Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-05 / 207. szám
HÉTFŐ, 1994. SZEPT. 5. Gólyanász a betonon S zeged sok különlegességgel dicsekedhet. Van például egy madárcsapat, amely évről évre feltűnik a városban, elárasztja az. utcákat, a tereket, a leghajmeresz.tőbb mutatványokkal szórakoztatja vagy éppen ingerli a közönségét, egyszóval egyszerűen nem lehet őket nem észrevenni. Mint minden évben, idén is egy teljes hétig élvezhette a kis JATE-gólyák népes csapata Szeged vendégszeretetét és a városlakók türelmét. Ez alatt az idő alatt sok polgár levonhatta a tanulságot: gólyának lenni nem könnyű dolog, de gólyák különcségeit mosolyogva tudomásul venni, nos ez már-már a művészet határait súrolja. Mert bizony a legtöbbünk szemöldöke igencsak felszalad, ha valaki a négyes villamoson arról érdeklődik, hányadik megálló a Gellérthegy. Az.után az sem egészen mindennapos látvány, amikor egy üvöltő, magából kivetkőzött fógólyacsapat Lenin-dalokat harsogva a Dugonics téri szökőkútba veti magát. Az meg már ezek után fel sem tűnik senkinek, hogy más valakik épp a homokba próbálják meg minél mélyebbre temetni a társukat, vagy éjnek idején a temetőben másolnak sírfeliratokat, esetleg fényes nappal - gyanútlan járókelőket használva fedezékül - a városközpontban számháborúznak. Ezen a ponton egy őslakos szegedi lép oda az egyik számháborút vívó gólyához, és mikor a mellére tűzött feliratot meglátja, csodálkozva pillant rá: Gólyatábor? Csak nem madárlesen vannak, fiatalember? De még mennyire, hogy madárlesen! És az igazi madarak itt maguk a gólyák, akik tényleg mindent megtesznek, hogy a főgólyáik képtelennél képtelenebb ötleteit teljesítve, elsajátíthassák az egyetemi létforma minden csínját-bínját. Ha kell, erotikus táncot lejtenek egy banán körül, hátrakötött kézzel gyűrnek le egy dinnyét, tojásokat zúznak szét a fejükön, lábszépségversenyre neveznek, színdarabot és reklámszöveget kreálnak, zöld Trabantok után rohangálnak, csókokkal borítják el a kiválasztott testét, tányérból kanalazzák a sört, és tekintve, hogy a vetélkedőn pluszpontot jelent, közösen az utolsó ruhadarabjaiktól is jókedvűen megválnak. Mondhatnánk, az egyetemi lét nemcsak ennyiből áll. Tudják ezt a főgólyák is, akik épp ezért gondoskodnak róla, hogy minden gólya megismeije a JATE-klub előnyeit, megtanulja a matrózfröccs és a nagyfröccs közti különbséget, és soha többé ne felejtse el: mikor indul a kolesz felé az első villamos. És ha a gólyacsapat már összerázódott, ha már mindenki úgy érzi, mindent megtanult, és kiváló egyetemista válik majd belőle, nos kegyetlenség lenne ennél hamarabb elmondani, hogy az egyetemen van még egy igazán elhanyagolható, jelentéktelen tényező. Hiszen ez szeptemberben úgyis kiderül. Kruzslicz Dávid © KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT 14 és 17 óra között ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4. I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. HOLNAP A KKDSZ MEGYEI IRODÁJÁBAN (Szeged, Vörösmarty u. 3., magasföldszint) 17 órától dr. Óvári Judit tart munkajogi tanácsadást. GALIBA FERENC, a 19-es választókerület képviselője fogadóórát tart a Gedói Általános Iskolában, 17 órától. Fotó: Révész Róbert • Történetének százhuszonegyedik tanévét nyitotta meg szombaton a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. A Belvárosi Moziban ünnepi beszédet dr. Varga István, a JGYTF júniusban választott új főigazgatója mondott, majd átadták a főiskola tanácsa által odaítélt Magister Emeritus kitüntetéseket. A kitüntető címeket idén a nemrég elhunyt dr. Benda Kálmán akadémikus (poszthumusz), dr. Kardos Alajos nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár és dr. Szjalai István nyugalmazott egyetemi tanár, a biológia tudomány doktora vehették át. Az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtétele után a • Magisler Emeritus cím és díszoklevelek Tanévet nyitott a tanárképző JGYTF nyugdíjas oktatóit és pedagógusait köszöntötték. A főiskolán régi hagyomány, hogy azoknak a nyugdíjas pedagógusoknak, akik tanári oklevelüket 50, 60, 65, illetve 70 éve szerezték meg, arany-, gyémánt-, vas-, illetve rubinoklevelet adományoznak. Idén oklevele megszerzésének 70. évfordulóján rubinoklevelet kapott Csont Ilona tanárnő. Vasoklevelet Fehér István és Regőczi Anna. gyémántoklevelet Angyal Sándorné, Fehér Istvánné, Kovács Dezsőné, Tornay Istvánné és Zemlényi Zoltán, aranyoklevelet pedig Angyalossy Józsefné, dr. Barta Ernőné, Bodrossy Félixné, dr. Chinorai Mária, Csillay Gyuláné. Deák Lajos, dr. Ertsei Péterné, Gazdag Irén, Hódi Pálné, Kadocsa Dezső, Kerecsényi Erzsébet, dr. Király László, dr. Király Lászlóné, dr. Komlósi Sándorné, dr. Koska Árpád, dr. Koska Arpádné, Koszorús Istvánné, dr. Kövesdi Pál, Lőkös Béla, dr. Pásztor Györgyné, Pázmány Andrásné, dr. Péntek Józsefné, Pethő Istvánné, Schuk Lajos, Soltész József. Soós Anna Jolán, Szentirmai Lászlóné, Tasnádi Irma Mária, Tibor Istvánné, Tóth Istvánné, dr. Urhancsek János és dr. Vaszócsik Lászlóné kapott. Az okleveleket dr. Varga István főigazgató adta át. Ilia Mihály tiszteletére Megjelent a születésnapi Forrás-szám Ki ne tudná Ilia tanár úr tanítványainak. tisztelőinek népes táborából: a szegedi (bocsánat: tápéi) irodalomtörténész, egyetemi tanár, városunk díszpolgára e hónap 29-én lesz hatvanéves. Nemrég számoltunk be róla, hogy a Forrás születésnapi tiszteletszámmal készül az évfordulóra. Huszonhat szerző, írók, költők, irodalomtörténészek írásai kaptak helyet az alighanem irodalomtörténeti jelentőségű szeptemberi Forrásszámban, amelynek monografikus, Ilia Mihály pályaívét vázoló fő tanulmányát Lengyel András írta. Tőle származik e kifejező jellemzés is, mely Ilia tanár úr irodalomszervező pályájáról szól s - ez kevés embernek adatik meg - összecseng a kortársak véleményével is: „Informális organizátorként szinte személyében őrzött meg egy fontos értelmiségi magatartást, s tanárként ezt tanárnemzedékek sorának adta át. A magyar „Én azon kevés ember közé tartozom, aki nem volt tanítványa Ilia Mihálynak. De azért, ha azt hallom, hogy az Ilia-tanitványok át- meg átszövik az országot, akkor szeretnék úgy gondolni magamra, mint aki szintén épp sző, átsző." - Esterházy Péter írja e mondatokat a Forrás szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirat szeptemberi számában. kultúra egyszemélyes intézménye lett, a folyamatokat közvetve alakító nagy közvetítő". Az erdélyi és határon túli irodalmi közvetítői szerepről árulkodik az, hogy a születésnapi számban hét erdélyi szerzőtől olvashatunk írást. Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva valamennyien egy olyan kornak az erdélyi irodalmárai és irodalomtudósai, amelyben csak kevesen vállalták fel itthonról a kapcsolattartás és közvetítés ügyét. „Nem írok le egyetlen egyet sem a több tucat szegedi diák neve közül, akik azóta jól ismert írók, szerkesztők vagy egyetemi tanárok lettek, mert hátha kifelejtek valakit: azok nevét, akik hátizsákban, éjszaka, lehetőleg elkerülve a vámost és zsarut, Ilia tanár úr biztatására hozták a testi és lelki táplálékot, hogy legyen mit másnap gyermekeinknek és szüleinknek adni, megosztani barátainnak, s az élelmet, ha úgy adódott, román szomszédainkkal is. Ha rákérdeztek, honnan és miért, a válasz - legalábbis nálunk - ez volt: ajándék, amiből legalább egy részt, bárhonnan származik is, mindig tovább kell adni" - (íja Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári egyetem irodalomtörténész tanára. A nemzedékeket oktató tanárról szóló visszaemlékezés is idevág, hiszen Ilia Mihálynak ellentétben az uralkodó koncepcióval - „más elképzelése volt a nemzeti irodalom történetérő! és jelenéről, összefüggéseiről és lényegéről, mint a határon inneni és onnani, s főként a határok határszerűségében, tehát választóvonal jellegében gondolkodó elméknek" (Thomka Beáta: Az első stáció). A most megjelent szeptemberi Forrás-szám szerzői: Kányádi Sándor, Esterházy Péter, Lászlóffy Aladár, Sándor Iván, Szepesi Attila, Baka István, Szász János, Zelei Miklós, Pintér lajos, Jankovics József, Zalán Tibor, Géczi János, Kovács András Ferenc, Gáli Emó, Borhándi Gyula, Háy János, Kántor Lajos, Thomka Beáta, Lengyel András, Vekerdi lászló. Szekér Endre, Kovács Kristóf András, Cs. Gyimesi Éva, Juhász Erzsébet, Csuhai István és a főszeikesztő: Fűzi László. P. I. Az Arányút árnyoldalai Szabadka - Szeged: Arányút. Hozzák-viszik az árut. E nemesfém bármikor harckocsira, aknavetőre, géppuskára, lőszerre, kemény valutára „cserélhető". A Délvidékkel ellentétben az aranyat biztonságosabban fel lehet dolgozni Szegeden és környékén. Itt jogbiztonság van... Számtalan aranyműves költözött át a határ túlsó oldaláról, miután megfelelő „befogadókra" tettek szert. Manapság egy magára adó szegedi aranyműves nem dolgozik, inkább szervez. Kapcsolatokra tesz szert, utazik, utaztat, a távbeszélő mellett ücsörög, hívásokra várva. A délvidékiek tőkét is hoztak magukkal, így föl kellett tölteni a munkapadok melletti helyeket. Erre a legalkalmasabbak az erdélyiek. Az erdélyi aranyműves zokszó nélkül lehúzza a napi tizenöt órát is, csakhogy eltűrjék az óhazában. Nagyváradon kitűnő mesterDM CSEMEGE képző ontja a szakembereket, az ott végzettek világjáró harmada ma már Dél-Afrikában, Izraelben, Németországban vagy Hollandiában teremtett otthont magának. A gyermekeikre gondolok választják Magyarországot. Nem bánják meg, korlátlan önkizsákmányolásra adhatják fejüket. Valamit valamiért... Bankó hasznos (?) pengői Benkő László, a Magyar Labdarúgó Szövetség botrányos körülmények között megválasztott elnöke nem tagadja hódmezővásárhelyi származá-. sát. A Honvédnál négy évig elnökösködött, előtte végigjárta - civilként a sok egyenruhás között - a sportvezetői szamárlétrát. Tehette, mivel olyan ,jó ismerősei" akadtak, mint Berecz János, Buda István, Barabás János, Cservenka Ferencné. Tavaly magáncége, a Benkő és Társai Kft. megvásárolta a Caola részvényeinek többségét. Nagy Imre KISZ-veteránt nevezte ki vezérigazgatónak az új tulajdonos. Benkő úr szívfájdalma, hogy míg ő rengeteget áldozott magánvagyonából a labdarúgásra, az őt ellenzők eddig tízmilliókat vettek ki a fociból. Ezzel némileg ellentmond egy másik hír: a Caola többségi tulajdonosának tizennyolc éves fia - az örökös - egy évet Soros-ösztöndíjasként az Egyesült Államokban töltött. Akkor most ki áldoz kire, illetve mire? „Rejtélyes" Tényként híreljük: Matkó István újságírót Horn Gyula miniszterelnök szerződéses, személyes médiatanácsadójának nevezte ki. A tizenegy társadalmi tanácsadó (a névsort már közöltük) mellett négy személy a szerződéses: Horváth István - a kormányfő állandó teniszpartnere Popper Péter, Révész Tamás és a már említett Matkó István. Ez utóbbi két személyiséget nevezi a pesti sajtó „rejtélyesnek". Matkó István a szegedi Sajtóházban egykoron otthonosan mozgott: a hatvanas években testvérlapunk, a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa volt. Fölkerült Pestre, s a kormánylap, a Magyar Hírlap egyik rovatát vezette. Negyvenhat évesen, 1987-ben elvégezte Moszkvában az SZKP politikai főiskoláját. A rendszerváltás előtti két évben a Minisztertanács Hivatalában főtanácsosként dolgozott, majd 1991-ben megalapította saját médiavállalkozását. Mi ebben a rejtélyes? P.S. CSÖRÖG A |((cq>»))))))) VÜESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket az elmúlt héten Kalocsai Katalinnal oszthatták meg. ízen a héten ügyeletes munkatársunk, Hollósi Zsolt várja hívásaikat, munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap 14-től 15 óráig. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Örülünk, hogy az első őszi hétvége nyugodtan, problémamentesen telt el, hiszen — ilyen még e rovatunk történetében nem fordult elő — tegnap egyetlen telefonhívást sem kaptunk. • Botrányba fulladt az első Európa-Japán Fesztivál üzleti kiállításának megnyitója szombaton Győrött. A megnyitó ünnepség elmaradt. A szervező budapesti Európa Fesztivál Alapítvány képviselői és a csekély számú látogató hiába várta a polgármestert és a város más notabilitásait a sportcsarnokba. A küzdőtéren több stand üres maradt, és az érdekKiállítási botrány telenség láttán egynémely kiállító percek alatt összecsomagolt és távozott a bemutató helyszínéről, mivel nehezményezték a nagyfokú szervezetlenséget.