Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-17 / 243. szám

HÉTFŐ, 1994. OKT. 17. • Közép-Európa, mint távlat - egy kisvárosból Trianon előtt, Trianon után BELÜGYEINK 3 Most van az a történelmi pillanat, amikor meg kell vizs­gálni, miként lehetne Közép­Európát háborús és ökológiai katasztrófákat elkerülő társada­lomba integrálni - hangzott el a Bács-Kiskun megyei Kiskun­félegyházán, a Közép-Európa mint perspektíva című konfe­rencián. A neves hazai tudó­sok, szaktekintélyek részvéte­lével zajló kétnapos összejö­vetelnek a városi önkormány­zat adott helyet. Kelemen József kiskunfél­egyházi tanár, a helyi Hunga­rosprint Rt. elnöke kezdemé­nyezésére és szervezésében az idén tavaszai került sor először a küldetést felvállaló konferen­ciára, s ennek folytatása a mos­tani őszi találkozó. A tanács­kozás szükségességét, aktuali­tását a hazai és nemzetközi kö­rülmények, illetve események is igazolják. Hiszen - mint ahogyan Gidai Erzsébet, a Tár­sadalomkutató Intézet igazga­tója elmondta - Európa térképe éppen most rajzolódik át ismét. Több regionális térség kiala­kulása várható. Erre éppúgy figyelni kell, mint Németor­szág erősödő szerepének kisu­gárzására, valamint Németor­szág és Oroszország viszonyá­nak alakulására. Gidai Erzsé­bet szerint, ha megindulna az óhajtott integráció, abban Ma­gyarország főszerepet vállal­hatna, s fgy az európai megúju­lás lépcsőfoka lehetne. Ebben akadályozza Magyarországot a jelenlegi gazdaságpolitika, az eladósodás és az Európai Unióhoz tartozás erőltetése. A határon kívüli akadályok más jellegűek. Ahogyan Kele­men József megfogalmazta: je­lenleg a nemzetek prioritásai darabolják szét az összefogás lehetőségét. A saját érdekeken felülemelkedve az azonos tör­ténelmi gyökerű, azonos sze­repbe került népeknek együtt kell az összetartozás lehetősé­geit megkeresni. A szellemi műhely feladatát betöltő kon­ferencia céljai megvalósítása érdekében szervező erővé is kíván válni, s munkájába a civil társadalmat is be szeret­nék vonni. A kétnapos összejövetel programjában több neves társa­dalomtudós előadása is sze­repelt. Ormos Mária akadémi­kus, egyetemi tanár előadásá­nak címe: Trianon előtt és Tri­anon után. Közép-Európa föld­rajzi igazságáról Rétvári László, az MTA Földrajztudo­mányi Kutató Intézetének tu­dományos tanácsadója, a Ke­let-közép-európai modernizá­cióról Kapolyi László aka­démikus, a Római Klub tagja, az Európai probléma és hazánk helyzetének összefüggéseiről Körösi Mária, egyetemi ad­junktus beszélt. • Teoctist, a román ortodox egyház feje, bukaresti pátriárka a vasárnapot Békés megyében töl­tötte. Az Ardelean Pál vikárius meghívására idelátogató, egyházi méltóság a délelőtt folyamán a gyulai Gróza-parki ortodox templomban vett részt szertartá­son, délután a többségében ro­mánok lakta Méhkerékre látoga­tott, ahol templomszentelőt tar­tott. A pátriárka magyarországi programja hétfőn Budapesten folytatódik. Hazánkba először látogatott el a román ortodox egyház első embere. Teoctist pátriárka kilenc óra előtt néhány perccel köszöntötte a megjelent híveket a gyulai ortodox temp­lom előtt. Az egyházi méltó­ságok kíséretében megjelenő pátriárka kilenc órától délig szertartást vezetett a templom­ban és a templomon kívül. En­nek során az oltárban található áldozati asztalban ereklyét he­lyeztek el, s ezt szentelte meg a behelyezés után az egyházfő. Köszöntőjében Teoctist pátri­árka megfogalmazta: békes­séggel és barátsággal érkezett Magyarországra. Az ünnepségen Bukarestből Méhkerékre részt vett a# már szombaton felesége, valamint az aradi pre- dott, ahol az ortodox templom Gyulára érkező Ioan Donca, Ro- fektus is. A hivatalos program belsőjének szentelőjét tartotta mánia budapesti nagykövete és délután Méhkeréken folytató- meg az egyházfő. I íjjra érdekessé vált az MDF-es Csóti György képviselő ISJ kalandja a főtitkársággal. Mármint saját, sosem léte­zett főtitkárságával... Aki nem felejtette el, az még emlékszik, hogy Csóti kis­szövetkezeti elnök, amikor magára húzta az MDF trikóját és a nép nevében - de főleg a pénzén! - a külföldet kezdte járni, európai úton-útfélen az MDF főtitkárának adta ki magát. A nevetséges esetet fölelevenítette a HVG múlt heti száma, a Közép-Európa Intézet igazgatójával, Kiss Gy. Csabával készített interjúban. Az MDF-alapító Kiss Gy., aki a kezdet kezdetén fölkarolta a címkórságos Csátit a po­litikai magaslatokra, elmondta, hogy nem Ls jogosulatlan címhasználat döbbentette meg, hanem az, ahogy ezt az MDF elnöksége egy legyintéssel tudomásul vette. Úgy látszik, az MDF elnökségbe fölcsúszott, nagyrészt paraszti és melósi származású úrhatnám polgárok fiilének nem csengett rosszul Csóti kisszövetkezeti elnök Freud-i címválasztása. Azt a címet választotta magának a szélhámoskodó kép­viselő, ami oroszul úgy hangzik, hogy genyerálnij szekre­tár, és elég rosszul csengett, különösen a nyolcvanas évek végén. De annyira rosszul, hogy legutóbbi kongresszusán - alig egy hete - az MSZMP-jogutód MSZP még mindig annyira kompromittáltnak tartotta, hogy inkább vissza se állította. © sóti demokrata szerint azonban jó csengésű volt a fő­titkári cím. Ismerjük ezeket a figurákat. Nem túl szín­vonalas beszédeket tartanak a demokráciáról, közben pe­dig arról ábrándoznak, hogy tisztelgő katonák sorfala közi vonulnak a vörös szőnyegen, s amerre elhaladtak, kasza­bolni kezdi egymást a díszszázad, és vérben fürdik a lábuk nyoma. Ezek a politikai May Károlyok buktatták meg a rend­szerváltást. Teoctist pátriárka hívei körében MODUL BAU ÉPÍTKEZŐKNEK! — Jamína tégla, cserép — Therwoolin hő-, hangszigetelők — Lindab csatorna, barna, tehéi, színe* gyári áron! Valamint: — Eátaszéki födémbéléstest FB 60/1 9 — olcsó csempék, padlóburkolók, ragasztók, fugázók Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel. 62/491-022, 474-481 Fidesz Wachsler Tamást leszavazták A Fidesz országos választ­mánya (OV) két ellenszava­zattal leszavazta Wachsler Ta­más alelnök írásban készült ér­tékelését a párt gazdálkodását illetően és elfogadta Áder Já­nos alelnök írásos válaszát a felvetésekkel kapcsolatban ­jelentette be a párt választmá­nyi ülése után Várhegyi Attila, a testület elnöke. A sajtótájé­koztatón kiosztották Áder Já­nos írásos válaszát, azt a leve­let azonban, amire a válasz született, nem. Wachsler Ta­más sem kívánta az újságírók megkeresésére észrevételeit a közvélemény elé tárni. A ki­osztott anyagból, melyet az OV-ülés elfogadott, következ­tetni lehet arra, hogy Wachsler eredeti levelében mit kifogá­solt a Fidesz gazdálkodásában. Wachsler Tamás felvetette, hogy szabályozatlan a párt gazdálkodásának rendje, nincs gazdálkodási szabályzata, és a pártalkalmazottak munkaköri leírások nélkül dolgoznak. Az Áder-levél cáfolta, hogy a Fi­desz túllépte volna éves elő­irányzatait, és a párt kampány­költségeit felhatalmazás nélkül fizették volna ki. Ugyancsak nem ért egyet Áder János Wa­chler azon kifogásával: össze­férhetetlen Simicska Lajos gaz­dasági igazgatói pozíciója a pártban a Mahir Rt. igazgatóta­nácsában betöltött posztjával. Az Áder-levélből ugyanis ki­derül: Simicska megbízási díj nélkül látja el a gazdasági igaz­gatói teendőket. Áder végül azt is leszögezte, hogy a Fidesz gazdálkodása az alapszabály és a megfelelő testületi döntések szerint történik. Az önkor­mányzati választások költsé­geiről elhangzott: az OV körülbelül 10 millió forintot hagyott jóvá ezekre a célokra, így a párt jelöltjeinek jórészt saját zsebükből kell finan­szírozniuk kampányaik költsé­geit. • Száztizenhárommilliárd fo­rint fölé emelkedett a kárpót­lási hivatalok által megálla­pított kárpótlás összege - derül ki az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal legutóbb készített összesítéséből. A kár­pótlás újra megnyitásakor be­adott több mint 530 ezer va­gyoni kérelemből eddig mint­egy 33 ezret bíráltak el, s en­nek alapján több mint 1,1 mil­liárd forintnyi kárpótlási jegy került kiadásra. Az újra meg­nyitás keretében eddig feldol­gozott kérelmeknél az egy ha­tározatra jutó összeg átlaga 33 ezer 746 forint. Az első vagyo­ni kárpótlás keretében áz egy határozatra jutó összeg ennek körülbelül a duplája volt, míg a második vagyoni törvény alap­ján hozott határozatoknál átla­.gosan négyszer ekkora össze­get ítéltek meg a kárpótoltak­nak. Az elmúlt héten 12 ezer 534 határozatot hoztak meg a hivatalban, összesen 591 millió forint kárpótlási összegről. Az új beadás során beérkezett 77 ezer személyi kárpótlási igény feldolgozása még nem kezdő­dött meg. A több mint 364 ezer eredeti határidőre beérkezett személyi kárpótlási igényből 334 ezer ügyben hozták meg a határozatot. Ennek keretében mintegy 46 milliárd forint érté­kű kárpótlási jegy jutott a kár­pótoltaknak. A földárveréseken az utóla­gos adatközlésekkel korrigált eredmények szerint 36 millió 572 ezer 155 aranykorona érté­kű földet szereztek meg a kár­pótoltak. A 21 ezer 88 földár­verésen több mint 733 ezer kárpótolt vett részt és közülük 522 ezer 636-an távozhattak új földek tulajdonosaiként a licitet követően. MDF Grezsa Ferencet javasolják Az MDF-szervezetek orszá­gos gyűlésére kiválasztott kül­döttei az ország hét régiójában megnevezték azt a hét sze­mélyt, akiket az október 29-én sorra kerülő elnökségválasztá­son tagnak kívánnak jelölni ­tájékoztatta Herényi Károly, az MDF szóvivője a sajtót. Herényi Károly azt is közöl­te, hogy a párt Bem téri köz­pontja az elnökségitag-jelöltek nevét csak hétfőn hozza nyil­vánosságra, s ezzel eleget tesz a szintén hétfőn ülésező jelölő­bizottság kérésének, amely a nyilvánosságra hozatal előtt meg kívánja vizsgálni, hogy a jelölések minden szempontból érvényesek és szabályosak-e. Értesülésünk szerint Bács-Kis­kun, Csongrád és Békés megye regionális küldöttei - Markó István és Józsa Fábián ellené­ben - Grezsa Ferencet java­solják. • Pénteken délután a Város­háza klubjában a helyi ki­sebbségi önkormányzatok lét­rehozásával kapcsolatos teen­dőkről tartott tájékoztató után Dr. Szirtesi Zoltánnénak, az Etnikai és Nemzeti Kisebb­ségi Bizottág elnökének tet­tük fel kérdéseinket. • Bizottsági elnökként mit tart a rövidesen záruló ci­klus legnagyobb eredmé­nyének az etnikai kisebb­ségek szempontjából? - 1990-ben a cigány vá­lasztók szavazataival kerül­tem be a szegedi képviselő­testületbe. Mivel nemzetiségi képviselő nem jutott be, ezért úgy gondoltuk, létre kellene hozni egy bizottságot, amely felvállalja a Szegeden élő nemzetiségiek problémáit is. A közgyűlés minden évben anyagi támogatást nyújtott, amit a bizottság igyekezett igazságosan elosztani. Figye­lembe vettük, hogy Szegeden a cigány etnikum lélekszáma a legnagyobb. Ebből a pénz­ből elsősorban rendezvények szervezését, művészeti együt­tesek működését, a gyerekek nyári táborozást támogattunk, valamint segítettük a határon túli magyarokat is folyóira­tok, gyógyszerek és élelmi­szersegély küldésével. Sajnos © KÉRDÉS Az etnikai kisebbségek pártfogójához négy év alatt sem sikerült megvalósítani a városi és a megyei közgyűlés közös fel­adatát: a Nemzetiségi Ház megnyitását. Ez egy olyan épület lenne, ahol mindegyik nemzetiségnek saját klubhe­lyisége van, a rendezvények számára pedig egy nagyobb közös használatú terem állna rendelkezésre, s ebben az épületben kapna helyet a nemzetiségi könyvtár is. Ezt tartanám a legnagyobb ered­ménynek, ha az ígéretek sze­rint még ebben a választási ciklusban megvalósulna. • Ha megalakul, milyen funkciót tölthet be a sze­gedi kisebbségi önkor­mányzat? - Nem hiszem, hogy je­lentős szerepet játszhat. A törvény szerint véleményez­het, javaslatot tehet, kezde­ményezhet. Csupa -hat, -het. tehát továbbra is teljesen az igazi önkormányzattól függ. Miután ez a testület 5 tagból áll majd, talán jobban meg­hallgatják a véleményüket. Az új Emikai és Nemzeti Ki­sebbségi Bizottságnak is könnyebb lesz talán a dolga, hiszen nem öt-tíz szervezettel kell dolgoznia, hanem a helyi kisebbségi önkormányzat lesz a legfontosabb partnere. • Mi ma a szegedi cigány­ság legégetőbb problé­mája? - Egyértelműen a munka­nélküliség, amelynek kezelé­sét rendkívül fontosnak tar­tom. Egy munkanélküli csa­lád nem tudja iskolába járatni a gyerekét, s így öt-tíz év alatt megint analfabéta cigá­nyok százai nőhetnek fel. Pedig a '90-es évek kezdetére nem ez volt a jellemző. Már most nagyon sok gyerek nem Dr. Szirtesi Zoltánná jár iskolába, mert nincs ru­hája, nem tudja a napközit, a tanszereket fizetni. Valamikor a cigány lakosság egy része a városgazdálkodásnál kapott munkát, én úgy gondolom, a munkanélküli segélynél sok­kal jobb lenne számukra a köz­hasznú munka bevezetése, hi­szen van elég park, temető, amit rendbe kellene hozni. Az elmúlt években sokat lazult a fegyelem, sokan megszokták a lazaságot, s azt mondják: .Jogom van nem dolgozni." Ennek ellenére sokan lenné­nek, akik számára a közhasz­nú munkavégzés kedvezőbb ideiglenes megoldás lenne. H. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom