Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-20 / 246. szám
CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 20. • Gazdálkodó szervezetek Csak nem megyünk csődbe! BELÜGYEINK 3 A Központi Statisztikai Hivatal ez év júliusában 1207, augusztusban 1181, szeptemberben 1190, a negyedév folyamán összesen 3578 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását regisztrálta. Ebből 3452 új alapítás volt, 126 már meglévő szervezet átalakult. A KSH-tól kapott tájékoztatás szerint júliusban 81, augusztusban 90, szeptemberben 76 cég szűnt meg, közülük 20-at felszámoltak, 124 véglegesen beszüntette tevékenységét, 103 pedig más gazdálkodási formában működik tovább. Az alakulások és megszűnések egyenlegeként a harmadik negyedév végén 96 950 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött az országban, csaknem 4 százalékkal több, mint a negyedév elején. A legtöbb új cég a fővárosban és Pest megyében alakult. A csődöt jelentett szervezetek száma az elmúlt hónapokban viszonylag csekély volt: júliusban 6, augusztusban 7, szeptemberben mindössze egy cég ment csődbe. A csődtörvény életbe lépése óta a Cégközlönyben szeptember végéig összesen 3137 gazdasági szervezet csődeljárás alá helyezését tették közzé. Ezek 68 százaléka gazdasági társaság, 22 százaléka szövetkezet. 10 százaléka vállalat, 32 százalékuk az iparban, 26 százalékuk a kereskedelemben, 14 százalékuk az építőiparban, 12 százalékuk pedig a mezőgazdaságban működött. Felszámolási eljárás alá a negyedév végéig 6168 gazdasági szervezetet vontak, legnagyobb hányaduk - 61 százalékuk - kft. Az APEH adatai szerint 114 332-re emelkedett a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma. Közülük a legnépszerűbb forma a betéti társaság, bár még mindig 12 százalék a gazdasági munkaközösségek aránya, amelyeknek a jogszabályok szerint már régen át kellett volna alakulniuk. • Lakásbérlők fóruma a Vedresben Másutt még rosszabb... Feldúlt darázsfészekhez hasonlított tegnap este a Vedres István Építőipari Szakközépiskola I. emeleti nagyterme, ahová a Lakásbérlők Egyesülete szervezett lakossági fórumot. A több száz érdeklődő a Belügyminisztérium képviselőinek, dr. Polgár Ildikónak, Varga Aurélné dr.-nak a polgármesteri hivatal képviseletében jelen lévőknek: Szőllősi Bélának, dr. Péter Lajosnak és Tűhegyi József alpolgármesternek tehették fel kérdéseiket Dr. Polgár Ildikó, a BM munkatársa valószínűnek tartotta, hogy az Alkotmánybíróság törvénysértőnek ítéli majd a szegedi önkormányzat helyi rendeletét, amely kimondja, hogy önkormányzati lakást csak önkormányzatira lehet cserélni. A BM információi szerint Szegeden olyan épületek is felújítási listára kerültek, amelyeket 5 éven belül teljesen felújítottak, ezért inkorrekt dolog ezzel az indokkal elutasítani a lakók vásárlási szándékát. Elhangzott, hogy önkormányzat döntése ellen a lakók egyénenként bírósághoz fordulhalnak. Amikor az alpolgármester szót kért, néhány közbekiabáló percekig nem hagyta beszélni. „Nem magát kérdeztük!" „Szélhámos!" „Négy évig nem hallgatott meg bennünket, most már késő!" Tűhegyi József szerint őrültség felújításra szoruló, rossz minőségű bérlakásokat megvásárolni, mert sohasem lesz olyan önkormányzat, amely a szociális problémák iránt annyira érzéketlen lenne, hogy megfizethetetlen mértékben felemelné a bérleti díjakat. Batta Pál, a Lakásbérlők Országos Egyesületének főtitkára az országos helyzetről adott áttekintést. Szerinte Szegeden ugyan a fővárosinál sokkal rosszabb feltételek mellett lehet a bérlakásokat megvásárolni, de az ország más részein még a szegedinél is sokkal kedvezőtlenebb a helyzet. (Akadnak városok, ahol a forgalmi érték 80 százalékát kell fizetni.) A LABE főtitkára szerint ma azért van lakásvételi pánik Szegeden, mert a lakók azt tapasztalják, hogy hétről hétre egyre kedvezőtlenebb feltételekkel vásárolhatják meg bérlakásukat. Az egyesület a kérdés országos rendezését az Alkotmánybíróság bevonásával kívánja rendezni. Többen furcsának találták, hogy a LABE meghívta a szegedi önkormányzat frakcióvezetőit, de egyikük sem tartotta fontosnak, hogy ezen a több ezer választót érintő fórumon megjelenjen. H. Zs. Az ukránok nem neveztek December 11-én - a települési önkormányzati választások mellett - az ország 605 településén lesz, összesen 787 kisebbségi önkormányzati választás is - hangzott el a Belügyminisztérium szerdai sajtótájékoztatóján. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője a részletes adatokat ismertetve elmondta, hogy a törvényben nevesített 13 kisebbség közül csupán az ukránok nem kezdeményeztek sehol választást. A cigányok 518, a németek 129, a horvátok 53, a szlovákok 36, a szerbek 17, a románok 11, az örmények 10, a szlovének 6, a görögök 4, a bolgárok, a lengyelek és a ruszinok pedig l-l helyen éltek a lehetőséggel. A helyi választási bizottságok október 25-éig megvizsgálják a jelölések törvényességét, és döntenek a választások kiírásáról. Ezt követően a települési önkormányzati választásokhoz hasonló szabályok szerint állíthatnak majd jelölteket a kisebbségek. • Köztudott, hogy a rendszeres halfogyasztás ma már az egészséges életmód egyik elengedhetetlen velejárója. A fehérjedús húshoz ugye többféleképpen is hozzá lehet jutni, legtöbben a boltokban vásárolják, az engedéllyel rendelkező horgászok pedig maguk fogják a sütni és a hallébe valót. Vannak viszont, akik más módját választják a beszerzésnek, magyarán lopnak... Hovatovább jelenséggé válik az ilyetén halszerzés, erre lehet ugyanis következtetni a közelmúltban és a szerda hajnalban történtekből. Nemrég Algyő és a Fehértó környékén csípték nyakon a rend éber őrei a rabsicokat, tegnap éjjel 2 és 3 óra között pedig a Makkosházi körúton fülelték le az orvhorgászokat. A III. Rendőrállomás járőrei rutinellenőrzésként megállítottak egy Opel Kadettet, amiben öten, Sz. András, T. Zoltán, Á. Zsolt, Á. Tibor és K. Zoltán (ő vezette a gépkocsit) szegedi lakosok ültek. A csomagtér felnyitásakor ámultak csak igazán a rendőrök, mivel az tele volt hallal, pontosan 78 kg ponty (értéke 19 ezer forint) tátogott a zsákokban. Elmondásuk szerint a Szilváson, illetve a Fehér-parton ejtették a zsákmányt... Csakhogy a szabályok szerint egy horgász egy nap két darabot foghat ebből a fajtából - ha van engedélye... Az említett orvhorgászok közül - mert akárhogyan is nézzük a dolgokat, ők azok - egynek sem volt. így aztán, az értékre való tekintettel, valamennyiük ellen büntetőeljárás indul. A rendőrállomás parancsnoka elmondta, nehogy szokássá váljék az effajta, olcsónak vélt halszerzési módszer (ami ugye, mint a példa is igazolja, nagyon is drága), ezentúl még szigorúbban és sűrűbben ellenőrzik az autókat... UMnfla iHíBJtRüÜ © Itári hamisításról jönnek a hírek megint. Hamisították eddig is a tokaji bort, a szegedi szalámit, külföldön, külföldnek szánva, hazai használatra pirosítják a paprikát, szőkítik az olajat, ál-Adidas-kellékeket és ál-márkás cipellőket árulnak, és ki tudja, még mi mindent. Most csupán az történt, hogy eggyel bővült a lista. Vigasztaló: csak a márkásat hamisítják. Csak azt, ami kitűnő. Elkeserítő: ebből van egyre kevesebb. A herendi porcelán még világmárka volt. Amerikában is kapkodtak utána. És állítólag ott derült ki a csalás. Csak azután vették észre, végigjárván a hazai boltokat, több a hamis, mint az igazi. A herendiek eddig nem jártak boltba? Kiderült az is, az alapanyagot is a gyártól lopták. Rengeteget lophattak, ha az itthoninak is, meg a külföldinek is a zöme hamisítvány lehet. Ezt se vette észre, még a raktáros se? Annyi biztos, amennyivél több hamis került piacra, annál kevesebb igazi fogyott. Piaci csőddé nyilvánították volna azt, ami éppen a piac élénkülését hozta? A fostéket is lopták nyilván hozzá, sőt a szakértelmet is. Meglehet, aki egésznap a gyárban rajzolta a szép mintákat, az, hazamenvén, otthon is folytatta? A gyárigazgató ugyan azt véli, talán nincsen már közöttük, aki ilyen szépen rajzolni tud. Azt rúgták volna ki éppen? Ez is magyar betegség! Az is biztos, nem volt egyedül. Úgy látom, ebben már leköröztük Japánt. Ott a bedolgozók is kiváló terméket adnak, de eszükbe se jut - vagy ügyesebben csinálják? -, hogy külön üzleteljenek vele. Pardon! Van még egy