Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

KEDD, 1994. SZEPT. 6. A VÁROS 5 Halló, kanyar M visszapillantó tükörben látom, hogy a mögöttünk ha­ÉM ladó kocsiban kitekeredett a vezető nyaka. Lehetetlen pózban ül: bal válla ferdén, a magasban, valamit a füléhez szorít, miközben jobb kezével tartja a kormányt. Ja persze, ötlik fel, ez az ember telefonál. A villanásnyi jelenet nyomán már nem is olyan nehéz elképzelni korunk hősét, sőt „hősét", elvégre számtalan­szor látjuk akcióban. Vállalkozó - vagy inkább vállalkozó­nak nevezi magát, egyébként csak seftel. Arról ismerszik meg, hogy vastag, szőrös karján aranylánc csillog, zömök felsőtestén selyemblézer feszül, élénk színű nadrágot hord és természetesen drága papucscipőt. Kezében pedig az el­maradhatatlan hordozható telefon, menet közben hív rajta boldog-boldogtalant. A rossznyelvek szerint még a vécére is magával viszi. Ami nem volna baj, ott ugyanis nem köz­lekedik. Olvasom viszont az egyik helyi újságban, hogy a megyei kórház baleseti osztályára szinte naponta tolnak be olyan sérültet, aki a mobiltelefonálás áldozata lett. A készülék le­esett az ülés alá, le kellett hajolni érte, e müvelet közepette azonban „sikerült" kiegyenesíteni a kanyart. Vagy éppen a tárcsázás vonta el a figyelmet, s máris megtörtént a baj, mert a szemben jövő kamion nem könyörül. Sebészek Ma­gyarország-szerte rémtörténetek tucatjait mesélhetnék, úgy látszik, az autóban is használható telefon nemcsak az üz­leti ügyintézés jelképe, hanem a presztízsé is. Ha mások szeme láttára, vezetés közben teremtesz kapcsolatokat, akkor elhitetheted magaddal, hogy fontos ember vagy. És telnek a műtők. A vadkapitalizmus eme tragikus jelensége komédiává is fajulhat. Nógrádi ismerőseimtől hallottam egy közszájon forgó történetet. A meglett üzletember kétesztendős fia szí­vesen játszadozott a papa mobiltelefonjával. Babrált rajta, nyomogatta a gombokat, látszólag logikátlanul, valójában azonban éppen annyiszor tárcsázott, hogy odaát, a tenge­rentúlon csörögjön egy gyanútlan készülék. Kaliforniában álmos hang szólt bele a kagylóba - hja, az időeltolódás, ott hajnali négy óra van angolul hellózott. A gyerek termé­szetesen nem értette a haragos szózatot, de mert szűkös szókincsében központi helyet foglalnak el az állatutánzó hangok, ő is társalgott. Röf-röf-röf, cin-cin-cin, vau-vau, miau, nyihaha; nem biztos, hogy az álmából felriasztott élvezte az előadást. S jó volna tudni, hogy azzal vajon mit kezdett a kornyadozó amerikai, amit a vonal innenső vé­gén mondott a palóc gyermek. Ezt suttogta ugyanis a hordozható telefonba: SZTRAPACSKA. Zöldi László 0 KÖZÉLETI NAPLÓ I A szegedi rakpart föltöltött alsó része. (Fotó: Révész Róbert) • Lassú víz partot mos? m A rakpart, mint emlékmű Ez a Tisza nem az a Tisza Furcsa nyár volt ez. A hónapokig tartó kánikulában éjszakánként is 30 fok körüli hőmérsékletet mutatott a hőmérő. Furcsa nyár volt, amely után már a szkeptikus szakemberek is hajlanak a föltételezésre: mégiscsak vál­tozóban van a Föld éghajlata. A hőség, a viharok, az idő hektikus változásai nagyjából beleillenek abba az elmé­leti-matematikai modellbe, amit a légköri üvegházhatás veszélyeiben leginkább hívő szakemberek már korábban fölvázoltak. És amely szerint Magyarország területe húsz-harminc év távlatában már nem igen lesz alkalmas például gabonatermesztésre. MA A KKDSZ (Közgyűjte­ményi és Közművelődési Dol­gozók Szakszervezete) megyei irodájában (Szeged, Vörösmar­ty u. 3., magasföldszint) 17 órától dr. Óvári Judit '.art mun­kajogi tanácsadást. GALIBA FERENC, a 19­es választókerület képviselője foe ít tart a Gedói Áli. Iskolában, 17 órától. HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA, a 26-os választókerület képvise­lője fogadóórát tart 12.30 órától 16.30-ig a tápéi kiren­deltségen. JANKÓ ATTILA önkor­mányzati képviselő, a vagyon­kezelő bizottság elnöke foga­dóórát tart délután 4 és 6 óra között a Városháza 102. számú termében. DR. BEREKNÉ DR. PET­RI ILDIKÓ, a 11 -es választó­kerület és GYIMESI KÁL­MÁN, a 10-es választókerület képviselői fogadóórát tartanak 16^17 óráig a Városháza I. em. 113-as szobájában. DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. • De nemcsak az időjárás vál­tozik. Néhány évtized folya­matait figyelve magánta­pasztalatokból is levonható a következtetés, miszerint ez a Tisza már nem az a Tisza. Vagyis folyónk. Szeged főut­cája is visszafordíthatatlan vál­tozásokon megy át. És immár emlékműve is van e változá­soknak. Az a szegedi rakpart, amit a hetvenes években még egészen más vízjárási viszo­nyokra építettek. Aki pedig harminc esztendeje is látta Szegednél a folyót és most újra rátekint, tanúja lehet annak, hogy hogyan változhat meg a természeti környezet egy emberöltő alatt. Hogy is volt? Harminc­negyven esztendeje még ho­mokplázs fedte az újszegedi partot. Nem véletlen, fiogy még a század első felében ott. az újszegedi oldalon alakult ki a város strandja. A meneteles, lassan lejtő homokparton, amely akkoriban - de még az ötvenes-hatvanas években is ­fürdőzókkel volt tele. Hiszen azt az oldalt építette mindun­talan a Tisza. A szegedi partot pedig mosta-rombolta. A víz­nek nehezen állt ellen még a kőszórás, a rőzsepokrócozás, a rakparti kövezés is. A szegedi oldalon mindig is gyors sod­rású vízre néztek a szakadékos, alámosott partok. Nem véletlen, hogy amikor az 1970-es nagy árvíz után a szükség ellőteremtette pénzek­ből nekiláttak a jobb parti új rakpart kiépítésének, igen kemény vlzjárási föltételekhez alakították terveiket a vízmér­nökök. Rőzsepokrócozásos­kőszórásos mederstabilizá­lással igyekeztek olyan erős létesítményt kialakítani, amely ellentállhat a víz romboló munkájának. Sikerült. Csak közben a folyó megváltozott. Elhagyta évszázados szokásait. Manapság szinte értetlenül nézi az ember a Tiszát. Már nem homokszónyeget terít az Az önkormányzati választá­sok előtt úgynevezett távtanu­lási programot állított össze az Önkormányzati Akadémia és a Fővárosi Öktatástechnológiai Központ, hogy olyan szakmai segítséget nyújtson a jelenlegi és a leendő képviselőknek a újszegedi partra, legföljebb finom fövenyt. A homokplázs helyén bokros-bozótos-isza­pos terület riasztja a fürdőző­ket, legalább annyira, mint azok a figyelmeztetések, mi­szerint nem ajánlatos manap­ság a Tiszában fürdeni. És a jobb part, a szegedi? Amit valaha rombolt, lehordott hatásos önkormányzati munká­hoz, amely kötetlen módon teszi lehetővé a tanulást. A mintegy 16 ezer forintba ke­rülő tananyag audio- és video­kazettákat, tankönyveket és szöveggyűjteményeket tartal­maz. a víz? Azt most építeni látszik a folyó. A rakparti út alatti, a valahai vízjáráshoz tervezett lépcsősorokat most méter magas lerakódás borítja, gyo­mok kedvenc tanyájaként. Pe­dig annak idején a gyorsabb sodrás letisztogatta volna e lépcsőket. Pénz pedig nincs e dzsungel letakarítására. A magyar piac kilencven százalékát képviselő 60 leg­nagyobb lapkiadót látta ven­dégül a legnagyobb lapter­jesztő. A Délhír Rt. a Forrás szállóban tegnap délután szakmai bemutatón ismertette a cég terjesztési struktúráját, üzleti terveit, videofilmen hozta közel az Rt. techno­lógiáját. Az érdeklődők bete­kinthettek az egyes mun­kafolyamatok számítógépes programozásába is. A Délhír Rt. évente mintegy másfél milliárd forintos forgalmat bonyolít. A három dél-alföldi megye, Bács­Kiskun, Békés és Csongrád 260 településén - vagyis gya­korlatilag mindenütt - jelen van, összesen 1000 elárusító­helyre szállít lapokat, színes Úgy tűnik, lelassult a vfz, megváltoztak a sodrásviszo­nyok. És nemcsak a partok val­lanak erről, hanem az úszóhá­zaknál nyaranta szinte masszív szőnyeggé összeálló zöld felületek a szürkésfekete vízen. Amely víz harminc éve még szökés volt, negyven éve pedig még nem lehetett ügy úszni benne, hogy tiszavirágzáskor ne kerüljön az ember szájába egy-egy rovar. Tiszavirág. Szőke Tisza. Balparti homokplázs. Úgy tűnik, mindez immár a műlté lett. Egy emberöltő alatt. Épp­úgy, mint a Tisza valahai me­sés halbősége vagy akár csak két emberöltővel ezelőtt még iható vize. Hiába: változó idók kény­szerű tanúi vagyunk. Szávay István újságokat. A mi vidékünkön is a legnagyobb kereslet az or­szágos színes heti- és ha­vilapok, illetve a központi napilapok iránt mutatkozik, az Rt. valamennyit forgalmazza. Kevesebb az árus példány a regionális napilapok között, ennek egyszerű oka van: ezeket stabil előfizetői kör vásárolja. A Délhíren keresztül mintegy 300 kiadó 4-600 kiadványát érhetik el az ol­vasók. A cég mégis kicsi, megyénként 18-20 fős ap­parátussal dolgozik, ám össze­sen több mint 1600 árusa lép naponta szolgálatba. A közel száz meghívott vendég lehetőséget kapott arra is, hogy este bepillantson a Csongrád megyei üzem hír­lapfeldolgozójának munkájába. • Királyné Gábor Sára a múlt héten szerdán a Tavasz ABC-ben ötezressel fizetett, eltette az ezer forintig visz­szajáró pénzt, majd elro­hant. Otthon vette észre, hogy hiányzik négyezer fo­rintja. Köszöni az ABC dol­gozóinak, hogy becsületek voltak, elrakták, majd visz­szaadták az ottfelejtett pénzt. • A Tisza Volán munka­társa az elmúlt heti felve­tésekre reagálva elmondta: a helyközi járatokon a helyi tarifahatárig el kell fogadni a helyi összvonalas bérletet. Helyi közlekedési eszkö­zökre szóló hetijegyet az SZKV és a Volán közös megegyezéssel csak a nyári idegenforgalmi szezonban árusít. • S. Z. szerint a kerékpá­rosok nagy része nem isme­ri a KRESZ legalapvetőbb szabályait sem, a rendőrség pedig nem lép fel a szabály­sértéseikkel szemben elég szigorúan. Sok tizenéves vizsga nélkül vezet segéd­motorkerékpárt. Olvasónk szerint jó lenne, ha foko­zottabban ellenőriznék őket. • Egy baktói olvasónk telefonszámával valaki visszaélt az elmúlt héten, s CSÖRÖG A l((«f»))))))) VJESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Hollósi Zsolttal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. az ő nevében kifogásolta a kör­nyékbeli sertéstenyésztőknek köszönhető „illatokat". Azóta többen nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fejezték ki nemtetszésüket. • Vasárnap éjjel elkóborolt egy bernáthegyi szuka és egy lelógó fülű kis termetű Beagle. A 323-205 vagy a 473-175-ös számon kis gazdijuk remény­kedik, hogy valaki megtalálja őket. • A 483-371-es számról üze­nik annak a tizenéves, rövid, vörös hajú lánynak, aki a múlt héten hétfőn a Murányi utcá­ban kétségbeesve keresett egy német vizslát, hogy jelentkez­zen, talán az ó kutyáját találták meg. • Egyik olvasónk szerint a múlt héten szerdán este fél 9­kor valamelyik kábelcsatornán HTV-felirattal kriminek álcá­zott kemény pornófilmet adtak. Ilyenkor még sok gyerek té­vézik, s az ilyen műsorokkal megrontják őket. • 482-384-ről telefonáló olvasónk szerint mostanában elfelejtik söpörni a buszmeg­állókat. Különösen sok a sze­mét, a cigarettacsikk a 83-as és a 84-es autóbuszok megállói­ban. A Hont Ferenc utcai vég­állomáson rendszerint 4-5 em­ber tévézik, cigarettázik, mi­közben teli a megálló környéke szeméttel. • Örökzöld téma a kutya­ügy. Többen az ugatástól nem tudnak aludni, mások azért dü­hösek, mert odapiszkítanak a lakásuk elé. A. J. 477-726­ról nem érti, hogy miért hoznak rendeletet a ku­tyatartásról, ha nem tar­tatják be. A fölöttük lévő lakásban például két kutyát is tartanak, holott egyhez sem járultak hozzá. Ugyan­csak olvasónk javasolja az illetékeseknek: aki azt mondja, hogy nincs keret a Vértó bűzének megszünte­tésére, az költözzön a kör­nyékre, s szívja ő is az „üdí­tő" levegőt. • B.-né szerint a Rendező téren (Hattyas) óriási a gaz, sok a parlagfű. Utoljára a választások előtt vágták le. Közeledik az önkormány­zati választás is, ideje lenne az újabb gyomtalanításnak. • Á 325-931-ről telefonáló hölgy szemtanúja volt annak, hogy a Tisza-parton lévő diszkontáruházban el­romlott a lopást jelző csi­pogó masina. Három alkal­mazott rohanta le az áldo­zatot, egy idós bácsit. Meg­alázóan beszéltek vele, ki­pakoltatták a csomagját, majd kényszeredetten elné­zést kértek, amikor kiderült, hogy csak a csipogó bolon­dult meg, nem a bácsi volt tolvaj. Fotó: Schmidt Andrea Információáram Távtanulási program leendő képviselőknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom