Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-13 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 13. BELÜGYEINK 3 Az MTA Szegedi Akadé­miai Bizottsága Mezőgazda­sági Szakbizottságának tegnapi tudományos ülése a meghívó­ban feltüntetett módon, való­ban rendhagyó volt. Ugyanis egy új műfajt próbáltak meg­honosítani, a kötetlen, a szak­mai előadást mellőző, kérdezz­felelek formában. Erre kiváló alanyra leltek Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárának sze­mélyében. Itt most a kérdezők között voltak túlsúlyban az akadémikusok. A válaszokban nem titkoltan, keveredtek a kormány- és tárcadöntések a liberális politikus egyéni mon­dókájával. így e fórum nem intézkedések meghirdetésének helyszíneként statisztált. A beszélgetés természetes módon a tudomány irányításá­nak aktuális kérdéseivel kezdő­dött. Kis Zoltán szerint nagy baj, ha a tudományt politiku­sok irányítják. Az ő feladatuk a feltételek biztosítása (lenne). Az autonómia törvényi garan­ciája adott, de a pénzügyi tá­mogatás ellentmondásai ennek sokszor ellent mondanak. Az FM szeretné, ha konkrét fel­adatokra kiírt pályázatok útján besegíthetne az ide vonatkozó alapkutatásokba. Az alkalma­zott kutatás finanszírozása költségvetésének része. Min­denképp több pénzre lenne szükség ezen a területen, kü­lönben az amúgy is megtépá­zott lehetőságű szellemi mű­helyek egymás után dőlhetnek ki a sorból. A szakirányú felső­oktatási képzésben szintén szükség lenne pénzügyileg alá­támasztott szakmai beleszó­lásra. A második kérdéskör itt sem lehetett más, mint a ter­melés alapjául szolgáló föld. Bár Kis Zoltán bevallotta, hogy ő is elfogadta, s 11 hektár szikes legelőre váltotta a kár­pótlási jegyét, mégis él benne a kérdés: „minekföld a Kis Zoli féléknek, akiknek egyáltalán nem szándékuk azzal foglala­toskodni". Ha már a tulajdonos és földhasználó tömeges elkü­lönülését hozta a tulajdonren­dezés, a mostani hatalomnak azon kell lenni, hogy életszerű megoldásokkal segítse a tény­leges helyzet legalizálását. Ugyanis a zsebszerződések alapján ellicitált földek valós tulajdoni bejegyzése nélkül le­hetetlen a tisztánlátás. A birto­kok újrarendeződésében az illetékmentesség jelentené a ki­indulópontot. Sőt adott határok között célszerű lenne a gazdál­kodók földvásárlását kamattá­mogatással ösztönözni. Sajnos az árverések befejezése is el­húzódik, hisz még 560 ezer embernek nincs kezében a kár­pótlásujegye, nem lenne sze­rencsés kihagyni őket az állami földek licitálásából. A tagi részarány földek kije­lölésére és kimérésére, tör­vénymódosítással, és ha más­ként nem megy, szankciók al­kalmazásával a jövő évben pontot kell tenni. Az alapok tisztázása nélkül nehéz olyan agrárpolitikát megvalósítani, amely valóban az ágazat fel­emelkedését szolgálja. A mezőgazdaság jövedelmi pozíciója alapvetően csak ak­kor rendeződhet, ha az élelmi­szer árak 5-6 éven belül szink­ronba kerülnek az európai bel­ső árakkal. Többek között a szaktanácsadás, a minőség és a kvóták kérdésében nagy szük­ség van az agrárkamarákra, ezért is szomorú, hogy milyen nehézkesen szerveződnek. Az export és import szabályozá­sában végre történtek már kez­deti lépések a hazai termelők védelmében, de rengeteg még a tennivaló. A tudomány szá­mára is az hozhatja meg a jobb időket, ha az ágazat szemlélet­ben és anyagiakban is eljut odáig, hogy vevőként kopogtat nála. T. Sz. I. Fotó: Enyedi Zoltán • Március végére elkészül az egyik terminál Nagylakon igenis építkeznek (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap Jenei Sándornak, a nagylaki határőrség parancsno­kának köszönhetően, fotós kol­légámmal átsétáltunk a határ túloldalára, és szerencsénkre egy magas rangú román kül­döttség tagjaiba botlottunk, akik éppen az építkezést jöttek megtekinteni. A romániai Nagylak parancsnoka magyar újságírókkal úgyse áll szóba ­„biztattak" a mi oldalunkon -, hiszen odaát minden központi irányítással működik, külön jó­váhagyás, engedély szükséges. Ezúttal mázlink volt, mert Gheorghe Aida területi vámpa­rancsnok egyből kötélnek állt, a romániai Nagylak vámpa­rancsnoka pedig tolmácsolt. - A terminálokat nem közö­sen építjük a magyar féllel ­pontosít Aida úr -, de az épí­tési terveket összehangoltuk. • Úgy látom, a munkála­tokkal önök kissé előrébb vannak, mint a magyar fél. - Nem tudom, önöknél hogyan haladnak a munká­latokkal, de mi azt szeretnénk, ha márciusban át tudnánk adni a terminált. • A magyar oldalon 1995. december 31-e a határidő. - A beléptetési oldalon ta­lálható terminált március vé­gén adjuk át rendeltetésének, a kilépő oldalon lévőt pedig mi is jövő év december 31 -ére ter­vezzük befejezni. • Az önök oldalán épülő kamionparkoló befogadó­képessége megegyezik-e a magyar oldalon épülőével? - Értesüléseim szerint a mi terminálunk befogadóképessé­ge nagyobb lesz, mint a ma­gyaré. • Önöknek mennyibe kerül ez a beruházás? - Nálunk az árak állandóan változnak, már a startban 6 százalékos növekedés jelent­kezett. Hét és fél milliárd lejre szólt a szerződés, de a végén biztos, hogy tízmilliárdnál is több lesz. (Megjegyezzük, hogy jelen­leg egy forintot körülbelül 16­17 lejért váltanak.) • A terminálok építésére Magyarország a Phare-prog­ramból is kapott támoga­tást. Önök részesülnek-e hasonló nemzetközi segély­ben? - Igen, a Phare-programtói kapott segélyből finanszíroz­zuk a terminál technikai beren­dezését. • Ha mindkét oldalon elké­szülnek a kamionparkolók, csúcsidényben nyilván megszűnik majd a többna­pos várakozás. - Reméljük. Csak azokat a kamionokat szűrjük ki, ame­lyek esetében valamilyen gond jelentkezik az okmányokkal, nemzetközi engedélyekkel, a többiek számára zavartalan és zökkenőmentes határátkelést tudunk majd biztosítani. T. T. SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! DÉLMAOYARORSZÁQ Eladta a sírköveket az öcsödí tiszteletes A helyi közvéleményt ala­posan felháborító eset történt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön, miután az ottani Öreg temetőből tizenhat darab fekete gránit sírkő tűnt el az utóbbi napokban. Az ügyben nyomozást indító kunszent­mártoni rendőröknek a minap tíz követ sikerült megtalálniuk egy zagyvarékasi sírköves mű­helyében. A nyomozás eddigi megállapítasai szerint nem lo­pásról van szó, hanem a halot­tak emlékét őrző és nyers­anyagként ugyancsak értékes köveket az öcsödi református lelkész adta el a mesternek. A pap arra hivatkozik, hogy a fel­számolás alatt lévő temetőből a sírköveket csak azokról a sír­helyekről értékesítette, amelye­ket a hozzátartozók nem vál­tottak meg. Ezzel szemben olyan sírhelyekről is eltűntek a gránit tömbök, amelyeket a ro­konok kifizettek. A kistele­pülés életében nem mindenna­pi eseményt produkáló lelki­pásztor felelősségét a rendőr­ség szakértők bevonásával vizsgálja. Öcsödön eközben az ott lakók egy része praktikus okból hazafuvarozta halottai síremlékét, megelőzve annak eltűnését. A falubeliek már egyszer a templom előtt ren­dezett csendes tüntetéssel tilta­koztak a történtek miatt. ÍÉMÍM Mm íl | z Amerikai Egyesült Államokban az orvosok között a <_JÜ legjobban az aneszteziológusok keresnek, s ör­vendenek akkora népszerűségnek, mint nálunk egy pop­énekes. A szakma és az emberek ott jól tudják, mi minden múlik az altatóorvoson, s mi veszhet, ha a dolgában hibázik. Ha ő elvéti, akkor a világ legjobb kezű operatőre állhat a műtőasztalnál a ,produkció" csak a régi magyar szlogen szerint sikeredhet, ami úgy szól: a műtét sikerült, csak ... Mifelénk jószerével sokan azt sem tudják, mit jelent az aneszteziológia, s kit neveznek aneszteziológusnak. A be­teg számára egyébként is természetes szolgáltatás", hogy valaki elaltatja. Fejében meg sem fordul, hogy nem orvos őrködik majd mély alvása felett, így hát meglepetéssel ér­tesül róla, hogy Magyarországon a narkózisok 20 szá­zalékát nem szakemberek végzik. Még nagyobb a cso­dálkozása, amikor egy új rendeletről hall, miszerint ezen­túl a műtétek közben csak orvos érzésteleníthet vagy altathat. Miért, kérem, eddig nem így kellett? S ha eddig nem mindenütt és nem mindig így történt, akkor most egy­szeriben mi módon lesz ez másképp? A műtétek száma ugyanis vagy ugyanennyi marad, mint eddig volt, vagy - s ez a valószínűbb, ismerve, hogy nemzetünk egyre betegebb - több lesz. Altatóorvos viszont nem lesz több. S ha egy egészségügyi intézményben, ahol csak egy aneszteziológus dolgozik, s egyidőben több műtét zajlik, ott az altatóorvos jó ha az intubálásnál jelen van, de aztán a felügyeletet át­adja az altató aszisztensnek. VT? örülbelül ezer orvosnak van aneszteziológiai szak­LLj képesítése Magyarországon. A fele, körülbelül ötszáz gyakorolja a szakmát. Nem csoda, hiszen egy 10-15 éves gyakorlattal rendelkező altatóorvos bruttó 32-36 ezer fo­rintot keres. S mindaddig, amíg így becsülik anyagilag, a népek is ennyire tartják érdemileg. S ameddig ez a két megbecsültségi mutató így marad, addig nem lesz rob­banásszerű létszámnövekedés az aneszteziológiában. Egy rendelettől ugyanis nem lesz több altatóorvos. Ha pedig nincs, akkor marad a régi gyakorlat. Csak legalább ezt ne árulták volna el nekünk. Mindenesetre az a biztos, ha felébredünk. Cct-ovo-,' dofcju^. ftoT) SZEGED, Fonógyári út 24. Tel : 421 875 Tel./lax: V 482 563 y - Sze-Ma Kft. falazáanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itta legolcsóbban - Hagyományos tetócserepek, fenyófürészáru - Állványonyog • Október 20-án figyelmeztető sztrájkot tartanak a Heves me­gyei gyógyszerészek. A megyei gyógyszerész kamara által szer­vezett akcióval a patikusok a Heves megyei Önkormányzat azon döntése ellen tiltakoznak, amely zártkörű önkormányzati részvénytársasággá alakította a megyei gyógyszertári központot. A patikusok véleménye szerint a megyei közgyűlés augusztus 20­án hozott határozata törvény­Gyógyszerész-sztrájk Hevesben ellenes volt. Egyrészt olyan, jo­gilag tisztázatlan helyzetben szü­letett, amikor nem volt egyértel­műen eldönthető, hogy a patikák a vagyonügynökség, vagy az illetékes önkormányzatok tulaj-' donában vannak. Másrészt meg­sértették az érvényben lévő ka­marai törvény azon előírását is, amely szerint a döntést megelő­zően ki kellett volna kérni a gyógyszerész kamara vélemé­nyét. Akciójuknak a figyelem­felkeltés a célja, hiszen az ön­kormányzat döntése akkor lép életve, ha a települések több mint 50 százaléka kimondja az rt.-hez való csatlakozását, illetve ha a megyei vagyonátadó bizott­ság átadja a vagyont a társaság­nak. Lépésük független a gyógy­szerészek november 17-ére ter­vezett országos megmozdulásától. A polgári engedetlenségi megmozdulás keretében, október 20-án 10 óráig zárva tartanak a Heves megyei patikák. • Nagy ünnepségre készül október végén a Szegedi Déri Miksa Ipari Szakközépiskola. A patinás tanintézmény igaz­gatóját, Lakatos Ferencet kér­deztük az ünnepi hét esemé­nyeiről. • Milyen ünnepre, ponto­sabban ünnepekre készül a szakközépiskola? - Iskolánk fennállásának századik évfordulóját ünnepli október 27-én, hiszen 1894­ben mint Állami Fa- és Fém­ipari Szakiskolát alapították. S azért pont ezt a napot vá­lasztottuk, mert ekkor lesz is­kolánk névadójának, Déri Miksának 140. születési évfordulója. • Milyen rendezvények lesznek az ünnep alkal­mából? - Ünnepi hetet tartunk ok­tóber 24-től 27-ig, amikor többféle rendezvénnyel kí­vánjuk emlékezetessé tenni ezt az évfordulót. Hétfőn is­kolánk szellemének megfe­KÉRDÉS A Déri igazgatójához lelően műszaki nap lesz, me­lyen volt tanítványaink ­egyetemi oktatók - és más meghívott vendégek tartanak előadásokat, illetve több cég rendez kiállítást. A száz év alatt végre eljutott iskolánk oda, hogy tornatermet mond­hat magáénak, a keddi sport­napon ez a helyszín lesz a programok bázisa. Szerdán a kultúra jegyében telik a nap, több más program mellett a Móricz Zsigmond prózamon­dó verseny iskolai fordulóját tartjuk ekkor. A centenáriumi hét kiemelkedő eseménye lesz csütörtökön a jubileumi ünnepély, melynek keretében felavatjuk az ünnepség hely­színét, az iskola új torna­csarnokát is. • Az eltelt évszázad alatt kik voltak a Déri leghíre­sebb diákjai? - Valójában nem szívesen emelnék ki néhány embert, hiszen nem szeretnék senkit sem megsérteni azzal, hogy kihagyom a felsorolásból. Kétségkívül vannak híres diákjaink, olyan is akadt, aki később diplomáciai pályát fu­tott be, több országban volt nagykövet. Az egyik leghíre­sebb egykori tanulónk azon­ban Csúry László, aki 1934­ben végzett a Felsőipariskolá­ban, osztálya az idén tartotta a 60 éves érettségi találko­Lakatos Ferenc zóját. Édesapja szerkesztette egyébként a Dóm téri zenélő órát, ő maga pedig többek között a Népstadion óráját tervezte. A közelmúltban Se­villában megrendezett világ­kiállításon is találkozhattak a keze munkájával, hiszen a nagy sikert aratott magyar pavilon Hat tornyába 14 harangot tervezett és szerelt fel. (Fotó: Révész Róbert) T. ¥.

Next

/
Oldalképek
Tartalom