ráadás. Égre-fóldre hajtogatjuk: a külföldi piacot meghódítani milyen nehéz, A hamisítóknak ez is sikerült? Mert az elképzelhetetlen. Kedves Megszorult Igazgató Úr, hogy a külföldi-belföldi üzletkötök se legyenek már gyári állományban! Úgy nem lehet üzletet kötni, hogy én a hamisat árulom. Azoknak a tételeknek át kellett futniok a hivatalos procedúrákon! Ki hitte volna, hogy Herenden ennyi darázsfészek van? Hallani azt is, min buktak le a hamisítók. A márkajelzések titkos kódját nem jól tudták. \ T/an tehát egy beépített biztosíték, szerencsénkre. Nagy L/ szerencsétlenségünk viszont, hogy eddig ezt senki nem tartotta számon. Hanyagságból? iMstaságból? Vagy pénzt kaptak, akikre tartozott volna, hogy egyik szemüket csukják most be? A következő lépcső csak az lehet, hogy eltanulják ezt is. A hamisító is kényes a hírnevére. Hallani arról is, a gyár kénytelen lesz visszavásárolni, amit nem is 6 gyártott. Kész anyagi csőd. Előállhat megint Józsi az úthengerrel, és ripityára törheti az összes (?) hamisat. Unhatta már szerencsétlen, hogy mindig csak kazettákat raktak alá. Az úthengernek is lehet szépérzéke. Hacsak el nem lopják alóla azt is. / • A Dél-Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi marketing szakmai napjának egyik előadását dr. Pócsik Ilona, a Magyar Televízió kereskedelmi igazgatója tartotta „Médiahelyzet Magyarországon" címmel. Ezt az alkalmat használtuk ki, hogy feltegyük kérdéseinket. Készséggel állt rendelkezésünkre, de jelezte, hogy a médiatörvény elfogadásának késedelmei miatt csak húsz éves tévés kereskedelmi gyakorlatával alátámasztott személyes véleményét oszthatja meg velünk. S azt is csak szigorúan szakmai megközelítésben. • Ön szerint miért halasztódik a döntés? - A frekvenciák elosztása, s az egy vagy két közszolgálati csatorna kérdése még mindig nyitott. Ha azt mondom, hogy szükségünk van a két csatornára, a fejemhez vághatják, hogy saját, monopolisztikus érdekeinket hangoztatom. Én ehelyett a televíziózás jövőjét figyelembe 0 KÉRDÉS Az MTV kereskedelmi igazgatójához véve közelítek, s nem tehetek róla, hogy a válasz így is a két közszolgálati csatorna. • Milyen indokokat tud felsorakoztatni? - Egy-két kivételtől eltekintve nem véletlenül fejlődött ki az ezzel megegyező európai gyakorlat. Ráadásul nálunk ma tévés eszközökkel is különösen segíteni illene az embereket az eligazodásban. Az más kérdés, hogy a gazdaság állapota, a piaci igények ott a kereskedelmi televíziózásnak is bőséges teret engednek. Az efféle változást a szükségszerűség kell, hogy diktálja, s nem a demokrácia látszatának erőltetése. A magyarországi 33 milliárd forintos reklámtorta harmada a televízióé, s ezzel teljes tevékenységének 40 százalékát finanszírozza. A gazdaság mai állapotában kétlem, hogy e torta növekedhetne, így a meglévőn civódnánk csak többen. • Ön a versenyhelyzet szükségességét tagadja? - Szó sincs róla. Szerintem a regionális, kábel- és városi televíziózás továbbfejlődésével alakulhatna ki egy olyan országos hálózat, amely valóban bővíthetné a mozgásteret. Csak akkor nem a mi megdolgozott ügyfélkörünk elcsábítására, hanem a helyi Dr. Pócsik Ilona vállalkozók bekapcsolására kellene összpontosítaniuk. Szerintem, ha a döntéshozók komolyan végiggondolják a lehetséges változatokat, akkor marad a két közszolgálati csatorna. Jó lenne, ha mielőbb eldőlnének e kérdések, hogy ismét azzal foglalkozhassunk, ami a dolgunk, a televíziózással. Emellett támogatnék minden olyan plusz, vagyis nem megosztó erőfeszítést, amely egy kereskedelmi országos hálózat kiépülését célozza. T. Sz. I. Oktatás Macintosh-on 6-12 fős csoportokban • Alapfokú kezelés • Szövegszerkesztés • Táblázatkezelés - Grafikus alkalmazás - Fotómegmunkálás - Kiadványszerkesztés, tördelés • Többplatformú programfejlesztés DOS, Windows, Macintosh, UNIX 4.500 Ft/fő 6.500 Ft/fő 6.500 Ft/fő 9.000 Ft/fő 9.000 Ft/fő 12.000 Ft/fő 20.000 Ft/fő Macintosh bérelhető 300 Ft-tól/óra madjpen nyomtató, cartridge, CD-ROM, scanner Szaktanácsadás, nyomdai közvetítés és kivitelezés, kedvezményes nyomdai előkészítés és levilágítás. Szeged. Kálvin tér 5„ Tel. fax. 322353 1