Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-18 / 244. szám

6 KÖZÉLET DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. OKT. 18. • Országgyűlési képviselői kerekasztal a Stefánia klubban „Nem kellenek pártkatonák az önkormányzati testiletekbe" A hét végén - a Délmagyarország és a Megyei Hírlap szerkesztőségé- Szegeden a Sajtóház Stefánia klubjában találkoztak megyénk országgyűlési képviselői. A megbeszélés, illetve vita célja az volt - és a tervek szerint havonta egy alkalommal lesz is -, hogy a mindenkor aktuális új törvények, vagy törvénymódosítások parlamenti elfogadása kapcsán tájékoztatni tudjuk a választópolgárokat országgyűlési képviselőink véleményéről, pártjaiknak az említett kérdésekkel kapcsolatos álláspontjairól. Az első alkalommal megrendezett képviselői klub összejövetelére az önkormányzati és választási törvény módosítása ürügyén került sor. Meghívásunkat ez alkalommal Botka László (MSZP), Fritz Péter (MSZP), dr. Géczr József (MSZP), dr. Gombos András (SZDSZ), Kovács Kálmán (KDNP), dr. Nemcsók János (MSZP) és dr. Rapcsák András (KDNP) tudta elfogadni. A beszélgetést Tandi Lajos felelős szerkesztő vezette. Csongrád megyei képviselők az újságírók klubjában. (Fotó: Nagy László) • Az első találkozót az önkormányzati törvény parlamenti elfogadását megelőzően szerettük volna lebonyolítani, de az országgyűlés akkor, pénteken, rendkívüli ülésen döntött e törvény módosításáról. Mégis fontosnak tartottuk, hogy az önkormányzati törvényről szót ejtsünk. Kezdjük talán azzal a kérdéssel: szükség volt-e az új önkormányzati törvényre? B. L. - Szerintem mindenképpen szükség volt az. önkormányzati törvény módosítására. Zökkcnómentes volt ugyan az. áttérés a tanácsrendszerről a demokratikus önkormányzati rendszerre, de fontosnak tartom felülvizsgálni és újiaéilelinczni a törvénykezési rendszereket, kiküszöbölve az időközben tapasztalt ellentmondásokat. Fontosnak tartom a polgármester és a jegyző közötti munkamegosztás szigorúbb törvényi szabályozását, a megye szerepének megerősítését. Ezenkívül a választójogi törvény reformját is, amely egyszerűbb, de mégsem csorbítja a pártok demokratikus jogait. Örülök annak is, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztására is lehetőség nyílik, amit fontos kísérletnek tartok. F. P. - Az. elmondottakhoz. csatlakozva kiemelném gesztusértékét ennek a törvénynek, hiszen eleve lemond egy megszerezhető túlsúly esélyéről. Mint jelenleg legerősebb pártnak, hatvan százaléknál nagyobb részesedésünk nem lehet egyetlenegy önkormányzatban sem. A régi szisztéma szerint ez lehetett volna jóval több. Országos igény jelentkezett arra is, hogy a polgármestereket követlenül válasszák. G. A. - Én is szükségesnek tartottam ezt a módosítást. Jelentősnek ítélem, hogy egyszerűbbé tettük a választást, békésebbé, mert a kampányok lényegesen kisebbek és olcsóbbak lesznek. Van hátránya is ennek a szisztémának, mert a pártoknak az összefogására kevésbé lesz lehetőségük, előre kell megkötni az. alkukat. Fontosnak tartom, hogy a jegyzőnek és a polgármesternek a jogi viszonylata, jogi szabályozása markánsabb, egyszerűbb lesz. Szerencsétlennek tartottam, hogy „külsős" polgármesterek intézménye Magyarországon létjogosultságot nyert. Ennek nagyon sokszor maga a polgármester itta meg a levét, mert folyamatosan politikai támadásét' kereszttüzébe került, mint kevésbé legitim polgármester. A közvetlen választással viszont ezek a ki nem mondott indulatok féket kapnak. K. K. - Erre az elsietett törvénymódosításra - úgy az önkormányzatira. mint a választójogira - nem volt szükség. Ez kizárólag politikai célokat szolgált, a mi véleményünk szerint. Utalni kell a kompenzációs lista 60 százalékos felső határára is. Ez látszatdemokratikus intézkedés, ugyanis a minősített többség a teljes képviselő-testületi tagság 50 százaléka plusz egy. El kell ismerni azt, hogy mi is egyetértettünk a polgármesterek közvetlen választásával, de a polgármester és a jegyző viszonyában a szabályozással már nem, mert a választott és magasabb legitimitású polgármesternek nem szabadna hatékonyságát és a hatáskörét lecsökkenteni. N. J. - Számomra érthetetlen volt, hogy egy alkotmány szerint rögzített, négyévenkénti választást miért akartak az ellenzéki pártok eltolni a jövő évre. Ez pártpolitikai szempontból érthető, hiszen egész komoly sansza lehetett volna az ellenzéknek - ha februárban, vagy márciusban van a választás - arra, hogy néhány százalékot elhódítson a kormánykoalíciótól. De négy év után választani kell! Komoly gesztust tett a kormánykoalíció azzal, hogy 60 százalékban önkorlátozást határozott meg, akkor is, ha vannak, akiknek a véleménye szerint ennek nincs jelentősége. K. K. - Arra a felvetésre, hogy az ellenzék el akarta tolni a választásokat, azt kell mondanom, hogy ez. nem így van, csak azt mondtuk, hogy a régi szisztéma szerint kellene azt megoldani. Nem illik ugyanis - az európai gyakorlat szerint két-három hónappal a választások előtt ilyen törvénymódosításokat hozni. R. A. - Sajnálom, hogy mindjárt egy erősen morbid ízű megjegyzéssel kell kezdenem, de úgy hangzott ez a beszélgetés, mintha normális parlamenti procedúra során lezajlott tisztességes szavazás után végrehajtott törvénymódosítás történt volna. Én nem voltam ott az önkormányzati törvény elfogadásának napján, de tudomásom szerint ez. volt az első alkalom az új parlamentben, amikor az ellenzék teljesen egységesen otthagyta ezt a procedúrát. Kivonult az ülésteremből. mert olyan törvény- és alkotmányetikai sértést észlelt, amely véleményük szerint súlyosan sértette a demokráciát. Mivel a mai helyzet demokratikus választás eredményeként alakult így, közös feladatunk a konszenzuskeresés, és az ilyen botrányos elkerülése. Mint az előttem szólók közül is többen elmondták, valóban nem változtatná meg alapvetően az arányokat, de miután keresztülhajszolták - és jól tudom, miért, mert benne volt a koalíciós megállapodásban előjöttek a problémák. Ellenkező esetben viszont nem lett ilyen-olyan összeütközés, annak ellenére, hogy bizonyos dolgokat meg lehetett volna csinálni. Az. úgynevezett régi törvénynek három alapvető hibája volt. Az egyik a polgármesterek jogállásával kapcsolatos, a másik a megyerendszer megoldatlansága, a harmadik pedig a polgármester és a jegyző viszonyának megállapítása. Ezt a három ügyet ez a törvény nem oldotta meg, hanem szakmailag teljesen hibás dolgok kerültek bele. A közvetlen polgármester-választással kapcsolatos észrevételeket magam is megerősíthetem, hiszen személyes tapasztalatom van arról, hogy milyen támadásoknak lehet kitéve egy polgármester, ha ő nem a jelenlegi töfvényben meghatározott módon kerül pozíciójába. Mivel a polgármester a település első szolgája, a közvetlen választása legitimmé teszi. A megye szerepe szintén nem tisztázott, csak elképzelések vannak vele kapcsolatban. Képzeljük el csak Csongrád megyében milyen abnormális dolog, hogy a megye 450 ezer lakosú, és a megyéhez nem tartozik 250 ezer ember, mert a két megyei jogú város nem tartozik hozzá nincs beleszólása a munkájába. A polgármester és a jegyző viszonya nem oldódott meg, most úgy szerepel, hogy a jegyzőnek van munkáltatói joga, úgy, hogy a polgármesterrel kell egyeztetni minden egyes köztisztviselő fizetését, kinevezését, jutalmazását, amikor a polgármester gyakorolja a részleges munkáltatói jogot a jegyző fölött, akkor ez az egyeztetés úgy fog történni hadd mondjam ezt gyakorlatból -, hogy vagy lobbykra osztja fel az önkormányzat közgyűlését, vagy pedig amelyik kettőjük közül az erosebb, az fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat. Ez az egyeztetés tulajdonképpen, hogy a polgármester irányítja a polgármesteri hivatalt és a jegyző vezeti a hivatalt, egy ilyen megfogalmazás egy farizeus dolog. Leglátványosabb ez a megyei önkormányzati választásoknál, ott a pártok indítanak most listát, tehát tulajdonképpen a pártpolitikai erőviszonyok tükröződnek majd vissza. Kiindulva a jelenlegi koalíciós felállásból, a települési önkormányzatoknál viszont egy jelentős párt, illetve politikai blokkosodás indul meg. Itt jött a legsérelmesebb körülmény: az érvényességi küszöbök eltörlése. Kiábrándultak az emberek, emiatt feltehetően sokan nem mennek el szavazni. Ezt a hangulatot a koalíció szerint úgy lehet politikailag a maguk javára fordítani, hogy eltörlik az érvényességi küszöböt. Ez azt jelenti, hogy egy ember is választhat települési képviselőt, és az már érvényes. Ezt mi nagyon rossznak találtuk. Nem értek egyet azzal az érveléssel sem, hogy ez olcsóbbá teszi a választást, hiszen ez csak akkor állna fenn, ha egyáltalán nem is tartanánk választást, sőt: nem lenne parlamentünk sem. Nyilvánvaló viszont, hogy ez az érvelés téves. G. J. - A törvénymódosítás szükséges volt, de nem eléggé kiérlelt. Elismerem az ellenzék azon megjegyzését, hogy mutatkoznak a rohammunka jelei is. A mi tárgyalódelegációnk se minden ponton állt a helyzet magaslatán, de az SZDSZ is amire még nem volt példa a magyar parlamentben - a törvény meghozatalának másnapján újraegyeztetést kezdeményezett. Néhány furcsa dolog persze előre is kiszámítható. Matematikailag nem lehetetlen például, hogy polgármester lesz valaki, aki nem frakciótag, viszont ismertség alapján elnyerheti a pozíciót. A kompenzációs listás megoldás az úgynevezett reménybeli „második" pártnak van „kitalálva". így elképzelhető, hogy ebből a konzervatív polgártársaink még profitálhatnak is. Az olcsóságról való érvelést én is badarságnak tartom. Az ellenzék viszont alapvetően két érvet használt, az egyik volt az érvényességi küszöb. Sok nyugati választási rendszerben nincs érvényességi küszöb, de van eredményességi küszöb. Azt én nem tartanám szerencsésnek, ha Magyarországon 15-20 párt versengene egymással egy választáson, tehát ha 34 blokk alakul ki, az nem haj. Emellett mutatkozhat a pártonkívüliek blokkja is. Azt elismerem, hogy a megye és a regionalizmus nem biztos, hogy rendben lesz, de akkor lehet ezt kiigazítani, ha a pártok a jelöltállításnál valóban figyelembe veszik a települési érdekeket, ami elég nehéz dió. Véleményem szerint ugyanis nehezen tudnak a pártok magukon, ilyen szempontok szerint, erőszakot venni. Ebben az esetben valóban a megyék túlpártosodása elkerülhető lenne. Szerencsésebb lett volna egy vegyes - listás és elektoros választási rendszert kimunkálni. A köztársasági megbízotti funkció nem vált be, az elveszett, ezzel együtt eltűnt a regionalizmus. En is azt hiszem, nagyon sok hibája van ennek a törvénynek. Az viszont látszott, hogy az. emberek mielőbb új választásokat szeretnének. • Az országgyűlési képviselő-választásokat, teljesen természetes módon, a pártok vetélkedőjének tartják. Egy városi vagy települési önkormányzat és polgármester megválasztását már nem ennyire. Ez esetekben elsősorban már nem párthovatartozás szerint kellene gondolkodni - vélekednek sokan -, hanem a településérdek, a képesség, a felkészültség, a rálátás szempontjait kellene figyelembe venni. Olyan emberekre lenne szükség, akik a városok, a községek lakóiért a legtöbbet akarnak és tudnak tenni. A kérdés az, vajon képesek-e felülemelkedni a pártok a helyi választáson saját érdekeiken, vagy annak van realitása, hogy meg kell mozgatni a civil szervezeteket, több lehetőséget kell adni számukra ahhoz, hogy beleszólhassanak a választási küzdelembe. A hétköznapi emberek életében sokkal jelentősebbnek tűnik: a településen milyen önkormányzat születik, mert az sokkal inkább a saját bőrükre megy. G. J. - Én nem tartanám rossznak, ha a polgári kezdeményezések is egyfajta koalícióban, blokkban indulnának a választásokon. Egy faluban, vagy kisebb városban a viszonyok ugyanis jól átláthatóak. Talán 4-5 év múlva találkozunk ilyen alulról jövő, hiteles civil kezdeményezéssel is. Amelyik párt túlságosan pártosan lépett fel akár a programjával, akár a jelöltjeivel az országgyűlési képviselő-választásokon, az el is vérzett. Komolyan kellene venni, ami most történik Közép-Európában, Nyugat-Európában, mert nálunk még most éljük a többpártrendszer megerősödésének időszakát. A pártoknak szerényebbeknek kellene lenniük, és jobban figyelni és a civil szférára. Remélem, hogy az emberek ezt a választást magukénak érzik, és nem az ismeretlenségből előbukkanó személyekre szavaznak majd, hanem azok közül választanak, akik az elmúlt négy év alatt már „megmutatták" magukat. R. A. - Bármennyire is furcsának tűnik, a Géczi képviselőtársam által elmondottakkal maximálisan egyetértek. A pártok 'valóban kicsit lúljátsszák magukat, de meggyőződésem - ismerve a költségvetés irányszámait hogy nagy szükség van egy keresztény szociális irányzatra, mert az tud legközelebb kerülni az emberekhez és az tud legtöbbet segíteni. Ez nem biztos, hogy konzervativizmust jelent, inkább segítséget, hogy átvészeljük ezt az időszakot. A polgármesterek, illetve képviselők megválasztásáról már szóltunk, ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozni szeretném, hogy a képviselő-testületi üléseken derül majd ki sok minden. Az például, hogy a polgármester, habitusánál fogva esetleg nem fér össze a testülettel. Ezért belevették a törvénymódosításba, hogy a képviselő-testület föloszlathatja saját magát, sőt: a képviselő-testület bármelyik többségi határozatával bírósághoz fordulhat jogsértés észlelése esetén. Ez azt jelenti - és itt ezt szeretném kiemelni -, hogy egyik oldalról megadjuk a polgármester legitimitását azzal, hogy a lakosság választja, másik oldalról viszont a legitimitását ezekkel az új szankciókkal esetleg ellenkező irányba tudjuk fordítani. Ha a párt valóban törődni akar a településsel, akkor olyan jelölteket talál, akiknél nem a pártkatonaság és a párthűség az első. A törvényben nem kényszerithetjük a településeket arra, hogy pártpolitikát „csináljanak", az ugyanis deformálja a választási szerkezetet, ebben viszont nem érdekeltek a polgárok. A választások vonatkozásában, hogy hol, milyen erős a civil szervezet, azt bízzuk a település polgáraira. El tudom képzelni, hogy ezzel is egy elemi települési érdek jelenik meg, hiszen az ország lakosságának csak elenyésző kisebbsége párttag. Mindegy, hogy melyik párthoz tartozik a jelölt, de ha a lakosság bízik benne, akkor megkérik, vállalja annak a településnek a vezetését. A település polgárai viszont rendkfvüli módon meg fogják büntetni azokat a pártokat, amelyek nem képviselik a település érdekeit. Nem érzem, hogy egy települési választáson úgy kell elkülönülni, ahogy a koalíció elkülönül. N. J. - A szegedi szocialista párt óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy a szocialista liberális értékeket elfogadó, de pártonkívüli polgármester-jelöltet próbáljon keresni, olyat, akit elfogadnak a jelenleg ellenzékbe szorultak is. Meggyőződésem, hogy akármi lesz a választások eredménye a nagyvárosokban, a polgármester és az alpolgármester személye le fogja képezni a kormányt és az ellenzéki pártokat. Annak idején, amikor az országgyűlési képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségéről szóló törvényről vitáztunk, magam is úgy láttam, hogy ez a két funkció együtt nem tölthető be. Az utóbbi idők tapasztalata alapján viszont egyértelműen előnyösnek látom, ha egy polgármester egyben országgyűlési képviselő is, hiszen ezzel lehetősége van a lehető legjobb értelemben vett lobbyzásra az adott település érdekében. K. K. - Egy kérdésem van: miért így változtatták meg a törvényt, hiszen ez inkább elősegíti, mint csökkenti a pártosodást. Gyakorlatilag ez azt is jelenti, tudomásul kell venni, hogy (Folytatás a 7. oldalon.)