Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

KEDD, 1994. SZEPT. 6. A VÁROS 5 Halló, kanyar M visszapillantó tükörben látom, hogy a mögöttünk haÉM ladó kocsiban kitekeredett a vezető nyaka. Lehetetlen pózban ül: bal válla ferdén, a magasban, valamit a füléhez szorít, miközben jobb kezével tartja a kormányt. Ja persze, ötlik fel, ez az ember telefonál. A villanásnyi jelenet nyomán már nem is olyan nehéz elképzelni korunk hősét, sőt „hősét", elvégre számtalanszor látjuk akcióban. Vállalkozó - vagy inkább vállalkozónak nevezi magát, egyébként csak seftel. Arról ismerszik meg, hogy vastag, szőrös karján aranylánc csillog, zömök felsőtestén selyemblézer feszül, élénk színű nadrágot hord és természetesen drága papucscipőt. Kezében pedig az elmaradhatatlan hordozható telefon, menet közben hív rajta boldog-boldogtalant. A rossznyelvek szerint még a vécére is magával viszi. Ami nem volna baj, ott ugyanis nem közlekedik. Olvasom viszont az egyik helyi újságban, hogy a megyei kórház baleseti osztályára szinte naponta tolnak be olyan sérültet, aki a mobiltelefonálás áldozata lett. A készülék leesett az ülés alá, le kellett hajolni érte, e müvelet közepette azonban „sikerült" kiegyenesíteni a kanyart. Vagy éppen a tárcsázás vonta el a figyelmet, s máris megtörtént a baj, mert a szemben jövő kamion nem könyörül. Sebészek Magyarország-szerte rémtörténetek tucatjait mesélhetnék, úgy látszik, az autóban is használható telefon nemcsak az üzleti ügyintézés jelképe, hanem a presztízsé is. Ha mások szeme láttára, vezetés közben teremtesz kapcsolatokat, akkor elhitetheted magaddal, hogy fontos ember vagy. És telnek a műtők. A vadkapitalizmus eme tragikus jelensége komédiává is fajulhat. Nógrádi ismerőseimtől hallottam egy közszájon forgó történetet. A meglett üzletember kétesztendős fia szívesen játszadozott a papa mobiltelefonjával. Babrált rajta, nyomogatta a gombokat, látszólag logikátlanul, valójában azonban éppen annyiszor tárcsázott, hogy odaát, a tengerentúlon csörögjön egy gyanútlan készülék. Kaliforniában álmos hang szólt bele a kagylóba - hja, az időeltolódás, ott hajnali négy óra van angolul hellózott. A gyerek természetesen nem értette a haragos szózatot, de mert szűkös szókincsében központi helyet foglalnak el az állatutánzó hangok, ő is társalgott. Röf-röf-röf, cin-cin-cin, vau-vau, miau, nyihaha; nem biztos, hogy az álmából felriasztott élvezte az előadást. S jó volna tudni, hogy azzal vajon mit kezdett a kornyadozó amerikai, amit a vonal innenső végén mondott a palóc gyermek. Ezt suttogta ugyanis a hordozható telefonba: SZTRAPACSKA. Zöldi László 0 KÖZÉLETI NAPLÓ I A szegedi rakpart föltöltött alsó része. (Fotó: Révész Róbert) • Lassú víz partot mos? m A rakpart, mint emlékmű Ez a Tisza nem az a Tisza Furcsa nyár volt ez. A hónapokig tartó kánikulában éjszakánként is 30 fok körüli hőmérsékletet mutatott a hőmérő. Furcsa nyár volt, amely után már a szkeptikus szakemberek is hajlanak a föltételezésre: mégiscsak változóban van a Föld éghajlata. A hőség, a viharok, az idő hektikus változásai nagyjából beleillenek abba az elméleti-matematikai modellbe, amit a légköri üvegházhatás veszélyeiben leginkább hívő szakemberek már korábban fölvázoltak. És amely szerint Magyarország területe húsz-harminc év távlatában már nem igen lesz alkalmas például gabonatermesztésre. MA A KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) megyei irodájában (Szeged, Vörösmarty u. 3., magasföldszint) 17 órától dr. Óvári Judit '.art munkajogi tanácsadást. GALIBA FERENC, a 19es választókerület képviselője foe ít tart a Gedói Áli. Iskolában, 17 órától. HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA, a 26-os választókerület képviselője fogadóórát tart 12.30 órától 16.30-ig a tápéi kirendeltségen. JANKÓ ATTILA önkormányzati képviselő, a vagyonkezelő bizottság elnöke fogadóórát tart délután 4 és 6 óra között a Városháza 102. számú termében. DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 11 -es választókerület és GYIMESI KÁLMÁN, a 10-es választókerület képviselői fogadóórát tartanak 16^17 óráig a Városháza I. em. 113-as szobájában. DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. • De nemcsak az időjárás változik. Néhány évtized folyamatait figyelve magántapasztalatokból is levonható a következtetés, miszerint ez a Tisza már nem az a Tisza. Vagyis folyónk. Szeged főutcája is visszafordíthatatlan változásokon megy át. És immár emlékműve is van e változásoknak. Az a szegedi rakpart, amit a hetvenes években még egészen más vízjárási viszonyokra építettek. Aki pedig harminc esztendeje is látta Szegednél a folyót és most újra rátekint, tanúja lehet annak, hogy hogyan változhat meg a természeti környezet egy emberöltő alatt. Hogy is volt? Harmincnegyven esztendeje még homokplázs fedte az újszegedi partot. Nem véletlen, fiogy még a század első felében ott. az újszegedi oldalon alakult ki a város strandja. A meneteles, lassan lejtő homokparton, amely akkoriban - de még az ötvenes-hatvanas években is fürdőzókkel volt tele. Hiszen azt az oldalt építette minduntalan a Tisza. A szegedi partot pedig mosta-rombolta. A víznek nehezen állt ellen még a kőszórás, a rőzsepokrócozás, a rakparti kövezés is. A szegedi oldalon mindig is gyors sodrású vízre néztek a szakadékos, alámosott partok. Nem véletlen, hogy amikor az 1970-es nagy árvíz után a szükség ellőteremtette pénzekből nekiláttak a jobb parti új rakpart kiépítésének, igen kemény vlzjárási föltételekhez alakították terveiket a vízmérnökök. Rőzsepokrócozásoskőszórásos mederstabilizálással igyekeztek olyan erős létesítményt kialakítani, amely ellentállhat a víz romboló munkájának. Sikerült. Csak közben a folyó megváltozott. Elhagyta évszázados szokásait. Manapság szinte értetlenül nézi az ember a Tiszát. Már nem homokszónyeget terít az Az önkormányzati választások előtt úgynevezett távtanulási programot állított össze az Önkormányzati Akadémia és a Fővárosi Öktatástechnológiai Központ, hogy olyan szakmai segítséget nyújtson a jelenlegi és a leendő képviselőknek a újszegedi partra, legföljebb finom fövenyt. A homokplázs helyén bokros-bozótos-iszapos terület riasztja a fürdőzőket, legalább annyira, mint azok a figyelmeztetések, miszerint nem ajánlatos manapság a Tiszában fürdeni. És a jobb part, a szegedi? Amit valaha rombolt, lehordott hatásos önkormányzati munkához, amely kötetlen módon teszi lehetővé a tanulást. A mintegy 16 ezer forintba kerülő tananyag audio- és videokazettákat, tankönyveket és szöveggyűjteményeket tartalmaz. a víz? Azt most építeni látszik a folyó. A rakparti út alatti, a valahai vízjáráshoz tervezett lépcsősorokat most méter magas lerakódás borítja, gyomok kedvenc tanyájaként. Pedig annak idején a gyorsabb sodrás letisztogatta volna e lépcsőket. Pénz pedig nincs e dzsungel letakarítására. A magyar piac kilencven százalékát képviselő 60 legnagyobb lapkiadót látta vendégül a legnagyobb lapterjesztő. A Délhír Rt. a Forrás szállóban tegnap délután szakmai bemutatón ismertette a cég terjesztési struktúráját, üzleti terveit, videofilmen hozta közel az Rt. technológiáját. Az érdeklődők betekinthettek az egyes munkafolyamatok számítógépes programozásába is. A Délhír Rt. évente mintegy másfél milliárd forintos forgalmat bonyolít. A három dél-alföldi megye, BácsKiskun, Békés és Csongrád 260 településén - vagyis gyakorlatilag mindenütt - jelen van, összesen 1000 elárusítóhelyre szállít lapokat, színes Úgy tűnik, lelassult a vfz, megváltoztak a sodrásviszonyok. És nemcsak a partok vallanak erről, hanem az úszóházaknál nyaranta szinte masszív szőnyeggé összeálló zöld felületek a szürkésfekete vízen. Amely víz harminc éve még szökés volt, negyven éve pedig még nem lehetett ügy úszni benne, hogy tiszavirágzáskor ne kerüljön az ember szájába egy-egy rovar. Tiszavirág. Szőke Tisza. Balparti homokplázs. Úgy tűnik, mindez immár a műlté lett. Egy emberöltő alatt. Éppúgy, mint a Tisza valahai mesés halbősége vagy akár csak két emberöltővel ezelőtt még iható vize. Hiába: változó idók kényszerű tanúi vagyunk. Szávay István újságokat. A mi vidékünkön is a legnagyobb kereslet az országos színes heti- és havilapok, illetve a központi napilapok iránt mutatkozik, az Rt. valamennyit forgalmazza. Kevesebb az árus példány a regionális napilapok között, ennek egyszerű oka van: ezeket stabil előfizetői kör vásárolja. A Délhíren keresztül mintegy 300 kiadó 4-600 kiadványát érhetik el az olvasók. A cég mégis kicsi, megyénként 18-20 fős apparátussal dolgozik, ám összesen több mint 1600 árusa lép naponta szolgálatba. A közel száz meghívott vendég lehetőséget kapott arra is, hogy este bepillantson a Csongrád megyei üzem hírlapfeldolgozójának munkájába. • Királyné Gábor Sára a múlt héten szerdán a Tavasz ABC-ben ötezressel fizetett, eltette az ezer forintig viszszajáró pénzt, majd elrohant. Otthon vette észre, hogy hiányzik négyezer forintja. Köszöni az ABC dolgozóinak, hogy becsületek voltak, elrakták, majd viszszaadták az ottfelejtett pénzt. • A Tisza Volán munkatársa az elmúlt heti felvetésekre reagálva elmondta: a helyközi járatokon a helyi tarifahatárig el kell fogadni a helyi összvonalas bérletet. Helyi közlekedési eszközökre szóló hetijegyet az SZKV és a Volán közös megegyezéssel csak a nyári idegenforgalmi szezonban árusít. • S. Z. szerint a kerékpárosok nagy része nem ismeri a KRESZ legalapvetőbb szabályait sem, a rendőrség pedig nem lép fel a szabálysértéseikkel szemben elég szigorúan. Sok tizenéves vizsga nélkül vezet segédmotorkerékpárt. Olvasónk szerint jó lenne, ha fokozottabban ellenőriznék őket. • Egy baktói olvasónk telefonszámával valaki visszaélt az elmúlt héten, s CSÖRÖG A l((«f»))))))) VJESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Hollósi Zsolttal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. az ő nevében kifogásolta a környékbeli sertéstenyésztőknek köszönhető „illatokat". Azóta többen nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fejezték ki nemtetszésüket. • Vasárnap éjjel elkóborolt egy bernáthegyi szuka és egy lelógó fülű kis termetű Beagle. A 323-205 vagy a 473-175-ös számon kis gazdijuk reménykedik, hogy valaki megtalálja őket. • A 483-371-es számról üzenik annak a tizenéves, rövid, vörös hajú lánynak, aki a múlt héten hétfőn a Murányi utcában kétségbeesve keresett egy német vizslát, hogy jelentkezzen, talán az ó kutyáját találták meg. • Egyik olvasónk szerint a múlt héten szerdán este fél 9kor valamelyik kábelcsatornán HTV-felirattal kriminek álcázott kemény pornófilmet adtak. Ilyenkor még sok gyerek tévézik, s az ilyen műsorokkal megrontják őket. • 482-384-ről telefonáló olvasónk szerint mostanában elfelejtik söpörni a buszmegállókat. Különösen sok a szemét, a cigarettacsikk a 83-as és a 84-es autóbuszok megállóiban. A Hont Ferenc utcai végállomáson rendszerint 4-5 ember tévézik, cigarettázik, miközben teli a megálló környéke szeméttel. • Örökzöld téma a kutyaügy. Többen az ugatástól nem tudnak aludni, mások azért dühösek, mert odapiszkítanak a lakásuk elé. A. J. 477-726ról nem érti, hogy miért hoznak rendeletet a kutyatartásról, ha nem tartatják be. A fölöttük lévő lakásban például két kutyát is tartanak, holott egyhez sem járultak hozzá. Ugyancsak olvasónk javasolja az illetékeseknek: aki azt mondja, hogy nincs keret a Vértó bűzének megszüntetésére, az költözzön a környékre, s szívja ő is az „üdítő" levegőt. • B.-né szerint a Rendező téren (Hattyas) óriási a gaz, sok a parlagfű. Utoljára a választások előtt vágták le. Közeledik az önkormányzati választás is, ideje lenne az újabb gyomtalanításnak. • Á 325-931-ről telefonáló hölgy szemtanúja volt annak, hogy a Tisza-parton lévő diszkontáruházban elromlott a lopást jelző csipogó masina. Három alkalmazott rohanta le az áldozatot, egy idós bácsit. Megalázóan beszéltek vele, kipakoltatták a csomagját, majd kényszeredetten elnézést kértek, amikor kiderült, hogy csak a csipogó bolondult meg, nem a bácsi volt tolvaj. Fotó: Schmidt Andrea Információáram Távtanulási program leendő képviselőknek