benne, hogy pontosan hogyan is alí most a nagygazdaság. Nalam okosabb politikusok sincsenek mindig képben. De hogy a mindennapok gazdasága súlyos válságban van, abban teljesen bizonyos vagyok. Az adófizetők pénzéből ugyanis szépen felveszi majd a telefonközpontos a tizenharmadik havi fixét is, a Mazdást sem zavarja, ha feleslegesen keringünk a parkoló körül. M íg egymásra nem figyelünk, a gazdaság sem áll a talpára. Egyik neves írónk mesélte egykor, abból tudja, hogy nyugaton jár-e, vagy a szocializmusban, hogy az áruház bejáratában az arcába engedik-e a csapóajtót, vagy udvariasan előre tessékelik. Nálunk még az előbbi a módi. Akkor hol is tartunk most? I Quaestor Ingatlan Alap Lombardhitelre is Az alapkezelő tulajdonosa, a Quaestor Pénzügyi Tanács­adó Rt. tárgyalásokat folytat építőipari cégekkel. A tervek szerint ezzel összefogva lehet­ne olyan közös vállalatot lét­rehozni, amely a cég közép­kelet-európai központjaként tevékenykedhetne. Az újonnan megalakítandó vállalkozás speciális technológiával - me­zőgazdasági melléktermékek felhasználásával - állítana elő építőelemeket és építene be­lőlük lakóházakat, üzletköz­pontokat, szállodákat. A tech­nológia a hagyományos és a panel építéseknél is olcsóbb, kiváló műszaki paraméterekkel rendelkezik és teljesen környe­zetbarát. Ugyanakkor az ille­tékesek szoros kapcsolatot akarnak kiépíteni a hazai építő­anyag-gyártó és -forgalmazó cégekkel is. Ezen kötelékek révén a Quaestor csoport zárt rendszert kíván létrehozni, amely a pénzügyi-finanszí­rozási hátteret, az alapanyag­termelést, az építést, az érté­kesítést és a felhasználást integrálja magában. A Quaestor csoport felis­merte az üzletházak iránti igény növekedését is. Már ma is megfigyelhető tendencia, hogy az emberek jelentős hányada a kisebb belvárosi élelmiszer, ruházati üzletek helyett egyre inkább a külvá­rosban épült nagy bevásárló központokban vásárol. Ma még Magyarországon csekély számban található ilyen nyu­gati mintájú bevásárlóközpont. Jobbára csak Budapesten és az ország nyugati felének néhány nagyvárosában élvezhetik elő­nyeit a vevők. A Quaestor épp ezért azt tervezi, hogy az ország déli és keleti nagyvá­rosainak szélén épít üzlethá­zakat. így elsősorban Debre­cen. Pécs. Szeged jöhet szá­mításba. E létesítmények a volt Jugoszláviából és Romániából érkező vásárlók igényeit is kielégíthetik. A célok megvalósításához jött létre a Quaestor Ingatlan Alap, amelynek futamideje 1999. december végéig, azaz öt évig tart. Az Alap induló saját tőkéje legalább 500 millió forint.lehet de a tényleges saját A Tallér és az Arany­tallér után ú|abb befek­tetési alapot Indít útjára a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft.: Quaes­tor Ingatlanbefektetési Alap néven, amelynek rövidebb elnevezése Quaestor Ingatlan Alap. Ez Idegenforgalmi léte­sítmények, lakóöveze­tek építésére, értékesí­tésére vagy bérbeadá­sára vállalkozik, és ha­sonló tervel vannak üz­letházak létesítésével kapcsolatban Is. tőke mennyisége - a jegyzés lezárását követően - nem haladhatja meg a 2,5 milliárd forintot. Az igényeket az időbeli sorrendiség alapján elégítik ki. A jegyzések összesítése na­ponta történik. A sorrendiség pontos időbeni nyomon kö­vetésére a kibocsátó jegyzési szoftverje nyújt garanciát. A befektetési jegyek 10 ezer forintba kerülnek, s ezeket 1994. október 13-tól, a jegy­zési időszak végéig, névér­téken lehet jegyezni. A jegyzés készpénz ellenében, vagy banki átutalással történhet. A jegyzett összeg 40 százalé­kának erejéig minden helyezési helyen az Agrobank Rt. rö­vidlejáratú hitelt nyújt, amely­nek lejárata 1995. május 31. A jegyzett összeg további, ma­ximum 50 százalékának erejéig értékpapír-fedezetre az Agro­bank Rt. a kijelölt jegyzési helyein évente meghosszab­bítható rövidlejáratú lombard­hitelt nyújt. Az első hozam­fizetés időpontja 1996. február 15. A befektetési jegy alapot szolgáltat a magánszemélyek számára adóalap csökkentés igénybevételére, idei összjöve­delme legfeljebb 30 százalé­kának mértékéig. A jegyzésre kijelölt helyek között szerepel az Agrobank, az Ibusz Bank, a Mezőbank és a Takarékszövetkezetek orszá­gos fiókhálózata. ­A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Öszi pillanatkép a határból Földművelés - jövőre ugyanitt? Fotó: Gyenes Kálmán Farkas Mihály öröksége. Nyugdíjból fizetett vetés Az őszi mezőgazdasági munkák közül elvileg a beta­karítás a legszebb. Hiszen sok­sok munka gyümölcse válik kézzelfoghatóvá, s vége a ter­melés hónapokig tartó rizi­kójának. A zöldségfélék sze­zonjának végét szokás szerint a fagyok jelzik. Kukoricából is csak elvétve akad már a föl­deken. A termés és termény értékesítése főleg a gazdál­kodást most vagy egy-két éve kezdőknek jelent komoly gondot. A kereskedelemre nem jellemző a felvásárlás, a rak­tározás erőltetése. A mostani kamatszinteken kevesen merik, illetve kívánják ilyen rizikós módon lekötni a pénzüket. A termelő az, aki kénytelen ki­várni a sorát, akkor adja a portékát, amikor veszik. A kalászos gabonák for­galma sem indult be még iga­zán, hisz tényleges export­szállításokról alig hallani, s ez rányomja bélyegét a piac többi szereplőjének magatartására is. A lecsökkent állatállomány ellenére kukoricát eladni nem nehéz az Alföldön, hisz az aszály miatt sok helyen fél­vagy harmadterméssel kellett beérni. Az árak ennek ellenére nem szaladtak el. a Dunán­túlról belépő, a tárolási gon­dok, és az azonnali bevétel kényszeréből adódó, betaka­rítás utáni kínálat jóvoltából. Napjainkban a földeken már jóformán csak a talajelő­készítési és vetési munkák ötlenek az arrajárók szemébe. Mi Röszke és Mihálytelek környékén álltunk meg egy-két pillanatfölvétel erejéig. A Röszkei Kossuth Szö­vetkezet korábban 3 ezer hektáron gazdálkodott, mára kevesebb, mint 800 hektár maradt közös művelésben. MQlnái^AJbert ejjjöktáJ ijiqg-.. „ .. tudtuk, hogy elsősorban kalá­szost és kukoricát termeltek, zömében a lecsökkent ál­latállomány takarmányozására. A szakosított szarvasmarha telep csak félgőzzel üzemel, mivel nem maradt több föld takarmánytermesztésre. A kár­pótlási földek egyrészét most a betakarítás után adták át, így jövőre harmadával kevesebb kalászost és fele annyi kukori­cát vetnek, mint az idén. Természetesen mindenki tudja, hogy az új tulajdonosok hasz­nosítani fogják a területeket. Annyi azonban látszik, hogy az egységes minőséget és tétel­nagyságot megkívánó mező­gazdasági exportra egyre nehezebb lesz előkeríteni az árualapot. Sok gazda a takaré­kosabb, olcsóbb vetőmagot és növényvédelmet is elbíró, önellátó takarmányozást szol­gáló termelést célozza meg. így ebben a termelői körben a feleslegek levezetése nyomott árakkal párosulhat. Új momentum, hogy cukor­répa termesztésre biztat az ipar. A mezőhegyesi gyár pél­dául műtrágyát ad előlegként, hisz tápanyag szegény földben nem sok esélye van a kifi­zetődő hozamnak. A jöve­delmezőségi gondok, majd az elhízódó tulajdonrendezés miatt igen sok a kizsigerelt talaj. Röszkén, öntözhető terü­leten próbálnak meg rentá­bilisnak tűnő területnagyságot kialakítani úgy, hogy a közös mellett az új tulajdonosok körével integrációra lépnek. A gyakorlat által inspirált össze­fogásnak más példái is akad­nak. A szövetkezetnél koráb­ban kiépült infrastruktúrát a jövőben is hasznosítani sze­retnék. A gazdáknak is vál­laltak kukorica kombájnolást, tisztítást. Az árpa és búza vetőmag egységes beszer­zésére vállalkoztak, s ezt a kukoricával is megismétlik. Szentmihálytelek határában is leginkább a tárcsázás és vetés gépei tűntek fel. Nem­igen kellett mostanában fel­ázott talaj miatt szünetet tartani. Szalma János, az Új Elet szövetkezet alaptevé­kenység vezetője mégis a munkákban való lemaradásról panaszkodott. - A 2 ezer 600 hektár szántóból 650 maradt közös művelésben. A megmaradt gépparkunk ennél jóval többet lefed, így a részarányos terü­leteken is vállalunk úgyneve­zett komplex szolgáltatást. Az elaprózott területek közötti vándorlás miatt a korábbinak csak egyharmada teljesítmény produkálnak a gépek. Ezért csúsztunk meg két héttel. Az összterület egyharmadán már a maszek gépek dolgoznak. Farkas Mihállyal a két és fél holdas földje sarkánál talál­koztunk. Ő is egyike azoknak, akik igénybe veszik a szövet­kezet szolgáltatását, most árpával vettette be a parcellát. - Nyugdíjas koromra köl­töztünk ki a városból. Csirkét tartunk, meg átlagban tíz hízót. Ezen az örökség földön takar­mány gabonát termelünk, im­már '91 óta. Az eddigi disz­nóárak mellett nemigen maradt hasznunk abból, hogy fel­etettük a termést. Talán majd most. Addig meg a nyugdíjból fizeti az ember a gépi munkát. Eljövetben a majorban is mozgást tapasztaltunk. Akik­nek a szövetkezet kombájnolta, szárította, tisztította a termését, azok most viszik ki, hisz nem érdekük, hogy még a tárolásért is fizessenek. Csak annak főhet a feje, akinek még nem sikerült eladni sem, s otthon sincs hová tenni. T. Sz. I. Komplex szolgáltatás. Vándorlás a hosszú úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom